Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-10 / 265. szám
WH. ARÖS32TÄ?? S. oldal Uj munkahelyek, új gyárak A szabolcsi iparfejlesztés két éve MI LESZ 180 MILLIÓ FORINT SORSA? El tudja-e költeni, s ha igen, milyen hasznosan Szabolcs-Szatmár azt a pénzt, amit a kormány a IV. ötéves terv időszakára mint iparfejlesztési alapot hagyott jóvá, hogy ennek felhasználása révén a megye felzárkózzék a jobban iparosodott körzetek színvonalához. Az első két év eredményei azt bizonyítják, hogy az iparfejlesztés az előzetes terveknek megfelelően alakul, új gyárak épülnek a megyében, új munkahelyeket alakítottak ki, segítette a megye fejlődését a támogatás. Az első két évben — tehát 1971—72-ben — a tanács a különböző vállalatoknak, szövetkezeteknek közel 200 millió forint támogatást nyújtott. Ehhez viszont a vállalatok még hozzátették a saját pénzeszközeiket, hitelt vettek fel a banktól, s így összesen közel 600 millió forintot tesz ki az iparfejlesztésre fordított összeg. Az ötéves terv végére pedig megközelíti a kétmilliárd forintot az iparfejlesztési alap segítségével végzett beruházások összege. Mindennek persze nem a számok nagyságában van meg a szerepe, hanem abban, hogy újabb 12 ezer férfi és nő állhat munkába lakóhelyén, vagy közvetlen közelében. SZABOLCS-SZATMÄRBAN ÜJ IPARAGAK honosodtak meg, új gyárak épültek, amelyek mind az országos vérkeringésben, mind az exportban egyre növekvő szerepet töltenek be. Igen számottevő a nehézipar — különösen a vegyipar — előretörése, hiszen a beruházások nagyobbik felét éppen itt használják fel. Ezek közé tartozik például Kisvárdán a Villamosszigetelő- és Műt anyagipari Vállalat fékbetétgyára, ahol már termelnek egyes csarnokokban, bár az építkezés tovább folyik. A másik nagy, vegyipari beruházás a Nyíregyházi Gumigyár, ahol — a gyár egészéhez mérve viszonylag kisebb mértékben — most is több millió forintos nagyság- rendű munkák folynak. A gép- és műszeripar büszkélkedhet a legtöbb már elkészült, vagy befejezés előtt álló beruházással, miközben még további építkezéseket is terveznek. így a Hajtómű- és Felvonógyár új csarnokát a közelmúltban adták át, Mátészalkán már termelnek a Magyar Optikai Művek új gyárában, ahonnan a német Zeiss-licenc alapján készülő szemüveg- lencsék nagyobb része exportra kerül. Nyírbátorban a Csepel Motorkerékpárgyár telepén a teljes beruházás felénél tartanak, elkészülte után újabb 600 embernek teremtenek munkaalkalmat. A könnyűiparban olyan beruházások elkészültének örvendezhetünk, amelyek egyre több nő munkába állítását tették lehetővé. így a napokban adták át a HÖDI- KÖT tiszalöki gyárát, ahol 600 lány és asszony találta meg a modern gépekkel felszerelt, világos, tiszta munkahelyet. A nagyhalászi zsákgyár építése szintén a befejezés előtt áll, 800 új munkahelyet létesítettek ezen az iparral igen szegényesen ellátott vidéken. A tanácsi iparban pedig az Auróra Cipőipari Vállalat nyírbátori központjának felépítése jelentett a nagyközségnek és a környéken élő 700 nőnek munkát. AZ IPAR FEJLŐDÉSÉT vizsgálva emellett meg kell említeni azokat a vállalatokat is, amelyek ugyan a tanácsi támogatás igénybevétele nélkül, de jelentős beruházásokat hajtottak végre az utóbbi években. így a Ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár 800 millió forintos bővítésit a? idén adták át, a 600 embert foglalkoztató vállalatból kétezer emberrel dolgozó nagy gyár lett. Ugyancsak bővítették és a következő években tovább fejlesztik a nyírbátori növényolajgyárat. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat a deme- cseri búzakeményítő gyár építésével az idényjelleget szüntette meg. A Papíripari Vállalat Nyíregyházán a hullámlemezek, zsákok gyártásával a mind igényesebb csomagolástechnikát segíti, országos hiánycikkek ellátásával. A 600 milliós beruházás már termel, műszaki, technikai szintje az egyik legmodernebb az iparban. Az iparfejlesztés révén a legnagyobb mértékben a minisztériumi vállalatok fejlődtek, a fejlesztési alap kétharmadát is ők kapták. Az eddig felsorolt példák is jóformán mind a nagyvállalatok beruházásait említették. Ám nem elhanyagolható a tanácsi ipar egynegyedes részesedése sem, hiszen ebből olyan beruházások valósultak meg, amelyek lehetővé tették ezeknek a kisvállalatoknak, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtsenek, lerakják a modern, korszerű gyártás alapjait. így segítette a támogatás a Szabolcs Cipőgyárat a gépesítés befejezésében, a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatot a képkeretüzem létrehozásában. Uj üzemek épültek a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnak, a textilruházati vállalatnak. A szövetkezeteknél ugyancsak a modern munkafeltételek alapjainak a megteremtését szolgálta a támogatás. A nyíregyházi cipészek hamarosan birtokukba veszik az új üzemházat, a Nyírség Ruházati Szövetkezetnél modern, japán gyárt- I mányú gépeket vásároltak, ■ épül a nagy káliói cipészek üzemháza. A PÉLDÁKBÓL IS KIDERÜL, hogy maga az iparfejlesztési támogatás sem apró- zódqtt fel nagyon az egyes vállalatok között, és a területi megoszlása sem olyan a fejlesztésnek, hogy abból a megye minden nagyobb települése kapott , volna. f }ií^n is lehet, hiszen a fejlesztési célok — megegyezve a távlati településfejlesztési koncepcióval — azt tartalmazzák. hogy elsősorban a városokban, vagy azzá fejlődő nagyközségekben teremtsék meg az ipart, egyben a további fejlődés alapjait. S az új üzemek a legmodernebb technikai, technológiai felszerelések beszerzését is jelentették. a valóban nagyipari gyártást célozzák. A IV. ötéves terv első két évének megyei iparfejlesztési tapasztalatai biztatóak a jövőre nézve is. A tanácsi támogatás segítségével újabl beruházások kezdődnek vagy folytatódnak ebben az időszakban. Példának elég említeni a mátészalkai bútorgyár építését, a MOM bővítését, a Nyíregyházi Gumigyár további fejlesztését Mellettük az élelmiszer-gaz daságban is új beruházások indulhatnak, mint a kisvárdai baromfifeldolgozó kombinát. Lányi Botond NYÍREGYHÁZA UJ. 211 SZEMÉLYES KÖZÉPISKOLAI DIÁKOTTHONA ('ELE® EMIL FELVÉTELE) A nők érdekében Hit tehetnek Pátrohán ? A gazdag községek között tartja számon a járás köztudata Pátrohát. Van benne igazság. Földjei kiváló minőségűek. És ami a legfontosabb: a lakossága szorgalmas. A meglévő munkákat becsülettel és időben végzik. Éppen szorgalmukra hivatkozva tesszük szóvá a nők foglalkoztatásának a hiányosságait. A községi tanács az elmúlt év októberében foglalkozott a nőpolitikái határozat szellemében a községben élő nők helyzetének, foglalkoztatásának a problémáival, gazdasági és szociális helyzetük javításával.,, A tanáéi: adatai 'szerint U1.31 nő él a községben. A 950 keresőképes no közül 496-an dolgoznak. így a nem dolgozó nők száma majdnem eléri az ötszázat. Ha még azt is figyelembe vesz- szük, hogy a dolgozó nők mintegy 80 százaléka a helyi Zöld Mező Termelő- szövetkezetben idénymunkát végez a növénytermesztésben, akkor ugyancsak kedvezőtlen a kép. Az igaz, hogy a nőnek a család ellátása, a gyermek-_ nevelés sok munkát ad. Azonban népgazdasági érdeken túl a családok anyagi helyzetének a javítása sem lehet közömbös egy község vezetői számára. Az elmúlt év októberi tanácskozáson többek között született egy határozat, „a nók részére állandó foglalkoztatást biz*osító munkahely létesítésére”, ám azóta szinte semmiféle intézkedés sem történt, ez ügyben. Egy év telt el az említett tanácsülés óta. Gombos A hőmérő 32 fokot mutatott: A város lakói a rekkenő hőségben hiába csavarták a vízcsapokat. A csapokból víz helyett szis 2egő és berregő hang jött A szerelők és a segédmunkások egy mérnök vezetésével a feltételezett csőtörés színhelyére siettek. „Az irodán felejtettem a térképet és a tervrajzokat” — kapott a fejéhez a mérnök, majd visszahajtatott az irodára, de ott zárva találta a szekrényeket, mivel kollégája vidékre utazott. A mérnök visszatérvén cipője hegyével csíkot húzott a homokos talajon. „Kb. itt kell ásniuk, emberek!” A munkások ásót, lapátot fogtak és egyre mélyebbre ásták magukat. Amikor elérték a másfél méter mélységet, rájöttek, hogy munkájuk hiábavaló volt, itt nyoma sincs a vezetéknek. Délután két óra volt, s már a negyedik gödröt ásták a munkások. A gödörben szellő sem rebbent, s sós ízű izzadtság marta a bőrt. A munkások egyre fáradtabban kezdtek az ötödik gödör ásásához. Magukban ezt mondogatták: „Az ördög viKöznapi történetek gye el ezt a mérnököt, ilyenkor megy vidékre, talán nem is hivatalos ügyben, talán most éppen a Tiszában fürdik.” Mégis dolgoztak, mert tudták, hogy nem hagyhatják sokáig víz nélkül a körzet lakóit. A drámai küzdelem közben cigarettára gyújtottak és kifújták magukat. Ekkor az egyik segédmunkás minden szó nélkül elrohant a közeli gépműhely irányába, s néhány perc múlva egy kihegyezett vaspálcával tért visz- sza. Társai feszülten figyelték. amint a pálcát itt-ott a földbe szúrkálta. Csak két- három percig tartott a néma csend, aztán kocogó hang jött fel a pálca mellett. — Itt ássanak, emberek! — kiáltotta diadalmasan. A tsz-elnök öt állatgondozóval bikákat szállított a vasútállomásra. A hatalmas állatok közül, három méltóság- teljesen besétált a vagonba, de a negyedik az ajtónál hír télén megtorpant, nagyot fújt és lerázta vezetőjét, aztán futott egészen a kerítésig. Az állatgondozók szép szavakkal és szénával akarták magukhoz édesgetni a megvadult jószágot, de hiába ■ amikor a közelébe értek, támadólag lépett fel. A közel 10 mázsás bika vérben forgó szemekkel szaladgált a vágányok között, a vonatra vár-' utasok riadtan menekültek a váróterembe. „Majd elfárad és megadja magát” mondták a gondozók és azok a bátrabb utasok akik a gondozók rhellé merészkedtek. De olyanok i- voltak, akik attól tartottak hogy a felbőszült állat kár* tesz az emberekben. Ezért a tűzoltók sgítségét kérték, mi vei az állat nem fáradt, sőt egyre veszélyesebben tárna dott a gondozókra. A tűzoltók csáklyájukat be le akarták akasztani a bik= orrában lévő karikába, de kísérletük meghiúsult, sőt, a/ egyik tűzoltó kisebb döfést is kanoti es csak gyors reflexének köszönheti, hogy életben maradt. Erre a tsz-elnök halálos ítéletet hozott: ,,A rendőrökkel lelövetjük és kimérjük a húsát!” — Az nerc lesz jó a tagságnak, elnök elvtárs — mondta az egyik tsz-tag. — Ez a bika élve közel 20 ezret ér, kimér ve a felét sem kapjuk érte. Majd én megfogom. A vézna kis emberke bejeién. !Óse általános mosolyt fakasztott. .,0. mi az bátyám, maga talán Toldi Miklós?” — ugratták az emberek. De ő elment és kis idő múlva egy tehenet vezetett a porondra. Rövidre fogta a kötelet, úgy közeledett a hirtelen szoborrá meredt bika felé. Lélegzetet elállító csend támadt. A délelőtt megvadult állat méterről méterre szelidebbnek látszott a kis ember előtt, ó a kellő pillanatban megfogta a bika orrába tett karikán függő rövid kötelet. A többi már könnyen ment. Az előbb még léle'm-a >-• állat Rirte. hogy orránál fogva vezessék. Náhrátli Lajos Bertalan tanácselnöktől azt is megtudtuk, hogy a község gazdasági vezetői a közeljövőben sem tervezhetnek olyan lényeges lépéseket, amelyekkel tömegében tudnák biztosítani a község asszonyainak, lányainak állandó foglalkoztatását. Azt viszont jóleső érzéssel nyugtázta, hogy községi összefogással sikerült bővíteni 25 hellyel az óvodát A Zöld Mező Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben Kovács Tibor főkönyvelő elmondta, hogy 279 állandó nődolgozójuk van. Ha hozzávesszük a besegítő családtagokat, akkor a termelőszövetkezet — ha szezonális jelleggel is, sokkal több nőt foglalkoztat. Körösi Zoltánpé pedagógus. a Hazafias Népfront községi titkára a beszélgetés alatt azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a község nődolgozói több törődést érdemelnének a gazdasági vezetéstől. Elmondja azt is, hogy kevés a nő a vezetésben, mind a termelőszövetkezetben, mind az ÁFÉSZ- nél. Azt is említi, hogy csak szezonális jellegű munka a nők politikai fejlődését, kulturális igényeinek kielégítését kevésbé segíti. A nőbizottság a maga eszközeivel próbálja tömöríteni a nőket, de ez nem elegendő. Sokat segítene a nők helyzetén egy iskolai étkezést is biztosító napközi otthon és egy bölcsőde létrehozása. Főként a kisgyermekes anyák és a betegek érdekében szinte perel egy gyógyszertárért. Kenyér- és tejbolt üzemeltetését is indokoltnak látná. Azzal kezdtük, hogy Pátrohát a gazdag közsé-'Ak között tartja számon a járás köztudata. Ám a földrajzi adottságok, a föld : :■ n elegendő a' jólét emeléséhez. A község gazdasági ver zetőinék . előbbre.! kell látniuk. Nemcsak ' azért, b !gy egy tanácsülés! határozat na maradjon csak határozat, hanem azért is,' hogy a község határozottabb léptekkel fejlődjék, hogy munkaked- . velő nőtagjai is erejükhöz, képességükhöz mérten vehessék ki részüket a saját és a nagy közösség sorsának javításáért végzett munkából. S*. L IEGYZET Bátortalan munkások ’í „Csepelről jöttem. Ott a munkások mindig megmondták a magukét, ha valami nem tetszett. Itt, Kisvárdán meg az lepett meg, hogy nem mernek szólni, bátortalanok.' Per dig csak akkor tud gyorsan és jól reagálni a gondokra a vezető, ha hamar megtudja mi bántja a munkásokat” — mondotta néhány hónapja, a Vulkánba kerülése első heteiben a gyár új igazgatója. Időszerű problémát feszegetett, hiszen a munkahely jó légköre, a vezetők és beosztottak kölcsönös bizalma nagymértékben attól függ, hogy mennyire érvényesül az elvekben meghirdetett üzemi demokrácia a valóságban. Mert lehet ellenpéldát is sorolni, amikor a hallgatás okát az üzemi viszonyok indokolják. Szintén Kisvárdán, a faipari vállalatnál egy korábbi vezető igen gyakran jóformán végig sem hallgatva a beosztottak véleményét torkolta le őket, elvéve a kedvüket attól, hogy még egyszer szóljanak. Így aztán még a jó szándékból sem Lett semmi, a vállalat közös szekerét nem lehet úgy előrehúzni, ha nem egy irányban haladnak, akiknek közös a céljuk. Lehet, hogy az üzemből, a munkapad mellől másképp látszik egy-egy dolog, feleslegesnek, értelmetlennek tűnik egy-egy vezetői intézkedés. Mégis, ha a maguk szemszögéből elmondják a munkások, hogy mit találnak rossznak, akkor végig kell hallgatni őket, és az összérdeket, a vállalat, a nagyobb kollektíva céljait kell higgadt, nyugodt szóval elmagyarázni, mert csak így nyerik meg a célnak az egyes munkást. Bátortalan csak akkor lesz a munkás. ,ia azzá teszik. Ha látja, hogy szavának nincs értelme, na ..megkülönböztetett” bánásmódot kap azért, mert szólni- mert. Ilyen esetek után már hetek, hónapok kellenek az elvesztett bizalom visszaszerzésére. A Vulkánban az utóbbi hónapokban több „népszerűtlen” intézkedés született a jobb termelés érdekében. A normák szigorítása, a munkafegyelem javítása sokak nemtetszését váltotta ki. Ám az indulatok is csak addig há- borogtak, amíg a vezetők szava — és nem csak a gazdasági vezetőké, hanem a párt- és tömegszervezetek választott tisztségviselőinek a szava is — eljutott az egyes munkásig, akivel megérttették az intézkedés szükségességét, aki Látta, hogy végső soron minden intézkedés őérte történik, nogy a több termelés adja a több kereset alapját is. Hasznos az. ha szól a munkás, ha valami bántja, aggasztja. Hasznos, ha erre azonnal válaszol a vezető. Akkor is, ha tud segíteni, akkor is. ha be kell vallania: most nincs erő a segítséghez. Mert a gyár ugyanannyira a munkásé, mint a vezetőé, ezért együttes erővel tehetnek többet érte. (1. bj
