Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
mi .jjgOáM Optimális méretek hóidnál kisebb területű tszA MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK területének optimális nagyságára vonatkozóan talán a világon sehol sem készült egységesen alkalmazható „recept”, alapvető javaslat. Sok-sok elméleti és gyakorlati szakembert foglalkoztat ez a téma, számos tanulmány is készült már, de a végkövetkeztetés mindig az, hogy az optimális üzemnagyság kialakítása a termelés alapvető gyakorlati tényezőitől függ. Az optimális üzemnagyság területenként, tájegységenként változhat, és változó is, az ilyen célú vizsgálatokat és elemzéseket jobb tehát szőkébb körzetenként elvégezni. Az optimális üzemnagyság kialakításával kapcsolatos alapelvekre vonatkozó igény országos — mindenütt probléma ez —, de a termelő gyakorlat az általánosnál mindig konkrétabbat, közvetlenül alkalmazhatóbbat követel, ezért az alapvető következtetések is csak akkor jók, ha összhangban vannak a termelői gyakorlattal és ma is, holnap is elősegítik azt. Az igény, hogy készüljön elemzés, majd általánosítás az optimális üzemnagyságról — közvetlenül és konkrétan jelentkezett a szatmár-beregi tájegység termelőszövetkezeteiben is. Különösen aktuálissá tette az ilyen jellegű munka elvégzését az a területi koncentrációs (egyesülési) folyamat, amely_ a szatmár-beregi termelőszövetkezetekben is elkezdődött és továbbra is napirenden van, hiszen ezen a vidéken a különböző célú és jellegű koncentrálások lehetőségei még megközelítően sincsenek kihasználva. A KÜLDÖTTGYŰLÉS —a tagszövetkezetek vezetői — kívánságának eleget téve a területi tsz-szövetség _ két közgazdásza, Bényei Sándor titkárhelyettes és Takács Lajos munkatárs elvégezték ezt a bonyolult és meglehetősen nehéz munkát. A tanulmány ismerteti a tájegység termelőszövetkezeteinek számbeli és területnagyság! változásait 1955-től 1971 végéig. A hatvanas évek második felében az ország legtöbb megyéjében elkezdődött a termelőszövetkezeti gazdaságok területi koncentrálódása (egyesülése), amelynek ütemével Szabolcs-Szatmár nem tudott lépést tartani. A szatmár-beregi területen 1967-ben 100 tsz volt átlagosan 2295 kh területtel. A megye átlaga ugyanakkor 2262 kh, alig kisebb a szatmár-beregi átlagnál. Az országos átlag viszont 1967- ben már 2723 kh volt. Az egyesülési folyamat sehol sem állt meg. de az 1971. évi adatok bizonysága szerint Szatmár-Beregben lassúbb a koncentráció, mint a megyében általában, és különösen jelentős a lemaradás az országos átlaghoz viszonyítva. 1971 végén Szatmár-Beregben 88 tsz volt átlagosan 2587 kh területtel. A megyében ugyanakkor 214 tsz átlagosan 2737 kh területtel. Az országos átlag 1971 végén 3471 katasztrális hold. Az bizonyos, hogy a szatmár-beregi tsz-ek egyesülését megzavarta és gátolta az 1970. évi árvíz is, sőt, ez a rendkívüli ok alighanem döntő szerepet játszott a koncentrációs folyamat ütemének csökkenésében. A szatmár-beregi területen jelenleg már csak három olyan község van (Aranyosapáti, Fehérgyarmat és Tunyogmatolcs), ahol két- két termelőszövetkezet működik. Ezzel szemben 24 az olyan tsz-ek száma, amelyek kettő, vagy több község határát egyesítik. A meglévő tsz-eknek csaknem fele még mindig 2000 katasztrális holdnál kisebb területen gazdálkodik. A 2000—3000 kh közötti területen gazdálkodó tsz-ek száma 18, a 3000—4000 kh közötti- efeé 16, a 4000—5000 kh kö- zöttieké hat, és további hat az 5000 katasztrális holdnál nagyobb területen gazdálkodó tsz-ek száma. A terület- növekedésnek gyakorlatilag ma már csak egyetlen módja lehetségest a szomszédos tsz-ek egyesülése, de csak akkor, ha a gazdasági és a politikai feltételek érettek. A megalapozatlan egyesüléseknek nincs értelmük, sőt, azok a gazdálkodásra károsan is hathatnak, bár a vizsgálat azt is megállapította, hogy az egyesült termelőszövetkezetek kimagaslóan sok beruházást valósítottak meg. A beruházások kedvező hatása azonban inkább csak a következő években várható. A KÉT KÖZGAZDÁSZ VIZSGÁLTA az almatermesztés és az alapvető tevékenységen kívüli ágazatokból (melléküzemekből) származó bruttó jövedelem hatását is a gazdaságok helyzetében. Megállapították, hogy minél nagyobb az almából és a melléküzemekből (nem alapvető tevékenységből) származó bruttó jövedelem, annál kedvezőbb a gazdaság vagyoni, jövedelmi és nyereségi helyzete. S ez független a területnagyságoktól. Más szavakkal: minél több az alma, annál bel- terjesebb a gazdálkodás, különösen az 1500 katasztrális ekben. Az almás és a szántó, illetve az összes terület aránya meghatározza a belterjesség intenzitását. Tanulság viszont az is, hogy a 3000 katasztrális holdnál nagyobb tsz-ekben, ahol arányosan nagy az almatermő terület is — lehetőség van a többi ágazat (növénytermesztés állattenyésztés, zöldségkertészet) optimális méretű koncentrálásának — és korszerű gépesítésének — kialakítására is. Tehát: nem az az optimális, ha a tsz kicsi, de sok az alma. hanem az, ha a tsz nagy és intenzív belterjességet valósít meg, különös tekintettel az alma, a növénytermesztés és az állat- tenyésztés harmonikus összhangjára, ami lehetővé teszi a munkaerő aktív és folyamatos foglalkoztatását is. Az elemzések és általánosítások alapján a tanulmányt készítő szövetségi szakemberek arra ,a következtetésre jutottak, hogy az optimális üzemnagyság és ágazati méretek kialakítását Szatmár- Beregben is meg lehet valósítani. Ehhez szükséges, hogy biztosítva legyen a termelés és a belső felhasználás, va- * lamint az áruértékesítés összhangja. Az egyes ágazatok termelési méreteit úgy kell kialakítani, hogy a rendelkezésre álló eszközök kihasználása a legkedvezőbb legyen. A mainál sokkal fejlettebb szintre kell emelni a tsz-ek és más vállalatok együttműködését, a társulásokat is. Elengedhetetlenül szükséges a megfelelő számú — köztük speciálisan képzett — szakemberek és szakmunkások biztosítása. A sok felesleges kiadást jelentő szállítási költségek csökkentése érdekében célszerű lenne a tsz-területek tömbösítése, akár földcserék útján is. AZ QSSZES TÉNYEZŐK együttes vizsgálata alapján a szatmár-beregi tájegységen a legkedvezőbb termelésszerkezetű gazdaságot a 3500 hektár (6000 kh) nagyságú területen lehet kialakítani. Egy ilyen nagyságú gazdaságban biztosítani lehet a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangiát úgy, hogy marad terület almának, zöldségkertészetnek. sőt ipari növényeknek is. Mégpedig optimális nagyságú területek maradnak, olyan méretekben, amelyeken jövedelmezően alkalmazható a korszerű technika, megvEjlósíthatóak a szükséges beruházások, fedezik a háztáji szükségleteket és folyamatosan foglalkoztatni lehet a munkaerőt. Szén drei József Megnyugvás — Olvastunk a Kelet-Ma- gyarország elmúlt év utolsó számában egy írást. Címe volt: Téli riport a tanyáról. Lehet, nem mindenkit érdekelt. Sokfélék az emberek. De mi a férjemmel nagyon is megértettük, mi az a tanyai élet. Sajnos, vannak még családok, főleg öreg szülők ilyen körülmények közt. És nincs attól érdekesebb, mint emberek sorsa, esete. Ha valaki tudja ezt, én és a családom nagyon. — Mi is így voltunk. Csak két éve lakunk Búj községben. Azelőtt hosszú éveken át, életünk nagy részében ta- nyán éltünk. Lassan pedig már idős embereknek számítunk. Gyerekeink mikor felnőttek, egy sem maradt velünk. Amikor odáig jutottak, hogy dolgozni, keresni tudnak, elhagytak bennünket, Lányok férjhez mentek, fiúk nősültek. A tanyai életben nagyon összezárt a férj és feleség. Születtek a gyerekek egymás után ... — A tanya több kilométerre volt a községtől. Se villany, se bolt, se jó út. Jól meg volt írva abban a cikkben, hogy két lehetőség van ki a tanyából. Egyik a temetőbe, másik a faluba vezet. Az első nem kívánatos. Különösen, hogy jöttek látogatóba a gyerekek. Egyik ezt mond, a másik még érdekesebbet. Nagyon elgondolkodtunk a férjemmel. Aztán határoztunk. Ha kicsit megfogjuk magunkat, vehetünk egy házat a községben. A tanyait meg elhagyjuk, lebontjuk. Kivesszük belőle a használható eszközöket. — Akárhogy nézzük, nem ment olyan könnyen, mint hittük. Tsz-tagok vagyunk. Jött a közös pótkocsis gépje, hogy felpakoljunk rá. Akadt segítség. Jól ment minden. De én utólag is mondom, mintha a szívemhez nyúlt volna valaki, hogy kivegye. Nagyon rosszul éreztem magam. Elhagyni azt a helyet, ahol életünk java részét töltöttük. Nem gondoltam előbb arra, az elhatározás így megráz a helyzetváltoztatás bekövetkeztekor. Kezemet a fejemre kulcsoltam. Zokogtam. Egyik lányom már nem bírta türelemmel. Rám szólt, mit tudok annyira sajnálni. De hát más a gyermek, meg a szülő érzelme. — Megtörtént. Elhagytuk a régi, kicsi tanyát. Ott tág volt a látás, nem nézte-fi- gyelte egymást a szomszéd. Nem rs tudtam mindjárt szorító érzések nélkül menni a községi utcán. Ki néz, ki figyel? Milyennek lát, ítél? Nyáron a tanyán nem nézte senki, mi van a lábamon. Lehettem meztelen lábbal. Ruhám, kötőm, kendőm sem érdekelt senkit. A férjem vásárolt be a községi boltban, hozta ki a tanyára a szükséges portékát. Én magam ritkán jutottam be. Legtöbbször a határban, kertészetben, gyümölcsösben találkoztam falubeli nőkkel, a közös munkák végzésekor. Oda úgy mentem öltözve, ahogy őket is láttam. — Jó ideig, mikor idom engedte, visszajártam elhagyott helyünkre. Néztem lebontott, volt tanyai házunk romját. Nagyon felkavarodtak bennem az érzések. A gyerekkor. A fiatal házasélet. A család szaporodása. A kemény, havas telek. Szabadon futó szeles viharok. Nyári hőségek. Csendes esti alko- nyatok... Több mint ötven év. Petróleumos lámpa. Koromsötét éjszakák. Talpon- állás hajnali pirkadástól esti látásig. Nőttek a gyerekek. — Igen. Jó ideig visszaÁ megváltozott munkaügyi igazságszolgáltatásról Beszélgetés ár. Pongor Gyulára!, a munkaügyi bíróság elnökére! Alkotmányunk 1973. január 1-én hatályba lépett új törvénye bizonyos változásokat eszközölt az igazságszolgáltatásban. ’ A munkaügyi viták eldöntésének területén történt változásokról beszélgettünk dr. Pongor Gyulával, a megyei munkaügyi bíróság elnökével. A vállalati vitás ügyek Maga a változás — hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnevezés helyett lett a megyei munkaügyi bíróság — már sok mindent megmagyaráz. Mindenekelőtt az, hogy a munkaügyi szerv bíróság lett, így közvetlenül az Igazságügy-minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása alá került. Egységes bírói hálózat alakult ki. Vitás ügyben — tehát a munkaügyi vitákban is — csak e bírósághoz lehet fordulni. — Van-e olyan változás, mely általában a bíróságokra, mint szervezetre, s így a munkaügyi bíróságra is vonatkozik ? — Igen, van. A bírókat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja hátározatlan időre. Ez a mód szerencsésen összekapcsolja a demokratizmus kívánalmait a bírói tekintély növelésével és a bírói tisztség biztonságának követelményeivel. — Kihez forduljon először a dolgozó, vitás ügyében? —h A munkaügyi vitákat továbbra is a vállalati, városi és járási közös munkaügyi döntőbizottságok, illetve a szövetkezeti döntőbizottságok intézik. Az MTV 111. szakaszának második bekezdésében meghatározott magasabb vezető beosztású dolgozók először szolgálati felettesükhöz fordulhatnak és az itt ho-’ zott döntés ellen élhetnek keresettel — bizonyos esetek kivételével — a munkaügyi bírósághoz. A döntőbizottságok létrehozásának feltétele, hogy legyen munkáltató és szakszervezeti, vagy osztálybizottság. A döntőbizottság vezetői és tagjai csak az annál a vállalatnál dolgozók közül lehetnek. Az elnök és helyettese személyére a vállalatvezetés és a szakszervezet jajártam a tanyára. Nézni, látni az elhagyott helyet. A nyugtalanító múltat. — Aztán felhagytam a vissza járással. Előbb pár nap, majd egy hét is eltelt anélkül. Végül egészen felejtem. — ügy érzem, ereje van a nagyobb emberi közösségnek. A több ember látása, a változatosság elfeledteti a tanyát. Nem kelt már izgalmat, ha megyek valahová a községben. Ha nem volna, hiányozna a szomszédok jó szava. — Meg bizony, csak emberibb a helyzet a nagy lakott helyen. Villany ég. A házban vagy egyik zsinór vagy a másik használata. Mosáshoz, vasaláskor ... Mikor mihez. Rádió, televízió ... Nem ásott kútból húzott vizet kell mm, azzal főzni. — Talán úgy fejezhetem be: végre teljes a megnyugvásunk. Sem én, sem férjem nem kívár.-jMk vissza a tanyai életet. Különben a dologhoz tartozik még egy valami. Mikor mi eljöttünk, hat házból állt a tanya. Egyetlen egy van még belőle. De az is rövidesen lebontásra kerül. Feljegyezte: Asztalos BaHnt vaslatot tesz a munkaügyi bíróság elnökének, aki jóváhagyja. Miről döntenek helyben ? — Kik és milyen ügyekkel fordulhatnak a döntőbizottságokhoz? — Minden vállalati és termelőszövetkezeti alkalmazott, illetve bizonyos esetekben a munkáltató is. A munkaügyi igazságszolgáltató szervek kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vitákban járnak el. A döntőbizottságok azokban az ügyekben, melyek ezekkel nincsenek kapcsolatban, érdemben nem dönthetnek. Ugyanez vonatkozik a munkaügyi bíróságokra is. Például: a jutalomadás, a bérhatárokon belüli'béremelés, a fizetési előleg kérdésében kizárólag a vállalatvezetésnek van joga dönteni. Ezekkel az ügyekkel való foglalkozás — mert ha már benyújtották, a bizottságnak, illetve a bíróságnak foglalkozni kell velük — csak az illetékesek idejét vonják el a döntésre jogosult ügyektől. A döntőbizottságok döntése ellen a dolgozó és itt már a vállalat is keresettel élhet a munkaügyi bíróságnál. Az új rendelkezések értelmében most már nem 15, hanem 30 napon belül. Ismételten csak azokban az ügyekben, melyek a munkaviszonnyal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel összefüggenek. Jogerős döntés — A munkaügyi bíróság hogyan jár el? — Lényeges változások történtek ezen a területen is. ToJanuártól kedvezőbb körülmények között dolgoznak az Öntödei Vállalat kisvár- dai gyáregységének dolgozói. A homoküzemnél az erős fizikai munkát igénylő talicskázást szállítószalag váltotta fel. A gyáregység egész területén megszüntetik a nehéz fizikai munkát 1975-ig. A vállalat főmérnöke az NDK-ban szerzett tapasztalatok alapján már elkészítette a gépesítési tervet Jelenleg az öntőüstöt 6 ember cipeli, ez nehéz, veszélyes munka és emellett a selejt is jelentős. 1973 végén, vagy a jövő év elején formázóberendezéseket helyeznek üzembe, s ezután egy ember is könnyen kiöntheti majd a folyékony vasat és a selejt is kevesebb lesz. A vállalat a munkakörülmények javítására 4,1 millió forintot költ 1975-ig. A terv szerint ebben az időszakban a gyáregység területén üzembe helyezik a „fekete-fehér” szociális létesítményt is. Az új létesítményben a dolgozók külön helyiségben tárolhatják majd a saját ruhájukat és külön helyiségben a munkaruhájukat. A 2 helyiséget zuhanyozó választja el. A gyáregység radiátorüzemét még ebben az évben 10 millió ' forintos költséggel korszerűsítik. Jelenleg a dolgozók ebben az üzemben hó-, gáz-, por- és xajartavábbra is egy hivatásos bíró és két ülnök tárgyalja az ügyeltet. Az ülnököket az új törvény értelmében az illetékes megyei tanács választja meg. A bíróság a polgári jogviták intézésének általános szabályai szerint jár el a polgári perrendtartás XX1TI. fejezetében foglaltak eltérésével. Munkaügyi bíróság csak a már valamilyen szerv —• például a döntőbizottság — által döntött ügyet tárgyaljat Döntése jogerős, a Magyar Népköztársaság nevében mondja ki ítéletét. — Az itt hozott döntés ellen két esetben lehet fellebbezni a megyei bírósághoz. Melyik ez a két eset? — Az egyik: a munkáltául anyagi felelőssége tekinteté-: ben hozott döntések ellen. A másik: a dolgozó anyagi felelőssége tekintetében hozott döntések ellen, csak abban az esetben, ha a kártérítésre kötelezés olyan jogszabályon alapul, mely legalább másfél havi átlagkereset erejéig teszi lehetővé a kártérítésre kötelezést. Ezek kivételével a munkaügyi bíróság döntés« jogerős. A felek csupán óvá* iránti kérelemmel fordulhatnak a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a vagy a legfőbb ügyészhez. — Hogyan történik az ítélet végrehajtása? — Ha a vállalat nem tétjéé siti az ítéletet, a dolgozó vég* rehajtási lap kiállítását kér>i heti a munkaügyi bíróságtól^ melynek alapján. elvégzik a végrehajtást. Ha a dolgozó nem teljesíti, akkor a vállalat az MTV 69—71. szakasz értei— méhen végrehajtja az ítéleted B f* lomnak vannak kitéve. A* üzem a környék levegőjét is nagymértékben szennyezi. Ezért korszerű porleválasztó készüléket szerelne!# az üzembe még ebben az évben. A levegőcserét is megoldják, így a gyáregység megfelel majd az üzera- egészségügyi előírásoknak.' A korszerűsítés után, 1974 elejétől a radiátor üzemnek a kapacitását is növelik. A ka-: zánházat pedig bővítik és a széntüzelésről olajtüzelésre térnek át. A gyáregység területén 60 millió forintos költséggel új Disa típusú üzemet építenetek Az automata vezérlésű, szállítószalaggal ellátott ontó* üzem dán szabadalom mit»-; tájára épül és egyedülálló lesz hazánkban. A kivitelezési munkálatokat kora tavasszal kezdik a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és a MEZŐGÉP Vállalat helyi dolgozói. A* új üzemben szürkevas öntvényt állítanak elő, s ebb® többféle terméket gyártanak majd — például villanyvasalóhoz szükséges főzőlapok. A beruházó — az Öntödei Vállalat — és a kivitelezője február elején szocialista szerződést kötnek, amelyben egyebek között vállalják; hogy az új létesítményt 18T4 elején átadják rendeltetésének. d* Új üzem Kísvárdán javul az öntők munkakörülménye i )
