Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-10 / 265. szám

4: öldä! FäBLeT-MAGYAROftSZÄ« 1972. JKwetrtSer it Újdonságok -fr Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban 4 0 Szarvasmarha a háztájiban Őszi mélyszántás Annak a fejlődésnek, ame­lyet a magyar mezőgazdáság •z elmúlt harminc év alatt elért, kétharmada az utóbbi tíz esztendőben ment végbe. Arra az időszakra jellemző tehát a gyorsabb fejlődési ütem, amelyben a mezőgaz­dasági nagyüzemek kialakul­tak. Ha a mezőgazdaságon belül az egyes ágazatok helyzetét vizsgáljuk, kitűnik: nem minden területen egyenletes a fejlődés. Egészen más ké­pet mutat például a búza-, vagy kukoricatermesztés ala­kulása, mint a cukorrépa­termesztésé, vagy a szarvas­marha-tenyésztésé. A múlt esztendő végén intézkedések egész sora született, amelyek azoknak a termelési ágaza­toknak a fejlesztését céloz­za, amelyeknek viszonylagos elmaradottsága feszültsége­ket okozott az igények és a termelés között. A közel­múltban megszületett az a kormányhatározat, amely a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztését hivatott szolgálni. A határozat — főként a mezőgazdasági üzemek veze­tői előtt — ma már közis­mert. Ismeretesek azok a cé­lok is, amelyeket a belső el­látás* az export érdekében el kívánunk érni. Nagyon le­egyszerűsítve a feladatot: nö­velni kell az állományt, ezen belül a tehénállományt, s javítani kell a tejterme­lést, a hústermelést, az ága­zatban lekötött eszközök, erők felhasználásának haté­konyságát. A kitűzött cél el­érése sokirányú munkát kö­vetel, s aránylag hosszú Időt igényel. A tennivalók zöme a nagyüzemi gazdaságokban jelentkezik. Ezekben kell, lehet kialakítani a magas színvonalú, iparszerű tej- és hústermelést. * w * < ' * A realitásokkal a nagyüze­mi fejlesztés irányainál, üte­ménél számolni kell. Ugyan­ezek a realitások arra is in­tenek, hogy a háztáji gazda­ságokban, a kisegítő és egyéb kisgazdaságokban lévő lehetőségekkel is tüzetesen számoljunk. Ismerve a beru­házási, anyagi lehetőségeket, egyáltalán nem túlzás a megállapítás: az elkövetke­zendő esztendőkben csak ak­kor lehet viszonylag gyorsan és jelentősen növelni az ál­lományt, a hús-^és tejterme­lést, ha a háztáji és kisüze­mi állattartók az eddiginél erőteljesebben felkarolják a szarvasmarha-tenyésztést. Az eddiginél nagyobb figyelmet, s főként többet kell tenni azért, hogy e gazdaságokban mérséklődjön, vagy szűnjön meg az állomány csökkené­se. A jó az lenne, ha növe­kedne az állomány. Az el­múlt években olyan mértékű csökkenésnek lehettünk ta­núi, amelyet nem volt képes a nagyüzemi fejlődés ki­egyenlíteni. A háztáji és ki­segítő gazdaságokban az el­múlt évben is számottevő volt a csökkenés. 1971 jú­niusának végén a háztáji­ban és kisegítő gazdaságok­ban 718 ezer szarvasmarhát tartottak. Ez év júniusában pedig 683 ezret. Az igaz, hogy a tehenek és az előha- si üszők száma az idei nyá­ron nagyobb volt ezekben a gazdaságokban. mint egy esztendővel ezelőtt. Ennek azonban nem annyira a tar­táskedv javulása, hanem az értékesítési korlátozás vol' az oka. A tej felvásárlási árának valamint a hízómarha felvá­sárlási árának növelésért hozott intézkedések a háztá­jiban is javítják a szarvas- marhatartás jövedelmező­ségét Az a döntés. amely szerint tehenenként és éven­ként 1500 forint támogatás’ kell folyósítani a háztáji és kisegítő gazdaságok tehéntar­tóinak. szintén az állománv megtartására, esetleges nö­velésére ösztönöz. A nőiva rú állomány értékesítéséne! korlátozásáról szóló rendel kezesek sok háztáji állatta’ tónak vetté” el kedvét. A felvásárlási árak növelése után ez a korlátozás a jövő év elejétől megszüntethető Az üszőborjú felvásárlására Indított akció révén értéke­síthető lesz a szaporulat is. fizek az intézkedések módot őszi mélyszántást végeznek a Nyírtass! Állami Gaz­daságban Lukács Géza és Angyal András traktorosok. (Hammel József felvétele) adnak arra, hogy előrelátóan és biztonságosan számolhas­sanak a kis gazdaságokban is a szarvasmarhával. Az értékesítési lehetőségek szélesítése, a tehéntartás ál­lami támogatása, a felvásáf- lási árak emelése javítja a tenyésztési, tartási kedvet. Ezen az alapon sikeresek lehetnek azok a kezdemé­nyezések, amelyek azt tűzik célul, hogy legyen tehén minden tanyán, legyen tehén minél több háztáji gazda­ságban. A háztáji állattartók szán­déka, igyekezete azonban még nem minden. Törek­vésüket a tehén beállítására, a meglévő állomány növelé­sére csak akkor tudják meg­valósítani, ha a tartás egyéb feltételei is kialakulnak. A régi istállók még na­gyon sok helyen megvannak. Ha szükséges, könnyen al­kalmassá tehetők a szarvas- marhatartásra. Hely tehát van. A jószág gondozását min­den háztájiban meg lehet oldani. A munka nehezét se­gítő kisgépekből, eszközök­ből ennek ellenére is több kellene oíyan áron, amely a kis gazdaság számára elfo- gádható. A takarmányozás nagyon sok helyen megoldatlan. A háztáji többségében á ta­karmányozás nehézségei, bi­zonytalanság miatt hagyták abba a szarvasmarhatartást. A húsmarha értékesítése eddig sem volt gond, a tej­értékesítés néhány vidéken időszakonként akadozott. A tej felvásárlás zavartalansá­gát ’ sí" iparnak biztosítania kell. A háztáji szarvasmarha­tartás korszerűsítése, a ta­karmány-ellátottsága szoro­san összefügg a nagyüzem­mel. Nemcsak elméletben, a gyakorlatban is egy üzemág­nak kell tekinteni a háztájit — a termelőszövetkezeti kö­zös gazdasághoz tartozó üzemágnak. Sok jó, de még több rossz példa van szarvasmarhaügyben közös és háztáji kapcsolatára. A szövetkezetek egy részében a kialakult hibás szemléle­ten szüséges mindenekelőtt változtatni. Helyes szemlélet alapján a termelésben, érté­kesítésben, s ezek feltételei­nek megteremtésében kölcsö­nösen előnyös kapcsolatokat lehet kialakítani. A nagyüze­mi tenyésztés fejlesztése mellett a háztáji szarvas­marha-tenyésztés alakulá­sa Is jórészt a termelőszö­vetkezeti közös gazdaságon múlik. Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a háztáji lehetőségek kihasználása révén gyarapítható ma leg­gyorsabban és legkisebb be­fektetéssel az állomány. En­nek megoldása egyaránt szol­gálja a termelésben, a te­nyésztésben közvetlenül részt vevők és az ország ér­dekeit is. Almási István Az alapvető agrotechnikai eljárásokról az utóbbi évek­ben sokkal kevesebb szó esik, mint korábban. Ennek két oka is van: a ter­melőszövetkezetek vezetői ismerik ezek jelentő­ségét, másrészt ott vannak a falvakban a képzett me­zőgazdászok, akik szakszem- pontból meg tudják ítélni mit) hogyan, mikor v végez- ,, zenek. Egyik ilyen alapve­tő tevékenység az őszi mély­szántás, amiről a fentiek el­lenére is szólni kell. A nagy őszi munkák sor­rendjében nyilván a már megtermett termények be­takarítása és a gabonavetés elsőbbséget élvez. Ezeket tavasszal nem lehet elvé­gezni. A mélyszántást foly­tathatják tavasszal is — vé­lekednek egyes helyeken. Valójában lehet akkor is végezni ezt a munkát, de nagy veszteséggel. Általá­ban 15—20 százalékos ter­méstöbblettel fizet az őszi szántás a tavaszival Szem­ben. A korai vetésű növé­nyeknél, mint a borsó, a cukorrépa ennél is jelentő­sebb a hozamnövekedés az őszi szántásban. Tavasszal az - alaptrágyá­zás hatása sokkal kisebb százalékban érvényesül, kü­lönösen vonatkozik ez az istállót:'' *ára. Száraz ta­vasz és nyár esetén még hátrányos is lehet a tavaszi istállótrágyázás. De a fosz­for- és káliumtartalmú mű­trágyák is jobban feltáród­nak, ha ősszel szórják ki. Az őszi szántás elvitatha­tatlan előnye a téli csapa­dék jobb tárolása. Az ősz­szel végzett mélyszántásra tavasszal korán, már akkor rá lehet menni simítóval, boronával,, vagy .tárcsával, amikor az eke még „sza- lonnás”, nyers hasábokat forgat, ami elmunkálhatat- lan hantokká, rögökké szá­rad. Az őszi mélyszántás nagy gazdasági előnyeit ismerve október végén, a Tisza men­ti Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége felhívás­sal fordult a termelőszövet­kezetekhez, az őszi mély­szántás maradéktalan el­végzésére. Azóta a felhí­váshoz sorra csatlakoztak a szövetkezetek. Csatlako­zó leveleikben és a felhí­vásban is szerepel egy je­lentős kitétel: a termelő­szövetkezetek egymás segí­tése. Azok a szövetkezetek, J akik korábban végeznek a mélyszántással, felajánlják gépeiket — megfelelő té­rítés ellenében — az elma­radóknak. Ez a mozgalom szép eredményeket hozott a múlt évben és az idei aratásban is. A versenyben jó eredményt elérőket meg­jutalmazzák, de az igazi jutalom az a terméstöbblet lesz, ami majd azokon a földeken realizálódik, ahol elvégzik az őszi mélyszán­tást. (cs) SZAKOSÍTOTT SZARVASMARHATELEP. A tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezet Közel 40 millió forintos beruházásból 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet épí­tett (Elek Emil felvétele) TÁIÉKOZTATÓ 4 A minőségi vetőburgonya­ellátásról A burgonya betakarítása majd minden burgonyaterme­lő üzemben véget ért. A ter­més jónak mondható. Már nem ilyen problémamentes a kényes, gumóról szaporított növénynek az utánpótlása. Legkedvesebb fajtáinknak, a gülbabának és a kisvárdai ró­zsának csaknem minden üzemből kiesett az úgyneve­zett „elit” termése a labora­tóriumi rügyvizsgálatokon. Márpedig ha ez így van, a következő években több más fajtát kell majd termeszteni. A burgonya vetőgumó-ellá- tásról kértünk tájékoztatást Kiss Lászlótól, a SzabolCs- Szatniár megyei Vetőmagel­látó és Termeltető Vállalat igazgatójától. Elmondotta, hogy a jelen­legi igények szerinti felújí­táshoz a megye rendelkezé­sére bocsátott készletek ele­gendőek. Rendelkezésre áll a jövő évi vetéshez 126 vagon giilbaba, 114 vagon kisvárdai rózsa, 35 vagon astilla — so­kan nagyon dicsérik ezt az aránylag új fajta burgonyát — és a somogyi fajták iránt megnyilvánuló növekedő igény kielégítésére 18 vagon somogyi korai, valamint 10 vagon somogyi sárga. Ezenkí­vül jelentős mennyiségű gül- baba vetőgumót tud szállíta­ni Szabolcs a hajdúi, szolnoki és Pest megyei igénylő üze­meknek, valamint kisvárdai rózsát és astillát Szolnok, Csongrád és Bács megyének. Ezenkívül még kap Szabolcs szuperelit termesztésből szár­mazó aranyalmát is, melyet valószínűleg a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezet fo­gad. A szaporítóanyag elosz­tása most fejeződik^ be. A Nógrád megyei Szécsény és őrhalom községekben lévő sza­porítási táblákon kívül a válla­lat több, mint 70 hektáron termeltet szaporító jó anya­got a kisvárdai rózsából és gülbabából Pátrohán. Nyírlö­vőn, Fényeslitkén Mándokon, valamint Pap községben. Még igényelnek ezenfelül is a vá- sárosnaményi Vörös Csillag, a kéki Búzakalász és a tisza* mogyorósi Egyakarat Tefftie- lőszövetkezetek. A Balkányi Állami Gazda­ságban is termeltek körülbelül 44 hektár szoporítóanyag el­vetéséhez elegendő elit kis­várdai rózsát. A tímári Béke viszont továbbtermeszti somo­gyi korai fajtáját. A vállalat országos köz­pontja a következő években várható fajtaváltáshoz ren­delkezésre bocsátott 35 hek­tárhoz elegendő keszthelyi sárga burgonyát. Ezt valószí­nűleg a nagvecsedi Rákóczi Tsz szaporítja majd. Végül érkezett holland importból 400 mázsa Desirée-fajta is, felajánlotta a vállalat a a mándoki Uj Élet és a pát­rohai Zöld Mező Termelőszö­vetkezeteknek. A fenti adatok azt bizo­nyítják, hogy a távolabbi jö­vőre biztosítva van a vetőgu­mó akkor is. ha a fajtaváltást siettetni kell. Viszont ismét problémák vannak a jövő évi vetőgumó idejében való ki­helyezésénél. Idei vásárlásra nemigen van pénzük a terme­lőszövetkezeteknek zárszám­adás előtt, ezért — néhány kivétellel — kénytelenek a megvásárolt vetőgumót is ott tárolni, ahol megtermelték. Az esetleges, tárolásból eredő veszteséget bőven fedezi a ta­vaszi és őszi ár közötti kü­lönbözet, mivel ezt a vállalat fedezi. De a téli fagyok elmúl­tával ismét nehézkesen jut el majd a fagymentesen szállí­tandó, akkor a tárolóhelyék­ről kibontott burgonya a ter­melőüzemekhez és minden ké­sés ezen a téren a termés nagyságában jelentkezik majd. Az is előfordulhat, hogy csiráztatásra sem lesz idejük a legjobban elkésetteknek, ez pedig már jelentős termés- kieséssel járhat. Jó volna, ha az aránylag enyhe időjárást, kihasználva a termelők saját jól felfogott érdekükben el­szállítanák a vetőgumót oda, ahol jövő tavasszal el akarják majd vetni. RENDELET a veszteséges mezőgazdasági szövetkezetekről A pénzügyminiszter most megjelent rendelete arról intézkedik, hogy hogyan kell megteremteni a veszteséges, vagy alaphiányos mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek gazdaságos működésének feltételeit. E kérdést egy 1968-ban kiadott rendelet már szabályozta, a mostani jogszabály négy év tapasz­talatai alapján az intézke­déseket korszerűsíti, fokozot­tan figyelembe veszi a szö­vetkezetek önállóságát és felelősségét. Az eddiginél több lehető­ség nyílik arra, hogy a vesz­teséges vagy alaphiányos mezőgazdasági téeszek sza­nálási eljárás nélkül rendez­zék pénzügyeiket. Nincs szükség szanálási eljárásra azoknál a téeszeknéh ahol a veszteség vagy alaphiány a következő év jövedelméből és amortizációs alapjából rendezhető, vagy amely szö­vetkezet elhatározza, hogy a következő évben a része­sedési alapot olyan mérték­ben csökkenti, hogy az így felszabaduló ö&szeggel ren­dezni tudja pénzügyeit. Nél­külözhető eszközeinek érté­kesítéséből is pótolhatja veszteségét vagy alaphiá- nvát a szövetkezet a követ­kező év március 31-ig Elkerülheti a szanálást az a szövetkezet is. amely a Termelőszövetkezeti Kölcsö­nös Támogatási Alapból igénybe vett végleges jutta­tással. vagy a Nemzeti Banktól kapott kölcsönnel, illetve gazdasági társulás kereteiben vagy azon kívül átvett fejlesztési alapból pótolja veszteségét, illetve alaphiányát. Az említett megoldásokkal kapcsolaton határozatokat a közgyűlés hozza, a határozat előtt azonban a bank állásfogla­lását is ki kell kérnie a Szö­vetkezetnek hitelképességé­ről. A szanálási eljárás mód­szerei, az azért felelős álla­mi szervek feladatai lénye­gében változatlanok, de nőtt a megyei tanácsok felügye­leti hatásköré az egyedi esetek elbírálásában, a tá­mogatás mértékének meg­ítélésében. Az új rendelke­zés szanálás esetére az ed­digi dotáción és szanálási hitelen kívül a fejlesztési alaphíány pótlására vissza­térítendő állami juttatást is ■ehetővé tesz, amiért a szö­vetkezetnek 5 százalék járu­lékot kell fizetnie. Bár e juttatás visszafizetési határ­idejét nem írják elő, a mie­lőbbi visszafizetés érdeke a szövetkezetnek, mert csak a tartozás megszűnte után kap. hat építési és telepítési be­ruházásaihoz támogatást. Valamennyi téeszvezetőnek érdeke, hogy a szövetkezet­nek lehetőleg ne kelljen igénybe vennie fejlesztési alapjának pótlására állami juttatást, mert ha ilyet igénybe vesz. úgy a szövetkezeti ve­zetők jövedelmét 25 száza­lékkal csökkenteni kell. A csökkentés a dolgozó tagok részesedésére nem vonatko­zik. A rendeletet — amely egyébként a szakszövetkeze­tekkel kapcsolatos eljárásról is intézkedik — első ízben az 1972. évi veszteség vagy alaphiány rendezésénél kell alkalmazni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom