Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

WW. i&änilr Sí. RÉE-ET-WASVAROBSZ*®' SL oMä? Jegyzetek Ahol szorít a cipő Szaknyelven szűk keresztmetszetnek neve­zik. A termelési folyamatnak az a része, ame­lyik fejlesztése nélkül mit sem ér, ha másutt többet is tudnának produkálni. Ugyanis ez az átbocsátó képesség határozza meg az egész ter­melést. Ahol ezt felismerik, ott gyorsan változ­tatnak is — a lehetőségek figyelembevételével —, ahol pedig nem jönnek rá, ott hiába tesz­nek meg másutt mindent. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat például tavaly októberben tért át a két műsza­kos termelésre. Ekkorra már szabályosan rá­kényszerült, hiszen annyi volt az átvett, vá­gandó állat, hogy egy műszakban semmiképp sem lehetett megoldani a feldolgozást. Viszont ennél a vállalatnál már legalább egy éve „nyűglődtek” ezzel a problémával. Már jóval korábban hozzá kellett volna kezdeniük a két műszakos üzemelés feltételeinek megvalósítá­sához. A kisvárdai Vulkánban pedig alig vár­ták, hogy a formázást, magkészítést legalább minimálisan gépesíteni tudják. Itt a fejlesztés kulcskérdésének ítélték meg ezt a két művele­tet, hiszen a selejtarány alakulásában, a nehéz fizikai igénybevételben egyaránt „a szálak ide vezettek”. Mindkét helyen a szűk keresztmetszet felis­merése, az, hogy hol szorít a cipő, vezetett ar­ra, hogy változtatni kell. Már az iskolákban is az üzemszervezés egyik alapfogalmaként tanít­ják, hogy a zavartalan termelést, a bővítést akadályozó tényezőket előbb fel kell tárni, az­tán megvizsgálni, hogyan lehet változtatni, milyen anyagi, emberi kihatásai vannak, s utána azonnal cselekedni kell. így elmondva egészen egyszerűnek látszik. Azonban a gya­korlatban sok mindennel meg kell küzdeni, amíg idáig eljutnak. Nyírbátorban például, a növényolajgyárban anyagi eszközök híján a termelés bővítését a karbantartók újító ked­vével, saját ötletek alapján készített módosítá­sok révén valósították meg. A gazdasági előrelátás, a tervezés egyik kulcskérdésévé vált, hogy még a munka meg­kezdése előtt lássák a vezetők, milyen problé­mákkal fognak találkozni, s milyen gyakori­sággal. S ennek révén fel is tudnak készülni ezekre, időben el tudják hárítani a termelést akadályozó tényezőket. Az előrelátáshoz vi­szont nem jósoknak kell lenniük, hanem a fo­lyamatokat kell pontosan ismerniük. Nem kell megvárni, amíg szorítani kezd a cipő, már előre be lehet szerezni egy számmal nagyobbat. Szövetkezetek közelről Négy és léi ezer ember sorsa Lányi Botond Nagycsaládosok Minden rendelet annyit ér, amennyit végre­hajtanak belőle. Tartják ezt a Balkányi Álla­mi Gazdaságban és való igaz, a nagycsaládo­sok helyzete akkor változik, javul, ha a rájuk vonatkozó párt- és kormányhatározatokat ap­rópénzre váltva forintosítják. A balkányiak már kiszámolták azt, „hány öl földet és hány forintot ér egy gyerek”. Nem­csak tanácskoztak arról, hogyan segíthetik a sokgyermekesek gondját, de határoztak is. 220 dolgozót vettek nyilvántartásba, akiket az il­letményföld „újra kiosztásánál” megkülönböz­tetett figyelemben részesítenek. Eddig illet­ményföldet maximum 1200 négyszögölt kap­hatott minden állami gazdasági dolgozó. Ta­vasztól ez annyiban változik, hogy azok, akik két gyerektől többet nevelnek, gyerekenként plusz 100 négyszögöl, maximum 1600 négyszög­öl illetményföldet kaphatnak. Mit jelent négy gyerek után plusz 400 négyszögöl föld? Legalább 15 mázsa burgonya terem 400 négyszögöl földön, s ha a kilónkénti 3 forint 60 filléres piaci árat számoljuk, akkor a plusz 400 négyszögöl 5400 forintot ér. Egy népes csa­ládban, ahol sok gyereket kell etetni, évi 5400 forint sok gondnak lehet megszüntetője, sok elhatározásnak megvalósító eszköze. A háztáji föld azonban nem minden. Külö­nösen akkor nem, amikor a havi kereset el­osztásáról van szó, vagy jelesebb alkalmakkor, amikor a kiadás a bevételhez viszonyítva erő­sen félrebillenti a háztartási mérleg nyelvét. (Például, ha iskolába megy a gyermek.) A Balkányi Állami Gazdaságban erre is gondol­tak. Hoztak egy olyan határozatot, amelynek alapján a jövőben a nagycsaládosok előzetes kérelem és beadvány nélkül, automatikusan részesülnek a vállalati segélyből. Egy bizottság feladata lesz, hogy a szociális helyzetet is fi­gyelembe véve, minden külön értesítés nélkül folyósítsa a 4—5, vagy 600 forintot. Ez nem­csak jó, de tapintatos intézkedés is. Ugyancsak az iskoláztatással kapcsolatos el­határozás Balkányban, hogy augusztusban a szakszervezeti bizalmiak összeírják mindazo­kat a dolgozókat, akiknek a gyereke iskolába megy. Minden gyerek — nemcsak a nagycsalá­dosoknál — 100—100 forintot kap tanszerre, vagy arra, ami számára éppen a legszüksége­sebb. Ezzel kapcsolatban megint csak azt mondhatjuk, négy gyerek esetében 400 forint nem egy elhanyagolható anyagi segítség. A balkányi példa kézzelfogható, forintok­ban kifejezhető" végrehajtása egy kormányha­tározatnak. Igaz, nincs vállalat, gazdaság, ahol a sokgyermekesekkel kapcsolatos kormányha­tározattal ne foglalkoztak volna. A kormány- határozat alapján azonban sajnos, egy-két he­lyen csak odáig jutottak, hogy vállalati hatá­rozatot hoztak, s azt a határozatot többször tárgyalták, vitatták, de a továbbiakban nem történt semmi. Úgy kellene mindenütt tenni, ahogyan Balkányban teszik. Seres Ernő A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése idején terme­lőszövetkezeti csoportok is alakultak a megyében, nagy­részt tanyai településeken. Azokon a helyeken szerve­ződtek ilyen társulások, ahol átlagszint alatt van mind a természeti, mind a gazdasá­gi adottság. (Bár több ha­sonló alappal rendelkező közösség hozott létre mind­járt magasabb ' rendszerű szövetkezetét.) A nyírségi tsz-saövetség területén 1971. végén 20 szakszövetkezet készített zárszámadást. Ugyanannyi kezdte meg 1972-ben a gaz­dálkodást. 16 a nagykállói, 4 a nyírbátori járás területén helyezkedik el. S van még egynéhány Nyíregyháza vá­ros határában. ' Alacsony a termelés színvonala A Nyírségi TESZÖV mun­katársai nemrég felmérték a mezőgazdasági szakszövet­kezetek helyzetét. Ez idő szerint a tagok száma közel 4400 fő. Ennyi ember sorsa kapcsolódik közvetlenül a szakszövetkezetekhez. Föld­jeik átlag 7 aranykoronásak, de a „közös használatba” adottaké jóval kevesebb. A szövetkezetek többsége szántóföldi növénytermesz­téssel foglalkozik. Alig kettő­háromnak van kisebb zöldségkertészete. Több gaz­daságnak van gyümölcsöse, összesen 940 hektár. Na­gyobb része alma. A közös állatállomány mi­nimális. Csak egy szövetke­zet, a szakolyi Virágzó ren­delkezett a múlt év negye­dik negyedében 203 darab sertéssel. Tizenháromban talált a felmérés összesen 3397 juhot és háromban 5 lovat. ..... A szakszövetkezetek mű­ködésére a laza szervezeti forma, a termelés alacsony színvonala, csaknem telje­sen a kisüzemi gazdálkodási mód jellemző. Szakemberek nélkül A szakszövetkezetekben elvétve található szakem­ber. Alkalmazásuk legfőbb akadálya, hogy a közös mű­velésbe vont terület a leg­több helyen alig éri el a_ 300—600 holdat. Ennyi te­rületen az intenzív irányítás A tanácselnök két hétig ka­pacitálta Kosa Gáspárt. Gazsi az istennek se akarta vállal­ni a csordási tisztet a faluban. A végén mégis ráállt. Otthon sok a gyerek, az asszony se hagyott békét neki. Meg az­tán a iövedelem se ígérkezett véa,"l rossznak. Az elnök so­rolta: ennyi a