Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

S. oMal KW^?f-TOAGYÄRORPZAÖ 973. Január SS Párizsra figyel a világ frolytatódtak a szakértői tanácskozások — Kedden újra tárgyal Le Uuc Tho és Kissinger Párizsban e héten minden eldőlhet — erre következtet­nek a megfigyelők a vietna­mi fegyvernyugvást előké­szítő diplomácia rendkívüli mértékben felgyorsult ese­ményeiből. Kivált Washing­ton és Saigon között folynak lázas ütemben a konzultá­ciók: Bunker, az Egyesült Államoknak a dél-vietnami fővárosban akkreditált nagy­követe a hét végén szinte ál­landó vendég lett az elnöki palotában, s eközben Nixon elnök két ízben is fogadta Haig tábornokot, a nemzet- biztonsági főtanácsadó volt helyettesét, aki vasárnap es­te (közép-európai idő) tért vissza távol-keleti körútjáról. Elindult Párizsba Tran Van Lam, a saigoni rendszer külügyminisztere is, hogy — mint <5 maga mondotta — hozzájáruljon Kissinger és Le Dúc Tho tárgyalásainak sikeréhez. Le Due Tho, a VDK párizsi küldöttségének különleges tanácsadója nem hagyta el a francia fővárost és Nguyen Thi Binh asz- szony, a DIFK külügymi­nisztere is Párizsban tar­tózkodik vasárnap este óta. Kissinger megérkezésével tel­jessé lesz a „diplomáciai csapat.” Érdemes megemlí­teni még, hogy az Egyesült Államok és a VDK jogi, va- lamint nyelvi szakértői de­cember közepe óta most el­ső ízben tartottak vasárnap Is megbeszélést, ami az ügyek sürgősségére vall. Vasárnap este Párizsban Binh asszony, a DIFK kül­ügyminisztere és Xuan Thuy, a VDK tárgyaló küldöttségé­nek vezetője is nyilatkozott. Nguyen Thi Binh a többi között kijelentette, „kormá­nyomnak azt az utasítását hoztam magammal Párizs­ba. hogy tegyünk meg min­dent a megállapodás alá­írása, a háború befejezése, a vietnami béke helyreállítása érdekében”. A továbbiakban hangoztatta, hogy az ideig­lenes forradalmi kormány, mihelyt az egyezményt alá­írták, kész tárgyalásokba bo­csátkozni a saigoni kormány­nyal és Dél-Vietnam egyéb politikai erőivel a kölcsönös tisztelet alapján. „Ha az amerikai kormány valóban véget kíván vetni történeimé e leghosszabb és legsúlyo­sabb háborújának, véget kell vetnie a bombázásoknak, a délen elkövetett háborús ke­gyetlenkedéseknek, a fog­lyok elpusztításának, hala­déktalanul alá kell írnia az októberben kidolgozott és utóbb nyilvánosságra hozott megállapodást”. A DIFK külügyminisztere végül kö­szönetét mondott a szocia­lista államoknak, az el nem kötelezett országoknak, a béke valamennyi hívének, amiért elítélték az amerikai­ak barbár cselekményeit. Xuan Thuy. akit. miköz­ben az orly-i repülőtéren a Moszkvából érkező Binh asszonyra várakozott, a tár­gyalások előrehaladásáról faggattak az újságírók, kije­lentette : „A két fél vala­mennyi esetben, amikor tár­gyalóasztalhoz ült. előreha­ladást ért el. Hangoztatta, hogy a vietnami újév, a tét, amely az idén február 5-éré esik, az általános öröm ün­nepe hazájában, s „az idei tét még örömtelibb lehet, mint az előzők”. Arra a kér­désre. hogy valóban küszö­bön áll-e a fegyverszüneti megállapodás aláírása, kö­zölte: „Először végleges for­mába kell öntenünk azt a szöveget, amelyen pillanat­nyilag dolgozunk”. A hétfői nap Vietnammal kapcsolatos diplomáciai ese­ményeinek első hírei: Sai­gonban befejeződött Bunker amerikai nagykövet «'• Thieu elnök, újabb találkozó­ja, amely rövid idő lefor­gása alatt sorrendben a ne­gyedik volt kettejük között. A Párizs környéki Saint- Nom-la-Breteche-ben hét­főn délelőtt fél tizenegy órakor újabb tanácskozásra ültek össze az Egyesült Ál­lamok és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság technikai szakértői. Megbí­zatásuk, mint ismeretes, a békemegállapodás részletei­nek megszövegezésére szól. A hétfő délelőtt további eseményei: megérkezett Pá­rizsba Van Lam, a saigoni rendszer külügyminisztere, és megbeszélés kezdődött a VDK tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója Le Dúc Tho, valamint a DIFK külügyminisztere, Nguyen Thi Binh asszony között. Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanács­adó hétfőn délután az And- rews-légitámaszpontról ka­tonai különrepülőgépen Pá­rizsba utazott. Közvetlenül elutazása előtt újból 65 per­ces megbeszélést tartott Nixon elnökkel. Párizsi útiáról a Fehér Ház köreiben közölték: Nixon elnök megadta az utolsó eligazításokat Kissin- gernek és a vietnami tűz- szünet! megállapodás tető alá hozása érdekében a francia fővárosba küldte őt. Kissinger hétfőn éjfél kö­rül érkezett Párizsba, s ked­den kezdi meg újabb, vár- hatóan utolsó megbeszélés­sorozatát Le Dúc Thóval, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagjával, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttsé­gének különleges tanácsadó­jával. Szovjet vezető szervek a Brezsnyev­Pompidou találkozó eredményeiről Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa megvitatta a Leonyid Brezsnyev., _ az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja és Georges Pompidou fran­cia köztársasági elnök között történt találkozó eredmé­nyeit. Az említett szovjet vezető ezervek helyeslőén jó­váhagyták Leonyid Brezs- nyevnek a találkozón vég­zett nagyszabású és ered­ményes tevékenységét — mondja az erről Moszkvában kiadott közlemény. Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou megbe­szélései újabb ösztönzést ad­tak a Szovjetunió és Fran­ciaország gazdasági, tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésére. Nagy jelentőségű a két or­szágnak a közös közlemény­ben kifejezésre jutó állásfog­lalása a Vietnam elleni k» tonai intervenció és a viet- , nami kérdés mielőbbi politi­kai rendezése mellett oly módon, hogy az biztosítsa a lehetőséget Indokína népei számára, saját sorsuk önálló, külföldi beavatkozástól men­tes eldöntésére. A találkozó résztvevői megállapodásra jutottak, hogy síkraszállnak a Biztonsági Tanács ismert határozatának megvalósítá­sáért a közel-keleti igazságos és tartós béke megteremtése céljából. Leonyid Brezsnyev és a francia köztársasági elnök találkozójának eredményei mély megelégedést keltettek a szovjet népben, széles kö­rű érdeklődést és magas fo­kú elismerést váltottak ki a világ közvéleményében. Csehszlovákiai útijezyzet (I.) i Első az állampolgár Beszélgetés közben tisztul­nak a gondolatok! — így jel­lemezte a politikai munkát egyik ismerősöm a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban. És erről beszélgettem Lőrincz Gyulával, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tagjával. A „kétoldalú” beszélgetés idő­szaka — mondotta — igen fontos, igen jelentős és hasz­nos. A párt, a társadalmi élet vezetői elmondják politikai és gazdasági terveiket a dol­gozóknak. Az államoolgárok pedig a napi életből hoznak példákat. — De van „beszélgetés” legfelső szinten is — mondta Lőrincz Gyula. — Ilyen volt a párt Központi Bizottságá­nak legutóbbi plénuma, ahol az ideológiai munka fő fela­datairól tárgyaltunk. — És „odalent” miről be­szélgetnek a választópolgárok­kal? — Abban a helyzetben va­gyok, hogy nemcsak a párt Központi Bizottságában, ha­nem a szövetségi gyűlésben is ftinkcióm van. Mint képvise­lő, a dunaszerdahelyi járás­ban látogatom választóimat. Értékeljük az 1971-es válasz- tások gazdag programjának a teljesítését és arról beszélge­tünk: mit kellene tennünk, hogy még jobban valóra vál­janak a párt XIV. kongresz- szusának határozatai, a nem­zeti front egységet jelentő po­litikája. Ha Lőrincz Gyula a duna­szerdahelyi járást említette, a példákat is v !k innen. Csak ebben a ját .Loan a ter­vezett 40 millió korona he­lyett 58 millió koronát ér a lakosság egy év alatt elvég­zett társadalmi munkája. Bő­vült a szolgáltatóhálózat, egy év alatt hétszázötvenhét la­kás felépítését tervezték és alig 10 hónap alatt 668 korszerű lakásba már be­költözhettek az új lakók. Hor­váth Ferenc, a járási nemze­ti bizottság (tanács) alelnöke azt ts elmondta, hogy éppen a lakásépítkezés fokozása ér­dekében megszervezték a komplex építkezést a magas és mélyépítő vállalatok prog­ramjának összehangolásával. A közelmúltban elkészült az épületelemgyártó üzem, amelyben évente 600 lakás­hoz készítik el a szükséges elemeket. Ahány járás, város, annyi módszer, de mindenütt első. az állampolgár, a választók érdeke. Ezt szolgálják a falu­gyűlések, ezt szorgalmazzák akkor is, amikor gyorsítják az ügyintézést. Ezt a gondolat­sort folytatta dr. Imrich Ur- bencik, a kassai városi nem­zeti bizottság titkára: — Tömegpolitikai munka­tervünk szerint aktivizálni kell a választási szerveket, a képviselőket, s a legmesszebb- menően elmélyíteni kapcso­latunkat a lakossággal: A képviselők igénylik a lakos­ság hozzájárulását a felada­tok megoldásához, kérik vé­leményüket és részvételüket is. Városunkban 26 agitációs központ működik, ahol a kép­viselők .— felváltva — min­den hét csütörtökén fogadó­napokat tartanak. elbeszél­getnek a lakosságot érdeklő és érintő kérdésekről. Ez a sokoldalú tömegpoliti- kai munka eredményezi, hogy Csehszlovákiában a belpoliti­kai élet a párt XIV. kongresz- szusa óta nagyon eleven, pezsgő, mint éppen ezekben a napokban is. Szinte elcsodálkozik as ember, ha végigutazik az or­szágon, hogy egy esztendő alatt mennyi minden épült — mondta Lőrincz Gyula. — Na­gyok a változások és azt bír zonyítják, hogy helyes volt a pártkongresszus megállapítá­sa, az emberek nagy többsé­ge bízik a pártban. Progra­munk öt évre szól, de évek­re is felbontottuk, évenként is vizsgáljuk a megvalósítá­sát. Éppen a napokban indu­lok a választóimhoz, hogy szá­mot adjak a szövetségi gyű­lésben végzett munkámról. Gotyár Gyula Sikeres a Lunohod—-2 holdkutatási programfa Befejezéséhez közeledik a Lunohod—2 első munka­napja a Holdon — a nap nyugovóra tér. Estefelé a Hold felszíne dombormű­élességgel rajzolódik ki. Az apró kráterek, amelyek dél­ben alig voltak láthatók — mert a nap merőleges su­Szűts Dénes garai miatt nem volt ár nyékük — estefelé már mé lyeknek látszanak. Most ép pen ezek érdeklik a tudóso kát. A becsapódó apró meleo- ritok miniatűr krátereke hagynak maguk után. Idő vei az újonnan keletkezet kráterek betemetik a régeb bieket, de fennmarad a di namikus egyensúly: ugyan­annyi új kráter jön létre mint amennyi megszűnik. Bebizonyosodott, hogy a 2Í centiméter átmérőjű kráter tölcsérek kétszer kevesebl ideig maradnak fenn, mint « fél méter átmérőjű kráterek KOMMENTÁR: A „Kertészt66 megölték Kégi igazság, nincsen harc áldozatok nélkül éá' a küz­dőknek számolniok kell az­zal, hogy az ellenség nem tétlen. Mégis a gyász és a harag együttes hulláma zú­dult végig Afrikán, majd a többi kontinensen, amikor megérkezett a tragikus hír: a fekete kontinens szabad­ságharcának egyik legna­gyobb alakja, Amilcar Cab­ral, a PAIGC, a Portugál" Quinea és a Zöldfoki-szige- tek felszabadítására alakult mozgalom vezetője politikai orgyilkosok merényletének áldozata lett. Cabral egyike lehetett vol­na azoknak a nagyon keve­seknek, akik afrikai létük­re viszonylag jól élhetnek a portugál gyarmatbirodalom­ban. A mundo poruguese, az úgynevezett portugál világ (így nevezik a .lisszaboni ko- lonialisták „tengeren túli tartományaikat”) vastörvé- tayei egy, csak ezrelékekben kifejezhető réteg számára teszik lehetővé a tanulást. Ezeket assimiladoknak, asz- szimiláltaknak nevezik és ha nincs is annyi joguk, mint a fehéreknek, még ■mindig sokkal több, mint faj- és sorstársaiknak. A negyvenhét esztendős korában megölt Cabral _ a ■lisszaboni agronómiái főis­kolát végezte el kitünteté­sei. De ahelyett, hogy vlsz- szatérve Portugál-Quineába. kiszolgálta volna a helyi kiskirályokat, megdöntésük­re szervezkedett. Illegális mozgalmi neve sokáig „Ker­tész” volt, részben mezőgazda- sági diplomája miatt, részben azért, amit egy híres röp- iratában írt: „a forradal­márnak olyannak kell len­nie, mint a jó kertésznek — gondozni az új hajtáso­kat és irtani az ezekre te- keredő, fojtogató élősdieket”. A „Kertész” nemcsak hir­dette, hanem élte is ezt az életet. Oroszlánrésze volt abban, hogy a mintegy egy- harmad magyarorsz i vyi Portugál-Quineában ma már szinte csak a főváros, Bissau többé-kevésbé biztonságos a gyarmatosítóknak. De a „Kertészt” a jelek szerint mégsem elsősorban ezért ölték meg a Pide, a hír­hedt portugál Gestapo ügynö­kei. Voltak és vannak törzsi, nyelvi, világnézeti ellenté­tek az angolai, mocam- biguei, bissai-quneai és zöld- foki-szigeteki ellenállási moz­galomban. Lisszabonban, a Sao Bento palotában, Ceata- no miniszterelnök reziden­ciájában nagy reményeket fűztek a felszabadító mozga­lom belső bomlasztásához. Cabral hirdette a legkövet­kezetesebben az antikolonia- lista erők összefogásának gondolatát. Ezért kellett meghalni a „Kertésznek”, de a jövő mégis az általa nevelt új hajtásoké. ★ Az MSZMP Központi Bi­zottságának részvéttávirata a PAIGC vezetőségének. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga táviratban együttérzésé­ről biztosította a Portugál" Quineát és a Zöldfoki-szi- getek Afrikai Függetlenségi ■Pártja (PAIGC) vezetőségét Amilcár Cabral, a párt fő­titkára meggyilkolásával a pártot ért súlyos vesztess miatt. Brandt Franc aországban Willy Brandt nyugatnémet kancellár — öt miniszter és több államtitkár kíséretében — hétfőn délelőtt Párizsit érkezett, hogy a pontosan tíz évvel ezelőtt kötött fran­cia—nyugatnémet barátsági és együttműködési szerződés alapján megbeszéléseket folytasson Pompidou elnök­kei. A kancellárt az orly-i repülőtéren Messm" • minisz­terelnök fogadta, majd az Elysée-palotában Pompidou elnök üdvözölte a nyugatné­met kormányfőt. 72. A birodalom felkészült az ide­genforgalomra. Az ügyesebb lányokat a repülőterekre, ál­lomásokra, autóbuszvárókba helyezték el. Makacs kis némberek voltak, nem igen hagyták magukat pénzért sem elcsábítani. Azt a lányt ott Münchenben régóta is­mertem. Még az SA egyik rendezvényén találkoztam ve­le. Olyan jól állt rajta az a szürke fehér galléros ruha, amely tökéleTesen követte karcsú bájait, alakját, Ismeri bárónő azt az északi nérr^t típust: szőke, piros arcú. ki­csit vastag, húsos ajakkal, tengerkék szemmel, akár ez az Adria .. — Helga szívem, te itt?... — Nos, pezsgőzés lett a dologból, de a lány szolgálatban volt, és csak dónként lépett az asztalosai­hoz és hajtott fel titokban egy-egy pohárral. Megbeszél­tük, ha visszafelé jövök, majd úgy érkezem, hogy összeírj, góljuk időnket, és csinálun egy görbe nappalt. Éjjel nem jó, akkor jobban figyel « mindenkit. Nekem sajno utaznom kellett, me. Hugen- berg várt, és nála a késés aljas és megengedhetetlen lazaságnak számított. Helga miatt azonban úgy döntöttem, nem a 20 óra 20 perces gyors­sal, hanem a Zürichből 21,10- kor érkező expresszel utazom tovább. Flessburger elővette finom bőrtárcáját, és kihúzott belő- ’ le egy szivart. Rágyújtott. — Hugenberg reggel nyolc­kor várt, gondoltam, teljesen mindegy, hogy éjjel hány órakor érek Berlinbe, legfel­jebb kevesebbet alszom. Az expressz befutott. Mindjárt beszálltam egy első osztályú kocsiba. Ma is le tudnám ír­ni még a legapróbb berende­zési tárgyát is. Vörös báré sonyíilések, fehér csipketerí­tő, minden utasnak külön olvasólámpa. A fülkében raj­tam kívül senki sem utazott. Az ablak mellé ültem, és a táskámat a kezem ügyébe helyeztem. Kabátom, kala­pom, az ablak melletti foga­son. A fülkét bezártam, ami­kor a kalauz jött, igazoltam magam, és azt mondtam, ne engedjen be senkit. Berlinig 'e sem hunytam a szememet. A bárónő hangosan kaca­gott, még a nyelvét is ki­dugta egy kissé a szájából. — És? Ellopták a táskáját — mondta kárörömmel. — Honnan tudja? — Az ész nem Gestapo pri­vilégiuma. Ehhez nem kellett nagy tudomány. A táskáját ellopták vagy kicserélték. — Igen. Kicserélték, és képzelje, amikor másnap Hugenberg asztalán kinyi tót­ja m, üres papírlapok voltai cenne. — Szegény kicsi Helga. Flessburger felpattant. — Bárónő, ön kezd gya­nús lenni. Honnan tudja, hogy... — Óh, nem Helga lopta el, de szegény kicsikémet a Gestapo azonnal lefogta... Be­vitték... Nem sikerült bel «' semmit kihúzni, mert ártat­lan volt. — Pontosan így történt. Én is sajnáltam, de hát a biro­dalom érdeke... Érthetetlen volt előttünk. Képzelheti, mit kaptam Werner DaitztóL Majdnem leszereltek, Hugen­berg üvöltött velem, elmon­dott mindennek, ami csak a berlini állatkertben található. A bárónő komoly arccal szakította félbe a már kedé­lyessé váló eszmecserét. Flessburgerre nézett. — A mi embereinkből hi­ányzik a fantázia. Ameddig eJnoehettek, elmentek, de ta­podtat sem tovább. — Furcsállom a megállapí­tását, annál is inkább mert Balátai esetében igazán szel­lemes megoldást alkalmaz­tunk. 1938. március 6-án elég nagy fantáziával dól- gaztunk. — Fantázia? Magának a brutalitás fantáziát jelent? A részletekről ugyan keveset tudok. Én csak a lakást ad­tam Önöknek, a többiről... A, hagyjuk ezt. Maga a parancs ellenére önállóskodott. Flessburger gúnyosan elvi- gyorodott. „Hogy megjátssza a kis ártatlant.” — Igen? Csak azt nem tu­dom, az akció előtt egy hét­tel kitől szerzett tudomást Hugenberg, hogy Ehrenburgi Bayer Olga titkárának, Ottó Wernernek a lakását, amely éppen dr. Árvaiék fölött vé­letlenül üresen állt, az akció céljaira megkaphatják?... — Neki kellett elmenni, mint képügynöknek, és ugyan­csak megdobbant a-" szíve,) amikor a cselédlány ajtót nyitott: — Nincsenek ké­rem az úrék idehaza... — Hát a mérnök úr, Balátai Je­nő? — ö sem, de az nem fog képet venni — és a lány kuncogott. (Folytatjuk) A félméteres kráterek két­szer gyorsabban keletkeznek, mint az egy méter átmérő- jűek. Először kaptak a tudó­sok ilyen adatokat, amelyek alapján fontos következte­tést vonhattak le: a kisebb meteoritok állandóan és elég intenzíven „bombázzák” a holdfelszínt napjaink u is. A fél gramm súlyú me j- ritok becsapódásának inten­zitása kétszer nagyobb az egygrammos meteoritokénál. Ha a Derültség-tengerén a tudósok ugyanezeket az ösz- szefüggéseket fedezik fel, eb­ből következtetni lehet a meteoráramlás szerkezetére az egész naprendszerre vo­natkozólag. A Lunohod—2-t felszerel­ték olyan speciális készülék­kel Is. amelynek segítségével a holdtalaj visszatükrözési tulajdonságait tanulmányoz­hatják a holdjáró útvonalán. Ez a módszer a kémiai elem­zéssel együtt fontos kiegé­szítő információkat nyújthat a geológusa^ számára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom