Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Wf*. december m: K*E*T-MAGTARORSZÁO H «MM Tartalékainkat fokozott gonddal kell feltárnunk folytatás a 2. oldalról) A népgazdaság fejlesztése 1973-ban konkrétan azt követeli meg, hogy az iparban elsősorban a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó időszerű feladatokat hajtsák végre. A gazdaságos termelés, a versenyképes termékek aránya bővüljön. A mezőgazdaságban is vannak ismert és megvalósulóban lévő kiemelt teendők. Mindezeket tükrözi a pénzügyminiszteri expozé. A költségvetés ezért — helyesen — azt tartalmazza, hogy a felhalmozás mérsékeltebben növekedjék a nemzeti jövedelem emelkedésénél. Ennek megfelelően 1973-bar is fenn kell tartanunk az idén életbe léptetett beruházási gvakorlatot. Ez azt jelenti, hogy mintegy 113 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra. Az építőanyagárak emelkedéséből származó többletkiadásokat az állami költség- vetés a tanácsoknak biztosiba. . Az ország külgazdasága összhangban áll terveinkkel — és stabil. Ezt minden mértékadó, komoly üzletfél elismeri: a Magyar Nép- köztársaság fizetőképes, m-' ■'hízható külkereskedelmi partner. Pártunknak mély meggyőződése. hogy az önálló nemzetgazdaságokon ala\ puló szocialista gazdasági integrációs programban foglalt feladatok megvalósulását a Magyar Népköztársaság minden tőle telhető módon előmozdítja. Ez jól felfogott nemzeti érdekünk is: a KGST-országok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetőségeinek kiaknázása új hajtóerőket szolgáltat gazdasági fejlődésünkhöz. A terv mennyiségi teljesítése önmagában nem elégséges az országnak. Az új költségvetési esztendőben az illetékes állami szervek mind szélesebb és megbízható nemzetközi összehasonlításban kérjék számon a vállalatoktól termékeik jó minőségét, s munkájuk gazdaságosságát. A nagyobb tervszerűségnek ma elsősorban az eredményesebb gazdálkodásban kell testet öltenie. Az eredményesebb gazdálkodás pedig mindenekelőtt a javuló hatékonysággal azonos. Mivel nemzeti jövedelmünk — az országot 1970-ben ért ismert természeti károk, a rendkívüli kiadások és egyéb kedvezőtlen tényezők tartós hatásai miatt — egy százalékkal még mindig elmarad az ötéves tervben mostanra tervezett szinttől, a termelésben rejlő összes tartalékainkat fokozott gonddal kell feltárnunk és hasznosítanunk. Pártunk nagy figyelmet fordít az életkörülmények javítására A közgazdasági szabályozást illetően ésszerű rugalmasságot tanúsítunk Szocialista államunk olyan helyzetben van. hogy ezt kockázatok nélkül megteheti: kezében összpontosul a gazdasági irányítás mechanizmusa. a befolyásolás egész eszköztára. A jelenleg érvényes közgazdasági sza- bálvozók egyikét sem szabad valamiféle bűvös hatalommal. vagy vélt történelmi állandósággal felruházni. Szükség esetén rrjfgvál- toztathatiuk közülük azokat, amelyeken túlhaladt a gazdasági élet. A Központi Bizottság mérlegelve a tapasztalatokat arra a következtetésre jutott. hogy a minisztériumoknak tevékenységük során kiemelten és folyamatosan kell foglalkozniok tárcánként mintegy 6—8, az- állami iparban összesen 40—50 nagyvállalat legfontosabb kérdéseivel. Mindenekelőtt a fejlesztéssel. a termelési profillal és a jövedelmezőséged. E kérdések beható vizsgálata azért nagy horderejű, mert a nagyvállalatokon keresztül az egész magyar ipar, és közvetve az ipar űtián a népgazdaság szervezettebb, tervszerűbb munkáját lehet előmozdítani. A dolog horderejét érzékelteti. hogy az ipar és az építőipar termeli nemzeti jövedelmünk több. mint 50 százalékát, s ez jelentős részben a nagyvállalatoknál realizálódik. Tisztelt országgyűlés! Pártunk nagy figyelmet fordít az életkörülménvek rendszeres javítására. Azt, hogy ez így van. mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak. Jóllehet. a nemzeti jövedelem termelésében 1972-re még nem értük el az ötéves tervben számított növekedési ütemet, viszont az egv főre jutó reáljövedelem mértéke fél százalékkal, az egv keresőre jutó reálbér ped’g csaknem fél százalékkal már fölötte van az 1972- re »»—•—-■* — .'-w-<i’Tiak A jövő esztendőben 82 ezer lakás épül fel. ezzel az 1971—73. években több, mint 23C ezer új lakás létesül vagvis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülőnek a gyermekek óvodai elhelyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden igényt még nem tudunk kielégíteni, különösen a nagyvárosokban. De azért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy ötéves tervünk eredetileg 39 ezer óvodai hely létesítésével számolt. Az 1973. évi tervet is figyelembe véve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sérri érdektelen megjegyezni. hogy az egy főre jutó húsfogyasztásban 1973- ban érjük el az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Munkásosztályunk, népünk teremtő munkájának eredményeként hazánkban minden dolgozó osztály és alapvető réteg életszínvonala rendszeresen emelkedik. Biztosított az országban a teljes foglalkoztatottság. Emelkedtek a keresetek és bővült a lakosság fogyasztása. Javultak a lakásviszonyok. Előreléptünk az egészségügyi, szociális és kulturális ellátottság fejlesztésében is. Nem titkoljuk, hogy fejlődésünk e téren sem volt és ma sem problémamentes. A nagyüzemi munkások keresetének növekedése az utóbbi években viszonylag lassúbb volt, mint más rétegeké. Ismerjük a sok- gyermekes családok gondjait is. Helyzetük javítása érdekében megtettük és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Kedves elvtársak! Az állami iparban és építőiparban — a vállalatok saját lehetőségeit is figyelembe véve — 1973-ban a központi külön egyszeri intézkedéssel együtt az ipari munkások és művezetők bére átlagosan — tehát nem mindenkinél egyforma mértékben — 10—12 százalékkal növekedik, az építőipari dolgozóké némileg kisebb mértékben. A béremelésben részesülő állami ipari és építőipari munkások együttes reálbére ennek következtében igen jelentősen 5—6 százalékkal lesz magasabb. Ez az intézkedés egyik fontos biztosíték arra, hogy a X. kongresszuson elhatározott és a IV. ötéves tervben számított életszínvonalemelkedés a munkásosztály legaktívabb, legáldozatkészebb részénél, a nagyüzemi munkásság körében is megvalósuljon. Az elhatározott béremelés megfelel pártunk általános politikájának, amely megJubileumig ünnepségek különböztetett figyelmet fordít társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály helyzetének javítására. A magyar munkásosztály áldozatvállalásával, mindennapos helytállásával példát mutat a szocialista építésben társadalmunk minden rétegének. A munkásság magatartása, fegyelme, hozzájárulása céljaink megvalósításához, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom erősödése semmi mással nem pótolható hatással van egész fejlődésünkre. Alapjául szolgál a munkásparaszt szövetségnek, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek összefogásának. Ä béremelések végrehajtásánál a Központi Bizottság külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek elosztásánál következetesebben kell alkalmazni a szocialista bérezés alapelvét: „Mindenkinek a munkája szerint.” Részesítsük nagyobb anyagi elismerésben a termelés közvetlen irányításában döntő szerepet játszó művezetőket. Még nagyobb figyelemmel kell lenni a teljesítményekre, a magasabb képzettségre, a nehéz fizikai munkára, a főként nőket foglalkoztató több műszakos üzemekre. Az alma-atai és * taskenti ünnepi ülésekkel hétfőn megkezdődött a Szovjetunió fennállásának ötvenedik évfordulójával kapcsolatos hivatalos ünnepségek sorozata. Az ünnepi eseménysorozat csúcspontja, mint ismeretes, a Kremlben december 21-én kezdődő kétnapos ülésszak lesz, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a minisztertanács együttesen rendez. Az ünnepség első napján előreláthatólag nagy beszédet mond Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A második napon t tervek szerint a külföldi vendégek tolmácsolják majd né»: peik üdvözletét A jubileum alkalmából december 16. és 20. között számos magas rangú külföljB ■vendég érkezik a szovjet fővárosba. Bizonyos, hogy legmagasabb szinten a SzovjeV unió közvetlen szövetségese^ a testvéri szocialista országok, köztük Magyarország képviseltetik magukat. Né» hány, a Szovjetunióval szomszédos országból, köztük/ Finnországból és Afgán’sátánból uwancsak legmagasabb szintű delegációkra számítanak. -1 3 / Árpolitikánk, árrendszerünk nem öncélú * • Az 1973. évi költségvetés számol a jövő évre tervezett — és most első ízben előre meghirdetett — árintézkedésekkel. Az égetett szesz és a cigaretta árával úgy vannak az emberek, hogy jobb lenne, ha nem emelkedne, de tudomásul veszik, ebben nincs különösebb vita. A tej azonban más; a tej és tejtermékek hozzátartoznak a napi korszerű táplálkozáshoz. Januártól a tejet az állam 5,30—5,40-ért fogja felvásárolni. Mindenki megértheti, hogy ugyanakkor nem lehet 3 forintért, illetve 3,^0-ért árusítani. Ez gazdasági lehetetlenség. Az intézkedés lényege: a tejtermelés általános, ezen belül a saját fogyasztásra való termelés ösztönzése. Ha ez nem így történne, melyik termelő lenne olyan „öntudatos”, hogy ne az állami boltban vásárolja vissza 3 forintért azt a tejet, amelyet 5,30— 5,40-ért eladott. Ugyanez áll a tejtermékekre is. * A tej és tejtermékek árának emelése tehát azért vált szükségessé, mert a zavartalan ellátást tejből és tejtermékekből a jövőben csak növekvő termelés mellett lehet biztosítani. Az elhatározott fogyasztói áremelés után sem szüntethető meg az állami ártámogatás, az továbbra is jelentős marad. A tej és tejtermékek fogyasztói áremelését a fogyasztásban legjobban érintett gyermekek, többgyermekes családok és öregek részére kompenzáljuk. Ezen a felelősségteljes fórumon sem felesleges beszélnünk arról, hogy árpolitikánk és árrendszerünk nem öncélú. Tapasztalatok alapján reálisan megállapítható, hogy a fix, a limitált és a szabadárak rendszere alapvetően betölti rendeltetését. így van ez akkor is, ha még mindig van egy sor problémája árrendszerünknek. Ez a rendszer is állandó ellenőrzést és fejlesztést igényel. A Központi Bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében a jelenlegi árpolitikát tovább kell folytatni. Ezzel összhangban — a realitások és a lehetőségek határain belül — törekedni kell az értékarányos árak kialakítására. Ugyanakkor törekedni kell az árak lehető legnagyobb stabilitására. Most elsősorban arra van szükség, hogy a kormány és az illetékes állami, gazdasági szervek minden szinten szigorítsák, javítsák az árellenőrzést. A nők és a fiatalok helyzetének javításáért Tisztelt képviselőtársak! Külön is szóik kívánok — szinte csak jelzésszerűen — a nők és az ifjúság helyzetéről. Csakis a társadalom általános fejlődésével együtt biztosíthatjuk a dolgozó nők helyzetének javítását. A X. kongresszus óta e téren nagy erőfeszítéseket tettünk, vannak is eredmények, de még nem sikerült teljesen leküzdeni a konzervatív szemlélet maradványait. A közvetlenül előttünk álló feladatok teljesítése közelebb visz bennünket e nézetek leküzdéséhez. Ezért például a béremeléssel nyílt lehetőséget is fel kell használni arra, hogy a vállalatoknál újabb határozott és megfontolt lépést tegyenek előre az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósításában. Tetteinknek és magatartásunknak sugároznia kell: a dolgozó nőkről, különösen az anyákról való gondoskodás nem szívesség, hanem társadalmunk lényegéből fakadó kötelesség. A kormány a társadalom minden szervezetével karöltve napirenden tartja az ifjúság- politika időszerű tennivalóit. Az ifjúsági törvény alapján ez év végéig minden minisztérium • kiadja végrehajtási utasításait. Most következik a gyakorlati munka „kritikus” pontja, amikor a fő figyelmet a vállalatok, üzemek, intézmények és iskolák reális intézkedéseire kell fordítani. Ennek során biztosítani kell, hogy a fiatalok jogainak érvényesülése együtt járjon az ifjúság fokozódó munkalendületével, kötelességérzetének erősödésével. Tisztelt országgyűlés! A Központi Bizottság ülését követően minden munkahelyen ki kell alakítani a konkrét következtetéseket, a gyakorlati teendőket. Oly módon kell a tevékenységet folytatni, hogy a végrehajtás érezhetően javuljon. Azokon a helyeken, ahol e feladattal nem képesek megbirkózni — megfelelő türelmi idő után — egyes jól megfontolt és szükséges káderintézkedésektől sem szabad visszariadni. A” végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni! Ezen politikánk hatékonysága múlik. Minden dolgozónak legjobb tudása szerint, maximális teljesítményre kell törekednie. Ez találkozik a személyes érdekeltséggel. Ahhoz, hogy bárki is többet kereshessen, jobban élhessen — társadalmi normáink szerint — többet és jobban kell dolgoznia. A vezetők akkor követelhetnek többet, ha gondoskodnak is beosztottaikról. Mégpedig több vonatkozásban is. Ha biztosítják munkájuk feltételeit; ha foglalkoznak anyagi és szociális ellátásukkal; ha megadják számukra a véleménynyilvánítás lehetőségét; ha tájékoztatják őket az üzem és a társadalom helyzetéről. feladatairól. A gazdasági, állami vezetőknek nemcsak a termelés parancsnokainak kell lenniök, hanem politikai vezetőknek is. A munkahely nemcsak az anyagi javak előállításának s •’intere, hanem az emberformálás kohója is. Ez megköveteli minden vezetőtől, hogy vállaljon nagyobb részt a munkahelyi közélet irányításában. Ne csak a termelési folyamatokkal törődjenek, hanem alakítsák az emberek gondolkodását. véleményét, politikai hangulatát. A vezetők legyenek bátrabbak. önállóan, alkotó módon éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket biztosítottak számukra. A párt, a kormány csak a társadalmi fejlődés fő irányát határozhatja meg, a teendők pontos megállapítását és megoldását mindenütt helyileg kell biztosítani. Ez nagy szakértelmet, APOLLO -17: Hétórás séta a Holdon Kedden. közép-európai idő szerint hajnali egy órakor nyílt ki először a Holdra érkezett „Challenger” ajtaja. Elsőnek Eugene Cérnán parancsnok lépkedett lefelé a létrán; őt követte Schmitt, az expedíció geológusa. Mintegy kilencven kilométerrel fölöttük egy. magányos űrhajó keringett eközben: Ronald Evans, aki az „America” nevű parancsnoki kabinban maradt, hogy kísérleteket végezzen és felvételeket készítsen, míg társai a Holdon járnak. Cérnán jelentette Houstonnak, hogy a leszállás sima volt. Sőt, nemcsak sima, rendkívül pontos is. hiszen a Holdra szálló egység a kijelölt célponttól alig 100 méterre érte el Földünk utitársának felszínét, ami az Apollo-missziók hasonló manővereiből ítélve szép teljesítmény. Meglepte az űrhajósokat, hogy a vártnál több az elszórt kőzet, s hogy puha a „holdtalaj”. Cemannak például 20—25 centiméterre süllyed a holdporba a lába. Az első terepszemlét a holdautó eloldása követte. Míg dolgoztak, Ceman is, Schmitt is lelkesült hangon tájékoztatta ’ Houstont benyomásairól. „Hihetetlen!” — mondta Cérnán. „A geológusok paradicsoma” — replikázott Schmitt. Miközben ide-oda hajladoztak, Schmitt űrhajósruhájának hűtővize átmenetileg felmelegedett. „Én már csak ilyen vagyok: egy for» róvérű geológus” — tréfálkozott az élményeitől alaposan izgalomba jött Schmitt. Körülbelül 70 perccel azután, hogy kiszálltak, at űrhajósok elhelyeztek egy kamerát, amély tiszta képet továbbított a Földre. Könnyen és szépen ment a legfontosabbnak mondott kísérlet. Cérnán két, egyen, ként 2 és fél méter mély lyukat fúrt a talajba, elhelyezett bennük két hőmérőt, amelyek azután adatokat szolgáltatnak a felszín alatti réteg hőviszonyairól. Körülbelül két é* fél kilométerre a holdkomp. tói. az úgynevezett Qnory- krátemél az űrhajósok kőzetmintákat vettek. Ceman és Schmitt 8 óra 5 perckor befejezte hétóráa sétáját és visszatért a holdkompba. A houstoni ellenőrző központ közép-európai idő szerint kevéssel déli 12 óra előtt mondott „jó éjszakát” az Apollo—17 holdexpedíció két tagjának, Cemannak és Schmittnek, akik mintegy 7 órás sétát tettek a bolygó felszínén. Közölték, hogy a második holdséta startját valamivel elhalasztják. Érre (szintén közép-európai idő szerint) csak éjfél után kerül sor. A Hold körül keringő magányos Evans eddig már 21- szer kerülte meg a bolygót, és társaival csaknem egv- időben ugyancsak aludni tért. ügyszeretetét, jó vezetői és emberi tulajdonságokat feltételez. Pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításában a legszélesebb társadalmi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg. mert a X. kongresszus irányvonala találkozik munkásosztályunk, népünk cselekvő támogatásával. A dolgozók magukénak vallják és végrehajtják a X. kongresszus határozatait. Erre épül a mi szilárd egységünk. Tisztelt országgyűlés! Az 1973. évi állami költségvetést — amely megfelelően tükrözi a jövő évre szóló gazdasági munka irányelveit a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében — elfogadom és elfogadásra ajánlom. Pullai Árpád nagy tapssal fogadott beszéde után folytatódtak a felszólalások. Dr. fekszi István szabolcsi képviselő felszólalása Dr. Fekszi István Szabolcs- Szatmár megyei képviselő hozzászólásában egyebek között oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott, örömmel nyugtázta azt a tényt, hogy az oktató-nevelő munka fejlesztésére, az állami ok+atás helyzetének javítására a jövő esztendőben az ideinél 1,7 milliárd forinttal magasabb összeg jut, s ebből telik a megyék között ma még sajnos meglévő színvonalkülönbségek felszámolására is. Szabolcs-Szatmár megye bizony rászorul a több pénzre, s emellett a társadalom ösz- szefogását, segítségét sem nélkülözheti, 100 000 körül van a 16 éven aluliak száma, míg a felnőtt lakosság 55 százaléka az általános iskola 8 osztályát sem végezte el. Á megyében nagy jelentőséget tulajdonítanak az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatának, s munkálkodnak már a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásából adódó teendőkön, a szocialista közoktatás magasabb szintre emelésén is. Ebben az országrészben is számottevő fejlődést hoztak az elmúlt esztendők, a megye két felsőfokú oktatási intézménnyel gadagodott, s jelentősen nőtt a közép-, illetve felsőfokon továbbtanulók száma. Abban, hogy mind több szabolcs-szatmári gyermek tanul tovább, nagy szerepe van a fizikai dolgozók gyermekei megsegítéséért indult mozgalomnak, a diákotthoni helyek szaporításának, s nem utolsósorban a pedagógusok áldozatkész munkájának. A költségvetés tervezetét elfogadta. Szót kapott még a vitában Mráz Tibor (Borsod). Fegyveres István (Vas), Tóth István (Budapest), Tiliczki József (Heves), Sebesi Lászlóvá (Békés) és Fábián Márton (Szolnok) megyei képviselő. Ezzel az országgyűlés keddi tanácskozása befejeződött. Az ülésszak szerdán délelőtt 10 órakor folytatja munkájú (MTI)
