Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

tt. flWfaJ mmne TI «TTiltem ft' ttttz. ovccnmr r Allende ma érkezik Moszkvába Dr. Salvador Allende, chilei államfő az Egyesült Nemzetek Szervezetében mondott beszéde után saj­tóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. El­mondotta. hogy az imperia­lista erők Chilére kifejtett gazdasági nyomása agres-7 szióriak minősül. Ez élv Chile kész minden lehets ges eszközzel küzdeni. Az Egyesült Államok kor. m anyának a Chile köré font gazdasági blokádban játszott szerepéről szólva Allende kijelentette, hogy Washing­ton legalábbis erkölcsi fele­lősséggel tartozik azért a felforgató tevékenységért, amelyet a főként észak- amerikai érdekeltségű nem­zetközi monopóliumok foly­tatnak Chilében. Allende, kifejezte meggyő. ződését, hogy kormánya győ­zelmet arat Chile ellenségei felett, majd hangsúlyozta, az ország eddigi kormányai közül egyik sem élvezett ilyen széles népi támogatást, mint a népi egység kabinet­je. Küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban Allende elmondotta, hogy a Szovjetunió volt az első szocialista ország, amely lá­togatásra hívta meg, s megértést tanúsított a chilei nép problémái és harca iránt. „Ki szeretném fejezni hálámat azért a megértésért, és megállapo­dást szeretnék kötni az or­szágaink közötti együttmű­ködés kiszélesítéséről” — nbndotta. Az ENSZ székhelyéről történt elutazása előtt a chilei elnök 40 perces meg­beszélést folytatott George Bush nagykövettel, az Egye­sült Államok állandó ENSZ. képviselőjével. A találkozó után Bush kijelentette: az eszmecsere protokolláris ud­variassági találkozó volt. A New Yorkban tett lá­togatás után hétfő este Sal­vador Állfende az AERO­FLOT szovjet légitársaság gépén elindult Moszkva fe­lé. Útját rövid időre meg­szakította Algírban. Salvador Allende chilei el­nök szerdán kezdődő moszk­vai látogatását szovjet poli­tikai körökben nagy érdek­lődés és jelentős várako­zások előzik meg. Az érdek­lődés részben annak szól. hogy Allende lesz az első chilei államfő, aki a Szov­jetunióba látogat, részben az elnök személyének, altit Moszkvában a latin-ame­rikai kontinens egyik leg­markánsabb politikai sze­mélyiségének tartanak. Leg­fontosabb oka azonban két­ségtelenül az. hogy a Szov­jetunióban kezdettől fogva mély együttérzéssel figye­lik a chilei néptömegek és a népi egység kormányának küzdelmét az ország politi­kai és társadalmi berendez­kedésének átalakításáért. Allende négynaposra ‘ ter­vezett látogatásának legfőbb célja, hogy találkozzék és — elnökké választása óta először — hivatalos megbe­széléseket folytasson a leg­nagyobb szocialista ország i vezetőivel a kétoldalú kap­csolatokról és nemzetközi kérdésekről. Programjában ezenkívül rövid leningrádi tartózkodás szerepel. Moszkvai megfigyelők szerint eleve nagy jelentő­séget ad a chilei államfő látogatásának az a tény. hogy a chilei forradalom ta­pasztalatainak pozitív szov­jet értékelése és a chilei néppel vállalt szolidaritása magas szintű megerősítése a külső és belső reakció el­len harcoló chilei kormány nemzetközi presztízsének emeléséhez is hozzájárul. lavult a néphadsereg felszereltsége, ntttt harckészültsége •t Ülést tartott az orszáseyálés honvédelmi bizottsága Lengyel lap Brezsnyev budapesti látogatásáról A keddi Slowo PoW- szechue „Fontos szavak Bu­dapestről” című cikkében méltatja Leonyid Brezsnyev magyarországi látogatásá­nak jelentőségét. A többi között megállapítja: „Leonyid Brezsnyev ma­gyarországi látogatása al­kalom volt arra, hogy meg­fogalmazza a két fél néze­teit három fontos kérdés­ben. Ez esetben lényegében az egész szocialista közösség nézeteiről beszélhetünk. Először is. mind a beszé­dekben, mind pedig a tár- gyalásökról kiadott közle­ményben aláhúzták a hel­sinki sokoldalú megbeszélé­sek jelentőségét és az euró­pai jószomszédi rendszer le­hető leggyorsabb megterem­tésére irányuló szándékot. Másodszor: Leonyid Brezsnyev beszédében ak­ceptálta az Európában ál­lomásozó fegyveres erők kölcsönös és kiegyensúlyo­zott csökkentésére vonatko­zó tárgyalások megkezdését. Végül a budapesti talál­kozó valóban európai jelen­tőségű eredménye az volt. hogy rögzítették: hogyan látják a szocialista országok az NSZK-val való kapcso­lataik további normalizálá­sának menetrendjét. Leonyid Brezsnyev buda­pesti látogatása az első al­kalom volt arra, hogy a szovjet párt vezetője köz­vetlenül megismerkedjék a néhány évvel ezelőtt életbe lépett magyar gazdasági re­form elveivel és eredmé­nyeivel. Ezt a reformot az MSZMP KB novemberi ülé­se átfogóan értékelte és megfelelően korrigálta, mint ismeretes, a reform fő vo­nala az. hogy rugalmasabbá teszik a központi tervet, mi­közben fenntartják direktí­va jellegét, növelik a válla­latok önállóságát, jobban a piaci igényekhez kapcsolván őket, s végül — logikus kö­vetkezményként — négy különböző árfajtát vezettek be. kezdve a szilárd, meg­határozott áraktól, egészen a szabad piaci árakig. A szocialista közösség' gazdasági együttműködése szempontjából jelentős a budapesti közös közlemény­nek az a része, amely hang­súlyozza a közös tervezés, kooperáció és szakosodás fejlesztésének szükségessé­gét a KGST komplex prog­ramja keretében”. Szerdán újra találkozik Le Dúc Tho és Kissinger A keddi napon a korábbi hírekkel ellentétben, nem ke­rült sor újab'o találkozóra Le Dúc Tho és Kissinger között. Az amerikai nagykövetség délelőtt közölte, hogy Kissin­ger szerdán találkozik ismét a VDK képviselőivel. Le Due Tho, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója és Xuan Thuy, a delegáció veze­tője kedden délelőtt, tájékoz­tatta Nguyen Thi Binh asz- szonyt, a DIFK külügyminisz­terét és párizsi tárgyaló kül­döttségének vezetőjét a Kis­singer amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadóval hétfőn délelőtt és délután tartott bi­zalmas megbeszélésekről. Á tájékoztatón jelen volt a DIFK küldöttségének több más tagja is. Pham Dang Lamot, a sai- r.oni küldöttség vezetőjét hét­főn este informálta Kissinger a VÖK képviselőivel folyta­tott legutóbbi bizalmas esz­mecseréjéről. RÓMA Aczél Györgyöt, az MSZMP J KB Politikai Bizottságának í tagját, a KB titkárát és az ál- j tala vezetett magyar párt­küldöttséget, amely az OKP meghívására tartózkodik Ró­mában, kedden fogadta Enri­co Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára. A fe­lek időszerű kérdésekről cse­réltek véleményt. GENF A stratégiai támadó fegy­verzet korlátozásáról tárgyaló •szovjet és amerikai küldött- _ ség kedden délelőtt Genfben j megtartotta november 25-én j I megkezdődött új tárgyalásso- j I rozat ötödik tanácskozását. A ! 1 Vlagyimir Szemjonov vezette ! | szovjet és a Gerhard Smith ) vezette amerikai delegáció keddi találkozója 30 percig tartó't. PHENJAN Pák Szón Csői, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsának má­sodik elnökhelyettese sajtóér­tekezletet tartott azzal kap­csolatban, hogy Szöulban vé­get ért az északi és a déli or­szágrész koordinációs bízott- j sága társelnökeihek harmadik j találkozója és a bizottság [ megkezdte érdemi munkáját, j OCHTRUP Néhány négyzetkilométer-1 nyi szántóföldet és több folyót | árasztott el a nyugat-német- j országi Münster vidékén az | ország eddig feltehetően leg- j súlyosabb csőrepedése követ- j kéziében az olaj. Eddig még I tisztázatlan körülmények kö­zött a nyugatnémet—holland határ közelében, Oehtrupban egy automatikus szivattyúál­lomásnál megrepedt a WH- helmshaven—Ruhr-vidék— Kőid--Wesseling olajvezeték. Az 5—8 méter magasba fel­csapó „szökőkúton” át több millió liter olaj zúdult a kör- ttvéző szántóföldekre, a fo­lyókba és patakokba. Az országgyűlés honvédel­mi bizottsága kedden Pap János elnöklésével ülést tar­tott a Parlamentben. A ta­nácskozáson a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Bel­ügyminisztérium 1973. évi költségvetésének tervezetét vitatták meg. Kardos János vezérőrnagy, a néphadsereg vezérkari főnö­kének helyettese a Honvédel­mi Minisztérium ez évi mun­kájáról tartott tájékoztatót, s ismertette az 1973 évi fonto­sabb költségvetési előirányza­tokat. Bejelentette, hogy eb­ben az évben tovább javult a Magyar Néphadsereg ellátott­sága korszerű technikai esz­közökkel, növekedett harc­készültsége, korszerűsödött fölszereltsége. Részletesen szólt a hadsereg erkölcsi-poli­tikai helyzetéről. Rámutatott: a néphadsereg politikai hely­zetét a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását kö­vető kiegyensúlyozott fejlő­dés. a személyi állomány szi­lárd politikai egysége, a te­vékenységet segítő közszellem, közérzet jellemzi. Kiemelte: a hadsereg poli­tikai fejlődésében fontos sze­repe van részvételünknek a Varsói Szerződés szervezeté­ben. amely függetlenségünk legfőbb biztosítéka. Jól pél­dázta ezt a közelmúltban vég­rehajtott nemzetközi gya­korlat, a „Pajzs ’72”, amely tovább mélyítette fégyverba- rátságunkat a szövetséges szo­cialista hadseregekkel, vala­mint a csehszlovák dolgozó néppel. Foglalkozott a tájékoztató a néphadsereg személyi állo­mányának szociális és kultu­rális viszonyaival, életkörül­ményeivel is, beszámolt az eddigi eredményekről, s rész­letesen ismertette az állam által ilyen célokra biztosított további lehetőségeket. Az 1973-as feladatokról el­mondta, hogy a jövő eszten­dőre szóló költségvetési elő­irányzatok kialakításánál alapvető szempontként rétték figyelembe a nemzetközi helyzet alakulását, a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket, a hadse­regre vonatkozó párt- és kor­mányhatározatokból fakadó feladatokat, az ország gazda­sági lehetőségeit, a negyedik ötéves terv jövő esztendőben megvalósítandó céljait. 1973- ban is legfőbb célunk, hogv a Varsói Szerződés tagállamai­nak fegvveres erő’vel együt­tesen készek legyünk szocia­lista hazánk védelmére — mondotta befejezésül. Ezután Kónyi Gyula bel­ügyminiszter-helyettes átte­kintést adott a Belügyminisz­térium ebben az évben vég­zett munkájáról. Az ülésen felszólalt Csórni Károly, a honvédelmi minisz­ter első Helyettese, Bánóczi Gyűld, Böhm József, Gazsó Sándor, Halasi Lajosné. Ká- lazi József, Kárpáti Ferenc képviselő, továbbá dr. Császár Ferenc, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője, Szirmai György, az Országos Tervhi­vatal főosztályvezetője. Heves harcok Saigon körül A dél-vietnami népi fel­szabadító erők hétfőn tü­zérségi előkészítés után ro­hammal beVétték a saigoni Ranger-alakulatok Pleikutól mintegy 25 kilométerre] északnyugatra lévő Ly Thai Loi-i támaszpontját. A báb­katonaság egységei fejveszt­ve menekültek a kulcsfon­tosságú bázisról. A kedd reggeli indokínai hadijelentésekből kitűnik, högy a dél-vietnami had­színtéren az elmúlt 24 órá­ban a leghevesebb harcok Quang Tri, Hai Lang, Da Nang, Quang Ngai, Pleiku, Kontum körzetében és a Saigon főváros körüli fel­szabadító területeken dúl­tak. A népi erők a déli or­szágrész úgyszólván, minden katonai körzetében sikeres összehangolt gyalogsági és tüzérségi támadásokat in­dítottak ellenséges célpon­tok ellen. Egy saigoni amerikai ká- tonai szóvivő kedd reggéli tájékoztatója szerint B—52- es amerikai repülőerődök az elmúlt 18 órábán Észak- Vietnamot négy hullámban, Dél-Vietnam felszabadított körzeteit pédig 20 bevetés­ben támadták. Bombaterhü- ket Észak-Vietnambán első­sorban Dong Hói kikötővá­ros 40 kilométeres körzeté­ben szórták le. Kormányalakítási kísérletek Hollandiában Julianna holland királynő hétfőn este a forradalomelle­nes párt volt szenátorát, a 61 éves Marinus Ruppertet kérte fel, hogy kezdjen tárgyaláso­kat a november 29-én lezaj­lott választások eredményeit tükröző új kormány megala­kításáról. Ruppert, aki 1954-től 1959- ig képviselte pártját a felső­házban, e megbízatás elfoga­dásával nagy fába vágta a fejszéjét. Az alig egy hete megtartott választásokon 48 mandátumával a Biesheuvel vezette jobbközép koalíció (katolikus néppárt, keresztény történelmi unió, forradalom­ellenes párt) alulmaradt ugyan, de a baloldali ellenzé­ki tömb . (munkáspárt, de­mokraták 1966, radikális poli­tikai párt) 56 mandátumával szintén csak kisebbségi kor­mányt tudna létrehozni. (A választások abszolút győztese a munkáspárt, a parlament 150 képviselői helyéből 43-at mondhat magáénak.) Politi­kai megfigyelők a választási eredmények ’ alapján hosszan tartó politikai alkudozásokra, esetleg új pártszövetségek ki­alakulására számítanak. tfhwUluMíá#? a uicMoto A finn nép ünnepe A testvéri .finn nép ma ünnepli országa függetlensé­gének 55. évfordulóját. Közel hét évszázados idegen elnyo­más, svéd és cári orosz ura­lom után vált lehetővé, hogy 1917. december 6-a ó*a Finn­ország ismét önálló állami­sággal rendelkezik. Miután Oroszországban győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a nemzetek ön- rendelkezéséről szóló lenini politika szellemében a fia­tal szovjet állam haladékta­lanul elismerte az önálló Finnországot és a jószomszé­di kapcsolatok kialakítására törekedett. Finnországot ' — ötvenöt éves fennállása alatt — a reakciós erők — hazafiak és külföldiek — többször is megkísérelték, hogy szovjet­ellenes politikai és katonai terveik szolgálatába állítsák. Ezek azonban átmeneti epi­zódok voltak az ország éle­tében. Azok az erők, amelyek Finnország pozitív történel­mi küldetése, a Szovjetunió­val való barátság és együtt­működés mellett szálltak sík- ra, mindenkor hallatták hangjukat és mint az ország öt és fél évtizedének esemé­nyei igazolják, nekik volt igazuk. Az első finn—szovjet meg nem támadási szerződést 1934-ben kötötték, 1948-ban pedig barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény született a két ország között. A Szovjetunióval való vi­szonyának rendezése lehető­séget nyújtott Finnország­nak. hogy nemzetközi kap­csolatai konszolidálódjanak, gazdasága pedig gyors fej­lődésnek induljon. A Szovjet­unió hatékony segítséget nyújtott a finn ipar iegfon- tosabb ágainak kiépítéséhez és foglalkoztatásához. A finn nép többsége ezt jól megér­tette és mindannyiszor visz- szautasította a reakció jobb­oldali kísérleteit a finn kül­politika alaovető irányzatá­nak megváltoztatására. E külpolitikát közkeletű szóval Paasikivi—Kekkonen- vonal néven ismerik, Paasi­kivi 1946- .^.>6 között, Kek- konen pedig 1956 óta egyfoly­tában az ország elnöke. E vonal érvényesülésének egyik legfontosabb eredménye az a kezdeményező magatartás, amelvet a finn kormánv az európai biztonsági kori' rencia előkészítésében. s a jelenleg folyó nagyköyeti tanácskozások megrendezé­sében tanúsít. E politika nemzetközi elismerésének je­le az is, hogy a világ béké­je s^-'-npontjából nagy jelen­tőségű szovjet—amerikai SALT-tárgvalások egy ré­szét is Helsinkiben rendez­ték. Mi, magyarok rokonnépet üdvözlünk a finn nemzet’vn s bár e rokonság több évez­redes keletű, kapcsolataink igen élénkek és testvériek. A rokoni érzés nemcsak kor­mányaink szívélyes kapcsola­taiban nyilvánul meg. hanem népeink egymás iránti szere- tetében és tiszteletében is Nemzeti ünnepén forró sze­retettel köszöntjük észak testvéreinket és kívánjuk országuk továbbra is azt az áldásos szerepet töltse be kontinensünk életében, amely- ivei eddig valamennyi or­szág megbecsülését vívta ki C. T. B Szüts Dénes: 42. Volt-e valaki a lakásban, mióta az ügyvéd úrék nincse­nek itthon? . — Nem volt senki. Akik vendégségbe jönnek, azok tudják, hogy az úrék nincse­nek itthon. — Hivatalos személyek se keresték az úrékct, vagy Ba- látai Jenőt? — Nem. A postás jött, a gázórás... Ja, meg egyszer az ügynök. — Kicsoda? Miféle ügy­nök ?\ — A képügynök. Képeket, festményeket kínált. — Beeresztette a lakásba? — Először nem akartam, de nagyon erősködött, hogy megnézi, milyen festményei vannak az úréknak. mert ő vesz is. nem csak elad. Vé­gignézte a festményeket, és meg is mondta, melyik meny­nyit ér. — Volt nála kép? Vagy csak... — Egy füzet volt nála. ab­ból mutogatta a képeit. — Meddig tdőzött ez az ember a lakásban? — Talán egy fél órát. — Más nem járt itt? Em­lékezzed! Ez nagyon fontos! — Nem volt itt más! — Amikor ma hazajött, mit csinált? Részletesen mondja el! — Feljöttem a lépcsőn, ke restem a retikülömben a kul­csomat. Megtaláltam, kinyi- töUarn az ajtót. Mát az elő­szobában éreztem az édes­kés szagot. Jézusom — kiü­töttem —, mert féltem, hogy én hagytam nyitva, aztán megjönnek az úrék és meg­szidnak. „Magában nagyon mégbízom” — fezt mondta a nagyságos asszony. Aztán, ha most valami baj történik... Látom, a fürdőszobából fény szűrődik ki. Onnan árad a gáz is... Benyitóttam. A mérnök úri Elájultam... — Tudom, ezt vallotta a rendőrnyomozó úrnak is. Ké­rem, biztosabban, hogy a fürdőszobában égett a vil­lany? — Maga négy órakor ment el hazulról. Balátai Jenővel nem találkozott délután? — Nem. A mérnök úr biz­tos később jöhetett meg. — Szóval a villany égett? — Égett. — Maga kapcsolta el a gáz­kályhát? — Nem. Én kérem elájul­tam, de akkorát estem, attól észhez térítem. Sikongattem és szaladtam a házmesterhez. ö is megnézte a halottat, az­tán telefonáltunk a házmes- térnétől a rendőrségre. Jufci néni kapcsolta el a gázcsa­pot a fürdőszobában. — A lakást bezárták, áriái­kor kijöttek telefonálni? — Nem. Miért zártuk vol­na be. Ezen a folyósón csák két lakás väri. Nincs több. A házmesterék a szomszédok. Illetve ugye ők lakják az ál- sórészt, félettük meg mi va­gyunk. — De ennek a háznak emelete is van. Ott kik lak­nak? — Senki. Egy lakosztály van ott kérem, de üresen, áll. Nem lakik benne senki. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom