Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

i/áfí. deeemfier 51 «BtW-MAetARCRSZAO Évadzáró a játék v ezetőknél ATLÉTIKA: Felnőtt csapataink rangsora Sóstón a napokban ren­dezte meg évzáró taggyűlé­sét a megyei labdarúgó-szö­vetség játékvezetői bizottsá­ga. A taggyűlés örvendete­sen népes volt, hiszen a bi­zottság hetvenkét játékveze­tője — közülük többen vi­dékről — vett részt. De megjelentek az eseményen Borsod, Hajdú-Bihar és Szolnok megye labdarúgó­játékvezetőinek képviselői, a megyei sportszervek ve­zetői. Nagy Miklós, a megyei játékvezetői bizottság elnö­ke tartott beszámolót, mely­ben hangsúlyozta, hogy a megye labdarúgó-játékveze­tőivel szemben igen ko­moly az. elvárás. Hiszen a sportközvélemény eleve jó teljesítményeket vár tő­lük a zöld gyepen, a mér­kőzések során. De mindezen túl a játékvezetőnek a ma­gánéletben, s a munkahe­lyén is példamutatóan kell viselkednie. A bizottság elnöke el­mondta, gondot okoz me­gyénkben, hogy nagyon ke­vés a megyei keretben mű­ködő labdarúgó-játékvezető. Annak ellenére is. hogy 1972- J>en 42 új játékvezetőt vizsgáztattak le. Megemlí­tette, hogy a negyvenkét újólag képesítést szerzett játékvezető közül csak tlégy (!) működött rendsze­resen az idei évadban! Elő­fordultak játékvezetők ré­széről késések és olykor szinte az utolsó pillanatban közölt lemondások is. Mind­ezek ellenére is, mindenkor Sikerrel oldották meg — hétről hétre — a játékve­zetők a labdarúgó bajnoki fordulók lebonyolítását. Ezt (gazolja az a tény is. hogy • megyei keretben működő Játékvezetőik hibájából az Óv során egyetlen bajnoki mérkőzést sem kellett meg­ismételni. A beszámoló arról is szólt, hogy a labdarúgó-játékve­zetők részéről gyakorta me­rült fel panasz a játékosok fegyelmezetlenségeivel kap­csolatban. Igen sok sport- ^zerűtlenkedő labdarúgót kellett kiállítaniuk a bajnoki mérkőzések során, s igen »agy volt azoknak az ifjú­sági korú játékosoknak a Száipg, akik kíméletlenül durva játék, vagy súlyos fegyelmezetlenség miatt ke­rültek a kiállítás sorsára. Megyénk játékvezetőinek 1972. évi összteljesítménye is Igen kedvező képet mutat. » . . 1 .............. A taggyűlésen sor került az idei teljesítmények értéke­lésére is, s kellemes hírnek számít, hogy megyénk NB Ill-ban rendsze-esen mű­ködő játékvezetői közmeg­elégedésre látták el felada­taikat, évi átlaguk 8.1-es osztályzatot jelent. Igen ma­gas minősítésnek számít ez, s mindenként dicséret illeti érte NB TII-as játékvezető­inket, kik közül különösen Ajler József, Brincken Ti­bor és Fehér Zoltán nyúj­tottak jó teljesítményt. A megyei I. és megyei II. osztályú bajnoki mérkőzésen működőknek sem kell azon­ban szégyenkezniük, hiszen évi 7.77-es átlagosztályzatuk szintén szép eredménynek mondható. E bajnoki osz­tályokban Jármi, Vámosi és Szegedi játékvezetők tűntek ki. A játékvezetők taggyűlér sén maguk az „érdekeltek” is szóhoz jutottak, s több játékvezető mondta el véle­ményét. javaslatát. Egyönte­tű volt a működő labdarú­gó-játékvezetők véleménye, hogy nincsenek megbecsülve sem anyagilag. sem erköl­csileg. A játékvezetői díjak jelenleg ugyanis olyan ala­csonyak, hogy az esetek nagy többségében nem fe­dezik az utazó játékvezetők tényleges kiadásait. A sportegyesületek nern tesz­nek meg mindent, hogy zár vartalan körülményeket biz­tosítsanak a játékvezetők közreműködéséhez. Szám­talanszor megtörténik, hogy fűtetlen, jéghideg öltözők várják a közreműködő bíró­kat. A játékvezetők pedig több megbecsülést érdemel­nének, hiszen hétről hétre áldozzák fel vasárnapjaikat, s nem ritkán a magukról megfeledkezettek durva sér­tegetéseit is el kell tűrniük A felszólalók szerint mind­ezek is nagyban hozzájárul nak. hogy évről évre egyre több játékvezető gondolko­dik azon, hogy visszavonul­jon. A játékvezetők közgyűlé­sének legszebb és megkapó pillanatai voltak, amikor 25 éves, vagy ennél is hosz- szabb játékvezetői működé­sük elisr" éréséként Török Lajos. Takács József és Mikula János játékvezetőket aranylabdával jutalmazták meg. Mindhárman megérdemel­ték! Lengvári József Ifjúsági atlétáink ranglis­tái után a felnőjek szereplé­sét ismertetjük, az idei baj­noki r szereplések alapján. Azzal kell kezdeni, hogy sem a Tanárképző FSK, sem az NYVSC nem tudta meg­tartani előző évi helyez;' ít. A női mezőnyben ez évben a Tanárképző 67 pon'ot sze­rezve a 20. helyen végzett, a múlt évben 79 pontot elérve 18. volt. Az NYVgC ebben a rang­sorban nincs értékelve, bár Szabó Ildikó révén a felnőtt bajnokságon két értékes he­lyezést ért el, de az itt szer­zett pontjai is az ifjúsági ta­bellán vannak beszámítva. A férfiak rangsorában az NYVSC a 40. lett. harminc ponttal. 1971-ben 46 ponttal a 35. helyen végze't. A Tanár­képző 24 pontot gyűjtve ez évben a 46., tavaly 68 ponttá] a 28. lett a pontot szerző szakosztályok közül. A Tanárképzősök női ver­senyzői bár kevesebb pontot szereztek ez évben és két hellyel hátrább végeztek az előző évinél, minden dicsére­tet megérdemelnek. Hiszen a ponterős Kiss Mária tanul­mányait befejezve megvált a szakosztálytól. A fiatal gárda iövőbe*'i szereolése elé biza­lommal tekinthetünk. Faze­kas. Fessler, Nagy K. és Nagy S. egvaránt sokra hivatottak! Férfi atlétáik kevesebb lantjának és gyengébb helye­zésének ugyanez a magyará­zat. Tehetséges verseny­zőik — Kozma, Lukács, Tom­pa, Kosa, Fábián és Pokro­1. Székely 15 11 1 3 46-20 23 2. Tiszadada 15 8 5 2 29-J7 21 3. Apasy 15 8 3 4 28-29 19 Nyírpazony 15 8 3 4 35-27 IS 5. Tiszatelek 15 8 2 5 41-23 18 6. Nagycserkesz 15 6 4 5 28-24 16 7. Oros 15 5 5 5 27-20 15 8. Gyula tanya 15 5 5 5 37-31 15 3. Tiszalöki Sp. 15 6 3 6 24-35 15 10. Nvfriákó 15 4 5 6 2Í-33 13 11. Kék 15 4 4 7 39-31 12 venszki László — idei ered­ményei biztatóak és további eredményes helytállást ígé- rőek. Az NYVSC ez évben nem rendelkezett számottevő fel­nőtt női versenyzővel. Az if­júsági korból most kikerülők­re vár majd a feladat, hogy c korcsoportban is versenyké­pes lehessen a szakosztály. Férfi felnőtt gárdája csak néhány olyan versenyzővel rendelkezik, akik tudásuk ré­vén a különböző színtű or­szágos bajnokságokon is ered­ményesen szerepelhetnek. Papp Györgynek ez az éve nem úgy sikerült, ahogy el­képzelte. a bajnokságon nem is tudo't pontos helyezést el­érni. Kiss József tízezer mé­teren pontszerző lett, viszont a maratoni bajnokságon a verseny feladására kénysze­rült, így a tervezett pontok elvesztek. Bákányi András ígéretesen kezdte a szezont, az országos bajnokságon 1500 méteren kitűnő előfutambeli eredményét a döntőben vi­szont már nem tudta pontra váltani. Képességeit ismerve kijelenthetem, hogy még idei eredményénél is többre ké­pes, csak azzal a bizonyos „keménységgel” néha hadi­lábon áll. Sem neki, sem Pappnak nem tett jót az őszi „makacskodásuk”. Az ügy tisztázódott. jövőre mindketten bizonyíthatják ké­pességeiket. A serdtilőkorúak rangso­rát a későbbiekben szintén közölni fogjuk. Bányai István 1. Demecseri Tsz 7 4 1 2 20- 9 9 2. Uamocsah. 7 3 3 1 12-16 9 3. Nyírtura 7 4 — 3 17- 9 8 4. Levelek 7 4 — 3 16- 9 8 5. Vasmegyer 7 4 — 3 13-lf 8 6. Nyírtét 7 3 1 3 16-15 7 7. Tiszgrád 7 3 1 3 11-13 7 8. Besenyőd 7 — — 7 5-29 Egressy Pál Labdarúgó bajnokságok A Nyíregyházi Járási Labdarú­gó Szövetség végleg eldöntötte a járási I. és II. osztályú bajnok­ságok őszi idényének vitás ügyeit. Határozat _ született az elmaradt ^Nyírpazoiiy—Ápagy járási I. osztályú találkozó ügyé­ben. A k|t pontpt 0:0 gplarány- nyal Nyírpazony javára írták, s e döntés után a járási I. osz­tály módosított bajnoki táblá­zata a következő, ŐS2Ú végered­mény: 2. Nyíribrony 15 5 2 8 18-23 12 ^Nyírszőlős Ifr ^#•'25-36 12 A. Tiszadob 15 5 2 8 13-36 12 5. Ny. MEDOSZ 15 4 4 7 27-46 12 .6. Napkor 15 2 2 11 15-42 6 Ugyancsak tisztázódtak a vi­tás kérdések a járási II. osztá­lyú mezőnyben is. ahol az újra­játszott Démecseri Tsz—Bese­nyőd találkozó 2:0-ás eredmé­nye után az őszi végső sorrend a következőképp alakult ki: A SPORTÁGAK TÖRTÉNETÉBŐL (26.) Kajak-kenu A vízisportok egyik leg­fiatalabb, mégi£ igen nép­szerű versenyága a kajak­és kenusport. Mindkettő a primitív népek közlekedési és vadászeszközeiből ala­kult ki. A kenu Afrika és Ameri­ka bennszülötteinél még ma if használatos. A fatörzsből ltivájt. kiégetett csónakot botokkal. evezőkkel, leve­liikből ' k Vizitelt vitorlákkal szerelték tel. A kanadai in­diánok fj féregből készített könnylfei^Fánakjait átvették a múli században a telepe­sek. Európában az lSWÖ-as évek elejen kezdett elter­jedni. A francia, csehszlovák és német sportolók között vált a legnépszerűbbé. A kajak ősi formája az állati bőrökből, fából, csont­ból összeállított eszkimó - kajak Ebből alakult ki a mai sporteszköz. Az északi népek közvetítésével jutott el Európába, és már a múlt század közepén népszerű lett. Különösen a skandináv országokban kedvelték és nemzeti sporttá vált náluk. Közép-Eurőpában először összerakható alakjában ter­jedt el. A két versenyág nemzet­közi találkozóira csak az el­ső világháború után kerül sor. Az első jelentős talál­kozó az 1933. évi prága Európa bajnokság volt, aho már egységes versenyha jókká; indultak. Berlinbe] szerepeli először az olimpia műsoron. Két évvel későbt 1938-ban megrendezték a? első világbajnokságot is. Az első versenyeken az északi népek — kenuban a csehszlovákok és amerikaiak voltak a legeredményeseb­bek. A helsinki olimpiá­tól kezdve azonban megvál­toztak az erőviszonyok. Elő­retörtek a magyar, szovjet, román és német verseny­zők. Hazánkba az 1900-as évek elején jutott el a kajak. A 30-as években kezdett nép­szerűvé válni. Elterjedését azonban akadályozta a ka­jak drágasága és az akkori evezős zövetség vezetőinek közönye. A portyázók azon - ban szaporodtak a maguk gyártotta hajóikkal. Az első világbajnokságon Balatoni Kamill II. helyezést ért el hosszú távon. A lassú fejlődés csak a felszabadulás után gyorsult meg. Egymás után alakultak a szakosztályok és 1948-ban már zavartalanul készülhet­tek az olimpiára a magyar cajakosok és kenusok. A Londonban szerzett tapasz- alatok. Helsinkiben meg- íozták a gyümölcsüket; a nagyar kenusok a világ egjobbjai közé küzdöttek '1 magukat. Meglepő nagy sikert értek 1 1954-ben a magyar ver­senyzők a maconi világbaj­nokságon : hat számban arattak győzelmet. Verseny­zőink azóta is jelentős sze­repet játszanak a világver­senyeken. A maconi sikersorozat az 1959-es duisburgi EB-n megismétlődött, ahol ver­senyzőink hét EB-t nyertek. A későbbi olimpiai játékokon tovább tartott a magyarok fölénye. Melbourne-ben Fá­bián László ég lírányi János kajak kettesben tízezer mé­teren olimpiai bajnok lett. Egyéni olimpiai bajnoki rímet 1960-ban Rómában Parti János. 1968-ban Me­xico Cityben Hesz Mihály és Tatai Tibor szerzett. 1972. évben Münchenben az olimpiai játékok kajak­kenu versenyszámait túl­nyomórészt a szovjet ver- senyzőjr nyerték. A magyar világsikerek hatására erősen megnőtt a fiatalok körében a kajak­kenu sport iránti érdeklő­dés. Ami a legörvendete- sebb, a fiatalabb korosztá­lyok versenyein nem ritka *• százat jóval meghaladó me­zőny ! Sokáig komoly problémát okozott a sportág hazai fej­lődésének útján a megfelelő hajóállomány biztosítása. A korszerű formájú, nagy gonddal készített kajakok és kenuk is hozzájárultak nemzetközi sikereinkhez. A forma és a kivitelezés meg­tervezésében néhány kiváló versenyzőnk (Hatlaczki Fe­renc, Parti János) alkotó munkájának, ötletességének is nagy szerepe volt. összegezve: ez a sportág hazánkban jóval később eresztett gyökeret, mint a közép-európai országokban — nem is említve a skandi­náv államokat és Angliát. Mégis a lelkes úttörők és méltó utódaik szívós mun­kájának eredményeképpen nemzetközileg egyijt legsi­keresebb, az egész magyar sporttársadalom elismerését kivívó sportággá fejlődött alig negyedszázad leforgása alatt. A kajakot és kenut szaba­don (tehát nem rögzítetten mint az evezésnél) kézben tartott lapáttal hajtják előre a versenyzők. A kajakban menetiránnyal szemben ül­nek. A kéttollú lapátot a hajótest két oldalán felvált­va mártják a vízbe és an­nak hátrahúzásával igyekez­nek a hajót előre mozgatni. A kenuban szintén a menetiránnyal szemben, fél térden térdelnek. Egytollú lapátot. a ha.iótest egyik mindig azonos oldalán (a térdelő láb oldalán) mártják a vízbe és bátrahúzással mozgatják előre a hajót. A kajakot külön lábkormány- nyal. a kenut magával a lapáttal kormányozzák. A kaiak- és kenusnortban két­féle; rövid távú és hosszú távú versenyeket rendeznek. A nemzetközi szövetség a kajakozás egy speciális faj­tájában, a kajakslalomban is rendez világbajnokságot. A kajakslalom mint önálló versenyszám a müncheni olimpián is szerepelt. Kovács György Balczó András a sport érdemes mestere A Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója al­kalmából nagyszabású sport- ünnepélyt rendeztek a moszkvai Luzsnyiki parkban. Hatalmas ünneplés fogad­ta a megjelent szovjet spor­tolókat. A szovjet sport reprezen­tánsain kívül ott voltak a baráti szocialista országok­ból érkezett világhírű ver­senyzők; Marija Gigova (bolgár), Karin Janz (NDK). Balczó András, Theofilo Stevenson (kubai), Vladzmi- erz Lubanski (lengyel), Ni­colae Martinescu (román), Ondrej Nepela (csehszlovák), Horlojin Bajanmunh (mon­gol). Nagy taps fogadta azt a bejelentést, hogy a külfö., i vendégek, a szocialista or­szágok közötti barátság megszilárdításáért, kiemel­kedő sportsikereikért a sport érdemes mester. Ki­tüntetést kapták. A ven ’■»- gek nevében Karin Jan- az NDK olimpiai bajnok tor­násznője mondott köszönetét —r orosz nyelven. ASZTALITENISZ: Nem jutottak magasabb osztályba csapataink Az elmúlt hét végén a Nyíregyházi Spartacus-Pe- tőfi SC női és férfi asztali­tenisz-csapata egyaránt osz­tályozó tornán vett részt. Sajnálatos, hogy egyik csa­patunknak sem sikerült ma­gasabb osztályba lépni. Igaz, hogy balszerencsés körül­mények is közrejátszottak, de a sajnálatos tény mégis az, hogy nem sikerült! Bár a férfiegyüttesnek még lehet­nek halvány reményei... Eredmények: A Nyíregyházi Spartacus- Petőfi SC női csapata Buda­pesten az NB II-be jutásért kiírt tornán szerepelt. Ti­zenhárom csapat küzdött négy csoportra osztva. A nyíregyházi együttes a III. csoportban a Székesfehérvá­ri Spartacus, a Szolnoki MÁV és a Mátrakői SE csa­patának társaságában sze­repelt. A Spartacus-Petőfi SC sajnos eleve esélytelenül kezdte az oszthiyrtz'öri'r '1 ■ valÖ szereplést, hiszen ■ egyik leg~ jobbja, Árnyasiné Napkori Olga nem utazött el az együttessel, s játékereje bi­zony nagyon hiányzott a ta­lálkozókon. A. mérkőzéseken a nyíregyházi csapat az aláb­bi összeállításban szerepelt: Fenyvesiné Papp Teréz, Do­mokos Katalin, Zsíros Irén és Kocsis Olga. A csapat eredményei: Székesfehérvári Spartacus —Spartacus-Petőfi SC 9:2, Spartacus-Petőfi SC—Szol­noki MÁV 8:8. Mátrakő— Spartacus-Petőfi SC 0:9. További eredmények: Szé­kesfehérvár—Mátrakő 9:0, Szolnok—Mátrakő 9:0, Szé­kesfehérvár—Szolnok 9:3. A nyíregyháziak közül Feny­vesiné Papp Teréz szerepelt legeredményesebben, össze­sen 9 mérkőzést nyert. A női osztályozó torna első helyén végzett székesfehérvári együttes jutott fel az NB Il-es csapatbajnokságba. A női torna végeredménye: 1. Sz.-fehérvár 3 Sf-----27: 5 t 2. Szolnok 3 1 1 1 20:17 i 3. Ny. Spart. P. S 1- 1 1 18 sít * í. Mátrakő 3 ------ 3 0:27 — A Nyíregyházi Spartacus- Petőfi SC férfi megyei baj­nokságot nyert asztalitenisz­együttese- Debrecenben meg­lehetősen erős csoportot fo­gott ki, az NB IlI-ba ju­tásért kiírt osztályozón. \ Hernádi József, Kovács Ákos, Zákány András, Tóth Tibor összetételű csapat a Kilián SE, Miskolci EAFC és a Hajdúszoboszlói Föld­gázbányász társaságába!» küzdött a feljutást jelentő első helyért. Nem sikerült azonban azt megszerezni, hi­szen a Kilián SE minden ellenfele fölé nőtt játéktu­dásával, s megérdemelten került az NB III-ba. Ered­mények: Kilián SE—Nyíregyhá’4 Spartacus-Petőfi SC 9:3, Miskolci EAFC—Hajdúszo­boszló 9:2. Kilián SE —Mis­kolci EAFC 9:4r-Nyíregyhá­zi Spartacus-Petőfi SC— Hajdúszoboszló 9:0, kiíián SE—Hajdúszoboszló 9:0, Nyíregyházi Petőfi SC—Mis­kolci EAFC 9:4. A csoport­ból a Kilián SF jutott az NB III-ba, a csoport vég­eredménye : 1. Kilián SE SS------27: 7 I 2. Ny. Spart. P. 3 2 — 1 21:13 i 3. MÉAFC 3 1 — 2 17:20 3 4. H.-szoboszló 3 ------- 3 0:27 -• A nyíregyházi férficsapat a második helyen végzett ugyan, s nem került fel, mégis van még némi remé­nye. Ugyanis a többi csopor­tokból feljutott együttesek közül — az osztályozó ver­senybírói szerint — les* olyan együttes, mely nem fog indulni az NB Ill-ban, Ha ez valóban így történik majd, úgy a Spartacus-Pető- ü — mint a tornák legjobb második helyezettje — fel­juthat. Komporály Vilinoz V ILL AMOSKOCSI - VEZETŐKÉI ÉS AUTÓBUSZVEZETŐKET! Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai végzettségű. ’0. életévet betöltött, szakképzettség nélküli férfi is nődolgozók, mert vállalaton belül kiképezzük VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK! 5000 FT ÉVES MUNKAKÖRI PÓTLÉK! 21. életévüket betöltött férfi gépkocsivezetők, akik éves — 3,5 tonnás — tehergépjárművezetői gyakorlat tál rendelkeznek és vállalaton belli! kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK! Autóbuszvezetők részére 10 000 FT ÉVES FORGALMI JUTTATÁS! A Budapesti Közlekedési Vállalattal munkaviszony nan álló járművezetők részére 1973. január 1-től a meg kívánt feltételek fennállása esetén. 5 ÉV NYUGÖÍJ KORKEDVEZMÉNY. Bérezés a (tiképzési idő alatt Is a kollektív szerződ, szerint. Minden dolgozó és családtagja részére autó buszra, villamosra, HÉV-re és metróra szóló díjmen tes utazási igazolványt biztosítunk. FELVÉTEL: Budapest, VII., Kertész u. 16. és a vál lalat valamennyi telephelyén. (Bp. 222P keres irrm BKV felvételre A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom