Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

VIIÁ6 PkuLBIARIM,if1f|lOyitiEI 0 Magyarorszag AZ MSZMP. SZAB01CS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEITANACS IAPJA XXX. eVTOLYAM, 11. SZÁM AHA I FORUM I 1973. FEBRUÁR 18, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL» Megyénk cs az egyetem (3 oldal) Nyírbéltek ’73 február (9. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) Mit fizet a lottó? (12 oldal) Népfront cs a tanácsok A népfront, főtitkára négy pontban foglalta össze a mozgalom legfontosabb te­endőit a Hazafias Népfront Országos Tanácsának leg­utóbbi ülésén. Ezek közül az egyik így hangzott: „Mindé»! vonatkozásban és minden területen erősítjük a taná­csok és a népfrontbizottságok együttműködését.” Ennek az együttműködés­nek igen régi hagyományai vannak, mivel a népfront­nak, mint tömegmozgalom­nak, a tanácsoknak, mint demokratikus tömegszerve­zeteknek a céljai igen sok területen közösek, a felada­tok jó megoldása feltételezi a kölcsönös támogatást. Amikor például azt mond­juk: o népfrontmozgalom napjainkban mind jobban betölti a tanácsok tömegpo­litikai bázisának szerepét, a lakosság széles rétegeit képes bevonni a tervek kialakítá­sába. megvalósításába, ak­kor ebben a partner, a ta­nácsok jó munkájának az elismerése is benne van. Csak azért lehet sikeres a népfrontul unka, mert a ta­nácsok — élve megnöveke­dett hatáskörükkel — igye­keznek a helyi politizálás, a közügyekbe való beleszólás feltételeit minden vonatko­zásban megteremteni, javít­ják az igazgatási munkát, a tájékoztatást. A népfront-bizottságok pél­dául az utóbbi hónapokban a települések 60—65 százaié- kán szervezték meg a falu­gyűléseket, a rét eg találko­zókat, jó alkalmat teremtve arra, hogy a helyi tanácsi elképzelésekről, a tervekről és a gondokról — de az or- szagos jelentőségű kérdések­ről is — véleményt mond­hassanak az emberek. A felszólalók fele általában az őket közvetlenül érintő vá­ros- és községfejlesztési, kommunális témákban kért szót. Jellemző volt az is. hogy ezek a tanácskozások, fórumok nem váltak valami­féle panasznappá, nem nyúj­tottak be felelőtlen kíván­ságlistákat, hanem keresték annak lehetőségét, hogyan tudnák a helyi erőforrásokat a társadalmi munkában rej­lő tartalékokat még jobban a fejlesztés szolgálatába ál­lítani. Különösen jó eredménye­ket hozott ez az együttműkö­dés a nők sajátos gondjainak könnyítésében. Az együttes erőfeszítés eredményeként létesültek sokfelé — nagy­részt társadalmi munkában — új óvodák, játszóterek, napközi otthonok, kollégiu­mok, A népfrontbizottságok és elnökségek segítettek abban a tanácstagoknak, hogy az országos méretűvé szélese­dett alkotmányjogi, közjogi felvilágosító tevékenység eredményes legyen. Az elő­ször megválasztott tanácsta­gok mellé álltak, támogat­ták őket, hogy szoros kap­csolatot alakíthassanak ki választóikkal, megtalálják a közérdekű ügyekkel és az egyéni problémákkal való foglalkozás helyes módsze­reit. De segítették a régi ta­nácstagokat is: közreműköd­tek fogadóóráik, beszámo­lóik szervezésében. Nem két­séges, ennek a tevékenység­nek is köszönhető, hogy egy felmérés során a népfront elnöksége legutóbb megálla­píthatta: a tanácstagok az elmúlt kétéves ciklusban jól megállták a helyüket és többségüket nyugodt lelkiis­merettel javasolhatják ismét. Budapestre érkezett Xuan Thuy A VDK államminiszterének nyilatkozata a Párizsban aláírt béke-megállapodásról Péter János külügyminisz­ter meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Xuan Thuy, a Vietnami Dol­gozók Pártja Közpnfi Bizott­ságának titkára, állammi­niszter, a párizsi négyes ér­tekezleten részt vett VDK- küldöttség vezetője és kísé­rete. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa fogadta. Je­len volt a fogadtatásnál Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és Hunh Van Than, a Dél-viet­nami Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője. Xuan Thuy megérkezése után nyilatkozatot adott a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Elmondotta: — A Párizsban aláírt viet­nami béke-megállapodás nagy győzelme a vietnami népnek, ugyanakkor a szocialista or­szágok a nemzeti független­ségért, a demokráciáért, a békéért harcoló erőknek a közös győzelme, azoknak a győzelme, akik aktívan tá­mogatták a vietnami nép igazságos harcát. A Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság kormánya és a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya szigo­rúan betartja a megállapo­dást, az amerikai fél és a saigoni adminisztráció v i - szont minden módot felku­tatva nem valósítja meg tel­jesen a tűzszünettel kapcso­latos pontokat, s akadályoz­za a négyoldalú katonai ve­gyes bizottság és a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységét Dél- Vietnamban. — A vietnami népnek — mind északon, mind délen — harcolnia kell azért, hogy teljesen végrehajtsák a meg­állapodást és hosszú távra szóló béke jöjjön létre Viet­namban. Küszöbön álló fel­adat az is, hogy a két dél­vietnami félnek gyorsan tár­gyalnia kell egymással az­zal a céllal, hogy megvaló­suljon a béke, a szabadság,' a demokrácia, létrehozzák a nemzeti megbékélés és egy­ség tanácsát, s elérkezze­nek a szabad, általános vá­lasztásokig Dél-Vietnamban. Xuan Thuy végül üdvöz­letét küldte a magyar párt- és állami vezetőknek, Buda-, pest lakosságának, a testvéri magyar népnek. Az 1976-80-as népgazdasági tervről Megkezdődött a magyar—szovjet tervkoordínáció A tervegyeztetést előkészí­tő gazdaságpolitikai konzul* tációk befejezése után most megkezdődött Magyarország és a Szovjetunió 1976—80-as népgazdasági terveinek koor­dinációja. Mint ismeretes, valamennyi KGST-ország összehangolja készülő ötéves tervét, hogy kölcsönösen szá­molhassanak a többi ország fejlesztési elképzeléseivel, várható árukínálatával, im­portigényeivel, a kooperáció lehetőségeivel. Hazánk szá­mára különösen a Szovjet­unióval való együttműködés­nek nagy a jelentősége, ezzel a,z országgal bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk^ 36 százalékát. Az együttműködés fokozá­sához igen jó alapot nyújta­nak a korábbi években elért eredmények. 1972-ben a Szov­jetunióba szállított magyar áruk értéke igen erőteljesen, több mint 20 százalékkal nőtt, exportunknak mintegy kétharmada gép, szállítási eszköz és fogyasztási ipar­cikk volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy iparunk szá­mára a Szovjetunió igen jó piacot jelent, s termékeink korszerűségén, exportáruink struktúrájának minél gyor­sabb átalakulásán múlik, hogy exportunkat tovább fo­kozhassuk. A szovjet rendelések növe­kedése számunkra azért is fontos, mert cserébe a sok­fajta készárun kívül létfon­tosságú nyersanyagokat ka­punk. A Szovjetunióból 1975- ben .62 százalékkal több energiát és energiahordozót, 37 százalékkal több nyers­anyagot, félkész terméket és alkatrészt vásárolunk, mint 1970-ben. Hazánk összes nyersanyagimportjának 42 százaléka, ezen belül az ener­a tanácstagi választásokon,. A népfront éppen tovább­ra is egyik legfontosabb feladatának a tanácsokkal való együttműködés javítá­sát tartja. Ehhez a most sor­ra kerülő tanácstagi válasz­tások — az azokat megelőző gia és az energiahordozók importjának 71 százaléka a Szovjetunióból származik. Mivel továbbra is jelentős mennyiségű nyersanyagot kí­vánunk behozni a Szovjet­unióból, egyéb importunkat is fokozni akarjuk, az eddi­ginél több, a világpiacon is versenyképes árut kell fel­ajánlanunk cserébe. A ver­seny a szovjet piac megszer­zéséért ugyanis mind a szo­cialista országokban, mind a tőkésországokban igen nagy, s ebben csak jó minőségű, korszerű áruk exportba ese­tén állhatjuk meg helyünket. A magasabb követelmé­A népi ellenőrzési bizott­ságok múlt évi munkájáról tájékoztatta szombaton Ka­tona Hajós, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a sajtó képviselőit. A tájé­koztatóból kitűnt, hogy a népi ellenőrzési bizottságok tevékenysége — az előző évekhez hasonlóan — ta­valy is sokrétű és igen ered­ményes volt. A megyei NEB például a munkatervében szerepló 12 vizsgálati felada­ton kívül saját kezdeménye­zésére még további hét vizs­gálatot végzett. A népi ellenőrzési bizott­ságok 1972-ben 10 esetben tettek büntető feljelentést összesen 23 személy ellen. 76 esetben éltek szabálysértési eljárás lefolytatására vonat­kozó kezdeményezéssel, s ennek során 48 személyre 20 000 iorint bírságot szab­tak ki. Fegyelmi. eljárás le­nagygyűlések. jelölógy ülések — igen jó alkalmat kínál­nak. Ismét sok ezer hasznos javaslat hangzik majd eb felélénkül a kezdeménye­zőkészség. jelentkeznek a mozgósítható társadalmi erő­forrás-tartalékok. nyekkel számolnak vállala­taink. Ezek kielégítését szol­gálja a termékstruktúra át­alakulása, a termelés korsze­rűsítése. így a magyar—- szovjet áruforgalom az 1975 utáni időszakban is várha­tóan tovább növekedhet. Előzetes számítások szerint forgalmunk növekedése az 1966—70 közötti 8,7 és az 1971—75 közötti 8,9 százalé­kos évi' átlaggal szemben 1975 után évente a 9,5 száza­lékot is elérheti és 1980-ban mind az export, mind az im­port 1,7—1,8 milliárd rubelre emelkedhet. folytatását 37 vezető és 24 beosztott dolgozó ellen kez­deményeztek. Kártérítési el­járásra is történtek kezde­ményezések 26 vezető és 31 beosztott, ellen. Az eddig le­folytatott kártérítési eljárá­sok során 14 vezető és 8 beosztott dolgozóra összesen 48 000 forint kártérítési ösz- szeget vetettek ki. A népi ellenőrzési bizott­ságokhoz továbbra is érkez­nek bejelentések. Ezek szá­ma azonban az előző évihez kepest lényegesen csökkent. A népi ellenőrzési bizott­ságok körültekintő munkája tükröződik abban, hogy a vizsgálatok alapján tett ja­vaslatok, felhívások megala­pozottak, s azok megvalósí­tására az illetékes szervek megtették a szükséges in­tézkedéseket. így a javasla­tok eredményessége is meg­felelőnek mondható, (h. 1.) Csak a hatékony népScont- tanács.„ együttműködés rea- lizálhatja ezeket az energiá­kat a. lakóhely szépítésben, a tudatformálásban, a szocia* lista demokrácia kiteljesíté­sé ben. A megyei MEB sajtótájékoztatója Táv’raSválíás Szabó fcs-Sza‘már merve És a Szovjetunió Kárpáton úli területe vezetői között JÜRIJ VASZILJEVICS ILNYICKIJ dvtársnak, az Ult­rán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottsága első titkárának; VASZ1L PAVLOVICS RUSZIN elvtársnak, a területi ta­nács elnökének l) n g v á r Kedves elvtársak! Magyarország és a Szovjetunió között megkötött barát­sági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából a megyei pártbizottság és a megyei tanács,' megyénk kommunistái és dolgozói nevében elvtársi, baráti üdvözletünket küldjük önöknek és a Kárpátontúli terület dolgozóinak. Dolgozóink meggyőződéssel vallják, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között 1948-ban aláírt szerződés döntő fordulatot jelentett hazánk történetében. E szerződés ala­pozta meg hazánk nemzetközi tekintélyét, segítette győze­lemre a magyar munkásosztályt, indította el népünket a szocialista építés útján. E szerződés óta a Szovjetunió leg­főbb támasza hazánk függetlenségének, szocialista építőmun­kánknak. Az a kapcsolat, amely a Kárpáton túl és megyénk között kialakult, sok segítséget adott céljaink megvalósításához. Ezért barátságunk mélyítésén Szabolcs-Szatmár megye kom­munistái és dolgozói aktívan munkálkodnak. Dolgozóinkat örömmel tölti el az a sok nagyszerű mun- kasiker, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusának határozatai és a IX. ötéves céljai végrehaj­tásában a Kárpátontúli terület dolgozói elérnek. Meggyőződésünk, hogy a munkasikerek, országaink együttműködése a szocializmus és kommunizmus építésében, a nemzetközi békéért- és biztonságért folytatott harcban to­vább erősítik a két nép és a két terület dolgozóinak barát­ságát és együttműködését. Kívánjuk önöknek, hogy érjenek el további munkasike­reket. a kommunizmus építésében. Erősödjék és virágozzék hazánk és a Szovjetunió örök és megbonthatatlan internacio­nalista barátsága. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA • ''> - ÉS A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI TANÁCS ★ A SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁGNAK Nyíregyháza A Szovjetunió és Magyarország barátságáról, együttmű­ködésükről és a kölcsönös segítségről szóló szerződés aláírá­sának 25. évfordulója alkalmából az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottsága és a területi tanács ne­vében baráti üdvözletünket és szívélyes jókívánságainkat küldjük önöknek és Szabolcs-Szatmár valamennyi dolgozója, nak. A proletár internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, a mindenoldalú kölcsönös segítség alapján létrejött szerződés a baráti országok között teljesen új típusú viszonyt terem­tett meg. Ebben a szerződésben kifejezést nyertek a szovjet és ma­gyar nép szocialista együttműködésének gyökeres érdekei. A szerződés valóságosan segítette a szocializmus és kommuniz­mus építését országainkban. A szovjet és a magyar nép barátsága megbonthatatlan. A területeink dolgozói közötti barátság megnyilvánul a di­cső hagyományokban, a munka tapasztalatainak kölcsönös kicserélésében a pártmunkában, a gazdaságban és a kultú­rában. Társadalmi szervezeteink aktívan dolgoznak pártjaink kongresszusi határozatainak sikeres teljesítésén. Mi a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy erősítsük területeink dolgozói, a magyar és a szovjet nép barátságát. Erősödjék és virágozzék népeink örök és megbonthatat­lan barátsága és együttműködése. AZ UKRÁN KOMMUNISTA PÁRT KÁRPÁTONTÚLI TERÜLETI BIZOTTSÁGA, A KÁRPÁTONTÚLI TERÜLETI TANÁCS A Szovjetunió Kárpátontúli területe és Szabolcs-Szatmár megye 1973, évi együttműködési terve A Szovjetunió Kárpáton­túli területe és Szabolcs- Szatmár megye párt- és ta­nácsi vezetői 1973. február 16-án határtalálkozón érté­kelték kapcsolataik 1972. évi tapasztalatait és megállapod­tak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataik 1973. évi fejlesztési tervében. A megbeszélésen részt vet­tek: J. V, Ilnyickij, az Uk­rán Kommunista PÁrt Kár­pátontúli Területi Bizottsá­gának első titkára, V. P. Ru­szin, a területi tanács elnö­ke, dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára. dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, továbbá a Kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár megye pártbizottságainak titkárai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom