Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
t flIHtff WH. Ä Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Az 1972. évi terv fő célkitűzése a népgazdaság egyen, súlyi helyzetének javítása volt. Ezért a terv azt írta elő, hogy a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növelése mellett a fogyasztás 5 százalékkal emelkedjék, a felhalmozás (a beruházások és a készletfelhalmozás együttes összege) pedig az előző évi szinten maradjon. A külkereskedelemben a kivitelt a behozatalnál lényegesen gyorsabban kellett növelni1972-ben a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben emelkedett. A lakosság fogyasztásának a növekedése a tervezettnél lassúbb volt. A felhalmozás, főleg a mérsékeltebb készletnövekedés miatt, kisebb volt az előirányzatnál. Mindezek következtében a nemzeti jövedelemből a fogyasztás aránya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emelkedett, a felhalmozás pedig 28 százalékról 26 százalékra csökkent. A külkereskedelmi forgalomban kiviteli többletet értünk el. AZ 1972. ÉVI NÉPGAZDA SÁGI TEKV TELJESÍTÉSE terv tény az 1971. év %-ban Nemzeti jövedelem 105—106 105 Ipari bruttó termelés 105—106 105,6 Építőipari bruttó termelés 103—104 101 Mezőgazdasági bruttó termelés 102—103 104 A lakosság reáljövedelme 105 103,5 A lakosság fogyasztása 105 103,5 Kiskereskedelmi forgalom 107 103 Beruházás 100 98 Behozatal (folyó árakon) 107 97 Kivitel (folyó árakon) 114 121 Ipar A szocialista ipar bruttó termelési értéke 5,6 százalékkal volt több. mint 1971-ben. Az állami ipar termelése a tervezett ütemben, a szövetkezeti iparé valamivel mérsékeltebben fejlődött. A szociálista ipar a termelésnövekedést a tervezettnél kisebb létszámmal érte el. Az iparban dolgozók száma 0,8 százalékkal kevesebb ezenbelül a munkások száma csaknem annyi volt. mint 1971-ben. A munka termelékenysége 6,5 százalékkal emelkedett. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE, LÉTSZAMA ÉS TERMELÉKENYSÉGE 1972-BEN terv tény az 1971. év %-ban Bruttó termelés 105—106 Ezenbelül: állami ipar 105,4 szövetkezeti ipar 102,2 Foglalkoztatottak száma 100,5 Ezenbelül: állami ipar szövetkezeti ipar Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 105 105.6 105.5 107.7 99,2 99.6 97,1 106.5 A legtöbb ipari ágazat termelése a tervezett ütemben, Illetve annál gyorsabban fejlődött. Kevesebbet termiéit az előirányzottnál a bányászat, a kohászat és az építőanyagipar. A SZOCIALISTA IPAR BRUTTO TERMELÉSE Ágazatok szerint 1972-ben terv tény az 1971. év %-ban Bányászat 160 Villamosenergia-ipar 107 Kohászat 104 Gépipar 105 Építőanyag-ipar 107 Vegyipar 111 Könnyűipar 165 Egyéb ipar 106 Élelmiszeripar 106 Szocialista ipar összesen 105—106 96 108 102 100 104 112 105 110 106 105,6 A termelésben, a felhasználásban — a központi fejlesztési programoknak megfelelően — nőtt a korszerűbb energia- hordozók, az alumíniumipari termékek, a műanyagok és a modernebb gyártási eljárással készült cikkek aránya, valamint az autóbuszgyártás. NÉHÁNY iparcikk termelése 1972. évi 1972. évi az 1972. évi terv tény tény az 1971. év Villamos energia, milliárd kwó 16,0 mennyiségben 16,3 %-ban 109 Szén millió tonna 28,0 25,8 94 Kőolaj, millió tonna 1,9 2,0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4,0 4,1 110 Benzin, millió tonna 1,2 1,2 116 Fűtőolaj, millió tonna 2,8 2,8 118 Gázolaj, millió tonna 2,3 2,4 112 Hengerelt acél, millió tonna 2,2 2,2 108 Bauxit, millió tonna 2,4 2,4 113 Cement, millió tonna 3,0 3,0 110 Kénsav, ezer tonna 523 566 121 Műtrágya (hatóanyagban), ezer tonna 611 555 101 Műanyagok, ezer tonna — 100 122 Autóbusz, ezer darab 7070 6974 110 Televízió, ezer darab 360 350 »4 Hűtőszekrény, ezer darab 311 381 119 Papír ezer tonna 283 290 108 Pamutszövet, millió négyzetméter 316 312 102 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 44 38 94 Cipő millió pár 40 37 98 Hús, ezer tonna — 428 110 Az év folyamán a kapacitás bővítése és korszerűsítése ércekében számos ipari beruházást fejeztek be, nagyrészt vidéken. Ennek során például az ország villamos erőműveinek teljesítőképessége több, mint 200 mw-tal, a kénsavgyártásé 185 ezer tonnával, a papíriparé mintegy 75 000 tonnával nőtt. A gépipar kapacitása új üzemekkel és üzemrészekkel bővült. Megkezdte termelését a beremendi cementgyár. A textilipari üzemek többségében rekonstrukciót hajtottak végre. Az iparvállalatok értékesítése 6 százalékkal nőtt, belföldre 3 százalékkal, exportra 16 százalékkal többet adtak el, mint az előző évben Az ipari termékek árszínvonala 1972-ben 2 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege a tffvenctl passzívummal szemben aktívummal zárult. Ezenbelül: ta egyenleg aktív a szocialista országokkal, passzív a nem szocialista országokkal, de a passzívum lényegesen kisebb volt, mint egy évvel korábban. Beruházások Építőipar Az építőipari termelés a tervezett 3—4 százalékkal szemben 1 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 százalékkal többet, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az előző évben. 1972-ben csökkent a folyamatban lévő építkezések száma, értékük azonban nagyobb volt, mint 1971-ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 2 százalékkal, az építőipari munkásoké 1 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége a kivitelező építőiparban 2 százalékkal nőtt. Az építőipari árszínt, főleg egyes építőanyagok központi áremelése miatt 4—5 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 000 lakás épült. A lakásépítési terv összességében jelentősen túlteljesült. 1971-hez viszonyítva is számottevő a fejlődés. Az új lakások között több a házgyári lakás. A saoeiaKsta szektorban a beruházások összege folyó árakon 103 milliárd forint volt, valamivel több, mint 1971. ben. Összehasonlító árakon viszont a beruházás 2 százalékkal csökkent. Központi beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vállalati, szövetkezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban. A központi beruházásokon belül elsősorban az egyedi nagy- beruházásokra. a lakásépítésre, valamint a vasúti jármű, park bővítésére és korszerűsítésére fordított összegek emelkedtek. A vállalati-szövetkezeti beruházások közül a mező- gazdasági termelőszövetkezetek beruházásai csaknem 20 százalékkal csökkentek. 1972 folyamán 90 milliárd forint értékű beruházást fejeztek be, többet, mint az előző esztendőben. — A befejezetlen beruházások állománya az 1971. évinél ki6ebb mértékben, 13 milliárd forinttal nőtt Jövedelmek — fogyasztás Mezőgazdaság — vízgazdái kodás A mezőgazdaság a tervben számított 2—3 százalékkal szemben 4 százalékkal növelte termelését, ezen belül a növénytermelés 7—8 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal. A búzatermés 4,1 millió tonna volt több, mint eddig bármikor. Kukoricából 5,5 millió tonnát takarítottak be, hektáronként 39,7 q-t, átlagtermés 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szálas takarmányok termésátlagai 8—12 százalékkal emelkedtek. A cukorrépatermés 2,9 millió tonna, 42 százalékkal több volt, mint 1971-ben. NÉHÁNY NÖVÉNY TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA búza kukorica cukorrépa termésmennyisége, millió tonna 1971 1972 1971 1972 3,9 4,7 2,0 4,1 5,5 2,9 termésátlag, q/hektár 30,7 35,4 278 31,0 39,7 370 Burgonyából 12 százalékkal kevesebb termett, mint az előző évben, a zöldség- és a gyümölcstermelés viszont 6—7 százalékkal nőtt. A szőlőtermés 820 000 tonna volt, 10 százalékkal több az előző esztendő termésénél. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 700 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A vágósertés-terme- és (970 000 tonna) 9 százalékkal, a felvásárlás (633 000 tonna) 14 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A szarvasmarha-állomány az év végén 1,9 millió darab volt, annyi, mint egy évvel korábban. A vágómarha-termelés és -felvásárlás nem érte el az 1971. évit. Változatlan tehénállomány mellett a tejtermelés 2—3 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági aktív keresők száma csökkent Nőtt * traktorok, a szállítást és a betakarítást végző gépek teljesítőképessége. A mezőgazdasági üzemek 11 százalékkal több műtrágyát használtak fel. Egy hektár szántó, kert, szőlő, gyümölcsös területre — hatóanyagban kifejezve — 190 kg műtrágya jutott. Az öntözött terület 30 százalékkal nőtt. A vízgazdálkodás a korszerűen kiépített árvízvédelmi ~ek hosszát 60 km-rel, a közműves vízellátásban részé- lakosság számát 4 százalékkal növelte. Közlekedés — hírközlés A személyszállítás 3 százalékkal nőtt, az áruszállítás annyi volt, mint 1971 -ben. A villamos- és Diesel-vontatás aránya a vasúton elérte - 80 százalékot; 90 új nagy teljesítményű Diesel-mozdonyt, 22 villamos mozdonyt és 2300 teherkocsit állítottak forgalomba. A közúti hálózat korszerűsödött, az M 7-es autópálya második nyomvonala tovább épült. Budapesten a helyi közlekedés javítására teljes hosszában kiépítették és üzembe helyezték a kelet—nyugati metróvonalat, 86 darabbal növelték az autóbuszállományt, és több helyen lépcsőzetes munkakezdést vezettek be. A személygépkocsi-állomány 340 ezerre növekedett. Az éves gyarapodás 45 ezer darab. A személygépkocsik 90 százaléka volt magántulajdonban. A telefonelőfizetők száma 1972. december 31-én 451 000 volt. A múlt év folyamán az előfizetők száma 27 000-rel emelkedett. Az év végéig az ország 65 helységét kapcsolták be a távhívásos rendszerbe. Külkereskedelem A teljes külkereskedelmi forgalom a szállítási költségekkel együtt 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A kivitel a szocialista és a nem szocialista országokba egyaránt 21 százalékkal, a tervezettnél jobban emelkedett. Szocialista országokba a kivitel növekedése nagyrészt ipari késztermékekből, elsősorban gépekből és ruházati termékekből adódott. Jelentősen nőtt az alumíniumkohászati termékek és az alkatrészek kivitele is. A nem szocialista országokba mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből 25 százalékkal, ipari késztermékből 21 százalékkal exportáltunk többet, mint az előző évben. A behozatal az előirányzottnál 10 százalékkal, az 1971. évinél 3 százalékkal kisebb volt. A szocialista országokból 4 százalékkal kevesebb, a nem szocialista országokból ugyanannyi volt az import, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból csökkent a gépimport, mérséklődött a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek behozatala. A nem szocialista országokból az anyagok és fogyasztási iparcikkek behozatala főkként, Az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér — előzetes számítások szerint — kb. 2 százalékkal emelkedett. Fokozódott a pénzbeli és természetbeni társadalmi jutta. tások összege is. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 162 milliárd forint volt. A növekedés: 9,5 milliárd forint, 6,3 százalék: áremelkedések nélkül 3,1 százalék. 1972-ben a kiskereskedelemben a közületi vásárlások csökkentek. A KISKERESKEDELMI FORGALOM ALAKTTLASA 1972-BEN. milliard mázalékos Ft növekedés aa előző évhen képest feSkon haté Ina Élelmiszerek és élvezeti cikkek 77,S 7,3 M Ruházati cikkek 27,4 5,3 1,7 Vegyes iparcikkek 56,7 5,4 2,5 Kiskereskedelem összesen 161,8 6,3 34 A szolgáltatások igénybevétele 4—5 százalékkal bővült. A mezőgazdasági népesség saját termelésből származó fogyasztása az előző évhez képest lényegében nem változott összességében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A takarékbetétállomány összege az ér régén 54,5 milliárd forint volt, 6,1 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időpontjában. A fogyasztói árak a tervezett mértékben, 3 százalékkal emelkedtek, jórészt az év elején végrehajtott központi ár- intézkedések hatására. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az idény jellegű élelmiszerek, a vendéglátás, a ruházati cikkek és az építőanyagok árszínvonala. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1973. január 1-én 16 415 000 16 voll, A múlt évben 153 000 gyermek született, 118 500-an haltak meg, a népesség 34 500 fővel gyarapodott. Ezer lakosra 14,7 élvesziiletés és 11,4 halálozás jutott, s a természetes szapo. rodás 3,3 ezrelék volt. A csecsemőhalálozás az előző évi SS ezrelékről 33 ezrelékre csökkent. Az orvosok száma 24 300-ról 25 100-ra emelkedett és ■■ év végén 10 000 lakosra 24,2 orvos jutott. Az orvosokkal együtt az egészségügyi dolgozók száma meghaladta * 110 000-et. A kórházi ágyak száma 1200-zal bővült, és as év végén több, mint 86 000 volt. A bölcsődék összesen 42 1 00 gyermeknek, a bölcsődé»- korúak 10 százalékának az ellátását biztosították. 1972 végén mintegy 185 000-en vettek igénybe gyermekgondozási segélyt. Óvodába több, mint 250 000 gyermek járt, az óvodáskorúak 59 százaléka. A bölcsődékbe és az óvodákba felvételt kérők egy részét, a jelentős bővítések ellenére sem tudták elhelyezni. Az 1972—73-as tanévben az általános iskolákba» 1 843 600 gyermek tanul, 26 400-zal kevesebb, mint a* előző tanévben. Az általános iskolai oktatók száma 63 430-ről 64 000-re. az osztálytermeké 31 630-ról 31 950-re emelkedett. Az általános iskolai tanulók 22,5 százaléka jár napközibe. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán «toben a tanévben 346 500-an tanulnak, ezenbelül nappali tagozaton 219 100-an. a középiskolás korúak 31,5 százaléka. A gimnáziumi tanulók aránya az elmúlt tanévi 51,7 százalék, ról 50,5 százalékra csökkent. A főiskolai és az egyetemi hallgatók száma 86 316-ről 90 860-ra emelkedett. Nappali tagozaton 58 38Ö-an tanulnak, a hallgatók 64 százaléka. A nappali tagozatos hallgatók több, mint 85 százaléka kap ösztöndíjat és 48,5 százaléka diákotthonban lakik. 1071-ben 5500. 1972-ben 6600 könyvet adtak ki. A könyvek példányszáma 53 millióról 63 milióra emelkedett. A rádióelőfizetők száma 1972 végén 2,5 millió volt, a televízióelőfizetőké 2,1 millió. Idegenforgalom 1972-ben 6,4 millió külföldi járt Magyarországon, 5 sza5 zalékkal. 300 000-rel több, mint egy évvel korábban. A külföldiek 85 százaléka szocialista országokból érkezett. Az év folyamán a vendégforgalmi férőhelyek - «zárna 13 000-rel. ezenbelül a szállodáké 2400-íal bővült. 1972-ben 1,4 millió magyar állampolgár járt külföldön* 26 százalékkal több, mint 1971-ben. A legtöbben a szomszédos szocialista országokba utaztak. I Budapest, 1973. január 27. 1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HÍV AT Ali 1
