Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-17 / 271. szám
f Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban t ................ —.—-— ■ —■ --------------------------------------------------------------------------------------------^ Korszerű sertéstelep Dombrádon Előtérben a mezőgazdasági gépek korrózióvédelme ¥ Dán, svájci, szovjet és magyar gyárak termékeiből épí*enek fel Dombrádon egy 5400 férőhelyes sertéstelepet. Az új. igen korszerű telep 54 milliós beruházásból készül. Éoítési munkáit a Termelőszövetkezetek Közös Vállalata vé-'zi. a sze~elési munkákba fővárosi vállalatok mellett a N'- "/házi MEZŐGÉP is nagy munkát végez. Az új telep e szét már átadták az üzemeltető dombrádi Petőfi Terin . :övetkezetnek, a hátralévő munkákat a tervek szerin -nég ebben a hónapban befejezik. SZAKKÖNYVTÁRUNK Kertinesterseg A ma! kertben minden az embert szolgálja. A fák, a, bokrok, a virágok, a székek, a medencék, a szalonnasütők és a kert egyéb berendezései. A kert valójában a lakás folytatása. a kényelmes élet színtere. Benne olyan berendezési tárgyakra van szükség, amelyek megfelelő kényelmet nyújtanak és formájukkal, anyagukkal jól illeszkednek a kerti képbe. A kertet nemcsak a növényzet teszi kertté, de mégis meghatározója, lényege. Az alapot a gyep alkotja. Vele egy szintben élnek a virágok. A második szintben a cserjék, bokrok helyezkednek el, a teret az ember horizontjának magasságában tagoliák. A fák már a magasabb szint térhatárolói. A növények összevá- logatásával és beültetésével azonban még nem befejezett a kert. Hátra van a „szükséges rossz”, az út, amely nem nélkülözhető sehol sem. Ha nedig a kert lejtős területű, a lépcső az út tartozéka. A lejtőn arrézstHftr pe hasonló a lépcsőéhez, de más is, mert a teret elválasztja és dísziti is. Mindezekből azonban csak a kert váza áll össze. Tehát még mindig nem kész a kert. És egyáltalán nem a lakás kiegészítője. Hogy az legyen, kerti bútor, azaz szék, pad, függőágy, asztal és még sok minden kell hozzá. Aztán a szobortól, a térplasztikától válik változatosabbá, sajátossá. A pergola és a lugas bizonyos mértékben már önálló dísze is a kertnek, mint ahogy az a világítás is. Alapjaiban befejezetté pedig csak a játszóterülettel és gyermekjátékokkal válik. Az évek során egyre gazdagodik, jó ízléssel párosulva pedig szépül is. Akinek pedig nincs kertje, az városi udvarát alakítsa udvarkertté, vagy készítsen tetőkertet. Mindezeket Kiácz György tanácsai alapján, aki a lakás és a kert szoros kapcsolatában mutat be mindent. Sajátos és újszerű ez a könyv! Kévéi a tárolóhely és a \ A mezőgazdasági gépészetben a korrózió elleni védekezés a munkának csak egy kis részterületét jelenti. Ennek megfelelően szorul általában háttérbe is ez a végső soron igen fontos téma. A technika ugrásszerű fejlődése következtében azonban mind több gépet és eszközt kell a korróziós károktól megvédeni a mező- gazdaságban is. Megilleti te_ hát a téma, hogy alaposan foglalkozzanak vele itt, Szabolcs-Szatmár megyében. Mintegy hiányt pótló kezdeményezés volt a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete korróziós szakcsoportja, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola és a Magyar Kémikusok Egyesülete korróziós szakosztálya által Nyíregyházán megrendezett korrózióvédelmi ankét ja. A kiállítással és gyakorlati bemutatóval megrendezett ankét előadásai között dr. Anka István igazgatóhelyettes tolmácsolásában a téma megyei vonatkozású tapasztalatairól s figyelemre méltó expozé hangzott el. Megyénk mintegy 250 mező- gazdasági nagyüzemében jelenleg 4769 traktor, 1195 tehergépkocsi, 775 aratócséplő gép és mintegy 13 600 főbb munkagép — eke, pótkocsi, vetőgép, műtrágyaszóró, betakarító gép stb. — dolgozik. Megemlítendő, hogy a traktorok és munkagépek száma kevésbé gyarapodik, mégis ugrásszerűen növekszik a vonóerő-ellátottság. Ennek az a magyarázata, hogy egyre nagyobb teljesítményű, egyre összetettebb, egyszersmind egyre igé. hyesebb, kényesebb gépek kerülnek a mezőgazdasági nagyüzemek birtokába. Szabolcs-Szatmár megyében a termelőszövetkezetek az elmúlt évben 476 traktort, 611 pótkocsit, 145 gabona- kombájnt és mintegy 1200 nagyobb munkagépet vásároltak. Ez örvendetes adatok mellett — sajnos — meg kell állapítani, hogy a műszaki ellátás színvonala nem követi a gépesítés fejlődésének ütemét. Ez idő alatt ugyanis — tehát 1971-ben — csak 1389 négyzetméter alanterületű gépszín és 6098 négyzetméter alapterületű gépjavító műhely épült. Ha úgy vesszük, hogy a vásárolt gépek révén csak isiével növekedett az állomány és nagyon szűkösen csak 15 négyzetméter tárolóhely igényt számítunk, akkor is 18 240 négyzetméter alapterület-növekedésre lett volna szükség. Vagyis tizenháromszor többet kellett volna építeni, mint amennyi Repülőgépes növényvédelem tásuk szerint a károsítok irtása, a növényvédő szerek gyors és gazdaságos kijuttatása repülőgépről a leghatékonyabb. Az első repülőgépes növény- védelemre 1921-ben került sor az Amerikai Egyesült Államokban. Ma a világon 17 000 repülőgépet alkalmaznak a növényvédelemben, amivel évente 120 millió hektárt művelnek meg. A Szovjetunió 7000 repülővel 62 millió hektárt. az USA 5000 repülővel 26 millió hektárt munkál meg. A repülőgép a mezőgazdaságban alcím alatt részletesen leírják a szerzők a MÉM növényvédelmi főosztálya repülőgépes növényvédő állomás repülőgépes növényvédelem technológiai ajánlatát. Ismertetik a forgalomban lévő növényvédő szerek közül külön csoportosításban azokat. amelyeket reoülőgéonel szigorúan tilos kiszórni külön a kiszórhatókat. Leírják ebben a fejezetben a legfontosabb biztonsági szabályokat. Külön foglalkoznak a nyo- másporlasztásos, légporlasztásos és a centrifugál-porlasz- tásos rendszerű permetező- gépekkel. Legnagyobb helyet a eentrifugál-porlasztásos technika kap a kiadványban, ezzel lehet a jövő permetezési módját, a finomporlasztásos, más néven a ULV-technikát végrehajtani. A földi gépes növényvédelem címszó alatt a Kertitox növényvédő gépcsaládról szólnak, ahol a gépek ismertetése mellett a porozásról írnak bővebben. Végül néhány fényképpel illusztrálják a földi és légi permetezési módokat. „A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola kiadványainak az a célja, hogy friss, időszerű ismeretekkel, szaktanácsokkal szolgáljanak a mezőgazdaság, illetve a kertészet legdinamikusabban fejlődő területén, a repülőgépes és földi gépes növényvédelemben” — írják az előszó ban. Ezt a célt jól szolgálja a kiadvány, haszonnal forgathatják a növényvédelemben dolgozó szakemberek, tervező üzemgazdászok egyaránt (es) A telenVoT q legmodernebb szemesfuksrmínv-szárítót ér>fi- ‘♦ák amellyel nemcsak az állatok takarmányszükségletét száríthatják le. Elek Emil felvételei A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola különkiadvány- sorozatában A korszerű növényvédelem legújabb lehetőségei címmel a repülőgépes, földi gépes növényvédelemről ír a két szerző: Széles Csaba főiskolai adjunktus, dr. Radics Lajos, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, főiskolai docens. A kiadvány előszavában többek között leírják, hogy hazánkban jelenleg 7 millió hektár terület részesül évente valamilyen növényvédelmi kezelésben. Ez a terület a IV. ötéves terv végére 9.5 millió hektárra nő. Kiadványukkal csupán azt kívánják elérni, hogy felvillantsák azokat az új tudományos kutatási eredményeket, amelyek fel- használásával tovább növekedhet a magyar növényvédelem hatékonysága. Előtérbe helvezik a fiatal repülőgépes növényvédelmet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ULV (Ultra Low Volume = különösen kis térfogat) technikának úgy a repülőgépes. mint a földi gépes növényvédelemben. Megállapíjavitóműheiy-kabocitás lényegében elkészült. Kevés a javítóműhely kapacitás- növekedése is, de még keve- sebb a karbantartások színvonalának növelésére fordított energia. Csakis a komplex szemlelet alapján, a rendszer minden elemét figyelembe ■ c- ve, sorrendet tartva eine- tünk el eredményeket. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek jó részében és főleg a kisebb termelőszövetkezetek, ben elkeserítő a helyzet ezen a téren. „Amíg hibásan működő biztonsági berendezéssel mennek ki körútra erőgépeink, amíg lógó kerékkel, kenetlenül dolgoznak munkagépeink, amíg szanaszét a határban, vagy jobb esetben a gépműhely melletti, térdig érő sárban helyezzük téli nyugovóra gépeinket, addig korrózióvédelmet tervezni annyit jelent. mintha a hadmérnök arra törekednék, hogy a há. borúban zajártalomtól védje a tüzért.” Megyénk mezőgazdasági üzemeiben a korrózió elleni védelem legmegnyugtatóbb megoldása a zárt tárolótér és az ezzel párosuló kezelés lenne. Máról holnapra azonban ez nem megy. Addig is a fokozatosság megtartásával, fokozatosan jobb körülményeket biztosítva, nagyobb gazdaságossággal, gonddal kell kezelni a gépeket. Ha a korrózió elleni védekezés szervezése során a komplex szemlélet alapján kezdünk munkához, nem az lesz az első lépés, hogy veszünk csodaszereket és befújjuk vele gépeinket úgy, ahogy vannak, ott a sártengerben. Felesleges én költséges az ilyen munka. Elsősorban is arra kell törekedni, hogy legyen legalább egy salakozott, körülkerített gépudvar. Egy olyan hely, ahol gépeinket állványra téve, tisztán, rendesen tárolhatjuk. így már segítenek a védőbevonatok. Ha egy traktor a legnagyobb munkaidényben egy váratlan üzemzavar miatt kénytelen beállni a műhelybe, megesik, hogy az idősebb mezőgazdasági szakem. berek felsóhajtanak: „Bezzeg amíg ökrökkel, lovakkal dolgoztunk, azok nem hagytak cserben, mindig lehetett rájuk számítani.” Azt már elfelejtik, hogy csak akkor, ha rendesen abrakolták, ápolták, csutakolták, állatorvossal, vagy hozzá értő szakemberekkel vizsgáltatták, kezeltették igavonó állataikat. S a beteg állatot a világért sem fogták volng eke elé. Magától értetődőnek tartották, hogy az állatoknak istállót kellett építeni, az eszközök javításira kovácsműhelyt, bogná-mű- helyt tartottak üzemben. Az állati vonóerőt a modern nagyüzemben a traktor és az autó váltja fel. A mezőgazdasági munkagépek is egyre többet „tudnak”. de egyre összetettebb szerkezetűek. A gépek ugyan nem érző lények, de éppen úgy igénylik az ápolást, átvizsgálást. mint az állatok. Mert a természeti törvények — ha nem is olyan formában jelentkeznek, mint az élőlényeknél — a gépekre is érvényesek. Igaz, hogy a gép nem ' gyógyítja önmagát. és éppen ezért érdemel nagyobb figyelmet is a karbantartás, a megelőzés. Az idejében észlelt meghibásodás viszont könnyen és gyorsan még a munkába indulás előtt megjavítható. Megelőzhető a nagyobb baj, a huzamos munkából való kiesés, minimumra 1 csökkenthető a javítási költség is. A korrózió veszélyének elhárítására tett megelőző intézkedések. a tervszerű Karbantartás révén mill’lkat lehet megmenteni és azt aj, még korszerűbb gépek vásárlására fordítani. látta Meái Kw.rr-*»AavAweRSSA<S Wfä. «ewMttS» W. «HM
