Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
2. rvMal KELET-MAGYARORSZA» ms. «efcralr *. Gustáv Husák beszéde a CSKP Központi Bizottságának ülésén Prágában kedden megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi-7 zottságának ülése. A plénum meghallgatja a CSKP KB elnökségének beszámolóját a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséről. A referátumot Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára terjeszti elő. Gustáv Husák a pártelnökség megbízásából a CSKP KB ülésén előterjesztett beszámolójában az 1948-as februári fordulat történelmi jelentőségét méltatva megállapította, hogy a csehszlovák dolgozó nép 25 évvel ezelőtt sikeresen meghiúsította a belső és külső reakciós erők ellenforradalmi kísérletét, megvédte a népi demokratikus forradalom vívmányait és szélesre tárta a ka- put az ország szocialista fejlődése előtt. Az évforduló alkalmából Gustáv Husák a CSKP Központi Bizottsága nevében mélységes háláját fejezte ki a februári fordulat ismert és ismeretlen hőseinek, akik több mint két évtizeddel ezelőtt a szocialista eszmék védelmére keltek. Egyúttal köszönetét mondott mindazoknak, akik a válságos 1968—1969-es esztendőkben az ország legközelebbi szövetségeseivel együtt útját állták az ellen- forradalom előretörésének. A párt főtitkára a XIV. pártkongresszus óta eltelt időszak eredményeit méltatva rámutatott, hogy a csehszlovák népgazdaság jelenleg ismét szilárd alapokon áll és hatalmas potenciállal rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy döntő fordulatot érjenek el a gazdasági termelés hatékonyságának eme-' lésében, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában. Az ötödik‘ ötéves terv a lakosság reáljövedelmének évi 5 százalékos növelését írta elő. A terv első két évében azonban a reáljövedelem több mint 11 %-kal nőtt, a reálbérek pedig — az évi 2.5—3 százalék helyett több mint 8 százalékkal emelkedtek. A XIV. pártkongresszus legkevesebb 500 000 új lakás felépítését ígérte az ötéves tervben, de már az első két évben 221 900 lakást adtak át rendeltetésének, s ezekbe majdnem 700 ezren költöztek be. Az életbe léptetett szociális intézkedésekre az állam több mint 4,5 milliárd koronát fordított. A párt belső helyzetéről szólva Gustáv Husák megállapította. hogy a kongresz- szus óta a CSKP az egész és pozitív irányú fejlődés útján halad. A társadalmi élet minden területén tovább szilárdult a párt akcióképessége és vezető szerepe, elmélyült a dolgozóknak a párt politikájába vetett bizalma. ..Társadalmunkban számítunk mindenkire, aki elkötelezett tevékenységet fejt ki a párt politikájáért, és becsületes munkájával bizonyítja, hogy a szocializmus híve. Ez a megállapítás érvényes azokra is, akik — mint ezt mér korábban többször hangoztattuk — a felülvizsgálat idején nem kaptak tagsági könyvet.” Gustáv Husák a párt növekvő vonzásának egyik jeleként értékelte, hogy a XIV. kongresszus óta a párt taelétszáma majdnem 80 000 jelölttel gyarapodott. „Eddigi eredményeink bizonyítják — mutatott rá a párt főtitkára, hogy a kongresszus irányvonala helyes, bevált a gyakorlatban és koncepcióján nem szükséges változtatni.’* Gustáv Husák a CSKP külpolitikai tevékenységét taglalva mindenekelőtt kiemelte az SZKP-val és a töb- bi testvérpárttal, a szocialista országokkal való együttműködés fontosságát. Külön szólott arról, hogy Csehszlovákia fejleszteni kívánja kapcsolatait Jugoszláviával. A kapitalista országok vonatkozásában megemlítette, hogy csehszlovák vélemény szerint még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a Franciaországgal meglévő kapcsolatok fejlesztésében. Csehszlovákiának Nagv-Britan- niával és Olaszországgal való kapcsolatai nem a csehszlovák fél hibájából stagnálnak, hangsúlyozta a főtitkár és ismét kifejezte hazájának készségét, hogy hajlandó megvitatni valamennyi közös érdeklődésre számot tartó kérdést e két országgal. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk — jelentette ki Gustáv Husák — a jószomszédi kapcsolatok kimunkálásának és a vitás kérdések megoldásának a Német Szövetségi Köztársasággal. Véleményünk szerint megérett az idő, hogy a két ország hivatalos tárgyalásokat kezdjen. Erre bármikor készen állunk. Ha mindkét fél jó szándékot tanúsít, úgy megállapodásra lehet jutni, kölcsönösen elfogadható álláspontot lehet kialakítani, amely hozzájárulna ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra és végérvényesen felszámolják a müncheni diktátumnak, a második világháború kezdetének jelképévé vált eme jogellenes aktusnak a kérdését. Arra is utalt, hogy Csehszlovákiának őszinte érdeke fűződik a jószomszédi viszony és a kölcsönösen előnyös együttműködés megteremtéséhez a szomszédos Ausztriával és hogy a nemzetközi helyzet kedvező Irányzata megteremtette a feltételt ahhoz Is, hogy javuljanak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal. Sxtndrei józsef: A Tiszától az Brezsrtyev Prágába utazott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden Moszkvából elutazott Prágába. A főtitkár a CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák köztársasági elnök és a csehszlovák kormány vendégeként részt vesz a csehszlovák dolgozók februári győzelmének 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. Támadás India londoni képviselete ellen Tűzharc zajlott le kedden délelőtt India londoni képviseletének épületében három álarcos támadó és egy rendőrségi rohamosztag között. A rendőrök a támadók közül kettőt agyonlőttek, a harmadikat letartóztatták. India londoni képviselete a város szívében helyezkedik el és az egész belváros forgalmát lezárták, amikor az indiai főmegbizotti hivatal telefonosai riasztották a Scotland Yardot. Az életben maradt támadó kihallgatása még nem ért véget. A szemtanúk szerint a támadók vagy indiaiak, vagy pakisztániak lehettek. Az irodák nyitásakor hatoltak be a házba. Fegyverrel arra kényszerítették a tisztviselőket, hogy a földre hasaljanak és néhány embert megkötöztek, illetőleg bántalmaztak. A telefonkezelők bezárkóztak munkahelyükre, így sikerült segítséget hívniuk. A rendőri különítmény tüzűben, vagy a támadók golyóitól három ember megsebesült. (MTI) 8. Kár, nagyon kár, hogy a magyar emberek többségében nincsenek meg maradéktalanul ezek a tulajdonságok. Ennek bizonyítására nem tudok többet mondani, mint azt, hogy itthon is gyakran, szinte naponta utazom munkásvonatokon, autóbuszokon és figyelek, látok, hallok. Szibériában, a repülőgépeken ugyanezt tettem. Talán még sohasem örültem annyira, hogy megtanultam oroszul, mint ott. Szibériában, és másutt is a Szovjetunióban. Észre sem vették, hogy magyar, pontosabban, hogy nem szibériai vagyok, hiszen ott az se feltűnő, ha valaki hiányosan, vagy idegenes kiejtéssel beszéli az orosz nyelvet. Az se feltűnő, ha valakinek az ábrázata más-más nemzetiségre utal, hiszen a Szovjetunió- ban legalább száz nemzet és nemzetiség jegyeit hordozzák arcukon az emberek. Sőt, az arcvonások, hanglejtések £s mozdulatok még több, ezer- nyi nemzetiségre utalnak. Szibériában sokszor hinni se akarták, hogy magyar fagyok. Ennek bizonyára oka az is, hogy az Urálon túl az utóbbi időben kevés magyar ember járt. Újságíró is csak ritkán. A repülőgépeken, vagy másutt beszélgetés közben rájöttek, hogy nem született oroszként beszélem a nyelvet, bár a fizimiskám meglehetősen szlávos. Olyankor megkérdezték : — Milyen nemzetiségű vagy? Észt? Lett? Finn? Vagy ukrán ? Mindig mondtam, hogy magyar. Ezen se lepődtek meg. Mindenki tudta, mit jelent sj,z. hogy magyar, mindenki tudta, hogy van Magyarország ä földön, sőt azt is. hogy Magyarország Népköztársaság, barátja a Szovjetuniónak és népe szocialista társadalmi rendszert épít. Irkutszkban találkoztam és sokszor beszélgettem olyan emberrel is, idd tüzértiszt'i ént harcolt Magyar- országon. fiatal hadnagy, majd főhadnagy volt. Beszélt Nyíregyházáról, Miskolcról, Budapestről, Esztergomról és más városokról. A neve: Vaszilij Szemjonovics Dorosenko. Ir- kutszk központjában lakik, az 5. Hadsereg utca 69. szám alatt, a 14-es lakásban. Az 5. Hadserégről csak annyit, hogy 1919 végén és 1920 elején ez a hadsereg verte szét Kolcsak tábornok ellenforradalmi bandáit Irkutszkban s ezZel felszabadította a várost a fehérek uralma alól. Az 5. Hadseregben százával harcoltak vöröskatonaként volt magyar hadifoglyok. Vaszilij Doro- senkótól tudom ezt, hivatott embertől, hiszen Vaszilij Do- rosenko ma tanszékvezető tanár az Irkutszki Főiskolán. A legűjabbkori történelmet kutatja és tanítja. 1964-ben Kádár János elvtárs is járt Szibériában. Járt Irkutszkban, a Bajkál partján, Bratszkban s még több más városban. Nevével találkoztam a vendégkönyvekben. És sokszor, ha mondtam, hogy magyar v?;vok, emelkedő lendülettel kiáltottak fel az emberek: — Venger! Haraso! Tavaris János Kadar! Ismerik a magyart Szibériában. és nem csak Kádár Jánost ismerik, hanem a magyar népet. Mindenütt nagy tisztelettel és szeretettel beszéltek a magyarokról. Ne csodálkozzunk ezen. Szibériában valaha sok magyar járt. Százezernél is többen voltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után sokan beléptek a Vörös Hadseregbe és a vörös brigádokba és nincs a tajgának olvan része, ahol ne hagytak volna csillagos emléket, hősi tetteket, vérük omlásét, közös sírokat, máig is tisztelt, megjelölt és jeltelen csatahelyeket. Irkutszkban, például, amikor megérkeztem, Sztanyiszláv Boriszevics II- jin újságíró kolléga azzal fogadott, hogy azonnal menjünk az Angara partjára, megmutatja, hol harcoltak a magyarok Kolcsak bandája ellen, és azt az utcát is megmutatja, amelyet a magyar Internacionalistákról neveztek el. Zalka Máté nevét is jól ismerik ír-' kutszkban. A megtisztelő emlékezéssel együtt egy szép irkutszki utca is őrzi nevét. Itthon néhány évvel ezelőtt találkoztam és beszélgettem egy idős emberrel, az akkor 82 éves Scherer János bácsival Kaposváron, ö is járt, sőt lakott Irkutszkban. Hadifogolyként jelentkezett vöröskatonának, belépett a bolsevik pártba és Irkutszkba küldték pártiskolára. így emlékezett vissza: — Megérkeztem Irkutszlí- ba. akkor a Kolcsak-bantía már szét volt verve, de a hegyek közt, az erdőkben jócskán bujkáltak még ellenforradalmárok. Katonai fegyelem volt a pártiskolán is. Amikor megérkeztem, jelentkeztem, oroszul, persze, de a parancsnok észrevette, hogy nem valami jól ejtem ki a szavakat. Nae-y meglepetésemre. így szólt: beszélj csak magyarul, mert nem tudsz te még oroszul, és ami azt illeti, én is magyar vagyok... Szibériában tehát nem ismeretlen a magyar ember, a magyar nép, még a magyar föld sem, hiszen sokan élnek ott olyanok, akik a felszabadító harcok idején jártak hazánkban, és olyan emberrel is találkoztam, aki az első világháború éveiben itt volt hadifogoly. (Folytatjuk! Sa’fóériekezlel a szovjet fegyveres erük napja alkalmából Amikor a szovjet hadsereg erejéről beszélünk,» ezzel nem az a célunk, hogy bárkit is ijesztgessünk — jelentette ki keddi sajtóértekezletén a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese azokhoz a reakciós nyugati politikusokhoz szólva, akik a világpolitikában megindult enyhülési folyamat feltartóztatására törekedve minduntalan a „szovjet fenyegetésre” hivatkoznak. A hadseregtábornok a szovjet fegyveres erőket a szocialista országok harci szövetségének fő erejeként jellemezte. „A szocialista országok hadseregeinek harci közössége arra hivatott, hogy biztosítsa az egész szocialista világrendszer megbízható védelmét és biztonságát.” A Moszkvában akkreditált katonai, légügyi és haditengerészeti attasék és több mint száz külföldi újságíró jelenlétében megtartott sajtóértekezleten a honvédelmi miniszterhelyettes a szovjet fegyveres erők 55. évfordulója alkalmából méltatta a szovjet hadsereg történelmi szerepét. „Amikor arról beszélünk, hogy a szovjet nép és fegyveres erői döntő szerepet játszottak a német fasizmus szétzúzásában — mondotta Szokolov — nem becsüljük le ezzel azokat a tetteket, amelyekkel szövetségeseink — az amerikai, angol és francia csapatok járultak hozzá a győzelemhez. Bátran harcoltak a közös ellenséggel Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint a befejező ■ szakaszban Bulgária, Románia és Magyarország csapatai.” Kérdésekre válaszolva Szokolov hadseregtábornok kifejtette, hogy az európai haderőcsökkentés kérdését inkább politikai, mint katonai problémának tartja. A szovjet hadsereg vezetői a maguk részéről igen komolyan veszik ezt a problémát, s elvben a nemzetközi biztonság megerősítését célzó minden lépést támogatnak. (Folytatás az 1. oldalról) tőségéről, amely fontos eszköz a két nép közötti barátság és együttműködés erősítésében. Az akciók között első helyen említette a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulóját, amelyről éppen ezekben a napok ban emlékeznek meg a tagcsoportok; az űrkutatás napjának rendezvényét. ahol egy Gagarin emlékmű avatására is sor kerül. A „Balti- tengertől a Csendes-óceánig’' rendezvénysorozatban az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság átfogó ismertetése szerepel Jelentősen hozzájárul majd a barátsági munka kiszélesítéséhez az idén november ,7-én felavatásra kerülő Szovjet Tudomány és Technika Háza valamiht az ..Ez a való világ” filmrejtvénvpályázat A KISZ Központi Bizottságával közösen rendezi mee a Magvar—Szovjet Baráti Társasig az „Auróra ’73” ak- «iósorozatot. amelynek a szovjet költészet és próza megismertetése. megszerettetése a célja játékos formában. Részt vesz az MSZBT a ..Vándor Sándor” országos munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivál és énekkari szemle megrende7p.e£Kp-n Az MSZBT főtitkára beszélt azokról a képes. írásos kiadványokról is. amelyek ebben az évben jelennek meg az MSZBT-tagcsoportok munkájának segítéséhez. a testvérország életének meg- isméréséhez. Befejezésül Nagy Mária a tagcsoportok képviselőit arra kérte, hogy az országos elnökség javaslatait a helyi sajátosságok figyelembevételével használják fel a barátság elmélyítéséhez, a barátsági munka tartalmi színvonalának javításához. Az MSZBT főtitkárának ájékoztatója után a tagcso- x>rtok ügyvezető elnökei, a iá rt titkárok számoltak be tevékenységükről, a párt- szervezetek segítségéről és beszéltek idei terveikről. A munkaértekezlet Ekler György zárszavával ért véget. Ady nyomában (2.) Csúcsa Talán az erdélyi Csúcsáról semmit se tudnánk, ha nem oda nősül a magyar költészet forradalmi megújítója, Ady Endre. (Az utókor feledékeny, mert azt még kevesebben tudják. hogy ebben a faluban volt molnárlegény Kinizsi Pál.) Ahogy betérünk a faragott székely kapun át a volt Boncza kastélyba, megille „ döttség lesz úrrá az emberei.. Szinte legszívesebben lábujjhegyen járnánk. Ez a zártabb világ váltja ki valószínűleg ezt az érzést. Az országút egyik oldalán a kastély, másik oldalán a vasútvonal, kissé lejjebb az állomás. A-ra gondolok, hogy a megviselt idegrendszerű, megfáradt Ady hány álmatlan éjszakán számolhatta a kastély alatt elrobogó katona vonalokat. Hányszor ébreszthette fel álmából a mozdonyok éles füttye! Ahogy a kerti szerpentinen feljutunk az épületekhez, egy kis fenyves szélén az első épület a volt kasznárház, vagy Ady úgynevezett vőlegényháza, ami később két szobájával és előszobájával Adyék meghitt otthona Yolt. Itt dolgozott legszívesebben, itt írta legszebb háborúellenes verseit. A költőre a ház falán elhelyezett román nyelvű felirat emlékeztet, s ahogy a bezárt üvegajtón és ablakon betekintek, egy szépen berendezett kalotaszegi parasztszoba tárulkozik elém. Ettől nem messze egy verandás, nagy ebédlős ház áll. amelyben Boncza Berta nagyanyja élt, majd a dombtetőn az országút felé fordulva, mintegy a helyzet magaslatán áll a voltaképpen! kastély. Három esztendővel az el’jo- csátó, szép üzenet után innen indult Ady a ragyogó szépségű fiatal lánnyal, Boncza Bertával Budapestre, házasodni. Sétában megpihenve a nagy park vajon melyik fájának lombjai alatt adott új nevet Bertukának Ady, amikor is egy évődés alkalmával mondotta a költő: csacsika, csacsinka, Csinszka. Látszólag ilyen egyszerűen született a becenév. Nem csoda tehát, hogy Csinszka pedig olykor Csinszkynek szólította Adyt. Csúcsán a világtól elzárt költőt barátaival a levél- és táviratváltások kapcsolták egybe. így fontosodott fel Aijy csúcsai életében a posta es a vasút, amely mint köldök- zsinór kötötte össze Pesttel és az országgal. Mohón csapott le a postán küldött újságokra, folyóiratokra, s ilyenkor azokba rögtön beletemetkezve talán el is felejtette a falusi kocsmát, ahol egyébként mindig megivott néhány pohárral. A kert bokrairól a régi olvasmányok nyomán más if eszembe jut, hogy a költő-zse ni Csinszka tréfús-komol; korholásai miatt ebédkor csa' kicsiket kortyolgat a borbó1 s a vacsoránál is csak megle pően keveset iszik. Majd ké sőbb kiderül a turpisság hogy Ady a park bokrainak tövébe rejti a boros flaskákat és magányos sétái alkalmával oda jár borozni. A Csúcsán töltött idő teremtett lehetőséget arra. hogy a magát erdélyinek valló Ady, aki soha sem jutott túl Kolozsváron, megismerkedjék szűkebb hazájával. Innen látogatott el Brassóba, amely lenyűgözte ősi stílusával, megcsodálta a sík Barcaságot. Marosvásárhelyre utazván Ismerkedett a székelyfölddel, — majd a tüneményes Szovátá- val. Csúcsai tartózkodása idején került közel a Szilágysághoz, s onnan már csak egy ugrás Zilah, ahová megannyi diákélmény kötötte. Ha messziről jött idegen vetődik e tájra, ebbe a parkba — aki talán csak éppen hallott egy Ady Endre nevű magyar költőről —. bizonyára nem jár „lábujjhegyen”. Nekünk azonban mi mindent mond a mi Adynkról a park egy bokra, százados fája, egy napfényes üvegezett veranda nyugalma, a kastély alatt el- száguldó expresszvonat zakatolása, hiszen ez a varázsos -szépségű hely. bármennyire is ávol mindentől, Ady életének 's költészetének jelentős állomása. Boros Bel* VÉG«
