Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-24 / 277. szám
KEL&'i-ÍHAGY AnOítóZAÖ 4. oldsl A jövő anyaga: a forgácslap Torább bővítik a* ÉRDÉRT vásárosnaményi gyárát Előadásokkal, gyárlátogatással egybekötött szakmai rendezvényt tartott csütörtökön a Faipari Tudományos Egyesület a vásárosnaményi forgácslapgyárban. A meghívott vendégek először dr. Speer Norbert, az ÉRDÉRT Vállalat vezérigazgatója előadását hallgatták meg a forgácslaptermelésről, majd De- zseffy Imre, a MÉM osztály- vezetője a forgácslap fel- használásának lehetőségeiről beszélt. A rendezvény nagy érdeklődéssel kísért eseménye a gyárlátogatás volt. A járás, az ÉRDÉRT Vállalat, a megye ERDÉRT-telepeinek vezetői és az iparág más szakemberei kíváncsian figyelték Szabolcs-Szatmár egyik legfiatalabb, de ugyanakkor egyik legjelentősebb gyárának termelési folyamatát, a fa aprításától a kész forgácslapokig. A munkafolyamatot ügy szervezték meg a hatalmas termelőcsarnokban, hogy a két, teljesen automata gépsor munkáján kívül emberi kéz érintése nélkül gyárthassák a lapokat. A gyantával összekevert alapanyag^ egyenletes vastagságú és^ Hosszú csíkokban kerül a hidegprés 10 darab, egyenként 10 tonnás acélhengerei alá. majd a méretre vágás után a melegprés harmonikái közé. Itt kapják meg azután az eredeti vastagságot. A kihűlt lapokat azután Villástargoncával emelik a végkikészítő automata gépsorra, hogy a helyes méreteket és a csiszolást elvégezzék. Ezek után csak a raktározás marad hátra. A 250 millió forintos állóeszközérték. a korszerű technológia mellett tavaly 17 ezer, az idén pedig 20 ezer köbméter forgácslapot gyártottak, illetve gyártatlak. Ez a mennyiség azonban még nem elég a nyereséges termeléshez, sőt a következő év 30 ezres tervére is „csak” azt mondják, hogy: nem termelünk veszteségesen, de még nyereségesen seny Túl sok a tartozás és az előző profil — eredetileg huzalfűzött láda gyártására tervezték a naményi gyárat, — terheiből bőven maradt a mostanira. Az építés, a fejlesztés mindezek ellenére az első perctől nem szünetelt. Meny- nyiségi és minőségi követelmények miatt szükség van állandó korszerűsítésre. A mennyiségi fejlesztést elsősorban közgazdasági okok sürgetik. Nagyobb volumenű termelést kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy az egy köbméterre jutó — jelenleg igen magas — állandó költséget olyan szintre tudják csökkenteni, amely gazdaságos termelést biztosít. Minőségi fejlesztésnél pedig már gondolnak az exportlehetőségre, a hazai bútoripar igényeinek kielégítése mellett. A bútoripar nem kis követelmények elé állítja a gyárat. Foglalkoznak ezenkívül olyan tervekkel, hogy a forgácslapot bizonyos hang- és hőszigetelő anyagokkal kombinálva az építőipar is fel tudja használni yálaszf álként. Az idén 12 milliós fejlesztésbe kezdtek az ÉRDÉRT Vállalat támogatásával, ellenőrzésével és a szombat- helyi gyár segítségével. Mintegy 300 méteres iparvágányt építenek, áll már az új vasvázas, téliesített csarnok Is. Ide két, magyar gyártmányú kalapácsos malom, aprítógép kerül, a termelőcsarnokba pedig egy szállítógép. A tervezést és a kivitelezést — a technológiát, az elektromos munkákat, a pneumatikus gépeket is itt a helyszínen, saját erőből végezték és állították elő. Naményi „ké- szítésűek” a hatalmas ciklonok is. A fejlesztés első részét 1973 elején fejezik be és kezdik meg a második lépcsőt, ami 76 milliós értéket fog képviselni. Magvalósításával a jelenlegi kapacitás megháromszorozódik. Á nagy teljesítményű hőprés 30 százalékos terhelését 100 százalékra tudják majd emelni. Befejezik az iparvágányt, a dolgozói létszámot 302-ről 450-re növelik és a szociális létesítményeket is ehhez a létszámhoz bővítik majd. Nehéz milliókat követel a fejlesztés a vásárosnaményi forgácslapgyártól. Ezt az ösz- szeget azonban kizárólag a gépi berendezések tökéletesítésére fordítják, hogy egy korszerűbb technológiára, a mikroforgácsos felület gyártására a legkevesebb költséggel és a legrövidebb idő alatt át tudjanak állni. Balogh Júlia Naptár az asztalon Ismeretek hónapról hónapra Naptárakról van szó. Melyek „sajnos” már lépten- nyomon kaphatók a papír- és írószerboltokban. Félreértés ne essen, nekem nem azért „sajnos”, mert október végétől már meg lehetett vásárolni azokat — nem is akármilyen választékban —. hanem azért, mert másfél hónap múlva szedhetem le a régi. megszokottakat. Egy évvel öregebbek lettünk _ és az új naptáraVafásáal együtt törhetem' a fejem azokön az év eleji fogadalmakon, melleket tudom, aligha fogok maradéktalanul teljesíteni. Ezért mondtam tehát a „sajnost”, annak viszont nagyon örültem, hogy abból a közel 20 féle naptárból, melyek jelenleg az üzletek polcain sorakoznak, megvásárolhatom azokat, melyek tetszenek. Ezzel együtt megválaszthatom azt is. hogv mit fogok nézni egész éven át — az ország egyes műemlékeit, városrészleteket. képzőművészeti reprodukciókat, vagy éppen népi táncosokat. Remélhetőleg esvetlen boltban sem mondják majd év vége felé. hogy csak egyfajta naptárunk van. Nem akarok pronagandát kifejteni a Képzőművészeti Alap 1973. évi naptárai mellett — felesleges is, mivel a tények magukért beszélnek —, de mint évek óta mindig, alaposan kitettek magukért. Remek, a legkényesebb ízléseket is kielégítő naptárakat készítettek és hoztak forgalomba. Kis (mini) állónaptárukon Glatz Oszkár festményeinek színes reprodukciói láthatók, melyek eredeti darabjai a Nemzeti Galériában találhatók. Egy festmény, egy hónap. A hátoldal egyik része levelezőlap, a másikon pedig röviden ismerteti a kép keletkezését és a festő életútját. A levelezőlap-megoldás nagyon praktikus és a szövegből autodidakta módon tanulni lehet. A festőművész stílusa pedig automatikusan eszünkbe vésődik. A falinaptárak közül ugyancsak egy képzőművészeti tetszett. Medveezky Jenő illusztrációja az Iliászhoz értékes, művészi munka. Görög vázarajzokon elevenednek meg az énekek és mutatkozik be maga a festő is. A hátlapon négy nyelven idézik r rajzokhoz illő énekeket. Az ízléses forma, a szerkesztés is bizonvára hozzájárul a naptár sikeréhez. Méltó folytatója a tavalyi aktsorozatnak és az azelőtti Szász Endre-illusztrá- ciónak. A naptár — mint ismeret- terjesztő mű, úi fogalom, örülünk, ha a különlegeset, szépet tehetjük belőle asztalunkra. B. J. Összefogás Tiszalökért A tanács, a vállalatok és a lakossás Tiszalökön dr. Borivó László tanácselnökkel beszélgetünk a tanács szeretjéről. Elmondta többek között, hogy a község égetően sürgető gondjainak a megoldására és a távlati fejlődés biztosítására ez évben a köpégi tanács 24 együttműködési szerződést kötött a tanács alá nem rendelt helyi és más helységekben működő vállalatok és gazdaságok vezetőivel. Ez nem jelenti azt. hogy özönlik a költségvetésen kívüli pénz a községbe. Azt viszont igen, hogy számos olyan beruházást tud megvalósítani a község, mely közös ügye a szerződő partnereknek. EgvfiUmfiködési szerződések Ilyen együttműködési szerződés segítségével építették meg a vasúthoz a bekötő utat, melynek költségeiből á Szerencsi Cukorgyár 500 ezer, a TÜZÉP 50 ezer forintot vállalt. Rajtuk kívül a helyi termelő- szövetkezetek. az állami gazdaság, a Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezet is hozzájárult az építés költségeihez. így közösen építették meg a MÁV-val a vasúti kocsirakodót, a treppet. A TÍTÁSZ több, mint 500 ezer forintos hozzájárulással korszerűsíti az utcai közvilágítást. Szennyvízelvezető csatornarendszert építenek. Ez költségvetésileg 14 millió forintos beruházás. A községben lévő üzemek 4 és fél millióval, a vízügyi igazgatóság 3 millióval járul hozzá a csatornarendszer megépítéséhez. A különböző építkezési anyagok árainak a rendezése miatt 2 és fél millió fedezetlen hiánya van a községnek. Itt a megyei tanács segítségét kell kérniük. Tiszalökön jó hagyományai vannak a társadalmi munka végzésének. 1970-ben harmadik helyezést értek el és a vele járó 300 ezer forint jutalmat a megyei tanács vb által kiírt felszabadulási, jubileumi versenyben. Az 1971-ben végzett társadalmi munkák értéke 3 millió 225 ezer forint. Egy lakosra 519 forint jut. Ezzel az eredménnyel első helyezettek voltak a városok, és az 5 ezer leiken felüli községek kategóriájában. Ezért egymilliót kapott a község. Üdülőtelep A község rendezésében a lakosság jelenleg az árkok rendbe hozásával, az utcák, udvarok tisztán tartásával vesz részt. A község parkjainak a rendbe hozásához az állami gazdaság, a vegyesipari szövetkezet, a Feiső-tiszai Erdő- és Éafeldolgozó Gazdaság tiszalöki üzeme szállított erdei földet. Brigádjaik pedig a parkosítást végezték. Külön hely illeti meg a 14 holdas erőmű melletti Tisza-parti üdülőtelep terűi létén végzett társadalmi munkákat. Itt 4—5 érvel ezelőtt még csak szórványos víkcndházak álltak. Ma a község kezelésében 560 ki* ősziéit telket tartanak számon. Ezek 80 százalékán áll hétvégi pihenőház. Ez évben 207 építési engedélyt adott ki a községi tan"~s> így a 6400 lelkes nagyk íz* ség lakossága nyáron mint* egy 2000 fővel magasabb. A Nyíregyháza, a ihegya Debrecen, Miskolc vonzó körzettel rendelkező üdülőtelep fejlesztése országos figyelmet érdemelne. Nemcsak az újabb 550 kielégítetlen teíekigénylő miatt, d« idegenforgalmi, turisztikai, horgászati és természetvé* delmi szempontok miatt is. Meg keli említeni, hogy a községi strand is igen vonzó környezetben van. Soko'dalú se^ílsé* De nemcsak az anyagi erők tömörítése jellemző a községi tanács irányító munkájának a jellemzésére, A község kulturális életér« is serkentő hatást gyakorolnak. Hatékonyan segítik a község 22 alapszervezeténél a pártoktatást, és á KISZ-ben folyó politikai munkát. Támogatják a tömegszervezetek és a mozgalmak munkáját. Segítenek az üzemek különböző szakmai tahfolvamainak. oktatási formáinak a Asrvezé- sében. (S. I.) Fának ütköztek a lopott koc§hal ALIG SZABADULT A BÖRTÖNBŐL, MÁRIS VISSZAKERÜLT Pátrovics István 19 éves fiatalembernek még nem volt munkahelye, mert csak két nappal azelőtt szabadult kedvezménnyel a börtönből, ahol a jövő év januárjában járt volna le lopásért, ittas járművezetésért kiszabott büntetése. * Otthon lézengett, amikor délelőli felkereste Bakó Károly barátja. Együtt indultak el a Tisza étterembe, részben hogy Pátrovics szabadulását megünnepeljék, részben pedig Bakó bánatára is le kellett hörpinteni valamit, mert neki is kiszabtak öt hónap börtönt garázdaságért. A Tiszából a Sasba, aztán a Jerevánba, majd a Vasutas kultúrotthonba vezetett az útjuk és addigra már alaposan felöntöttek a garatra. Azért még elmentek az A Másnapos Újság egyik számában „Több Jan- csiszog utcai lakos" aláírással, panaszos levél jelent meg. Azt tették szóim az olvasók, hogy hiába járják le Idbszárközépig a lábukat, nem kavr.ak gürtcuflit. Zsenge Zs. Csabá. a lap ifjú munkatársa, a levél nyomán rögtön felkerekedett, hogy kiderítse, miért hiánycikk ez a titokzatos nevű és rendeltetésű áru? Járt a kiskereskedelmi vállalatnál, járt a nagykereskedelminél, még a középkereskedelminél is, de mindenütt csak a vállu- kzt Donorját tik és azt mondták. nem tehetnek semmit, ök hiába rendelnek, az ipar nem szállít. Arra sem volt rest az ügybuzgó újságíró hogy autóval leszaladjon 'Jcmodabudára. mert valakitől azt hallotta, hogv az oi tani Zalatnay Sarolta Tsz melléküzemében gyártják n gürtcuflit. A,m kiderült, hog, tévedés van a dologban mert ott a fflrtmglit kész! *k Végül sikerült kinyomozta, hogy Sajnoss Oszkár, a 'v.iper Művek vezérigazga- >ja illetékes ebben az ügyben nyilatkozni. Pár napi utánjárással azt is el tudta érni, bogy a vezér fogadja őt. Elmondta, mi járatban van, a vezér szó nélkül végighallgatta, majd megkérdezte: — Mondja, fiatalember, tudja maga egyáltalán, mi az. a gürtcufli? — Természetesen!... Azaz... nem egészen pontosan ... — Akkor árról sincs fogalma, hogy miből készül, hogyan készül? — Be kell vallanom, hogy nincs ... — Jellemző! Ilyenek maguk, újságírók, felfújnak minden kis apró panaszt. Azzal, persze, mit sem törődnek, hogy az ipar milyen nehézségekkel küzd, milyen hallatlan erőfeszítéseket tesz a problémák áthidalására. Honnan is tudhatná maga, hogy a gürtcufli készítése milyen nagy szakértelmet és gyakorlatot kívánó munka, öreg szakmunkásaink lassan kihalnak, utánpótlás pedig nincs... A nyersanyagokat tizennégy országból importáljuk hozzá, többnyire töké* relációból, ««hét valutád-* * *>——-és egyre nehezebb, mert a cuflV nyák vu kimerülőben vannak. És ezen azzal sem tudnak segíteni, fiatal barátom. fha bíráló cikkecskéket írogatnak ellenünk ... Én, persze, nem tilthatom meg magának, írjon csak, amit akar. szedje le alaposan rólunk a keresztvizet... — Nem, nem, a világért sem akarnám nehezíteni az amúgy is súlyos helyzetünket! — mondta szabadkozva Zsenge. illedelmesen megköszönte a szíves felvilágosítást és távozott. Amint az újságíró kilépett az ajtón, a vezér feltárcsá z ta a főmérnököt: — Mondd, Dezsőkém, mi az a gürtcufli? — Egy apró kis filléres vacak, amit a barkácsolók nagyon keresnek. — És azt mi gyártjuk? — Igen. A fűtők préselge- tik üres óráikban a kohósalakból. — A kereskedelem mostanában miért nem kapott be- UU&i — Mert a legutóbbi szállítmányt a raktárosunk szórakozottságból Abádszalók helyett Addisz Abebába címezte. — És onnan nem küldték vissza? — De már hajóra rakták és hamarosan megérkezik. — Akkor rendben, köszönöm! — mondta Sajnoss Oszkár, és letette a kagylót. Két perc múlva becsengette a titkárnőjét. — Margitka! Levelet küldünk a Másnapos Újságnak, írja, kérem: „Tisztelt Szerkesztőség! Olvasóiknak a gürtcuflival kapcsolatos panasza jogos és helytálló. Bár a probléma előttünk is ismert volt, és a megoldása nem csak rajtunk múlott, megköszönjük a sajtónak, hogy erre a nagy horderejű kérdésre ráirányította a figyelmünket. ígérjük, hogy minden nehézséget leküzdve, hamarosan biztosítani fogjuk a folyamatos termelést és szállítást, örömmel tudatjuk a kedves olvasókkal, hogy addig is egy külföldről érkező szállítmányból pótoljuk majd a gürtcufli időszakos hiányát .. .* 1«» Aranyszarvasba is, onnan pedig vissza a Vasutasba. Itt egy ismerősükkel találkoztak és hármasban indultak az Annába. Bakó az ismerőssel sört rendelt, Pátrovics azonban kiment szétnézni. Nézegette a parkoló kocsikat és unalmában az ajtókat is megpróbálta kinyitni. Az egyik Volga ajtaja nyitva volt, sőt á slusszkulcs is ott volt a helyén. Megpróbált vele elindulni, de nem sikerült. Kiszállt, visszament barátaihoz, de a kulcscsomót zsebre rakta. Az Annából a Szabolcs étterembe, majd az Ezerjóba mentek és fél egyig itt szórakoztak. Alaposan berúgva jöttek ki az étteremből. Pátrovics- nak eszébe jutott a kulcs, aztán az is, hogy még inni kellene valamit és rögtön megszületett az ötlet: „Debrecenbe kéne menni”, ott még nyitva van valami... Ismerősük megpróbálta lebeszélni őket, de miután Bakó is egyetértett a kirándulással, kettesben indultak a Szarvas utcai bérházakhoz kocsit szerezni. Pátrovics kipróbált néhányat, de a kulcs egyiket sem nyitotta. Bakónak már nagyobb szerencséje volt: az elsőt sikerült kinyitni. Néhány métert tolták a kocsit, nehogy gazdája felébredjen a búgásra, aztán beültek és elindultak Debrecen felé. Pátrovics vezetett, de nem sokáig. A Butykasor környékén már nem tudta követni az út vonalvezetését és nekihajtott egy fának. A kocsiban több, mint 10 ezer forint értékű kár keletkezett, ők pedig leléptek a helyszínről. Nem sokáig, mert a rendőrség hamar őrizetbe vette őket. A két büntetett előéletű fiatalember ügyét a napokban tárgyalta a nyíregyházi járásbíróság dr. Péli-Tóth Sándor tanácsa és Pátrovics Istvánt két év, Bakó Károlyt pedig egy év szabadságvesztésre ítélte, amelyet mindketten szigorított börtönben kötelesek letölteni. Mellék- büntetésként Pátrovicsot két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és mindennemű gépjármű vezetésétől. Kötelezték arra, hogy a szabadságvesztés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát és Bakóval együtt kötelesek megtéríteni az okozott kárt. Bakót egy évre tiltották el a közügyektől. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. (balogh) Aggtelek-Jósvafő vedelt terület A Borsod Megyei Tanács 1967-ben hozott rendeletével védetté nyilvánította a világhírű ^gtelek-jósvafői barlangot és a környező karszt vidéket. A történeti értékekben i gazdag Sárospatak körzeté ben kilenc olyan ritka tér mészetí érték található amelynek együttes védelmi indokolt. Ilyen a Király-hegv és a hozzá csatlakozó Ciroké tető, ahol olyan növényrit kaságok lelhetők fel, mint a hölgypáfrány, a nagyvizi boglárka, a gyíkvirág. Ezen a részén terül el * hazánkban egyedülálló, mintegy két hektárnyi területű rén- zuzmó telep. Nemcsak természeti, de ipartörténeti jelentőségű a Megyerhegyen lévő, középkori eredetű Malomkőbánya. Az évszázados bányászkodás során kialakult bányaudvar valóságos „geológiai olvasókönyv”. A hegyoldal igen gazdag különböző kövületekben, amelyek a hajdani állatvilág lenyomatait is megőrizték. A hegyvonulathoz tartozó Bodkő- hegyen található, h' kbaű egyedül itt előfordul ón^ barit, a higany érce. i* é 4.. £W VrtJESKÍÍ.' A, "V ____________
