Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

f. etäaS KELET-MAGYARORSZÄO 1972. december fi. (Folytatás az 1. oldalról) átfogó szerkezeti változásá­nak folyamatába tartozik. En­nek feltételeit az idén hozot1 kormányhatározat 'teremtette meg azzal, hogy a tej felvá­sárlási árát január 1-től lite­renként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháét kilónként átla­gosan 30 forintra emelte fel. Tovább ösztönzi a borjúsza­porulatot és a tehénállomány növelését a nagy- és kisüze­meknek nyújtott tenyésztési támogatás, valamint a kedve­zőbb hitelfeltételek. A kor­mányhatározat megjelenése óta már élénkült a szarvas- nyarhatartási kedv, de az in- Izkedések életbelépésétől még erőteljesebb fellendülést vá­runk. Az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben ta- nasz tál ható fejlődés mellett meg kell állanitani. hogy a cukorrépa-, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a ha­zai szükségletek kielégítése érdekében. Kő vet kezeteseb b Ü; állami árellenőrzést Elsősorban a vállalati ár­politikának kell a stabilitásra figyelemmel lennie. Vállala­taink döntési szabadsága az árpolitikában is elég nagyfo­kú. De ezzel a lehetőséggel is, mint minden mással, előre­látóan kel] élni. A jövőben ezért nagyobb szerepet kívá­nunk biztosítani az úgyneve­zett árkülönbözeti tartalék- alaooknak, amelyekből az időleges, a belső gazdaságban nem kívánatos ármozgást a vállalatoknál lehet kiegyenlí­teni. Áx utóbbi években ipari termékeink egy része már el­érté a világszínvonalat. De szakembereink szerint sok termékünk van, amelyek majdnem olyan jók, mint az iparilag fejlettebb országo­ké és még olcsóbban is érté­kesítjük azokat. Nekünk azon­ban nem majdnem olyan jót kell gyártanunk, hanem leg­alább olvan 1ót. Több figyel­met kell fordítani tehát a gvártás utolsó fázisaira, a fes­tésre, a csomagolásra, stb. Kedvezőbb árakat csak akkor érhetünk el külföldön, ha a termék jobb, haladottabb műszaki színvonalat kénvisel, s egyúttal Miseiével is „kedvet csinál” a vásárláshoz. Ami most már közelebbről, a hazai árszínvonal alakítá­sát illeti, a valóság az, hogy ebben a termelő- és a kereske­delmi vállalatok közvetlen ér­dekei gyakran eltérőek. A, termelők köíts^eik. émeíke- dését igyekeznek a kereskede­lemnél érvényesíteni; Ez azonban társad afóáílag akkor jogos, ha a költségemelkedés jóval magasabb technikai színvonalat, jóval nagyobb ér­téket tükröz. Ellenkező eset­ben a kereskedelem köteles­sége. hogy árieszorításra tö­rekedjék. Sainos korántsem ritka, hogy a költségek emel­kedését a fogyasztókra hárít­ják. A megoldás útja az, hogy egyrészt a kereskedelem te­herviselésének feltételeit fo­kozatosan szélesítsük. A jövő évtől a fogyasztásieikk-ke- reskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezálta’ több lehet az árkockázati alan. Másrészt erőteljesebben érvényesítjük a felelősséget jobban ellenőrizzük az áreka* és érzékenyebb szankciókat alkalmazunk. A beruházások területén — előrelátóan kell számolni a pénzügyi lehetőségekkel, tar­talékot is mindig előirányoz­va Intő példa mind az irá­nyító szervek, mind a válla­latok számára az a több tucat beruházás, amelyek költség- túllépése végül is fedezethi­ányhoz vezetett és ez akadá­lyozta a beruházás befejezé­sét. A vállalatoknak tudniok kell, hogy nekik is hozzá kell já­rulniuk egyensúlyi törekvé­seikhez: a beruházási erőfor­rások koncentrálásával, gon­dosabb előkészítéssel, szerve­zettebb kivitelezéssel; ellen­kező esetben úiabb intézkedé­sekre kényszerülünk. Az ársza­bályozás tervezett módosítá­sai — az építőiparban, de más beruházási termékek szállítójánál is — hozzásegí­tenek jövőre a tervszerűbb munkához. Az épftőinari tel­jesítmények mintegy 4 száza­lékos növekedése lehetővé te­szi, hogy a keresletnek job­ban megfeleljen a kivitelezők kínálata. Építkezéseinket gyakran az anyagi lehetőségeinken túl­menő megoldások jellemzik. Akik kizárólag a költséges megoldások útján keresik a korszerűnek az alkalmazását, nem tesznek jó szolgá'atot az országnak. A korszerű építé­szet a gyakorlatban is igazolta már hogy a „szép” és az „ol­csó” nincs szükségképp el­lentétben egymással. Mind a munkaerő, mind a berendezések és a készletek felhasználásához nélkülözhe­tetlen a korszerű szervezés — hangsúlyozta az expozé, majd az admmís-Hrációróí szólptt: — A vállalati, munka egyik tartósap .gyengg. nontia ná­lunk az aomfmszfrlíciA. Az adminisztrációs munka éssze­rűsítése — amebett. -hogv munkaerő-eazdőikndási szem- oontböi hasznos — költség­megtakarításra is lehetőséget nyúlt, amit nem szabad lebe­csülni. Bár összegében nem jelen­tős, de társadalmi nézőpont­ból korántsem mellékes a reprezentációs költség. A nagyzolás, az ünnepségeken rendezett megvendégelések, az ajándékozás felesleges, és — ami ennél is fontosabb — erkölcsileg sem lehet sz.erves velejárója a szocialista gaz­dálkodásnak. Az e téren ta- oasztalható kedvezőtlen je­lenségek megfékezésére az ál- 'ami szerveket, valamint a vállalatokat illetően megfele­lően intézkedünk. A közvéle­ménnyel együtt elvárjuk hogy mindenütt — minder társadalmi szervnél, miniszté­riumban, vállalatnál és szö­vetkezetnél — a legésszerűb­ben és a legtakarékosabban gazdálkodjanak. A jövedelemnövelő intézkedésekröl Tisztelt országgyűlés! Társadalmunkban az ál­lam gazdaságszervező tevé­kenységnek köz'montjában az életkörülmények tervszerű ér "mdszeres javítása áll A bé­rek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban arány­talanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedel­mei között idejében közbe kell lépni; Mivel az állami ipar — azonbelül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékelteb­ben nőtt. 1973. március 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — köz­ponti in‘éz'reH ‘sse’ — átlaga san 8 százalékkal emeljük Azonos bérintézkedésre kerü’ sor az állami kivitelező építő­ipaiban.. átlagosan fi százaié kos mértekben Ezt kiegészít' a vállalati nyereségből törté­nő átlagosan mintegy 4 szá­zalék s béremelkedés Ezek együttesen az iparban és az építőiparban több, mint 4,5 milliárd forintos bérnöveke­dést tesznek ki. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményei bő' származó jövedelmeken kí­vül növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási áránál emelése. Az ebből származó iövedeíemtöbbleteket ugyanit a földadó és a lövede'emád'' emelése nem tel lesen vonja el, e két alapvető termék elő­állításának az egész társada­lom számára előnyös és szük­séges ösztönzése miatt. Mindezek- hatására — ösz- szességében — meeva'égul a- az életszínvonal-politikai cél boev társadalmunk két alap ■tető osztályának, a- munkás -ágnak és a narasztságnak t 'övedelemszfnvonala nárhu ’amosan fc'iődjön és kiegyer ’’tett legyen. Életsz/ivonnj-nolitikéi cél óink teljesítésinek alanvetc feltétele a reáljövedelem elő­irányzatának betartása. Ez úgy érhető el, ha a központi árintézkedéseken túl a sza­bad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerül­hetetlen lesz — nem halad­ta meg a tervezett mértéket. Ezúttal is alá kell húzni, hogy ennek biztosításában felelősségteljesebb szerep hárul árhatóságainkra. A hatásosabb árellenőrzés el­ső jelelt az utóbbi időben már tapasztalhattuk, de az állami és a társadalmi szer­vek fellépése sem nélkülöz­hető a jogtalan áremelések teljes megszüntetése érdeké­ben. Az első félév folyamán sor kerül a textilfélék árá- • nak leszállítására, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedéssel lehet az állan­dó minőségű gyermek tö­megruházati cikkek árstabi­litását hosszabb időszakra biztosítani. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé vál­janak, hogy tehát a gyer­meknevelés terheiből, és az A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a szemé­lyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás egyes területei a társadalmi fejlődéssel össz­hangban bővüljenek. Az igények teljesebb ki­elégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az Pullai Árpád: öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállal­jon a közösség. A nyugdíj járulék kul­csainak réndezése után 1973. január 1-től kerül sor a tsz- járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi já­radékok 60 forintos emelé­sére és még néhány intéz­kedésre. Ezek hatásaként a tsz-tagok és a munkaviszony­ban állók nyugdíjrendszer­beli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyug­díjmegállapítás feltételei, és javidnak a nehéz fizikai 'munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, vala­mint az ár-, bér- és szociál­politikai intézkedések együt­tes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal emelkedik. A la­kosság összes fogyasztása 5— 6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben. egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csak­nem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. Széles körű kívánságot teljesítünk azzal, hogy 650 millió forint többletet irá­nyozunk elő a gyermek- és diákjóléti, valamint egész­ségügyi intézmények élel­mezésére. Ez a tej és tejter­mékek áremelkedésének el­lensúlyozásán túl lehetővé teszi az élelmezés minőségi javítását is, változatlan térí­tési díjak mellett. 1973-ban a tervek szerint 31—82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyharmada tanácsi építésű. Bár jövőre a hatósági árnö­vekedés összegét megtérítjük a tanácsoknak, a lakásépí­tés, a közművesítés és az intézményhálózat fejleszté­sének összehangolására a meglévő anyagi és műszaki gondokat csak lassan és fo­kozatosan lehet megoldani. A lakásprogram megvaló­sítása érdekében a magán­lakás-építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesz- szük, egyszersmind mérsé­keljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri kész­pénzbefizetési terhét. Job­ban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabá­lyait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Tisztelt országgyűlés! Eredményeink számotte­vőek mind nemzetközi ösz- szehasonlításban, mind pedig korábbi gazdasági helyze­tünkhöz képest. Az elége­dettséget azonban nem sza­bad túlozni, mert az elfed­né a tennivalókat, visszafog­ná az erőket. Terveink olyan feladato­kat fogalmaznak meg, ame­lyek történelmi és nemzeti értelemben is kimagaslóak. Lenlnváros és a vegyipar új nagy létesítményének meg­valósítása nem kisebb do­log, mint Dunaújvárosé és az acélműé volt. A magyar mezőgazdaság soha annyi beruházással nem büszkél­kedhetett, mint éppen ezefc­ben az években. Nyolcvan- ezernél több lakás még egy évben sem épült az ország­ban. És így folytathatnánk, még a sort. Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatko­zik. Minden vállalat, szö­vetkezet, országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődé­sünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredmé­nyeink megalapozzák az or­szág holnapi gyarapodását. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között, gaz­daságunk építésének újabb, magasabb céljaiért született és a társadalmi össze^ ^is jegyében kívánjuk azt vég­rehajtani. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a tör­vényjavaslatot fogadja e.. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresz- tóczy Miklós, az országgyű­lés terv- és költségvetési bi­zottsága előadójának, Varga Gyulának adta meg a szót. Ezután felszólalt a vitában dr. Gajdócsi István (Bács- Kiskun), Szurgyi Istvánná (Békés), Magyar Sándor (Pest) megyei képviselő, majd ebédszünet követke­zett. Ezt követően az or­szággyűlés Apró Antal el­nökletével folytatta tanács­kozását. Elsőnek Pullai Ár­pád, a Magyar Szocia'sta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára emelke­dett szólásra. Bővülnek a társadalmi fogyasztás területei A X. kongresszus irányvonala találkozik népünk cselekvő támogatásával Tisztelt országgyűlés! Eseményékbéh f'gá.,..„0 időszakban' ülésérífií ; parla­mentünk. AKőzvélétnértyühk' belpolitikái*« élétühkét foko-- zott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra ter­mékenyítő, hánem az or­szág előtt álló jövő évi mun­kára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Enged­jék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek: — Mindannyiunknak ma­radandó élménye a Sowjet párt- és kormánykúlu . tlség látogatása hazánkban. Pár­tunknak, népünknek szóló megtiszteltetésnek tekint­jük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elv­társ, a nemzetközi élet ki­emelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja ve­zette. Tárgyalásainkat a nyíltság szívélyesség és az elvtársi egység szellemé, en folytattuk; azok kölcsöne-' sen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és poli­tikai egyetértés nyilvánult meg pártjaink, kormánya­ink. országaink között. Munkásosztályunk, né­pünk mint a szocializmus építője következetes híve és ápolója a magyar—szovjet barátságnak. a küldöttség valamennyi részvevőjét a kipróbált barátnak, a na­gyon közeli harcostársnak kijáró méltó foeadtatásbar -észesitette. Mind a tárgya- 'ások, mind a fővárosbar *s az ország más részein °zailott találkozások egy­aránt demonstrálták szövet bégünket és barátságunkat. Mipdenki számára megmu- v, t*LttájSof(,hítóy »,- magyar— ’szovjet? kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, el- téphntetlenek a .jövőt te- 'vkintve továbbfejlődésük le­hetőségei szinte korlátla­nok. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk min­den fontos területén. Tárgyalásaink, noha két­oldalúak voltak, s közvetle­nül a két pártot, országot érintették, nagy és megér­demelt visszhangot kaptak külföldön is. Elsősorban a baráti szocialista sajtóban és közvéleményben — ami természetes. De a nyugati hivatalos hírközlő szervek­nek, a polgári lapoknak is el kellett ismerniök, hogy a budapesti látogatás és a tárgyalások eredményei fontos állomást jelentenek a zavartalan és alkotó lég­körű magyar—szovjet vi­szonyban. Ennek megvan a maga nemzetközi jelentősé ge is. A másik esemény, amire utalni kívánok: pártunk Központi Bizottságának no­vemberi ülése. Mostani vi­tánkat segíti, hogy a Köz­ponti Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta végzett tár­sadalmi és gazdasági építő­munkát. Mi szolgáltatott in­dítékot erre? Egy gyakorla­tias szempont. A párt X. kongresszusát két esztendeje 'ártottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a „fői­dőhöz”. Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége hogy tapasztalatainkat •endszerezzük és áttekint­sük, az eredményeket össze­gezzük. fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Összhangban adottságainkkal, lehetőségeinkkel Az állami költségvetés :ermészetéből eredően, el- »ősorban gazdasági kérdé­sekkel foglalkozik. A költ­ségvetéssel szemben köve­telmény hogy igazodjék öt­éves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredmé­nyeket, valamint a soron következő feladatokat. Elő­irányzatai álljanak össz­hangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és fele­lősen állást kell foglal­nunk: megfelel-e költség­vetésünk azoknak a gazda­ságpolitikai törekvéseknek amelyeket Központi Bizott­ságunk állásfoglalása meg­határozott. Mivel tételei révén a költségvetés gazdaságúnk, társadalmunk minden terü­letével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, a vitáján szükségszerűen fel­vetődnek . fejlődésünk, tár­sadalmi életünk összes főbb kérdései. A tények sokoldalú vizs­gálata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializ­mus teljes felépítésének út­ján. Állásfoglalásában or­szágunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik öt­éves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb te­rületeken tervszerűen tel­jesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresz- szus által megszabott köve­telmények szerint lendüle­tesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista épí­tést. A kongresszusi határoza­tok. a IV. ötéves terv meg­valósítása közben vannak gondjaink is. A gondok egy része objektív okokból ered, és ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellent­mondás születik például ab­ból, hogy népgazdaságunk anyagi lehetőségei nem en­gedik meg egyszerre vala­mennyi jogosnak minősít­hető igény kielégítését. Kö­zöttük rangsorolnunk kell. A gondok másik csoport­ja a végrehajtás folyama­taihoz kapcsolódik: ezek­ben munkánk fogyatékos­ságai. hibái és bizonyos kö­vetkezetlenségeink tükrö- i idnek. A Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalása egy­értelművé és nyilvánvalóvá teszi, hogy alaptalanok vol­tak azok a híresztelések, amelyek „súlyo6 problémá­kat”. esetleges „gazdaságpo­litikai fordulatot” jeleztek. Nyugati sajtókörőkben a Központi Bizottság ülése előtt arról beszéltek, hogy a „magyar gazdasági reform válságnak néz elébe, össze­csapnak a reformpártiak a reform ellenzőivel”. Az ülés után pedig azt találgatták, hogy „ki győzött Budapes­ten?” A kérdés ilyen feltevése komolytalan. A Központi Bizottság üléseire nem „kormánypártiak” és nem „ellenzékiek” szoktak Ösz- szeülni fejlődésünk kérdé­seinek megvitatására, ha­nem olyan kommunistái, akik felelősek a kongresszus határozatának megvalósítá­sáért. A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gond­jaink más természetűek, mint 5—10 ével ezelőtt, vagy szocialista fejlődésünk kez­detén. Nagyok az önmagunk elé állított követelmények. Az iparilag közepesen fej­lett országok sorából a fej­lettek közé akarunk felemel­kedni. Ezáltal emelkedhet dolgozó népünk jóléte kul­túrája, javulhat élete. Mindezt értik és támo­gatják hazánkban a szocia­lizmus hívei. Ha környeze­tükben e céloktól eltérő je­lenségeket is látnak, azt r era támogatják — és helyesen. A Központi Bizottság ülé­sének fő mondanivalója mindenki számára: most a tetteken múlik! Olyan állo­máshoz érkeztünk a kong­resszusi határozatok meg­valósításában, amikor a munkában tanúsított egysé­ges, fegyelmezett, eredmé­nyes helytállás különösen politikai rangú cselekedet. A lényeg a jó végrehajtás! Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Bizottság no­vemberi ülésén megtárgyal­ta az 1973. évi népgazdasá­gi terv irányelveit és ki­alakította álláspontját. Pár­tunk nevében kérem az or­szággyűlést, hogy a terv irányelveit a költségvetés érdemi elbírálásánál vegye figyelembe. Az új költségvetési esz­tendőben biztosítani kell: — a népgazdaság tervsze­rű, arányos fejleszté ét, a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — a gazdasági egyensúly további javítását; — a magyar gazdaság ak­tív részvételét a nem­zetközi munkar -.z- tásban és külföld' kö­telezettségünk teljesí­tését, miközben kielé­gítjük a hazai igénye­ket Is; — életszinvonal-politikárfc folytatását. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom