Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

2. rvMal KELET-MAGYARORSZA» ms. «efcralr *. Gustáv Husák beszéde a CSKP Központi Bizottságának ülésén Prágában kedden megkez­dődött Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi-7 zottságának ülése. A plénum meghallgatja a CSKP KB elnökségének be­számolóját a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott ha­tározatok teljesítéséről. A referátumot Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára terjeszti elő. Gustáv Husák a pártel­nökség megbízásából a CSKP KB ülésén előterjesztett be­számolójában az 1948-as februári fordulat történelmi jelentőségét méltatva megál­lapította, hogy a csehszlovák dolgozó nép 25 évvel ezelőtt sikeresen meghiúsította a belső és külső reakciós erők ellenforradalmi kísérletét, megvédte a népi demokra­tikus forradalom vívmá­nyait és szélesre tárta a ka- put az ország szocialista fej­lődése előtt. Az évforduló al­kalmából Gustáv Husák a CSKP Központi Bizottsága nevében mélységes háláját fejezte ki a februári fordu­lat ismert és ismeretlen hő­seinek, akik több mint két évtizeddel ezelőtt a szoci­alista eszmék védelmére keltek. Egyúttal köszönetét mondott mindazoknak, akik a válságos 1968—1969-es esz­tendőkben az ország legkö­zelebbi szövetségeseivel együtt útját állták az ellen- forradalom előretörésének. A párt főtitkára a XIV. pártkongresszus óta eltelt időszak eredményeit méltat­va rámutatott, hogy a cseh­szlovák népgazdaság jelen­leg ismét szilárd alapokon áll és hatalmas potenciállal rendelkezik. Ez lehetővé te­szi, hogy döntő fordulatot érjenek el a gazdasági ter­melés hatékonyságának eme-' lésében, a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsításá­ban. Az ötödik‘ ötéves terv a lakosság reáljövedelmének évi 5 százalékos növelését írta elő. A terv első két évé­ben azonban a reáljövedelem több mint 11 %-kal nőtt, a reálbérek pedig — az évi 2.5—3 százalék helyett több mint 8 százalékkal emelked­tek. A XIV. pártkongresszus legkevesebb 500 000 új lakás felépítését ígérte az ötéves tervben, de már az első két évben 221 900 lakást adtak át rendeltetésének, s ezekbe majdnem 700 ezren költöz­tek be. Az életbe léptetett szociális intézkedésekre az állam több mint 4,5 milliárd koronát fordított. A párt belső helyzetéről szólva Gustáv Husák megál­lapította. hogy a kongresz- szus óta a CSKP az egész és pozitív irányú fejlődés útján halad. A társadalmi élet minden területén tovább szi­lárdult a párt akcióképessége és vezető szerepe, elmélyült a dolgozóknak a párt politi­kájába vetett bizalma. ..Tár­sadalmunkban számítunk mindenkire, aki elkötelezett tevékenységet fejt ki a párt politikájáért, és becsületes munkájával bizonyítja, hogy a szocializmus híve. Ez a megállapítás érvényes azok­ra is, akik — mint ezt mér korábban többször hangoz­tattuk — a felülvizsgálat idején nem kaptak tagsági könyvet.” Gustáv Husák a párt növekvő vonzásának egyik jeleként értékelte, hogy a XIV. kongresszus óta a párt taelétszáma majdnem 80 000 jelölttel gyarapodott. „Eddigi eredményeink bi­zonyítják — mutatott rá a párt főtitkára, hogy a kong­resszus irányvonala helyes, bevált a gyakorlatban és koncepcióján nem szüksé­ges változtatni.’* Gustáv Husák a CSKP külpolitikai tevékenységét taglalva mindenekelőtt ki­emelte az SZKP-val és a töb- bi testvérpárttal, a szoci­alista országokkal való együttműködés fontosságát. Külön szólott arról, hogy Csehszlovákia fejleszteni kí­vánja kapcsolatait Jugoszlá­viával. A kapitalista országok vo­natkozásában megemlítette, hogy csehszlovák vélemény szerint még kiaknázatlan le­hetőségek rejlenek a Fran­ciaországgal meglévő kapcso­latok fejlesztésében. Cseh­szlovákiának Nagv-Britan- niával és Olaszországgal va­ló kapcsolatai nem a cseh­szlovák fél hibájából stag­nálnak, hangsúlyozta a fő­titkár és ismét kifejezte hazájának készségét, hogy hajlandó megvitatni vala­mennyi közös érdeklődésre számot tartó kérdést e két országgal. „Nagy jelentőséget tulaj­donítunk — jelentette ki Gustáv Husák — a jószom­szédi kapcsolatok kimunká­lásának és a vitás kérdések megoldásának a Német Szö­vetségi Köztársasággal. Vé­leményünk szerint megérett az idő, hogy a két ország hi­vatalos tárgyalásokat kezd­jen. Erre bármikor készen állunk. Ha mindkét fél jó szándékot tanúsít, úgy meg­állapodásra lehet jutni, köl­csönösen elfogadható állás­pontot lehet kialakítani, amely hozzájárulna ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra és végérvényesen felszámol­ják a müncheni diktátum­nak, a második világháború kezdetének jelképévé vált eme jogellenes aktusnak a kérdését. Arra is utalt, hogy Cseh­szlovákiának őszinte érdeke fűződik a jószomszédi vi­szony és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés megte­remtéséhez a szomszédos Ausztriával és hogy a nem­zetközi helyzet kedvező Irányzata megteremtette a feltételt ahhoz Is, hogy ja­vuljanak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal. Sxtndrei józsef: A Tiszától az Brezsrtyev Prágába utazott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden Moszk­vából elutazott Prágába. A főtitkár a CSKP Központi Bi­zottsága, a csehszlovák köz­társasági elnök és a csehszlo­vák kormány vendégeként részt vesz a csehszlovák dol­gozók februári győzelmének 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. Támadás India londoni képviselete ellen Tűzharc zajlott le kedden délelőtt India londoni képvi­seletének épületében három álarcos támadó és egy rend­őrségi rohamosztag között. A rendőrök a támadók közül kettőt agyonlőttek, a harma­dikat letartóztatták. India londoni képviselete a város szívében helyezkedik el és az egész belváros for­galmát lezárták, amikor az indiai főmegbizotti hivatal te­lefonosai riasztották a Scotland Yardot. Az életben maradt támadó kihallgatása még nem ért vé­get. A szemtanúk szerint a támadók vagy indiaiak, vagy pakisztániak lehettek. Az iro­dák nyitásakor hatoltak be a házba. Fegyverrel arra kény­szerítették a tisztviselőket, hogy a földre hasaljanak és néhány embert megkötöztek, illetőleg bántalmaztak. A telefonkezelők bezárkóz­tak munkahelyükre, így sike­rült segítséget hívniuk. A rendőri különítmény tü­zűben, vagy a támadók go­lyóitól három ember megse­besült. (MTI) 8. Kár, nagyon kár, hogy a ma­gyar emberek többségében nin­csenek meg maradéktala­nul ezek a tulajdonságok. En­nek bizonyítására nem tudok többet mondani, mint azt, hogy itthon is gyakran, szinte na­ponta utazom munkásvona­tokon, autóbuszokon és fi­gyelek, látok, hallok. Szibériá­ban, a repülőgépeken ugyan­ezt tettem. Talán még soha­sem örültem annyira, hogy megtanultam oroszul, mint ott. Szibériában, és másutt is a Szovjetunióban. Észre sem vették, hogy magyar, ponto­sabban, hogy nem szibériai vagyok, hiszen ott az se fel­tűnő, ha valaki hiányosan, vagy idegenes kiejtéssel be­széli az orosz nyelvet. Az se feltűnő, ha valakinek az áb­rázata más-más nemzetiség­re utal, hiszen a Szovjetunió- ban legalább száz nemzet és nemzetiség jegyeit hordozzák arcukon az emberek. Sőt, az arcvonások, hanglejtések £s mozdulatok még több, ezer- nyi nemzetiségre utalnak. Szibériában sokszor hinni se akarták, hogy magyar fa­gyok. Ennek bizonyára oka az is, hogy az Urálon túl az utób­bi időben kevés magyar em­ber járt. Újságíró is csak rit­kán. A repülőgépeken, vagy másutt beszélgetés közben rá­jöttek, hogy nem született oroszként beszélem a nyelvet, bár a fizimiskám meglehető­sen szlávos. Olyankor meg­kérdezték : — Milyen nemzetiségű vagy? Észt? Lett? Finn? Vagy ukrán ? Mindig mondtam, hogy ma­gyar. Ezen se lepődtek meg. Min­denki tudta, mit jelent sj,z. hogy magyar, mindenki tud­ta, hogy van Magyarország ä földön, sőt azt is. hogy Ma­gyarország Népköztársaság, barátja a Szovjetuniónak és népe szocialista társadalmi rendszert épít. Irkutszkban találkoztam és sokszor beszél­gettem olyan emberrel is, idd tüzértiszt'i ént harcolt Magyar- országon. fiatal hadnagy, majd főhadnagy volt. Beszélt Nyír­egyházáról, Miskolcról, Buda­pestről, Esztergomról és más városokról. A neve: Vaszilij Szemjonovics Dorosenko. Ir- kutszk központjában lakik, az 5. Hadsereg utca 69. szám alatt, a 14-es lakásban. Az 5. Hadserégről csak annyit, hogy 1919 végén és 1920 elején ez a hadsereg verte szét Kolcsak tábornok ellenforradalmi ban­dáit Irkutszkban s ezZel fel­szabadította a várost a fehé­rek uralma alól. Az 5. Had­seregben százával harcoltak vöröskatonaként volt magyar hadifoglyok. Vaszilij Doro- senkótól tudom ezt, hivatott embertől, hiszen Vaszilij Do- rosenko ma tanszékvezető ta­nár az Irkutszki Főiskolán. A legűjabbkori történelmet ku­tatja és tanítja. 1964-ben Kádár János elv­társ is járt Szibériában. Járt Irkutszkban, a Bajkál part­ján, Bratszkban s még több más városban. Nevével talál­koztam a vendégkönyvekben. És sokszor, ha mondtam, hogy magyar v?;vok, emelkedő lendülettel kiáltottak fel az emberek: — Venger! Haraso! Tavaris János Kadar! Ismerik a magyart Szibé­riában. és nem csak Kádár Jánost ismerik, hanem a ma­gyar népet. Mindenütt nagy tisztelettel és szeretettel be­széltek a magyarokról. Ne csodálkozzunk ezen. Szibériá­ban valaha sok magyar járt. Százezernél is többen voltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után sokan belép­tek a Vörös Hadseregbe és a vörös brigádokba és nincs a tajgának olvan része, ahol ne hagytak volna csillagos emlé­ket, hősi tetteket, vérük om­lásét, közös sírokat, máig is tisztelt, megjelölt és jeltelen csatahelyeket. Irkutszkban, például, amikor megérkeztem, Sztanyiszláv Boriszevics II- jin újságíró kolléga azzal fo­gadott, hogy azonnal menjünk az Angara partjára, megmu­tatja, hol harcoltak a magya­rok Kolcsak bandája ellen, és azt az utcát is megmutatja, amelyet a magyar Internacio­nalistákról neveztek el. Zalka Máté nevét is jól ismerik ír-' kutszkban. A megtisztelő em­lékezéssel együtt egy szép irkutszki utca is őrzi nevét. Itthon néhány évvel ezelőtt találkoztam és beszélgettem egy idős emberrel, az akkor 82 éves Scherer János bácsival Kaposváron, ö is járt, sőt la­kott Irkutszkban. Hadifo­golyként jelentkezett vörös­katonának, belépett a bolse­vik pártba és Irkutszkba küld­ték pártiskolára. így emléke­zett vissza: — Megérkeztem Irkutszlí- ba. akkor a Kolcsak-bantía már szét volt verve, de a he­gyek közt, az erdőkben jócs­kán bujkáltak még ellenfor­radalmárok. Katonai fegyelem volt a pártiskolán is. Amikor megérkeztem, jelentkeztem, oroszul, persze, de a parancsnok észrevette, hogy nem valami jól ejtem ki a szavakat. Nae-y meglepetésemre. így szólt: be­szélj csak magyarul, mert nem tudsz te még oroszul, és ami azt illeti, én is magyar vagyok... Szibériában tehát nem is­meretlen a magyar ember, a magyar nép, még a magyar föld sem, hiszen sokan élnek ott olyanok, akik a felszaba­dító harcok idején jártak ha­zánkban, és olyan emberrel is találkoztam, aki az első vi­lágháború éveiben itt volt ha­difogoly. (Folytatjuk! Sa’fóériekezlel a szovjet fegyveres erük napja alkalmából Amikor a szovjet hadsereg erejéről beszélünk,» ezzel nem az a célunk, hogy bár­kit is ijesztgessünk — je­lentette ki keddi sajtóérte­kezletén a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének első helyettese azokhoz a reak­ciós nyugati politikusokhoz szólva, akik a világpolitiká­ban megindult enyhülési fo­lyamat feltartóztatására töre­kedve minduntalan a „szov­jet fenyegetésre” hivatkoz­nak. A hadseregtábornok a szovjet fegyveres erőket a szocialista országok harci szövetségének fő erejeként jellemezte. „A szocialista országok hadseregeinek harci közössége arra hivatott, hogy biztosítsa az egész szocialista világrendszer megbízható vé­delmét és biztonságát.” A Moszkvában akkreditált katonai, légügyi és haditen­gerészeti attasék és több mint száz külföldi újságíró jelenlétében megtartott saj­tóértekezleten a honvédelmi miniszterhelyettes a szovjet fegyveres erők 55. évforduló­ja alkalmából méltatta a szovjet hadsereg történelmi szerepét. „Amikor arról be­szélünk, hogy a szovjet nép és fegyveres erői döntő sze­repet játszottak a német fa­sizmus szétzúzásában — mondotta Szokolov — nem becsüljük le ezzel azokat a tetteket, amelyekkel szövet­ségeseink — az amerikai, angol és francia csapatok já­rultak hozzá a győzelem­hez. Bátran harcoltak a kö­zös ellenséggel Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Ju­goszlávia, valamint a befeje­ző ■ szakaszban Bulgária, Ro­mánia és Magyarország csa­patai.” Kérdésekre válaszolva Szo­kolov hadseregtábornok ki­fejtette, hogy az európai haderőcsökkentés kérdését inkább politikai, mint kato­nai problémának tartja. A szovjet hadsereg vezetői a maguk részéről igen komo­lyan veszik ezt a problémát, s elvben a nemzetközi biz­tonság megerősítését célzó minden lépést támogatnak. (Folytatás az 1. oldalról) tőségéről, amely fontos esz­köz a két nép közötti barát­ság és együttműködés erő­sítésében. Az akciók között első he­lyen említette a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásá­nak 25. évfordulóját, amely­ről éppen ezekben a napok ban emlékeznek meg a tag­csoportok; az űrkutatás nap­jának rendezvényét. ahol egy Gagarin emlékmű ava­tására is sor kerül. A „Balti- tengertől a Csendes-óceánig’' rendezvénysorozatban az Orosz Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság át­fogó ismertetése szerepel Jelentősen hozzájárul majd a barátsági munka kiszélesí­téséhez az idén november ,7-én felavatásra kerülő Szov­jet Tudomány és Technika Háza valamiht az ..Ez a való világ” filmrejtvénvpályázat A KISZ Központi Bizott­ságával közösen rendezi mee a Magvar—Szovjet Baráti Társasig az „Auróra ’73” ak- «iósorozatot. amelynek a szovjet költészet és próza megismertetése. megszeret­tetése a célja játékos for­mában. Részt vesz az MSZBT a ..Vándor Sándor” országos munkás és ifjú­munkás énekkari fesztivál és énekkari szemle megrende­7p.e£Kp-n Az MSZBT főtitkára be­szélt azokról a képes. írásos kiadványokról is. amelyek ebben az évben jelennek meg az MSZBT-tagcsoportok munkájának segítéséhez. a testvérország életének meg- isméréséhez. Befejezésül Nagy Mária a tagcsoportok képviselőit ar­ra kérte, hogy az országos elnökség javaslatait a helyi sajátosságok figyelembevé­telével használják fel a ba­rátság elmélyítéséhez, a ba­rátsági munka tartalmi szín­vonalának javításához. Az MSZBT főtitkárának ájékoztatója után a tagcso- x>rtok ügyvezető elnökei, a iá rt titkárok számoltak be tevékenységükről, a párt- szervezetek segítségéről és beszéltek idei terveikről. A munkaértekezlet Ekler György zárszavával ért vé­get. Ady nyomában (2.) Csúcsa Talán az erdélyi Csúcsáról semmit se tudnánk, ha nem oda nősül a magyar költészet forradalmi megújítója, Ady Endre. (Az utókor feledékeny, mert azt még kevesebben tud­ják. hogy ebben a faluban volt molnárlegény Kinizsi Pál.) Ahogy betérünk a faragott székely kapun át a volt Boncza kastélyba, megille „ döttség lesz úrrá az emberei.. Szinte legszívesebben lábujj­hegyen járnánk. Ez a zártabb világ váltja ki valószínűleg ezt az érzést. Az országút egyik oldalán a kastély, másik oldalán a vas­útvonal, kissé lejjebb az állo­más. A-ra gondolok, hogy a megviselt idegrendszerű, meg­fáradt Ady hány álmatlan éj­szakán számolhatta a kastély alatt elrobogó katona vonalo­kat. Hányszor ébreszthette fel álmából a mozdonyok éles füttye! Ahogy a kerti szerpentinen feljutunk az épületekhez, egy kis fenyves szélén az első épü­let a volt kasznárház, vagy Ady úgynevezett vőlegény­háza, ami később két szobájá­val és előszobájával Adyék meghitt otthona Yolt. Itt dol­gozott legszívesebben, itt ír­ta legszebb háborúellenes ver­seit. A költőre a ház falán el­helyezett román nyelvű fel­irat emlékeztet, s ahogy a be­zárt üvegajtón és ablakon betekintek, egy szépen beren­dezett kalotaszegi parasztszo­ba tárulkozik elém. Ettől nem messze egy verandás, nagy ebédlős ház áll. amelyben Boncza Berta nagyanyja élt, majd a dombtetőn az ország­út felé fordulva, mintegy a helyzet magaslatán áll a vol­taképpen! kastély. Három esztendővel az el’jo- csátó, szép üzenet után in­nen indult Ady a ragyogó szépségű fiatal lánnyal, Bon­cza Bertával Budapestre, há­zasodni. Sétában megpihenve a nagy park vajon melyik fá­jának lombjai alatt adott új nevet Bertukának Ady, ami­kor is egy évődés alkalmával mondotta a költő: csacsika, csacsinka, Csinszka. Látszólag ilyen egyszerűen született a becenév. Nem csoda tehát, hogy Csinszka pedig olykor Csinszkynek szólította Adyt. Csúcsán a világtól elzárt költőt barátaival a levél- és táviratváltások kapcsolták egybe. így fontosodott fel Aijy csúcsai életében a posta es a vasút, amely mint köldök- zsinór kötötte össze Pesttel és az országgal. Mohón csapott le a postán küldött újságokra, folyóiratokra, s ilyenkor azokba rögtön beletemetkez­ve talán el is felejtette a falu­si kocsmát, ahol egyébként mindig megivott néhány po­hárral. A kert bokrairól a régi ol­vasmányok nyomán más if eszembe jut, hogy a költő-zse ni Csinszka tréfús-komol; korholásai miatt ebédkor csa' kicsiket kortyolgat a borbó1 s a vacsoránál is csak megle pően keveset iszik. Majd ké sőbb kiderül a turpisság hogy Ady a park bokrainak tövébe rejti a boros flaskákat és magányos sétái alkalmával oda jár borozni. A Csúcsán töltött idő terem­tett lehetőséget arra. hogy a magát erdélyinek valló Ady, aki soha sem jutott túl Ko­lozsváron, megismerkedjék szűkebb hazájával. Innen lá­togatott el Brassóba, amely lenyűgözte ősi stílusával, meg­csodálta a sík Barcaságot. Ma­rosvásárhelyre utazván Is­merkedett a székelyfölddel, — majd a tüneményes Szovátá- val. Csúcsai tartózkodása ide­jén került közel a Szilágyság­hoz, s onnan már csak egy ugrás Zilah, ahová megannyi diákélmény kötötte. Ha messziről jött idegen ve­tődik e tájra, ebbe a parkba — aki talán csak éppen hal­lott egy Ady Endre nevű ma­gyar költőről —. bizonyára nem jár „lábujjhegyen”. Ne­künk azonban mi mindent mond a mi Adynkról a park egy bokra, százados fája, egy napfényes üvegezett veranda nyugalma, a kastély alatt el- száguldó expresszvonat za­katolása, hiszen ez a varázsos -szépségű hely. bármennyire is ávol mindentől, Ady életének 's költészetének jelentős állo­mása. Boros Bel* VÉG«

Next

/
Oldalképek
Tartalom