Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-24 / 277. szám
Ij jdfmsáfiytk + Iwfimufirvm tartatások 4- lapasatalatcsere a mexSgaBdaságban A KOftMAKYHATAROZAT UTAH növekedett a cukorrépatermő tériét, fék az átlagtermések Beszélgetés Kocsis Jánossal, a Szőrén esi Cukorgyár termettefési osztályának vezetőjével Ml (GY CSINÁLJUK „Beszédes“ számok az á|febénél Vörös Hajnal Termelőszövetkezetből A múlt év végén kormányhatározat született a munkaigényes növények kedvezőbb termelési feltételeinek biztosítására. E növények egyike a cukorrépa. Egy év jelentős változást ha nem is hozhat, de tendenciájában már értékelhető. Felkerestük Kocsis Jánost, a Szerencsi Cukorgyár termeltetési osztályának vezetőjét, aki kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta. Az 1911. évi kormányhatározat (áremelés) ni1070-ben 4079 hektárról 8716 1971-ben 5655 hektárról 13188 1973-ben 5998 hektárról 18400 A legkiemelkedőbb ter_ méseredményt a vásárosna- ményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet érte el 70 hektár átlagában 566 mázsa hektáronkénti terméssel. Négyszáz mázsa feletti hektáronkénti átlagtermést értek el a fábiánházi Kossuth, a fehérgyarmati Uj Élet, és az ópályi Kossuth Termelőszövetkezetek. Jó termést takarítottak be — 350 mázsa/ha felett — a kocsordi Uj Élet, a kisvár- dai Rákóczi és a tunyogma- tolcsi Uj Élet Termelőszövetkezetekben. Hogyan fejlődött a gépesítés? Hogyan terjed a belterjes iparszerű nagyüzemi cukorrépatermesztés? s 4 f **.<"*» - f »V A gépesítés nagy ütemben fejlődött. A mezőgazdasági üzentél? megkedvelték a megyében gyártott CV—71-es cukorrépavető gépeket és több gazdaság rendezkedett be arra, hogy a vetést szemenkénti román vetőgéppel végezze el. Ezt a gépet azért szerették meg, mert azzal kukoricát és egyéb növényeket is tudnak vetni. A belterjes termesztést, iparszerű nagyüzemi cukorrépa-termesztés elterjedését gátolja: a fejlesztési alap hiánya; a gépek beszerzésénél mutatkozó nehézségek. A mezőgazdasági üzemek korábban olyan beruházásokat valósítottak meg, amelyek több évre előre lekötötték a fejlesztési alapot. Emiatt a bank hitelt nem tud adni. A gépeket előre nem lehet megrendelni. Az AG- ROKER nem tud raktáron tartani nagy készleteket gépekből és általában csak annyi gépet rendel meg a gyártó cégtől, amennyit a vevők előre megrendelnek. Különösen nehéz a nyugati gépek beszerzése, mert ott a mezőgazdasági üzemeknek előre ki kell fizetniük a gép árát és még így sem biztos, hogy a gépet megkapják, mert a nyugati gépek beszerzésére kevés a devizakeret. Csehszlovák gépet 1972- ben nem lehetett kapni» Az NDK-gépek gyártását is beszüntették és csak nagy teljesítményű magyar gépeket lehetett beszerezni. Ezeket a géneket a kisebb gazdaságok nem tudják megvásárolni. Most értesültünk arról, hogy Csehszlovákiában a háromsoros betakarító gé- j pet tökéletesítették, azzal | kötött talajokon ís be lehet takarítani a cukorrépát és ezekből a gépekből 1973- ban már lesz készlet az AGROKER vállalatoknál. A magyar hatsoros betakarító gépeket több mező- gazdasági üzemben használják jó eredménnyel. Üzemeltetnek a megyében még hat garnitúra francia betakarító gépet is. Sajnos nem mindenütt tudnak ezzel a géppel megfelelő minőségű cukorrépát betalyen eredményeket hozott Szabolcs-Szatmár- ban az idei cukorrépatermesztésben ? Az áremelésre vonatkozó 1971. évi kormányhatározat hatására a megye mezőgazdasági üzemei általában növelték a cukorrépa-területet és a terméseredmények is növekedtek már az idei cukorrépa-termesztésnél. Ezt alátámasztja, hogy addig, amíg vagon termést adtak át vagon termést adtak át vagon termést várunk. karítani. Emiatt sok nehézséggel kell a cukorgyárnak megküzdenie, mert csak nagy beruházással lehetne a régi gépeket a gyár öreg, 84 éves berendezéseit alkalmassá tenni a gazos és sok földszennyezettséget tartalmazó cukorrépa feldolgozására. Igénybe veszik-e a szabolcsi gazdaságok — — a szarvasmarha- program takarmány- alapjának növeléséhez — a gyár természetbeni juttatásait? A szabolcsi gazdaságok a szarvasmarha takarmányalapjának növeléséhez a gyár természetbeni juttatásait igénybe veszik. Az Idén már lehetősége van a cukorgyárnak arra, hogy száraz . szeletet is szállítson a termelők kívánságának megfelelően. Nedves szeletből minden igényt ki tudnak elégíteni. Más cukorgyárakból is lenne lehetőség szeletvásárlásra. Sok gazdaságban nagyon kedvelik a cukorgyári melaszt, mellyel kisebb tápértékű és gyengébb minőségű takar, mányokat is fel lehet etetni és olcsóbbá lehet tenni a takarmányozást. A keveréktakarmány, az urebetin beszerzésénél is tudunk segíteni. Sajnos még nem saját termékkel, mert ahhoz, hogy Szerencsen is készüljön keverék- takarmány, legalább 20 millió forintot kellene a szervezés alatt álló társulásnak kapnia a mezőgazdasági üzemektől, hogy a cukorgyár, által eddig befektetett és folyamatosan befektetésre kerülő pénzeszközökhöz ál’ami támogatást is lehessen kérni és meg lehessen gyorsítani a szárítóüzem és a keverőüzem építését. Egyelőre csak úgy tudunk segíteni a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a gazdaNe csak a pénzével gazdálkodjon! Bizonyíthatóan az is pénzt ér, ha a tulajdonában lévő, vagy a gondjaira bízott motorokkal is gazdálkodik. A mezőgazdaság mostoha körülményei között szüntelenül „dolgozó” gépek jó munkáját ezernyi akadály nehezíti, és ■ha rendszeresen nem gondoskodunk róluk esetleg éppen akkor mondják fe! a szolgálatot, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. A nem tökéletes levegőszűrés, a tüzelő- és kenőanyagok szeny- nyezettsége nemegyszer okozott már üzemzavart. Ekkor még nem is szóltunk arról, hogy a rendszeres és gondos karbantartás elmulasztása nemcsak az üzemeltetést drágítja, hanem a gépet is idő ságok kérésére a répa utáni száraz szelet járandóságot a termelők költségére Kaposvárra szállítjuk, ahol a száraz szeletből a modern üzemben elkészítik a keveréktakarmányt és mázsán-, ként 280 forintért a termelő költségére Kaposvárról a rendeltetési helyre szállítják. Több mezőgazdasági üzemnek megéri, hogy vállalja a szállítási költséget, mert így olyan takarmányhoz juthatnak, amellyel gyorsítják a szarvasmarha- hizlalást és azt olcsóbbá tehetik, mint a hagyományos takarmányokkal. Fokozódik-e az érdeklődés 1973-ra? Több lesz-e a szerződött terület, kötnek-e több évre szóló szerződést a gazdaságok? Az 1973. évi termelés iránt fokozódik az érdeklődés, mert a szerződést eddig a tervezett terület 103,9 százalékára kötötték meg és így az 1973. évi szerződött terület már a mai napon 659 hektárral több, mint amennyi az 197?. évi termést adó terület. A nagyobb mezőgazdasági üzemek már aláírták a több éves szerződést is: 1973-ra 6657 hektárra, 1974- re 6098 hektárra, 1975-re 6122 hektárra, és szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdasági üzemek velünk 1976-ra is szer^őf^st .u Van-e a Szerencsi Cukorgyárnak kérése, kívánsága, amit a szabolcsi termesztőkkel a lap hasábjain közölni szeretnének? Olyan kéréssel szeretnénk fordulni a lap hasábjain keresztül a mezőgazdasági üzemekhez, hogy vizsgálják meg lehetőségeiket és ha a már megkötött szerződéseken felüli területre tudnának velünk szerződést kötni, úgy értesítsenek bennünket, hogy az érdeklődő gazdaságokat felkereshessük, a feltételeket ismertethessük; szakembereinken keresztül szaktanáccsal segítséget adhassunk; a gépek beszerzésénél és üzemeltetésénél segíthessünk; a múltban előfordult hibák kiküszöbölésénél közreműködhessünk. Ettől függetlenül szakembereink folyamatosan tartják a kapcsolatot a mező- gazdasági üzemekkel és minden törvényes lehetőséget kihasználunk arra. hogy segítsük a mezőgazdasági üzemek munkáját — fejezte be nyilatkozatát Kocsis János. (Cs B.) előtt tönkreteszi, azaz mindenképpen tetemes kárt okoz. Hogy ne csak gépeink, hanem mi is jól dolgozzunk, először meg kell ismernünk motorjaink minden lényegesebb működő részegységét, fődarabját. ezek feladatát, működési elvét. Mint egy jó orvosnak. meg kell tudnunk különböztetni az üzemszerű zajokat, rezgéseket. hőmérsékletet a rendellenestől, hogy időben beavatkozhassunk, így valamennyi motorunk rendeltetés szerint: használatát, üzembiztos működését minél hosszabb, ideig — az amortizáción túl is —-' lehetővé tegyük. Udvari György vezeti be a kedves olvasót ezekbe a tudnivalókba. Munkáját két, jól elhatározott részre tagolja. A Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége egyik felmérésében példaként említi az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetet. Ahol már régebb idő óta rendszeresen értékelik az ágazatok jövedelmezőségét. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Bánfalvi András főagronómussal és Fráter Iván főkönyvelővel. A jövedelmezőség számítását, ellenőrzését 1968 óta végzik a tsz-ben. Lényegében ez kétirányú. Egyik: tény számok alapján költségszámítás; másik: a terv alapján jövedelmezőségszámítás. S vizsgálják a párhuzamok alakulását. Mint például a növénytermelés és a gépesítés összhangja. Vagy mint a gazdaságosság összhangja a munkaerő-kihasználással. Megváltozóit termelési szerkezet — A jövedelmezőség és a legmegfelelőbb termelési arányok kialakítása érdekében széles körű termelésszerkezeti változtatást hajtottunk végre — mondja a főagronó- mus. — Még 1968-ban 32 féle növény termelése történt. Ráfizetéssel. Jelenleg 9 szántóföldi növényünk van, 1968-hoz hasonlítva 38 százalék termelési értéknövekedéssel. Gazdaságosság szerinti sorrendje a szántóföldi termelésnek: búza, őszi árpa. tavaszi árpa, napraforgó, mák, kukorica, dohány, cukorrépa és 34 hektár (60 hold) konzervgyári kertészet. A tsz közös szántója 1260 hektár (2192 hold). — Ami az állattenyésztést illeti, felhagytunk a juhászattal. Jelentősen sikeresebb nálunk a szarvasmarha-tenyésztés. tartás. Negatív egységgé alakítottuk, 50 fejőstehénnel, melyek átlag 2700—3000 literesek. Végigkísértük a szántóföldi növénysorrend elsőjének, a búzának a tsz-nél történő termelési és számítási útját. — Tapasztalatunk szerint legcélszerűbb és leggazdaságosabb, szántóterületünk 40 százalékán termelni búzát. Ez a megyei átlagnál több — közli a főkönyvelő. — Átlag 35—40 %-ban kerül búzavetés, más elővetemény után. Múlt évben ez az arány 56 százalék volt. A közös határa csaknem kivétel nélkül középkötött vályogtalaj. Búzavetés aló 18— 25 centiméter mélyen szántják. Hektáronként 6,5—7 mázsa vegyes műtrágyát adagolnak, a kisebb mértékű szerves trágyázás mellett. A műtrágya összetételét elővete- ménytől teszik függővé. — Például kukorica után több N-arányt adunk. Erre a kukorica szármaradványok sikeresebb bomlasztására van szükség. Októberi vetés A szántás munkálása vetés előtt, a talaj nedvességi állapota szerint: tárcsa, disztlller, kombinátor, nehézfogas és simító. Vetés után gyűrűs henger, a Vetést közvetlen követő, legalább 8—10 milliméter csapadék utáni állapot kivételével. S nagyon fontosnak tartják a vetésnél, hogy az október hónapban mindenképpen befejeződjék. A gyorsaságot és a minőségi munkát holdanként 4 forinttal premizálják. — Termelési hasznosság tekintetében legeredményesebb nálunk a Bezosztája II. fajta. Körülbelüli eredményt ad a Miranovszkaja és a Jubilej- neja. De mér valószínűnek tekintjük, hogy a Kavkazzal is sikerrel próbálkozhatunk. A vetést, egy holdra számítva, 165 kiló maggal kezdik, s 180 kilóval fejezik be. Számítva a későbbi időszakkal járó mostohább körülményekre. Télen és kora tavasszal nem hanyagolják el az esetleges vadvizek elvezetését. Felfagyás esetén hengereznek. Tavasszal hektáronként 1.5—1.75 mázsa, 34 százalékos N-hatóanyagot juttatnak a vetett talajba. S ha a gyomok 4—5 leveles fejlettséget értek el, azonnal kezdik a vegyszerezést. Ezt lombtrágyázással együtt végzik. A vetőmagnak szánt parcellákat — 70 hektárnyi —, virágzás előtt szelektálják. Eltávolítják az idegen gabonaféléket. Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kombajnosai vannak a tsz- nek. (Idén a Tisza menti szövetség területén az újfehértói Vörös Hajnal Tsz kezdeményezte a nagy sikerrel végződött aratási versenyt.) A búza önköltsége 1971-ben 1 q búza önköltsége 198,26 forintot tett ki. Az értékesítés 302,70 forintért történt, q-ként 7,7 forint felárral. A költségmegoszlás 1 q búza termelése után, az alábbiak szerint alakult: Szerves műtrágyázás 1,42 Ft., alapmunkadíj 17,99 Ft., vetőmag 30,83 Ft, közteher 1,74 Ft. műtrágya 45,02, főágazati ált. k. 33,81 Ft, növényvédő szer 0,63 Ft, gépi munkadíj 66.82 Fb Mindösszesen: 198,26 forint. Az 1971. évi búzaterület 85 százalékán 30 q-n felüli átlag termett (hektáronként 34—35 q), a többi helyen kevesebb. S a pontos számítások alapján megállapították, a tsz gazdálkodási gyakorlata szerint, hektáronként 19,7 q az a termésminimum, aminél már nincs ráfizetés. (Az idei termés költségszámításával befejezés előtt tartanak.) — Múlt évi búzatermésünk után — közli a gazdasági végső adatot a főkönyvelő — 3 millió 61 ezer forint bruttó bevételünk származott. Idén sem lesz kedvezőtlenebb, összesen 17 millió 360 ezer termelési értéktervet irányoztunk elő. 23,4 százalékkal több a múlt évinél. S mert mindent pontosan tudunk, figyelünk és ellenőrzünk, nem fogunk csalódni. A tagság jövedelme A korszerű törekvésnél» máris sok „igazolása” vani Ezek közt egyik leglényegesebb, a tagság helyzetének ja-í vulása. Míg 1968-ban az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés a közösből 7779 forintod tett ki, s maga a gazdaság nagy nehézségekkel küzdött, 1971-ben az egy dolgozó tag-í ra jutó átlagrészesedés mát* 19 896 forint. S a gazdaság minden tekintetben stabil. Végül a tsz két felelős embere így összegez: gépesítés fokozása, vegyszerezés-kemi- zálás, minőségi vetőmagval» és műtrágyázás. A dolgozói« anyagi és erkölcsi megbecsülése. S mindehhez olyan számviteli munka, amelyből mindenkor tudjuk, mit miért és mennyiért csinálunk. Asztalos Bálint A Tiszaberceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola ITT. éves tanulói petrezselyemdugványozással foglalkoznak. Előtérben: Váradi Erika, Hajnal Vali és B. Tóth József. (Hammel József felvételei SZAKKÖNYVTÁRUNK Motorok a földeken és utakon UM 11 é*m*> -S 1WfZ. zKjVefTrDer *K 1 ___________________________*