bocskorpénz. enn”.; oabona. kolbász, zsírozó meg miegymás. Aztán meg sok a tehén is, így ha mindent összead, akkor kiderül, érde­me« Kosa Gazsi végül is felcsa­pó*' f-»7«1 pont került a falu­ban a csordásválságra. és residente kürtöt fújva jelez­te. indulhatnak a Pirosok. R:skájf Mancik a legelőre. N»n- k idő kellett hozzá, az út csordás szervezni kezdett. Ráébredt, vétek munka nélkül kószáin’ hagyni a gyerekeket. Beosztotta őket. és így a bol­hás kutya népes pulyahad irányításával fogta össze a falu állatait. Az idő jó tanítómester. e? bebizonyosodott Kosa Gás­pár esetében is. Rájött, hogy akad itt lehetőség arra. hogy megfejelje egyébként tisztes jövedelmét. A hasas tehén ha- zai-.',’»■■c'iárt mindig megun­ta külön a pálinkára valót. Hr az állat megellett, akkor a gazda örömében mindig KONJUNKTÚRA megpótolta a természetbenit. Meg aztán a legelővel is le­hetett spekulálni. Egy kis megvesztegetés nem rázta meg alapvetően különben nem túlfejlett erkölcsi érzé­két, és így a jobb helyre haj­tás specialistája lett. Persze csak akkor, ha megérte. A csordás jó híre a faluban általános volt. Igaz, a kis szol­gáltatásokat külön felszá­molta. de sebaj. Gazsi a köz megnyugvására végezte nél; külözhetetlen munkáját. De evés közben jön meg az ét­vágy. Érezte, valami lehetőség még van, amit nem használt ki. Valahogyan még lehet egy kis pénzt kizsorválni a tehén- tartó gazdákból. És az em­ber nem azért tölt hosszú na­pokat a legelőn, csendben, el­mélkedve. hogy közben ni s-'He n meg a megoldás. Kosa Gáspár, a falu csor­dása felismerte, hogy az iga­zi mellékjövedelem, a biztos a nem alkalmi, az általános :sak úgy érhető el, ha olvan valamit talál ki, ami legális, amibe nem lehet belekötni. Persze nem ilyen tudományo­san gondolta mindezt ve «, mint ahogy talán ő maga s-.n tudja, milyen faramuci névyel lehet illetni ötletét. Mert mi történt: Gazsi reggelente te­temesen megnövelte a csorda haladási sebességét a falu ut­cáin. Lelkesebben és üteme­sebben kürtőit, néha cserdí- tett is egyet-egyet és közben halk szóval nógatta kutyáját, hogy birizgálja a tehén láb­szárát. A manőver remekül ütött be. A gazda, aki hallotta a trombitát, bármennyire is igyekezett kiengedni a te­hénkét, mire a kapuhoz ért. már csak a többi végit látta. Futhatott utánuk, hajtván az állatot, hogy csatlakozzék a menethez. Kosa Gazsi csordá­ja nap mint nap pályacsúcsot állított fel az utcákon, és in­gerelni kezdte főleg az asszo­nyokat. kik kis pálcákkal üz gérelték a csorda után a jó­szágot. Amikor szidták az ál latok szakavatott őrzőjét. c csak annyit mondott: —„Sie­tünk. hisz’ annyival is többe' legelhet abból az áldott jó fűből.” Suta kis érvelés volt, de hát ebben is lehetett vala­mi. Aztán a csoi-dás eme mon­datához kezdett hozzáfűzni egy félbemaradt szöveget is: — ...de ha magának nem olyan fontos ez, akkor hát... A gazdák lassan rájöttek, hogy ebben az „akkor hát”- ban van a megoldás. Akkor hát Kosa Gazsit érdemes le­fékezni. Általában egy tízes vagy húszas elég volt ahhoz, hogy a kürt vontatottabban szóljon. Sőt, az anyagiaktól függően Gazsi még a kaput is kinyitotta a jobb ügyfeleknél a tehénke előtt. A legelőn beszélgettem Ko­sa Gáspár hivatásos csordás­sal, aki igazán korszerű em­ber. Persze nemcsak azért, mert rájött, miként lehet mel­lékkeresethez jutni. Van va­lami, ami még jobban mutatja ezt az igazságot. Szót szóba öltve magyaráz, és végül ki­lyukad a lényeghez. — Tudja, most jön a jó világ. Figyelem én, hogy alakul ez a marha­program. Biztos több lesz itt is a tehénke... Fi hallgat. Talán fejben már számolja is, mit hoz neki a tavasz. (borget) és ellenőrzés feladata nem köti le folyamatosan a szak­embert. Nem veszik igénybe a saját használatú földekre sem. Még rosszabb a jogi képviselet helyzete. Jogászt egyetlen szakszövetkezet sem alkalmaz. Ilyen körülmények között fokozott figyelemmel kísé­rést, gyakorlati segítség- adást kell nyújtani a szövet­ség részéről. Ezt meg is te­szi. Különösen a gyakorlati segítségadáson van a hang­súly, éppen a szakember- hiány miatt. A gazdasági jellegű segítés és tanácsadás építkezéseknél, gépek be­szerzésénél, termékek érté­kesítésénél és vállalatokkal történő viták során szükség- szerű. A szövetségben konk­rét területfejlesztési tervet készítettek a piricsei Rá­kóczi Szakszövetkezetnek. Újabban igényelik a revizori iroda közreműködését is. Több irányú tájékoztatáshoz jutnak a szövetség által rendszeresen megjelentetett híradókból. Alacsony eszkozellá- tolfság, kevés gép Ám a területi szövetség sem tehet mindent. A leg­jobb szándék ellenére sem oldhat meg különböző prob­lémákat. A tagság közel fe­le. 2116 személy nyugdíj- korhatár feletti időben van. A fiatalok nem vonzódnak a „csak kissé szövetkezeti”, inkább egyéni rendszerű gazdálkodáshoz. Az eszközellátottság szín­vonala igen alacsony. A közös vagyon a 100 millió forintot sem éri el. (Szövet­kezetenként átlag 5 millió forint alatti.) Ezek jelentős része is ültetvényekből és dohánypajtákból áll. A gép ugyancsak nagyon kevés. S még inkább csök­kenti értéküket, hogy régiek egy részük nem alkalmas rendszeres üzemeltetésre. Az egyénileg művelt föl­dek közös használatba adása az utóbbi években meggyor­sult A szövetkezetek — je­lenlegi helyzetükben — nem képesek az összes földet fo­gadni. Mind t.öbb, korábban hasznosított terület marad parlagon. A szakszövetkeze­tek termelési színvonalé mé­lyen alatta van (35—40 s -,á- zalékkal) a szövetség , z- taggazdaságai átlagának A szakszövetkezetek a- gvobb része (20 közü; 8) ártámogatási kedvezmény­ben részesül. De ez csak kö­zös használatú földön ter­melt hozamok értékesítése után számolható. Nincs ösz­tönzés a saját gazdaságban termelt értékek közös érté­kesítésére. így például. a dohánytermelés! kedv csök­kenésével, a dohány pajta a mintegy fele ' ihasználhatat- lanná válik. (Pedig az álló­eszközök értékének egy je­lentős részét éppen a do­hánypajták képvisel’1-' Lehetőségek a megoldásra A megoldás minden érde­kelt szervtől az eddiginél erősebb, célratörőbb kap­csolatot és eredményesebb támogatást követel. Sőt. a helyi erőforrásokon túl ak­tívabb járási, megyei és nem utolsósorban központi tá­mogatásra van szükség. Mégsem lehet mindent kí­vülről várni! A szakszövet­kezeteknek — saját érde­kükben —, nagyobb eredmé­nyekre törő közös tevékeny­séget szükséges szervezni­ük. Meg kell tartaniuk az alapszabályt, a működésüket rendező törvényeket. Gyorsítani kellene a cél- csoportos beruházásokból megvalósítható erdőtelepí­téseket. Az amúgy is gyenge értékű földterületek jelentős része — a parlagokkal együtt — erdősítésre alkal­mas, jól hasznosítható. A környező, magasabb szintű gazdaságok több er­kölcsi és gyakorlati segítsé­get adhatnának. Ismertes­sék, mutassák meg a kor­szerűbb termelési eljáráso­kat. A szövetség kész ilye­nek szervezésére. Szükség van a helyi párt-’ íanácsi és egyéb szervek eredményesebb együttmű­ködésére a szakszövetkezet­tel. Támogassák a szövet­kezeti vezetés politikai és gazdasági munkáját. Ám a tagság, a vezetőség s ismerje fel. igényelje a lehetőségeket. És éljenek ve­lük! Asztalos Bálint GYORSAN MEGTANULTÁK AZ Ül SZAKMÁT a női a nyíregyházi UNIVERSIL elektroakusztikai gyárában. Vi- szószki Margit műszakonként 760 forrasztást végez azért, hogy 40 darab tolmácsleválasztó berendezést összeállítson a mini alkatrészekből (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom