Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-12 / 267. szám

1975. november 15. KWFT ’VTAGYAROB?'7 Í fl 8. oMal Napirenden megyénk munkaügyi helyzete Válaszol dr. Rózsa József, a MiiVl tőosztáSyvezetője November 9-én megyei munkaerő-gazdálkodási ta­nácskozást tartottak Nyír­egyházán, a közgazdasági társaság megyei csoportjának rendezésében. Az ipari szekcióban dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium munkaerő-" 3 ílkodási fő­osztályának vezetője tartot­ta a hevezető referátumot. Ebből az alkalomból meg­kereste lapunk munkatársa, hogy néhány, a megyét érintő munkaügyi kérdése választ kérjünk. KÉRDÉS: Várható-e, hogy belátható időn belül — 15—20 éves távlatban — jelentősen csökkenjen a Szabolcs- Szatmárból más me­gyébe ingázó dolgozók száma? VÁLASZ: Gyökeres vál­tozás nem várható, bár csökkenni fog az eljáró dol­gozók száma, s ez a tenden­cia erősödik. Attól függően lesz ez a folyamat gyor­sabb, hogy a megyei ipar­telepítés-fejlesztés munka­erőigényé mennyiben felel meg az eljáró létszám szak­mai összetételének. Ugyan­akkor azt is meg kell érte­ni^ hogy néhány — főleg építőipari vállalat —* a sza­bolcsi munkások nélkül egyszerűen nem tudna ma létezni. Éppen ezért az el­járó dolgozók számának csökkenése attól is függ- hogy ezek a vállalatok a jö­vőben mennyire készülnek fel a szabolcsi dolgozók munkájának géppel való he­lyettesítésére. Jogos igény az, hogy mindenki a lakó­helyéhez, családjához köze­lebb akar dolgozni, viszont a jelenlegi támogatások is olyanok — értem ezalatt a külnnélési és más pótléko­kat — hogy sokszor a ha­zatérni szándékozó dolgozó itthon nem jutna azonos keresethez. KÉRDÉS: Az ipar­fejlesztés jelenlegi üte­me lehetővé teszi-e, hogy a mezőgazdaság­ban felszabaduló mun­kaerő a megyén belül elhelyezkedjen, vagy az ingázók számának a gyarapodásával kell számolnunk? VÁLASZ: Lehetővé teszi, fel­téve, hogy a telepítés és fej­lesztés helyesen számol a me­zőgazdaságból felszabaduló munkaerő szakmai összeté­telével. A mezőgazdaság to­A minap a szokásosnál ko­rábban értem haza, Gyimka fiamat könyveibe bújva ta­láltam. Minden jel arra mu­tatott, hogy már régóta „szen­ved”. — Na, mi van, fiacskám? Nem megy? — érdeklődtem. —- Tudod, te haszontalan, mi­lyen tanuló volt az apád? — Már hallottam — mor­mogta —, osztályelsö voltál! De, ha olyan okos vagy, akkor oldd meg az algebrafeladato­mat! — Algebrát tanultok? — csodálkoztam. — Első osztály­ban? —- Igen. Tudod, apuci, az akceleráció — jegyezte meg elnézően Gyimka. — A korai érés... Egy óra múlva titokban fel­hívtam kandidátus ismerősö­met, a matematikai tudomá­nyok (ioktprát. — Vászja, értesz az elsöosz- tályos algebrához? — Miről van szó? — kérdez­te. — Megoldanál egy példát? A fiamnak kell. Házi feladat... — Megegyezhetünk, kölcsö­nösségi alapon. Ha te meg ifsz nekem egy verset. — Milyen verset? — kér­deztem értetlenül. vábbra is egyik külső for­rása az ipar és a szolgálta­tás további fejlesztésének még akkor is, ha ez a for­rás szűkebb ma, mint évek­kel ezelőtt volt. KÉRDÉS: A szak­munkásképzés jelen­legi rendszerében a megyében igen korlá­tozott lehetőségei van­nak a nyolc általánost végzett lányok tovább­tanulási, szakinaszerzési törekvéseinek. Hogyan lehet fokozni a lányok képzését és munkába állítását elsősorban a megyén belül? VÁLASZ: Olyan iparágak telepítését kell szorgalmazni, amelyek elsősorban a nők számára biztosítanak mun­kahelyet. Ez az alap. Ehhez tartozik a nőkkel szembeni maradi nézetek leküzdése, a megfelelő irányítás a külön­böző, nőket is foglalkoztak pályákra. Emellett — eset­leg a következő tervidőszak­ban — központi segítséggel szakmunkás kollégium épí­tése javíthat főleg a falun élő lányok továbbtanulási, szakszerzési gondjainak a m~goldásáhan. KÉRDÉS: A megye ipari üzemeinek a bér­színvonala elmarad az országos átlagtól. A je­lenlegi szabályozók nem Nagymértékben függenek a gyümölcstermesztés, a nö­vénytermelés, és az állatte­nyésztés eredményei is a gépesítefiség fokától. Ezért fordított és fordít ma is nagy gondot a gépállomány karbantartására, új, modern gépek beszerzésére a Balká- nyi Állami Gazdaság. Á legnagyobb eredményt a gyümölcstermesztés gépe­sítésében értők el: 100 szá­zalékos a szállítás, a ra­kodás gépesítése, a perme­tezés, a mütrágyaszórás. * A növénytermesztésben a gabonafélék és a kukorica gépesítésében tettek legtöb­bet: az idén 3 NDK-gyárt- mányú E—512 típusú kom­/. Borin: Akceleráció — Rendes, komoly verset. Szvétka lányom kapta házi feladatul. Húsz, négysoros strófát Lermontov: Magányos fenyőjének mintájára, össze­sen nyolcvan sor, páros rím­be szedve. — Várj csak! — méltatlan­kodtam. — Lermontov verse csak nyolcsoros!? — A klasszikusoknak könnyebb voip— sóhajtott a kandidátus. A tizenegyedik sornál meg­akadtam. Felhívtam Pétyka barátomat, a költőt, akinek erről a témáról már nyolc poémája, kél verse és egy librettója jelent meg. — Szívesen segítek, ha te megfested nekem Szuvorov át­kelését az Alpokon. Újának kell, művészettörténeti órára Megegyeztünk? — fuvolázta a telefonba Pétyka. — Én pe­dig 40 perc múlva bediktálom neked a verset. — Hát jó — válaszoltam bizonytalanul és már keres­teszik lehetővé, hogy az elmaradást az üzemek saját erőből behozzák, egyesek Szabolcs-Szat- már „gyarmati” elmara­dásáról beszélnek. Visszahathat ez a me­gye fejlődésére? VÁLASZ: az elmaradás megvan, de a kérdés felte­vése, a szóhasználatban megfogalmazott módon nem jogos. KÉRDÉS: Mi akkora mód ennek a hátrányos helyzetnek a megszün­tetésére? VÁLASZ: Azonos munká­ért azonos bér jár — ez köz­ismert követelmény. Viszont a szabolcsi ipar bérszintje azért is alacsonyabb az or­szágostól, mert eltérő a szakmai színvonal. A sza­bolcsi dolgozók nem kevés­bé szorgalmasak, rpinl má­sutt. Keresetük itt azért alacsonyabb, mert az álta- luk végzett munka minőségi szintje is alacsonyabb az országos átlagtól. A mai bérelmaradás úgy fog csök­kenni, ahogy nő a gyártmá­nyok és a munkák szakmai színvonala, tehát ahogy áz ipartelepítés a mind igénye­sebb, magasabb szakmai tu­dást igénylő beruházások fe­lé tolódik el. L. B. bájnnal végezték el a ga bonafélék és a kukorica betakarítását. Ugyancsak eb­ben az évben készült el egymillió forintos költséggel a szárítóüzem, így a ter­mény szárítása a betakarítás után rövid idő alatt befeje­ződött. Egy önjáró silózógép segítette idén a takarmány­betakarítást és a jövő évben tervezik a forgóvillás burgo- nyaszedőket kombájnokká’ kicserélni. Az idén gépesí­tésre költött 4 millió forint rövid idő alatt megtérül a gazdaságnak: részben r munkák meggyorsítás? részben a fizikai műnk; csökkentése révén. tem is a Grekov művészeti is kola telefonszámát. Van ott egy ismerősöm, aki csatakép­festő. A csataképfestő nagy gond­ban volt. Harmadik osztályos Lénka lányának biológiai kí­sérletsorozatot kell végezni amőbával, de Moszkvában képtelenség hozzájutni. — Szerezd meg az amőbát, megfestem a „Szuvorov átke­lését”. Szemjon professzort már az ágyban találta hívásom. — Élment az eszed? — Még hogy amőbát? Tudhatnád, hogy én elefántspecialista va­gyok. Egyébként az én Vo- logykámnak fizikából egy kis szinkrofazotront kell szer­kesztenie. Néhány ezer volto­sat. Légy barátom! Csináld meg, s én cserébe n föld alól is magszerzem az amőbát. Most mgr csak az a baj, hogy fizikus barátom nin­csen. aki kisegítene ezzel a szinkrofazotrovnal. De talán a kedves olvasók közül tudna segítené valaki. .. Cserébe vállalok bármilyen házi feladatot. Merthogy valamikor én osz­tályelsö voltam!... Fordította: Kádas Gézáné Teljes gépesítettség a Balkányi Állami Gazdaságban „Megbecsülnek bennünket...” Akiket lakáshoz juttatott a MEZŐGÉP Megyénkben több ezer csa­ládnak nincs lakása. Ezek a családok új házak építésével, tanácsi bérlakás, tanácsi érté­kesítési szövetkezeti lakás és OTP-s lakás vásárlásával igyekeznek megoldani gondju­kat. Keresetük nélkülözhető forintjait takarékba teszik, kölcsönöket vesznek fel, hogy előteremtsék a szükséges pénzt. Segítenek az ismerő­sök, segít az OTP és -ma már egyre több gyár, vállalat és üzem nyújt támogatást dol­gozóinak lakásépítéshez, vagy vásárláshoz. MEZŐGÉP Vállalat nyír­egyházi központi gyáregysége. Nyolc év albérletben — Nyolc évvel ezelőtt nő­sültem — mondta Felföldi Oszkár, a gyáregység lakato­sa. — Azóta albérletben la­kunk, 7 éves kisfiúnkkal. Elő­ször Nagyhalászban szüléink­nél voltunk. Később azonban az ottani gépállomás meg- szüpt, Nyíregyházára kellett jönni dolgozni. A Morgó zug­ban találtunk albérletet: egy pici főzőfülkét és egy vala­mivel nagyobb szobát, össze­sen 12 négyzetméternyi lehe­tett. A tulajdonos a havi 500 forintot egy évre előre kérte. Plusz a villanyszám­lát is mi rendeztük... Aztán újabb albérleteit, — öt évvel ezelőtt adtunk be kérvényt a városi tanács­hoz — folytatta a fiatalem­ber. — A válasz: minden sür­getés nélkül megkapjuk a la­kást, amikor sorra kerü­lőnk. Az idén sorra kerül­tünk. Remélem a §zil vesztért már az új lakásban töltjük. A belépő összesen 17 ezer körül van a tanácsi értékesítési szö­vetkezeti lakásra. Összegyűj­tött pénzünk nekünk is volt, de kevés, mprt albérletben ne­héz pénzt- megtakarítani Szü­léink is adtak, dé igv sem volt elég. Ekkor a vállalat ve­zetőihez fordultunk. Felföldi Oszkár 1968-tól dolgozik a MEZŰGÉP-nél. Felesége pedig 1965-től, je­lenlegi beosztása statisztikus. Munkájukkal teljes mérték­ben elégedettek a vezetők, így a segítség nem maradt el. Tízezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak, amit 10 év alatt kell visszafizetniük. — De még további kedvez­ményt is kaphatunk — mond­ta örömmel Felföldi Oszkár- né. — Ha 10 évig a vállalat­nál maradunk, felét az összeg­nek elengedik. S miért ne ma­radnánk? Férjem 2300-at, én 1900 forintot keresek. A leg­főbb meg az, hogy megbe­csülnek bennünket. Kilencvenezer forint — kamatmentesen Hanvai Andrásné pénztáros 7 éve dolgozik a vállalatnál. Hét éve jár be mindennap Nyírbogdányból Nyíregyházá­ra. Korábban férjével úgy határoztak, a megyeszékhe­lyen vesznek lakást. A férj azonban fél éve meghalt. Ma­radt továbbra is az ingázás. — Reggel négykor kelek — mondta Hanvainé. — Elké­szítem 4 éves kisgyermeke­met, őt a sógornőm viszi az óvodába. Másik gyermekem­mel — aki 10 éves — pedig buszra ülünk, s jövünk Nyír­egyházára. ö itt jár iskolába. Este 6 óra körül érünk haza. Az ingázás azonban már nem tart sokáig. Év végéig a Hanvai család beköltözhet új nyíregyházi otthonába. A vál­lalat vezetői ugyanis segítet­tek az özvegyen. Mivel az OTP-s lakáshoz lehet legha­marabb hozzájutni, ezt vásá­roltattak Hanvainéval. A gyámhatóság kérésükre hoz­zájárult. a nyírbogdányi lakás, eladásához, a vállalat pedig 90 ezer forint kamatmentes kölcsönt adott, 30 éves tör­lesztésre! — Soha nem lett volna lakásom Nyíregyházán, ha nem segítenek — mondta Hanvainé. — Két gyermek ne­velése -mellett 1900 fo­rintos fizetésemből nem jutott volna takarékba. Ha a válla­latnál maradok, még további kedvezményt kapok a vissza­térítést illetően. Márpedig maradok. Nagy hálával tar­tozom a MEZÖGÉP-rek... Valaki kilépett... Fábián József lakatos már 13 éve dolgozik a MEZŐGÉP- nél. Itt kezdte, mint tanuló, aztán a szakmunkásvizsga után maradt. A törzsgárda- tag-ság, .valamint jó munkája után ő is vállalati segítséggel jutott jakáshoz. — Az utolsó vállalati KTSZ-lpkásépítópi akció so­rán 1969-ben jutottam lakás­hoz — emlékezik vissza. — Va'aki kilépett a KlSZ-lakás- építésböl és én a helyébe je­lentkeztem. Volt egy kis meg­takarított pénzünk, hiszep a p.ővérerpéknél laktunk, tud­tunk gyűjteni. A vállalattól 12 ezer forintot kaptam, így fizettem be az „induló” 51 400 forintot. Fábián József a 12 ezer fo­rintot 10 év alatt fizeH víkz- sza kamatmentesen. Ha 10 évet marad a vállalatnál. 5000 forintot elengednek a tartozá­sából. — Remélem, erre sor kerül — mopdta. — Én 13 éve va­gyok itt, s szeretem, amit1 csinálok. Jó rounkáskollektíva alakult ki nálunk és \ó a kancsolat a vezetőkkel is. MegbPCsülnek bennünket, 'se­gítenek a problémákon. így még gondolni sem gondolok arra. hogy elmenjek. A vállalat segítségével a dolgqzpk évekkel hamarabb iutptts’k lakáshoz. S jól járt a MEZŐGÉP is. hiszen ezek gz emberek aligha hagynák cser­ben munkahelyüket. Becsületes munkájuk lesz a hála! Bagoly Dániel les* a partner? * Újjászületik Kisvárda központja Úgy látszik, most már közejebb jntptt Kisvárda egy égetően fontos intéz­mény megvalósításához. A városi tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi, e hé­ten tartott ülésén tette az asztalra a tervező, a Buda­pesti Műszaki Egyetem középület-tervezési tan­székének képviselője a mű­velődési és vendéglátóipari kombinát — a várható költségekre is kidolgozott — tanulmánytervét. Mindkét létesítmény fel­építésének terve szerepelt már a napirenden amióta város Kisvárda. Hiszen pil­lanatnyilag sincs például egy olyan helyiség a vá­rosban, ahol 350 embert le tudnának ültetni bármiféle rendezvény alkalmával. És a szállodát pótló kis Sport motel — amit néhány hó­napja nyitottak meg — is más célra épült, s mint szálloda, csak ideiglenes megoldás lehet. Csak hogy még ezeknél is fontosabb építenivalója volt a város­sá lett Kisyárdának; és így például a művelődési ház árát is a közművekbe „tet­ték” ebben az ötéves terv­ben. Viszont a következő ötéves terv várható beru­házásait- ezek hiánya már nem zavarja. Végül is he­lyes döntése volt ez a váro­si tanácsnak. Ebben az öt­éves tervben minden anya­gi erőt az alapközművek, az ivóvíz- és a • szenpyvízrei- vezető hálózat építésére összpontosítottak. ..Mara­dék'* pénzekből legfeljebb csak „éppen valamit” lehe­tett volna építeni. A város vezetői viszont úgy gondol­ják, ha építenek, akkor gz a létesítmény a város la­kosságának több évtizedes igényeit elégítse ki. Ezzel egyetértettek az illetékes szervek és a Kisvárda vá­rosrendezési, városfejlesztési koncepcióinak kialakításá­ban közreműködő Budapesti Műszaki Egyetem középü­let-tervezési tanszéke is. A tanszék szocialista szer­ződésben vállalta ezt a köz­reműködést társadalmi munkában, Kisvárda fel­szabadulásának 25. évfordu­lója alkalmával, és azóta a lehető leggazdaságosabb megoldásokat dolgozza ki és javasolja, mint legújab­ban e kombipát tervénél is. (A tervezett létesítmény makettjét több héten át láthatták a kisvárdaiak a fő utcán az egyik kirakat­ban.) Ezt a most megvitatott tanulmánytervet bizonyos módosításokkal fogadta el a végrehajtó bizottság, s ezért második fordulóban január­ban ismét vb elé kerül a tanulmány, hogy ezután sor kerülhessen a részletes ki­viteli tervek kidolgozására. Mindenekelőtt a szakaszos kivitelezés lehetőségét kell figyelembe venniük a ter­vezőknek, pogy például az igények növekedésével hoz­zá és rá lehessen építeni amire szükség lesz ' még. Most tehát azt kellett el­dönteni, tni az a legfonto­sabb, amit feltétlenül ma­gába kell foglalnia a kombi­nátnak. Ezt sikerült is tisztázni. A tervezők által rendel­kezésre bocsátott terv sze­rint a műemlék templom mögö'ji háromhnidas park­ban áll majd a két épület, egymás mellett, összefüggő egy tömbben. Levegős tér- kialakításra törekedtek, ár­kádos megoldást terveztek, tehát nem építik be a föld­szintet. Az egyik épület a művelődési és ifjúsági ház, amelyben 450 személy as színháztermet, s az ezt ki­szolgáló létesítményeket, ezenkívül egy 150 személyes kamaratermet, valamint szakköri és klubszobákat alakítanak ki. De helyet kell itt adni a városi könyv­tárnak és egy állandó jel­legű kiállítócsarnoknak is. A művelődési házhoz Összekötő folyosókkal és a felsőbb szinteken körbe futó teraszokkal kapcsolódó ven­déglátóipari kombinát alsó szintjén a 250 személyes ét­terem és egy 150—200 sze­mélyes teraszos presszó mel­lé ezeradagos konyha éoí’é- sét tervezik. Ezek fölé é - ne az 50—60 ágyas szállqdai rész. E?t pgy tervezik, hogy a külön fürdőszobás, illetve több szobához egy közös fürdőszobás rendszerrel, különböző igényeknek meg­feleljen. A szállodaépítéshez, illet­ve az üzemeltetéshez part­nert keres a városi tanács. Több variáció is szóba ke­rült a partnert illetően. Egy bizonyos, ez a vállalkozás a helyi ÁFÉSZ-nek nagy te­hertétel lenne. Hogy együtt, kombinátszerűen épül a két létesítmény, ez bizo­nyos mértékben csökkenti a beruházás költségeit, de még így is 70—80 millió forint az a várható összeg, amibe ke­rül majd az építkezés. S eb­ből csak a szálloda 30—32 millió forintba. Persze van még idő, hi­szen ha minden jól megy, ahogy most számítják 1975- ben kezdik meg az alapozá­sát ennek a valóban városi rangú létesítménynek. És csak az ötödik ötéves terv­ben építik fel. Ez lenne Kis­várda város kiemelt beruhá­zása a következő ötéves tervben, amelyre az anyagi erőiket koncentrálnák. Ahogy most a közművesítés­re. Kádár Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom