Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-17 / 271. szám

I. olSaS Az ifjúság érdekében KÖZEL EGY ÉV TELT BL •nóta, hogy az országgyűlés megvitatta és törvényerőre emelte az ifjúságról szóló tör­vényjavaslatot E jelentős döntés egységes keretbe fog­lalta a felnövekvő nemzedék jelenet és jövőjét meghatáro­zó elveket, jogokat és kötele­zettségeket. Az elmúlt hó­napokban megyénk fiataljai KISZ-gyűléseken és más fó­rumokon ismerkedtek az if­júsági törvénnyel, s egyben új jogaikkal és kötelességeikkel. Ezekben a napokban ismét napirendre került az ifjúsági törvény ismertetése, több alapszervezetben ifjúsági na­pokon foglalkoznak a tör­vény elemzésével, s az ifjúság védelmét szolgáló végrehaj­tási utasítás helyi tervezeté­nek elkészítésével. Az ifjúság- politikai napokra a legtöbb helyen a KISZ-vezetők üze­mük gazdasági vezetőit is meghívják. A záhonyi fiatalok vélemé­nye egybehangzóan az volt: államunk bizalommal tá­maszkodik az ifjúságra, kü­lön gondot fordít az ifjúság fejlődésére, oktatására, ne­velésére. Büszkén vallják a fiátalok, hogy az új törvény megalkotásában ők maguk is részt vettek javaslataikkal, észrevételeikkel. A miniszté­riumok most készítik a tárca színtű végrehajtási utasításo­kat, ezek tervezéséhez meg­hívták a fiatalokat — a sza­bolcsiakat is. A minisztériumi végrehajtási utasítások a jö­vő év elején látnak napvilá­gét, s ezek alapján készítik el — szintén a fiatalok bevoná­sával — a vállalati, üzemi szabályokat. A vasút végrehajtási utasí­tásának tervezetét már isme­rik a záhonyi fiatalok. A terv szerint a jövőben a pá­lyakezdő szakemberek életét és munkáját 5 évig megkülön­böztetett figyelemmel kell kí­sérni a munkahelyi vezetők­nek. A* kitűnő tanulókat a vasút a jövőben jutalomban részesíti, a kedvezőtlen kö­rülmények között élő és tanu­ló fiatalok pedig tanulmányi segélyt kapnak. A honvédség­től leszerelő fiataloknak a jö­vőben leszerelési segélyt ad­nak, hogy ezek a fiatalok job­ban be tudjanak illeszkedni a polgári életbe. A munkahe­lyi beilleszkedést elsősorban a vezetőknek kell majd segíteni. (Ezért is dolgozzák ki együtt az új törvény helyi alkalma­zását a KISZ-vezetők a gaz­dasági vezetőkkel.) A VASÚTNÁL PÉLDÁUL a szolgálati főnököknek évente ellenőrizni kell. hogy a fiata­lok képzettségük és képessé­gük szerinti beosztásban dol­goznak-e, bérezésük arányos-e a felkészültségükkel és a vég­zett munkájukkal, megfelelő- ek-e a munkahelyi körülmé­nyek, s a fiatalok az adott munkahelyen belül milyen segítséget kapnak szakmai és politikai fejlődésükhöz. A MÁV a központi alapból anyagi segítséget nyújt a fia­talok szórakozásához és mű­velődéséhez is. Januártól megszervezik a fiatalok cso­portos színházlátogatását, s ehhez évente 100 ezer forintot ad a vezérigazgatóság — ebből az alapból jelentős összeget kapnak az ország legnagyobb átrakópályaudvarának fia­taljai is. Az ifjúsági klubok működését évente félmillióval segíti majd a vezérigazgató­ság. Ebből az összegből ren­dezik be jövőre a záhonyi klu­bot is. Balatonkenesén vasutas ifjúsági üdülőtelep épül, itt 20 százalékos kedvezményben részesülnek a fiatalok. Ingye­nes beutalót kapnak az üdü­lőben azok, akik legalább 5 évet dolgoztak egy szolgálati helyen. A szociális ellátással is részletesen foglalkozik majd a minisztériumi végre­hajtási utasítás. Az utasítás a többi között előírja, hogy' a vállalati kamatmentes köl­csönök és a szolgálati lakások egyharmadát fiatal házasok­nak kell adni. Említésre mél­tó, hogy a jövőben a KISZ- szervezetek választott vezetőit munkajogi védelem illeti meg, az ifjúsági vezetők ellen fegyelmi eljárást indítani, őket áthelyezni, bérüket csökkenteni csak a felettes KISZ-vezetők — jelen eset­ben a csomóponti bizottság — hozzájárulásával szabad. A TÖRVÉNY A JOGOK­KAL EGYÜTT a kötelessége­ket is előírja és fontos erköl­csi normákat sorol fel. A fia­taloknak a felsorolt — és fel nem sorolt — kedvezmények ellenében munkájukat becsü­letesen, tehetségükhöz mér­te". a munkaidő legjobb ki­használásával kell végezni. S a munkaköri kötelességeken túl, az ifjúságnak önként kell vállalni kötelezettségeket, a brigád, az üzem kollektívájá­ért. A vasutas fiatalokkal nem hiába ismertették többször is az új törvényt: élnek új jo­gaikkal, teljesítik kötelessé­güket. Egy fiatal például ja­vasolta, hogy a lakáselosztó bizottságok a jövőben job­ban vegyék figyelembe a KISZ javaslatait. A KISZ-la- kásépítéshez a községi tanács telket, a debreceni vasút­igazgatóság anyagi segítséget ad, de még így is 60 ezer fo­rint a „belépő”, s ennek az összegnek a csökkentését ké­rik a fiatalok. A biztosító be­rendezéssel foglalkozó, érett­ségizett szakmunkások fizeté­se alacsony — a csomóponti bizottság titkára levélben kér­te az igazgatóság vezetőjét: vizsgálja felül az említett fia­talok bérezését Néhány az önként vállalt kötelezettségek közül: a for­galmi dolgozók vállalták, hogy megrövidítik a kocsitar­tózkodási időt, a vontatási főnökség fiataljai 4 mozdony időszakos vizsgálatát vállalták társadalmi munkában, a pá­lyafenntartási főnökség fia­taljai segítették egyik társuk lakásépítését™ AZ ÚJ TÖRVÉNY a többi között enyhíti a tanulás, a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés gondjait, segíti a családalapítást. De az elvá­rás is nagyobb lett a fiata­lokkal szemben. A törvény megvalósítása tehát végső so­ron rajtuk múlik. N. L. Cipészek az érettségi tablón Gyár, ahol becsülete van a tanulásnak A nyíregyházi városi párt­bizottság az utóbbi időben jelentősen gazdagította az alapszervezeti titkárok érte»- kezletének tartalmát, azzal, hogy néhány titkár előre meghatározott témából is­merteti alapszervezetének, illetve munkahelyének tevé­kenységét. A legutóbbi ér­tekezleten üzemi párttitká­rok számoltak be a munká­sok műveltségének alakulá­sáról, az állami és politikai oktatás helyzetéről. Vala­mennyi beszámoló jól pél­dázta, Szabolcsban a mun­kássá válás a tanításban, tanulásban is nagyobb kö­vetelményeket állít, mint a hagyományos iparvidékeken, ahol munkásdinasztiák al­kotják a dolgozók többségét. Kézinűi párosok a gyárban A Szabolcs Cipőgyár párt. vezetőségének beszámolója a Korszerű, szép munkacsarnokban dolgoznak a Vörös Október Ruhagyár r.y' ''remének dolgozói. (Hammel József felvétele) Köznapi történetek M Így beszélte el a tejüzem igazgatója: — A lány és a fiú az üzemben ismerkedtek meg. A lány volt a csoportvezető, a fiú a beosztottja. S mint ahogy az már fiatalok eseté­ben lenni szokott, az isme­rtségből kölcsönös közele­dd lett. Udvarlás, nagy sze­relem. jegyesség. .Aztán ki­mondták a boldogító igent. Az üzemben továbbra is az asszonyka volt a főnök, ott­hon pedig a férj. Amikor a fiatalasszonyt — mert kivá­lóan dolgozott — előléptet­tük művezetőnek, magasabb lett a keresete, mint a fér­jének. A fiatal férj ezek után úgy gondolta, hogy őt az asszony tartja el. Már annyi­ra feszült volt a helyzet kö­zöttük, attól kellett tartani, hogy ez a szépnek induló élet felbomlik. Valójában csak akkor lett szent a családi béke, amikor a férjet is kinevezték műve­zetőnek és keresetében utol­érte feleségét. — Furcsa dolgokat produ- :ál az élet — mondta az igazgató. — Ne gondolja, atak azért neveztük ki mű­vezetőnek a férjet, hogy helyreállítsuk a családi éle­tüket. Valóban egy kiváló, érettségizett szakmunkás, hosszú ideje dolgozik az iparágban. Alkalmas volt erre a posztra. ként került a kis Bogos Ist­ván a VIII. osztály elvég­zése után a tejipari techni­kumba. Most másodéves. Gondoskodással kísérik a másik még kisebb gyerek életét-tanulását, fejlődését is. magukhoz. Legyen együtt a család. De, hol lesz számára munkahely? Amikor a válla­lat vezetői tudomást szerez­tek szándékáról, intézkedtek. Azóta az egyik pesti tej­üzemben dolgozik. 4. 2. Üzemelés közben felrob­bant a kompresszor. Bogos István, a mátészalkai tej­üzem dolgozója, a komp­resszor kezelője próbálta menteni a gépet. Eközben be­lefutott a kiömlő gázba és életét vesztette. — Régi munkásunk volt. Becsülettel állt helyt több mint tíz évig — mondja Kiss László üzemvezető. Két gyerek maradt apa nélkül. Megfogadták, hogy a családról gondoskodnak, a gyerekek taníttatását vállal­ja a Szabolcs megyei Tejipa­ri Vállalat. — Tanulmányi ösztöndíjat létesítettünk a két gyerek részére. Ezt írásban is rög­zítettük — említi dr. Szend- rei István, a vállalat igaz­gatója. Gondoskodnak arról, hogy a két árva kezébe diploma kerüljön. Ennek eredménye­zi. Annak idején megdöbben­tette Zongor Istvánnak, a nyíregyházi tejüzem terme­lési osztályvezetőjének hir­telen halála a vállalat dol­gozóit. Felesége is beteges volt. Nem dolgozott. Egy tízéves árva maradt vele otthon. Nem hagyta magára őket a vállalat. Az özvegy részére egészségügyi állapotának megfelelő munkahelyet biz­tosított az üzemben. Itt dol­gozott másfél évig. S bár még a kisfiú általános isko­lás, írásos elkötelezettséget vállaltak. Nyugodtan tanul­hat. Gondoskodnak róla. Te­hetsége szerint bármelyik fő­iskolát, egyetemet elvégezhe­ti. Ösztöndíja biztosítva lesz. — Ezt vállaltuk, így dön­töttünk. Alijuk szavunkat — mondja az igazgató. Zongorné két gyermeke a fővárosban él, ott laknak, dolgoznak. Hívták a mamái A kis Virágos Erzsiké ma­ga sem gondolta volna, hogy a tejipari technikum elvég­zése után oly gyorsan cso­portvezető, majd művezető lesz. Esti műszakos a nyír­egyházi tejüzemben. — Igazán kellemes megle­petés volt számomra, ami­kor kineveztek. Május óta vagyok művezető. Sokat kell még tanulnom, hogy rászol­gáljak a bizalomra — mond­ja-. Mi tagadás, akadtak férfi­kollégák, akik irigykedtek. Hasonló beosztásban egyik sem keres többet mint ő. — Csoportvezetőként 1900- at kerestem, most 2200 a fi­zetésem. Elégedett vagyok. Úgy érzem, megtaláltam a helyemet az életben. Az üzemben elsősorban az alacsony keresettel rendelke­ző fizikai munkát végző nők bérproblémáit rendezték. Jö­vő év elején 5 százalékos alapbéremelésre kerül sor. Eredmény: a nők sok mun- kaköben elérték a férfiak keresetét. Varfca* Káimáa tíz év előtti helyzetből in­dult ki, amikor a repülőtér mellett egy romos épületben lerakták a mostani gyár alapjait. A Budapesti Minő­ségi Cipőgyártól kaptak használt gépeket, de szak­embert nem. Abban az idő­ben képzetlen segédmunkás még Nyíregyházán is bőven volt, aki munkát keresett. A cipészek többsége a már jól működő kisipari terme­lőszövetkezetekben dolgo­zott. A volt Minőségi Cipő­ipari Vállalattól és a kör­nyező községekből azért annyi cipész szakember ösz_ szeverődött, akikkel meg le­hetett kezdeni a termelést. A cipészek között voltak ne­ves kézműiparosok, de nem volt senki, aki a gépesített cipőgyártást értette volna. A múltban tanult cipészek nagy része hat elemivel ren­delkezett. Az a furcsa hely­zet állt elő, hogy a gyárba toborzott fiatal segédmun­kások többsége már nyolc általánost végzett, vagyis is­kolai végzettségben meg­előzték a szakmunkásokat. Ide kívánkozik, hogy az in­dulás esztendejében a 15® fős létszámból egyetlen embernek, a főkönyvelőnek volt érettségije. Olyan helyzet volt ebben a fiatal gyárban, hogy szó szerint mindenkinek tanul­nia kellett. Ezt a helyzetet jól ismerte fel az akkori párt- és gazdasági vezetés, de nemcsak felismerte, cse­lekedett is. Az idősebb em­berek, a szakmunkások is hozzáláttak a nyolc általános elvégzéséhez. A segédmun­kásokból, akiknek megvolt a nyolc általánosa, ipari ta­nulók lettek és betanított munkások. Ezzel azonban még nem oldódott meg a középvezetők, a'' ’ műszaki gárda megteremtés^. Annyi előrelépés törte'ht 1963-ban, hogy Debrecenből átjött Török Mária, aki Bu­dapesten végzett cipőipari technikumot, ő lett a mű­szaki vezetője a gyárnak, ő alapozta meg az üzemszer­vezést, a gyári technológiát. Egy műszaki ember azon­ban' a rohamosan fejlődő üzemben édeskevés volt. Felvettek ugyan 11 gimnázi­umot végzett fiatalt betaní­tott munkásnak, hogy irat­kozzanak be a budapesti felsőfokú technikumba, de ez nem vezetett eredmény­re. Ezek után. forduljak se­gítségért a megyei tanács művelődési és ipari osztá­lyához kihelyezett techniku­mi oktatás végett. Ez siker­rel járt. 1963 óta kétéven­ként iskoláznak be tanuló­kat. Azóta már két osztály éretségizett a munka mel­lett, heti három esti foglal­kozással. Ebben a tanévben van egy második osztály és egy negyedik. Jövő tavasz- szal a harmadik tabló ké­szül eL Nevelt a tablóról A tablókon olyan neveket olvashatunk az idősebb kor­osztályból, mint Fazekas János volt cipész, aki a nyolc általánost is a gyár­ban végezte és itt szerezte meg a technikusi oklevelet, ma a tanműhely vezetője és szb-titkár. Korbics Jánosné tűzőnő a nyolc általánost, s a technikumot itt végezte, a termelési osztály vezetője és párttitkár. Bereczki János hasonlóan cipész volt és a technikum elvégzése után a modellezés vezetője. Itt sze­reztek szakmát és érettsé­giztek olyan fiatalok, mint Varga Attiláné, a tüzöde művezetője, vagy Kiss Mária, aki Szegeden levelező szakon végzi a jogi egyetemet. A gyár főmérnöke, Ruszka Jó­zsef, aki itt fejezte be a közgazdasági egyetemet le­velező úton, szintén elvé­gezte a cipőipari techniku­mot is. Az állami oktatás mellett a különböző tanfolyamokat felsorolni is sok lenne, ösz- szesítve, az elmúlt tíz évről beszéljenek a számok: a 650 fős létszámból 410 fő­nek van 8 általánosa, ötven. ketten középiskolával ren­delkeznek, két fő felsőfokú technikumot, egy fő pedig egyetemet végzett Az ipari- tanuló-képzésben 250 fő szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt. Ma már tudnak adni szakembert a környező ktsz-eknek, de a nyírbátori fiatal Auróra Cipőgyárnak is. Az eredmények kulcsa Az eredmények kulcsát két dologban lehetne meg­határozni. Egyik, hogy leg­alább olyan hangsúlyt ka­pott a párt és tömegszerve­zeti oktatás is, mint a szak­mai. A politikai tudás bir­tokában jobban felismerték a szakmai tanulás jelentősé, gét a dolgozók. Jelenleg egy párt-, három szakszervezeti és két KISZ-szeminárium van a vállalatnál. De ta­nulnak pártiskolán, esti egyetemen és speciális ipar­gazdásági tanfolyamon is. A sikerek másik kulcsa, hogy a, vezetők is tanulnak és ta­nítanák. A pártöfetatásl a főmérnök vezeti, az egyik szakszervezeti tanfolyamon Cseppentő József igazgató, a másikon Török Mária ihű- szaki osztályvezető oktat. A példamutatáson túl olyan előnye is van, ha ezt a munkát a helyi vezetők végzik, hogy még élmély • - tebb lehet a kapcsolatuk a dolgozókkal, másrészt a vál­lalat és a dolgozók gondjai­ra itt is választ tudnak adni. A Szabolcs Cipőgyárban sem magától ment ilyen jól a tanulás. Szervezni kellett és ebben teljes volt az összhang, a cselekvés a párt- és gazdasági vezetés között. Ma, 1972. novemberé­ben 192 fő vesz részt párt- és tömegszervezeti oktatás­ban, kilencvenkilencen álla. mi oktatásban és tanfolya­mokon, 100 fiatal pedig ipari tanulóként sajátítja él a szakmát. Az ipari tanulók egyharmada emelt szintű képzésben részesül, a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után a középiskola harmadik osztályában foly­tathatják tanulmányaikat. Ha a legjobbak közé tarto­zik is a Szabolcs Cipőgyár a tanulást, a munkásművelő- dést illetően — ha tudjuk, hogy nem minden új üzem­ben számolhatnak be ilyen eredményről — akkor is egy olyan tükörképet ad, ami­ben jól látszik az iparosítás hatása. Csikós Balázs Jó termés cukorrépából Befejezéshez közeledik a cukorrépa betakarítása. A MÉM szakemberei megálla­pították, hogy az elmúlt év­hez képest idén fellendült a termelés, ami nemcsak a ta­valyinál nagyobb termésátla gokban mutatkozik meg, ha nem a vetésterület növeke­désében is. Végleges adatok szerint az 1971. évinél 6000 hektárral -agyobb, összesen 80 750 hektár területen ter­meltek cukorrépát a mező- gazdasági üzemek. Különösen az állami gazdaságok fejlesz­tették a növénytermesztés­nek ezt az ágazatát; az elő­ző évinél 4300 hektárral na­gyobb területről szedték fel a termést, az országban 1350 mezőgazdasági üzem foglal­kozik cukorrépa-termesztés­sel, az egy gazdaságra jutó átlagos terület 60 hektárt tesz ki, ami arra figyelmez­tet, hogy további koncentrá­cióra, szakosításra van szük­ség, mert ilyen, aránylag kjs táblákon nem eléggé kifize­tődő a gazdálkodás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom