Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-17 / 271. szám
1. oldal Wf5. lKWeirtber It. KÍLBT-MAGrYÁftöTlSZÁO Kisemberek felelőssége REGGEL HATRA VÁRTAK a két targoncást, de csak másnap reggel jelentkeztek. Amikor megkérdezték az egyiket, miért nem jött be dolgozni, így válás It: .„kiforrt a murci, s beiekóstol- am.” Félvállról válaszolt, nintha mi sem történt volna. A másik is mondott valamit. Ezzel ők ketten elinté- zettnek vélték a mulasztást. Az alma betárolásáért te1 / >s vezető megfogta a fejét, mert egy műszak e két ember mu'asztása miatt kiesett. Ott állt a sok almával megrakott láda. Más embert nem ültethettek a két gépre, mert kezelése külön szakvizsgát igényel. Tudták ezt? Biztosan. Sőt azt is, hogy ők a szabolcsi almaszezonban „nélkülözhetetlen” emberek. Egy másik jelentős szabolcsi üzemünkben újságolta az igazgató: azért nem tudják határidőben az exportra gyártott gép végszerelését befejezni, mert az egyik szerszámkészítő mulasztott. Kése't annak a szerszámnak az elkészítésével, amely egy bizonyos speciális munkadarabhoz volt szükséges. Tudakoltam, vajon miért? Ez esetben is a gyenge órabérre gondoltam. Megnyugtattak, a legjobban fizetett szakmunkás. HOL VAN HÁT A HIBA? Vajon mennyit tudnak az ilyen emberek az üzem- és munkaszervezés fontosságáról? Ugv tűnik, még mindig nem tudtunk szót érteni ebben az értelemben a munka- padoknál dot* .ó, s a végeredményt - . a gazdaságosságot, jövedelmezőséget, a nyereséget, a termelékenysége*. stb. — eldöntő emberekkel. Hallottak már ezek az emberek valamit a belső mechanizmusról ? Megfeszülhet az a gazdaságvezető. aki nem érti meg, hogy e látszólag „nem fontos” embereknek milyen nagy felelősségük van. Mi a lényeg? Szót váltani, szót érteni velük minden fontos kérdésben. Nem elég az, ha a mérnök, a főagronómus, a főtechnológus vagy a mű- és csoportvezető érti csak, hogy milyen kihatása lehet az egész termelés alakulására egy-egv üzemszervezési intézkedésnek vagy mulasztásnak. Legfőbb hogy ezt értsék, megértés1 (’ a munkapadoknál dolgozókkal. És még az is a belső vállalati mechanizmus kialakításához, helyes ér* elmezéséhez és a gyakorlatban való alkalmazásához tartozik, hogy a kulcsemberek értsék, miről van szó. Az, akitől függ, akin múlik egy-egy fontos termék időbeni, jó elkészítése. Ez is a vezetés, az irányítás művészetéhez tartozik. És az is, hogy egy- egy új termék gyártásánál véleményt kérjenek a szocialista brigádoktól, a tapasztalt munkásoktól, az újítóktól. AZ ÜZEM- ÉS MUNKA- SZERVEZÉSEN kívül az emberekkel is foglalkozni kell. mert ha ők nem értik miről van szó. miért szükséges ilyen vagy olyan intézkedés, lehet bármilyen szép papíron a belső mechanizmus rendszere, születhetnek elképzelések: mit, hogyan akarnak korszerűsíteni, fabatkát sem ér az egész. Minden vállalati vezetésnek el kell jutni odáig, hogy a munkások felfogásá*. gondolkodásmódját befolyásolja. Olyan értékkitételeket alakítson ki bennük, hogy lássák saját munkájuk értelmét, fontosságát, s ezen keresztül ítéljék meg a vállasuk, üzemük eredményeit és kudarcait is. Érezzék a felelősséget azért amit tesznek, de azért is, amit elmulasztottak. F. K. NAGYOBB VÁLASZTÉKBAN Télapó megtöltheti puttonyát A kereskedelem ünnepi startra készen FEHÉRGYARMATON. a sportpályán még a nagy sza- mosközi árvíz, idején szükséglakások számára épített barakkban szorgalmasan dolgoznak a hódmezővásárhelyi HÓDIKÖT-Ozem és a Fehér- gyarmati Költségvetési Vállalat szerelői. Bontják, szerelik a varrógépeket, kötőmasinákat. Se estéjük, se vasárnapjuk nem lesz, mert a jövő hé* elejére készen kell lenni a kétszáz asszonyt foglalkoztató ideiglenes üzemnek. Kezdődik a munkával egybekapcsolt tanulás. Közben már a központban — közel az óvodához, bölcsődéhez — mérik a mérnökök az új HÓDIKÖT-üzem helyét, alapiát. mert a jövő évben annak is meg kell épülnie ötvenmillió forint körüli összegért, hogy a közben KIRE SZÁMÍTHAT A MAGÁNYOS ÖRtG? Bevált a házi szociális gondozás Aegyven öregek napközi otthona — toglalkoznak a nyugdíjasok házának építésével Az öregkor nem mindenki számára hozza meg a nyugodt pihenés, a gondtalan élet lehetőségeit. Megyénkben is több ezer magára maradt, hozzátartozó nélküli, beteges idős ember él, akik nem számíthatnak másra, mint a társadalom által nyújtott gondoskodásra. Megyénk 592 200 lakosából 101 200 — a lakosság 17.1 százaléka — nyugdíjkorhatáron felüli. Évenként 2 ezerrel gyarapszik a tsz-nyugdí- jasok és járadékosok száma. A tsz-nyugdíjasok életkörülményei jobbak mint a járadékosoké, akiknek a száma a megyében csaknem 24 ezer. ők szorulnak a tanács és a tsz támogatására, a járadékuk kiegészítésére. Az új évben életbe lépő rendelkezés — amint erről beszámoltunk — javítja a járadékból élők anyagi körülményeit, de még így is sok olyan idős emberről kell gondoskodni, akik a megemelt járadékból sem tudnak megfelelően megélni. A támogatás egyik formája a megyénkben elsők között bevezetett házi szociális gondozás. Énnek az a lényege, hogy a koruk, egészségügyi állapotuk miatt önmagukkal tehetetlen emberek, akiknek nincs olyan jövedelmük, vagyonuk, melyből saját gondozásukat megoldhatnák — sem tartásra képes vagy kötelezhető hozzátartozójuk — azokat h’va'ásos, zömében azonban társa'Vmi tiszteletdíjas gondozók veszik pártfogásba. A megyében a járási hivatásos gondozónők száma 8, a községi, városi gondozónőké 28. akik 210 idős, zömében hetven éven felüli emberről gondoskodnak. Mosnak Iájuk, takarítanak, elvégzik a ház körüli fizikai munkát, ellátják a fekvőbeteget. A modern szociális gondozás legmegfelelőbb módjának tartják a szakemberek a házi gondozást, mert az idős emberek megmaradnak a megszokott, régi környezetükben, önállóságukat nem vesztik el. Ez a gondozási forma népgazdasági szempontból is előnyös; lényegesen olcsóbb az intézeti elhelyezésnél. A hivatásos gondozónők mellett a többség — a megyében 86 tisztelet- díjas társadalmi gondozónő 190 idős és beteg embert lát el, s ezért megyei átlagban havonként 333 forintot kapnak. Az összeg szerény; a társadalmi gondozónők többsége emberségből, az idős nemzedék iránti kötelezettségből vállalja a nehéz, sok türelmet, megértést kívánó munkát. A megye tanácsi szervei évenként több százezer forintot költenek az idős emberek segélyezésére, a házi gondozónői szolgálat kiadásaira. a magányos öregek gondjainak enyhítésére. Minden évben emelkedik az erre a célra fordított ösz- szeg, azonban még így sem sikerül maradéktalanul megoldani az öregség anyagi problémáit. Megyénkben él a legtöbb tanácsi pénzből segélyezett idős ember, de Sz.a- bolcs-Szatmárban tartják nyilván a legtöbb ráutalt és ' még segélyezésre váró idős embert is. A megyei ianács végrehajtó bizottsága éveit óta a költségvetésben megszavazott kereten felül pótelőirányzat engedélyezésével segítette a jobb gondozást, mégis további 450 idős ember segélyezése vár megoldásra. A gondoskodás egyik bevált formája az iméntieken kívül az öregek napközi otthonában való étkeztetés, az egész napos kulturált időtöltés megszervezése. A megyében 39 az öregek napközi otthonainak száma, ahol 799 idős ember talál hasznos Időtöltést, kikapcsolódást. Az év végére a megyében negyvenre emelkedik az öregek napközi otthonainak száma. Más megyékben a művelődési otthonok erre alkalmas helyiségeit nappalra öregek napközi otthonának rendezik be. Megyénkben is sokat segítene a rászoruló idős embereken, ha legalább kísérletképpen a művelődési otthonok befogadnák őket. Foglalkoznak a tanácsi szervek a nyugdíjasok házának megépítésével is. A Nyíregyházi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályához eddig 67 beadvány érkezett, hogy létesüljön a megyeszékhelyen a budafokihoz hasonló nyugdíjasok háza. E célból „szociális alapot” létesítettek, s eddig 90 ezer forintot befizettek az ilyen elhelyezésre igényt tartó nyugdíjasok és nyugdíjkorhatár előtt állók, holott a tényleges szervezés még nem kezdődött meg. Többen felajánlották a saját tulajdonú lakóházukat, melyeknek értékét — vagy annak egy részét — a garzonszerű nyugdíjasok háza megépítésére szánják. Határidőt azonban még nem tudnak közölni a tanácsi szervek, mikor kerül tényle gesen napirendre a nyugdíjasok házának megépítése, de szükséges foglalkozni a lakosság által szorgalmazót* elhelyezési formával, amely országosan is mindinkábl sürgető '*'■ megvalósításra v- ró feladat. F. G. szakmunkássá betanított ideiglenes fehérgyarmati fióküzem "ödolgozói véglegesen második otthont, munkahelyet kapjanak. Képünkön Nagy Sándor, Miski I,ászló és Kovács János, a HÓDIKÖT szerelői, valamin*, a járási székhely költségvetési üzemétől jött kollégáik, Bujáki Bernát és Hunyadi Tibor bontják ki és teszik helyére az egyik most érkezett munkagépet, hogy a hétfői kéz déshez az is a helyén áUjui. már. Hammel József felvétele. Télapó szülőknek álcázott megbízottai már napok óta élénken figyelik az üzleteket. Mit ígér a kereskedelem az ünnepek előtt gyermeknek, milyen erőfeszítést fel nőttnek? Nos a kép minded dig bíztató. Öf gyár a piacért Ez év végére öt magva’ cukor- és esokoládégvár termékei jelennek meg a boltokban. A mezőnyben ott van a híres szerencsi, a budapesti, a győri gyár, jó és úi áruval a Csemege Édesipari és a Duna Csokoládégyár. A kínálat ennek megfelelően nagy. A gondosan magas szinten tartott minőségen kívül döntő szerep jut a választék bővülésének. A nagykereskedelem előzetes piackutatás után rendelt. Ebből a felmérésből derült ki, hogy a fogyasztó, akiért minden történik, elsősorban az olcsóbb, de jó árut fogja keresni. Nos, a drága és olcsó áruk aránya a jelek szerint pontosan követi is a vevők óhaját. Kérés a DELKER-hez Nyíregyházán és a körzetéhez tartozó üzletekben a Télapó december hatodikai ünnepére 8000 kiló csokoládéfigurát kínálnak eladásra. Van ebben mikulás, csizma, Több virág — olcsóbban! Hogv mindennapos, hétköznapi dologgá válik-e virágot vásárolni, abban a virágüzletek készlete mellett az áraknak van döntő befolyásuk. A kertészeti vállalatok megoldást találtak. Egyedül a szakosodás az. amellyel elérhető, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a lehető legtöbbet és legolcsóbban termesszenek. Ennek a gondolatnak a jegyében ült össze a Kertészeti Egyesülés kelet- magyarországi tájértekezlete Nyíregyházán november 10- én. Az értekezleten a Budapesti. a Debreceni, a Hajdúnánási, a Hajdúböszörményi, Mátészalkai és a Nyíregyházi Kertészet Vállalat képviselői vettek részt. Az értekezlet célja az volt, hogy a vállalatok konkrét megállapodásokat kössenek a termesztéssel kapcsolatban. Döntsék el, melyik vállalat, milyen növény termesztését vállalja, s honnan szerzi be teljes szükségletét. A kertészet szakosodásának lényege: egy-egy vállalat az adottságainak legmegfelelőbb 4—5 növény termesztését végezze. Ebből a néhány fajtából a lehető legnagyobb mennyiséget előállítva lehetőség nyílik arra. hogy a saját körzetének szükségletét kielégítse, s az ezen felüli tételt más vállalathoz szállítsa, ahol beszerezheti az általa nem termelt növényt. Az adottság négy tényezője: a termőterület minősége, az éghajlati viszonyok, a napsütötte órák száma és a berendezések milyensége. Számítanunk kell két-há- rom évig kisebb-nagyobb zökkenőkre. De a „tanulóévek” letelte után a kooperáció teljes sikerrel működhet. A szakosodás eredménye : míg a hagyományos termesztés mellett négyzetméterenként legfeljebb 200—250 forintot lehet elérni, addig az új módszer biztosítja a négyzetméterenkénti 500 forintot. kicsi és nagy. Ez az utóbbi a döntő. A kettő- és tízdekás figurák 55 mázsát tesznelfi ki, a drága nagy obb alakúak- ból 25 mázsa kerül forgalomba. Ti- ezer ki logramm piros speciális mikulási szaloncukrot is rendeltek. A nyíregyházi nagvkereske leimi rendeléshez hasonló ösz- rzcs«' p en a k5 rvárdal és má‘ * rzalkal FÜS ÄT Igénye. A már megkezdődött Télapó ünnepi vásárlást egy hiánycikk akadál ózza, nincsen piros celofán papírzacskó. A keres; delem *e- lenleg csak reméli, hogy lében megérkezik, és ezt <ö- vatően a már hagyom ’* kicsomagolt édességgel is jelentkezhetnek. A déligyümölcs-eUátás kilátásai minden biztató ígéret ellenére bizonytalanok. Az elmúlt évi kellemesen tapasztalat óvatos nyilatkozatokra inti a boltvezetőket, a nagykereskedelem irányítóit. Ügy vélik, hogy rém 1- hetően nem az utolsó piVonatban érkezik meg a narancs, a füge és a da*v. o. Mint mondják: minden a DÉLKER-en múlik. Karácsonyi előzetes Szabó!- i-Szatmár megyében ebben az évben mintegy 100 ezer kilogramm szaloncukrot hoznak forgalom a karácsonyra. Ebből 65 ezer kiló a megyeszékhelyre és a környékére kerül. Az aranyok olcsó és drágább között megfelelőek. Csupán egyharmad részt tesz ki a desszertáru, a többi 22 és '0 forint között váltakozik. ,z ipar sokféle szín- és ízvált o- zatot ígért, és ezt be is tartotta. A karácsonyfa szép dísze, nélkülözhetetlen csemegéje a csokoládéfüggelék is. Ebből a megyében 12—14 ez?r kilót hoznak forgalomba az üzletek. A már hagyomány jS figurákon kívül új alakokkal is találkozhatunk, ami az édesipari formatervezők öt- letesságét dicséri. Habka i- kából Nyíregyházán és körzetében 1000 kilogramm it rendeltek az üzletek, ami Ismerve az áru pihekönnyű súlyát, hatalmas mennyiség. Az ünnep előtti felm ;s legörvendetesebb tapasztalata: a csokoládé és a cukorkák ára az elmúlt évihez ' i- szonyílva változatlan. Az ipar a kereskedelem igényeinek megfelelően gyártott és szállított, nem kényszeií- tette a magasabb árfekvé .ű árut a fogyasztóra. így hát az előzetes tapasztalatok szerint a gyermekek édességé* a szülők számára sem keserítették meg. B. U Leveleket dézsmált Megbírságolták a fiatalkorú postai dolgozót Cs. S. fiatalkorú, nyíregyházi lakos 1970. év novemberhavától a nyíregyház zi 1. sz. postahivatal alkalmazásában állt, mint segédkezelő gyakornok egészen 1972 március 14. napjáig, amikor fegyelmi úton eltávolították. Beosztásánál fogva hivatali kötelessége volt a levelek válogatása, irányi, tása és a postafiókokban való elhelyezése. 1972. év január havában — a levelek szortírozása közben — magához vett egy vastagabb levelet, amiben pénzt sejtett. Hazavitte és otthon felbontotta. Mivel abban pénzt nem talált, a levelet megsemmisítette. A fenti cselekmény elkövetése után néhány nap múlva már 4 levelet bontott fel. de pénzt ezekben sem talált, hanem csak 5 darab kártyanaptárt, amit magához vett és megsemmi. sített. 1972. február 9. napján a levelek elosztása közben 9 közönséges levélpostai küldeményt bontott fel. Ezekben a levelekben sem talált pénzt. Egy későbbi időpontban magához vett ismét egy nagyobb alakú levélküldeményt és azt a férfimosdó helyiségében felbontotta. Ebben süteményt talált, amit elfogyasztott. A küldemény egyéb részét megsemmisítette. Ezt követően felbontott méa meg n y állapítható számú lévé * stai küldeményeket, és ezekből bélyegeket. levélpapírt, golyóstollbetétet és csokoládét lopott el. 1972. év február hó 24. napján is több Nyíregyházára érkezett levelet bontott fel és azokban pénzt keresett. Az egyik levélben talált egy százforintost. azt magához vette, a többi levelet megsemmisítette.' A cselekmény elkövetése közben tetten érték és fegyelmi határozattal a postahivatali alkalmazásból elbocsátották. Cs. S. ügyét a szabálysértési hatóság tárgyalta A terhelt elismerte, hogy a postai küldeményeket meg- dézsmálta, felbontotta -S megsemmisítette. A szabálysértési hatos-' % a fiatalkorú Cs. S. beisme 5 vallomása alapján megállapította, hogy a terhelt személyi tulajdon sérelmére, lopással elkövetett tulaidor» elleni szabálysértést valósított meg, melynek következtében 5000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Az enyhítő körűim ■- nyék figyelembevételé- .1 az elkövető fiatalkorút szabálysértés miatt 600 *ori it pénzbírság kiszabásával büntették. Az elkövető fiatalkorú és a törvényes képviselője a határozatban meg-; nyugodtak, ezért az ítéleté nek fellebbezési joga nincs, Farkas Pál
