Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-22 / 275. szám

•/«Mt IWLBf-MÁtöYÁRORSZAe me. immtiér ft HIDEG A VONATON A hivatalos fűtési idény kezdete október 15., úgy tu­dom. hogy ez vonatkozik a MÁV-ra is. Sajnos, tapaszta­latom nem ezt igazolta. A kö­zelmúltban több ízben utaz­tam Záhonyba és onnan visz- sza a Záhony—Debrecen kö­zött közlekedő személyvonat- tal, s a koesik mindig fűtet- lenek voltak. Egy alkalommal azt a magyarázatot kaptam, hogy a mozdony elektromos fűtést nem tud biztosítani. Ezzel érjék be az idős embe­rek és a kisgyermekek? Mi lesz később, az igazi télben? Jó lenne, ha a MÁV ezen még időben változtatna — javasol­ja Fügedi Imre nyírbogé ti tu­dósítónk. VAN — ÉS MÉGSINCS Több. mint négyéves huza­vona után végre telefont ka­pott Sóstóhegy, Kemecsei út és Hadabás-sor lakossága. Sajnos azonban a telefont esak délután 4 óráig lehet igénybe venni, amíg a posta nyitva vám. Ezen túl sürgős segélykérés esetében Sóstó- gyógyfürdőre kell mennünk telefonálni, amely 4 kilomé­terre van tőlünk. Tehát dél­után négytől, éjszaka és ün­nepnapokon továbbra sincs telefonunk. Van és mégsincs. Kérjük a posta illetékeseit, hogy oldják meg ezt a prob­lémánkat is — kéri levelében az érintett lakosság nevében — Király László nyugdíjas, MÁV-felvigyázó. BUSZKÉ RÉS Rendszeresen utazom a Nyírbátor—Nyírmihálydi kö­zött közlekedő autóbusszal. Este csak egy autóbuszt indít a Volán, amely rendkívül zsúfolt, ez 17 óra után indul, utasai zömmel nyírbogátiak, akik közvetlenül munkavég­zés után szeretnének haza­jutni, utazásukat azonban a mérhetetlen zsúfoltság meg­keseríti. Igaz, van vonat­összeköttetés is, de a vonat csak 22 óra körül ér Nyírbá­torba. Ezt nem érdemes meg­várni. Szeretnénk, ha a Vo­lán Vállalat egy másik jára­tot is beiktatna ezen a vona­lon, hiszen a vonatközleke­dés — a jelenlegi menetrend mellett — nem oldja meg a Nyírbátorban dolgozó nyírbo­gátiak problémáját — kéri levelében Gábor László, Nyír­bogát, Vasvári Pál utca 5. szám alatti olvasónk. VILLANY NÉLKÜL Ebben az évben épült fel családi házunk. Sajnos, a szép, modern lakásban petró­leumlámpával kell világíta­nunk, annak ellenére, hogy a villanyvezeték lakásunktól mindössze 200 méterre van. Négy család lakik ebben az utcában és 12 gyereket érint e probléma. Az építkezés előtt a tanácstól azt a tájékoztatást kaptam, hogy ha legalább 4 lakás felépül, az utcába a villanyt bevezetik. Az állás­pont azonban megváltozott: csak jövőre ígérik az utcai villanyvezetéket, ha anyagi­akkal mi is hozzájárulunk. Ezt vállaljuk Is, de szeret­nénk, ha még ebben az évben kigyulladna lakásunkban a villanyfény, amely gyerme­keink tanulását megkönnyí­tené és nem utolsósorban élet- körülményeinket — olvastuk Keresztesy Ernő, Jármi, Arany János utcai lakos le­velében. Szerkesztői üzenetek üemján Sándor csengeri, Mándi Istvánná hodászi, Mol­nár László nyírkátai, Tóth Csabáné nagydobosi, Nyulak Istvánná kisvárdai és Nemess Endre nyíregyházi olvasóinkat levélben tájékoztattuk. Hor­váth Jánosná újfehértói, id. Gáspár Gyula nyíl * őri, Ke­rekes Józsefná nyírtassi, Ba­logh Ferencná újkenézi lako­sok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Kubik László újdombrádi olvasónkat egész­ségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatja vállalata. Gyüre Gázáná rét­közberencsi lakost a társada­lombiztosítási igazgatóság, Demeter Istvánná mezlőladá- nyi és Frenyó József szamos- tatárfalvi lakosokat a TIGÁZ debreceni üzemegysége levél­ben tájékoztatta. Nied Sándor lónyai olvasónk betegségi se­gélyével kapcsolatosan a ter­melőszövetkezet a szükséges intézkedést megtette. Pásztor Erzsébet ófehértói lakos jo­gos kérésével a termelőszövet­kezet vezetősége az e hónap­ban megtartandó ülésen fog foglalkozni. A lap megírta — az illetékes válaszol VÁLASZ A BUSZVEZETŐKNEK 1972. október 4-én „Autó- buszvezetők kérik” címmel megjelent cikkel kapcsola­tosan közöljük, hogy a rendőrség illetékes osztá­lyával az autóbusz-vezetők által kifogásolt problémákat a helyszínen megvizsgáltuk és az alábbi döntés szüle­tett: Az Egyház utcát nem, le­het alárendelni a Bercsényi utcának, mivel a baleseti veszélyt ez még jobban fo­kozná. Megnyugtatóan csak az utcák egyirányúsításával lehetne megoldani a problé­mát, amelyre ebben az év­ben a jelentősebb költség- kihatás miatt nem kerülhet sor. A Szabadság téri üveg­porcelán üzlet előtt lévő kerékpártartó valóban aka­dályozza az autóbuszok el­ső ajtajánál lebonyolódó forgalmat, így annak eltá­volításáról gondoskodtunk. A Rákóczi és Kossuth ut­ca kereszteződésében a Kos­suth utca 1. számú épület előtt az épület déli hom­lokzatának meghosszabbí­tott vonalában a Kos­suth utca zöld sávjá­ban egy „megállni tilós” tábla kihelyezését megren­deltük. A korlátozást a kö­vetkező útkereszteződés fel­oldja, így a Rákóczi és a Kossuth utca becsatlakozá­sánál jelentkező ' forgalmat parkírozó járművek nem fogják akadályozni. A Dob és a Dohány utcai autóbuszmegállóknál utas- forgalmat akadályozó ténye­zők nincsenek. A Sóstói úti teniszpályá­nál az autóbusz-megállóhí*- lyet jelző tábla végleges helyére történő áthelyezé­sét már a cikk megjelenése előtt mi is több esetben kér­tük a Volán Vállalattól. GÁZVEZETÉKÜGY „Tartós felfordulás” cím­mel november 2-án megje­lent cikkre közöljük, hogy osztályunk a gázvezeték­építési munkálatokat az említett nyomvonalon 1972. december 31-ig engedé­lyezte. Mintegy egy km hosszon a vezetéken körülbelül 200 varrat készül, melynek leellen­őrzése hosszadalmas, sugár­veszélyes, precíz munkát igényel és ezért vált szüksé­gessé ilyen hosszú határidő megállapítása. GYALOGOSOK MEHETNEK 1972. szeptember 20-án „Lezárták a teret” címmel cikk jelent meg, amely a Ho­mok téri lakosok közlekedési problémájával foglalkozott. E probléma megoldást nyert, ugyanis a gyalogosforgal­mat biztosítottuk a körúton a III. szakasz főépítés-veze­tőségének területén keresz­tül, valamint a 16 tanter­mes általános iskola felvo­nulási épülete mögött. Városi tanács vb műszaki osztálya INTÉZKEDTÜNK „Füst” címmel október 12- én cikk jelent meg a Kelet- Magyarországban, amely a Zrínyi Ilona utcai Nyírfa iparcikk-áruház építésénél tapasztalható füst kellemet­len hatásáról tett említést. A cikkben foglaltakra a kö­vetkezőket válaszoljuk: A létesítmény alapfalait víznyomás elleni szigetelés­sel kell ellátnunk. Ennek elkészítéséhez — a szigete­lési munkák technológiájá­nak jelenlegi, illetve terve­zett módja szerint — a bitu­men melegítése, illetve főzé­se elengedhetetlen feltétel. Vállalatunk felszereltsége, jelenleg más megoldást — így a forró bitumen távol­ról történő szállítását nem te­szi lehetővé. A szigetelési munkákat két, vagy három szakaszban. sza­kaszonként 10—20 na­pos időtartamban 1973. április, májusig kell elvé­gezni. Intézkedtünk, hogy a szigeteléshez szükséges bi­tumen főzése, illetve mele­gítése során a munkahely a lehetőségeinkhez mérten gondosan járjon el a füst ép korom keletkezésének megakadályozása érdekében. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat KI A FELELŐS? Nyolcvannégy mátészalkai öröklakás-tulajdonos türelme elfogyott — hangzik a levél, melyet Nagy Kálmán, Máté­szalka, Hajdú u. 9. szám alat­ti lakos írt. A beköltözés ide­jén a boldog tulajdonosok az­zal a feltétellel vették birtok­ba a lakásokat, hogy a hiá­nyosságokat, a kivitelező vál­lalat garanciális időn belül megszűnteti. Ennek egy ré­szére sor is került, de két komoly problémával — már lassan egy éve — nem sok tö­rődést tapasztalnak. A laká­sok olajkályhával fűthetők, s a kályhák Jók és szépek, csak éppen fűteni nem lehet, ugyanis a kémények nem megfelelőek. A kivitelező vál­lalat — a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat — problémánkkal nem foglalko­zik. mert a kéményeket más­sal — a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalattal — épít­tette. Senki nem tesz semmit problémánk megszűntetése érdekében, az illetékesek egy­másra hárítják a felelősséget. Ugyancsak komoly sérelmünk az, hogy a március—áprilisban a Nyíregyházi GELKA által megkezdett központi antenna szerelési munkái még mindig nem fejeződtek be. TŰZHELY HELYETT — ÍGÉRET Több levélírónk tette szóvá, hogy Lepke tűzhelyhez nem tudnak hozzájutni. Király Béla Szamostatárfalváról a következőket írja: közeleg a tél, erre mindenki felkészül, csak éppen a kereskedelem nem. Lepke tűzhelyet szeret­nék vásárolni, tűzhely helyett azonban csak bíztatást kapok: majd ekkor, majd akkor lesz. A tűzhelyvásárlásnak most van a legnagyobb szezonja, ilyenkor az üzletekben ebből komoly készletnek kellene lenni. Hogy ez nem így van, vajon ki a felelős? Kun Ist­vánná, Tivadar, Táncsics Mi­hály utca 8. szám alatti lakos levelében arra kéri szerkesz­tőségünket, hogy juttassuk egy Lepke tűzhelyhez. Mint írja: a községünkben lévő üz­let vezetője hiába rendeli meg, nem kap. Beteg vagyok, nem tudok más helyen utána­nézni, pedig égetően szüksé­gem lenne rá. MIÉRT NINCS GÁZ? Több száz gázpalack-tulaj­donos nevében kérdezem a gázszolgáltató vállalatot: Gá- vavencsellő község mi­lyen propán-butángáz-ellá- tásra számíthat? — kér­dezi levelében Déváid László, Gávavencsellő, Petőfi y. 28. szám alatti lakos. Ugyanis az ÁFÉSZ kezelésében lévő cse­retelepünkön már két hete nem lehet palackot cserélni, s már vagy két hónapja aka­dozik az ellátás. A község asszonyainak legnagyobb ré­sze termelőszövetkezetben, ktsz-ben dolgozik, nem mind­egy számukra, hogy munká­juk végeztével milyen körül-, mények között tudják a va­csorát megfőzni, gáztűzhelyen, avagy előbb tüzet kell rakni­uk. Arról nem is beszélve, hogy a tüzelővásárlásnál min­denki bekalkulálta a gázt! HOSSZÚ JAVÍTÁS Még október első felében vittük el televíziónkat — ja­vítás céljából — a kisvárdai szervizbe. Azóta többszöri érdeklődésünkre mindig azt a választ kaptuk: még nem került rá sor. Valóban olyan sok munkája volna a szerviz­nek? Vagy készülékünk javí­tásával ráérnek, mert már nem garanciális? Három gyer­mekem közül kettő iskolás nekik a televízió egyben okta ­tás célját is szolgálja, s ezer túlmenően az egész család szórakozását. Ezért szeret­nénk, ha készülékünket ? szerviz minél előbb megjaví­taná — írja Béri Ferencné Pátroha. Széchenyi u. 9. szán:' alatti lakos. Érdekes emlékek Petőfi Sándor születésé­hez. korai gyermekéveihez fűződő érdekes emlékek ke­rültek elő a baranyai Mozs- gó községben. Az itt élő öz­vegy Eper Mátyásné felke­reste a helyi honismereti kör vezetőjét, Lengyeltóti Jánost és közölte vele. hogy a Petőfi-évforduló alkalmá­ból tanúságot kíván tenni családjának a Petrovics családhoz fűződő kapcsola­tairól. emlékeiről. A 72 éves asszony elmondotta, hogy a második világháború idején települtek a Dunántúlra, mindaddig Kiskörösön lak­tak. Régi házuk közvetlenül szomszédos volt Petrovicsék lakóházával. csupán egy palánk választotta el egy­mástól a két portát. A csa­ládi hagyomány szerint 1823 újévének reggelén az aPa — Petrovics István — a pa­lánkon át újságolta a szom­széd Mihaleczéknak. hogy megvan a gyermek. Ily mó­don ők értesültek elsőként Kiskörösön arról, hogy meg­született a kis Petrovics Sándor. Művelődés laktanya kocsik ban A MÁV területén a legked­vezőtlenebb helyzetben van­nak a pályamunkások, hétfő­től szombatig távol a csa­ládjuktól dolgoznak, lakta­nyakocsikban laknak, s job­bára ott töltik szabad idejü­ket. így van ez a kápolnás- nyéki mozgó pályamesteri szakaszon is, ahova a legtöbb dolgozó a Nyírségből jár be. A székesfehérvári pályafenn­tartási főnökség és a pálya­mesteri szakasz vezetősége mindent elkövet, hogy a lak­tanyakocsikban lakók a mun­ka utáni szabad időt a lehe­tőségekhez képest kelleme­sen töltsék. Rendelkezésükre áll kultúrkocsi, könyvtár, új­ságok, rádió és televizió. Ezeken kívül a dolgozók sportolási lehetőségét is biz­tosítani kívánják. Tekepá­lyát építettek társadalmi munkában, esténként sak­koznak,. Évek óta rendszere­sen futballoznak is. (Fejér megyei Hírlap) tejes saláta exportra Késő őszig termesztik a fejes salátát a jászfény szarui Béke Tsz-ben, és az idén először ősz­szel is exportálnak a minden év­szakban egyformán keresett zöld „csemegéből”. A tsz az év vé­gén 330 ezer fej saláta szállításá­ra kötött pótszerződést. Az el­múlt hetekben 65 ezer fejet szál­lítottak Csehszlovákiába és az NDK-ba. A fejes saláta őszi ter­mesztésének bevezetésével a hajtatóház több mint hatvan nő­dolgozójának egész évben tud jól jövedelmező munkát bizto­sítani a szövetkezet. (Szolnok megyei Néplap) Csak fajfenntartás Hazánk egyetlen bivaly­csordája a Kis-Balatonon, a Nagykanizsai Állami Gazda­ság zimánypusztai rezervá­tumában él. A valamikor igen elterjedt igavonó álla­tot ma már csak a faj fenn­maradása céljából tartják. (Zalai Hírlap) Melegedő bejáróknak A Borsodi Szénbányák dolgo­zói közül sokan vidékről járnak be, s az ingázás a kpvetkező hi­deg hónapokban még kellemet­lenebbé válik. Az üzem vezetői a bejáró dolgozók helyzetét igyekeznek tovább javítani. A közlekedési eszközöknek a lakó­helyek, illetve a munkahelyek előtti megállóiban melegedő­helyiségeket létesítenek, s gon­doskodnak ezek állandó takarí­tásáról, fűtéséről. Eddig 46 me­legedőhelyiséget adtak át, s újabbakat állítanak fel. (Déli Hírlap) Csaknem ezeréves A szekszárdi ómegyeháza udvarán befejeződött az I. Béla király által 1061-ben alapított bencés apátsági templom feltárása es alap­jainak konzerválása. Tudva­levő, hogy az akkori alapí­tástól, tehát 911 évesnek szá­mítják Szekszárd „életko­rát.” Megtalálták egy régebbi kis kápolna falát, s elkép­zelhető, hogy oda temették az alapító királyt. Azt azon­ban a Pollack Mihály ter­vezte, nagy értékű ómegye­háza fedi, amely gátolta az esetleges királysír feltárását. A harminc méternél hosz- szabb, hajdani háromhajós templom restaurált fal- és pillérmaradványaira nö­vényzetet telepítettek és romkertet képeztek ki. Eb­ben hazánk egyik legkoráb­bi, becses műemlékét tekint­hetik meg a Szekszárdra lá­togatók. (Tolna megyei Népújság) „Lesi erdőmunkás“ A Mecseki Erdőgazdaság területén munkába állt az első „légi erdőmunkás”: a* országban először itt alkal­mazták a repülőgépet az er­dőművelésben. A kísérletek során kialakult a helikopte­res erdővédelem technológiá­ja, amely minden tekintet­ben eredményesnek bizo­nyult. A megfelelő időben és dózissal végzett légi per­metezés révén évente két ké­zi ápolás költsége, azaz hek­táronként csaknem ezer fo­rint takarítható meg. (Dunántúli Napló} Kilökte a mozsó vonatból a kalauzt Különös bűncselekmény történt Szikra és Árpádszállás vasúti megállók között. A vonat Kecs­kemét és Tiszakécske között közlekedett, amelyen az Utas állapotban lévő Molnár István 26 éves előszájlási segédmunkás is utazott. A jegyvizsgáló Ba­lázs Imre, 25 éves kecskeméti lakos már korábban észrevette« hogy Molnár a mozgásban lévő vonaton egyik kocsiból a má­sikba úgy ment át, hogy a lép­csőkön tornázta át magát. Iga­zolásra szólította fel Molnárt, s miközben az adatait jegyezte fel, Molnár a nyitott ajtón ki­lökte. A szerencsétlen férfi sze­rencsére csak könnyebben sé­rült meg. Molnár a másik ajtón leugrott a vonatról. Az utasok közül valaki megrántotta a vész­féket, s három utas üldözőbe vette Molnárt, akit a szőlők kö­zött elfogtak. (Petőfi Népe) Munkásvédelmi cipők A modern technika fejlődésé­vel szaporodnak az elektrosz­tatikus feltöltődésből eredő bal­esetveszélyek. A szintetikus anyagokból készülő ruházat el­terjedésével az elektrosztatikus feltöltődésből eredő veszélyeié ugyancsak fokozódtak. A hazai ipar régóta igényli az ilyen jel­legű veszélyeket csökkentő mun­kavédelmi felszereléseket. En­nek az igénynek tesz eleget a Várpalotai Vegyesipari Szövet­kezet. Munkavédelmi felszerelé­seket gyártó részlegének tevé­kenységét kiterjesztette az an- tisztatikus lábbeli készítésére. A „vezol” lábbeli szigetelési el­lenállása, kopás- és olajállósága kitűnő. A különleges cipők na­gyobb sorozatú előállítását meg­kezdték. (Veszprém megyei Napló) Jéspálya Debrecenben Erre a télre a Nagyerdőn ródlipálya és kis korcsolya­pálya is készül, de a csó­nakázó tó területe sem lesz felesleges: ez nyújtja a leg­több lehetőséget a korcsolyá­zás kedvelőinek. Már készí­tik a csónakázótó helyét a téli idényre és remélhetőleg mire jéggé dermed a víz a tó helyén, már nem lesz sem­mi akadálya ennek a kelle­mes, hasznos téli mulatság­nak. (Hajdú-Bihari Napló) Mellbe szúrta sógornőjét Szerelemféltcsből elkövetett emberölés kísérletéért ítélkezett a bíróság Izidor István 22 éves tatabányai lakos felett.. A bün­tetett előéletű, foglalkozás nél­küli fiatalember szerelmi vi­szonyt folytatott a börtönben ülő öccse feleségével. Amikor közeledett testvérének szabadu­lási ideje, szakított az asz- szonnyal. Nem sokkal ezután meglátta, hogy sógornője cey idegen férfival sétál Tatabá­nyán az erdő felé. Ez elkeserí­tette a féltékeny Izidort és elha­tározta, hogy megöli az asz- szonyt. A sétáló pár után sietett« mondvacsinált ürüggyel megszó­lította sógornőjét, akit előbb po­fon ütött, majd késsel mellbe szúrt. Az áldozat életveszélyes, több hónapig gyógyuló sérülé­seket szenvedett. A vádlott, ez­után maga telefonált a men­tőkért. Az esztergomi megyei bíróság Izidor Istvánt négyévi — szigorított börtönben végrehaj­tandó — szabadságvesztésre ítélte. (Komárom megyei Dolgozók Lapjai HÁZAI KILÁTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom