Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

1972. október Í8. RELET-MAGYAÄORS2A<S 8. oMa! „Kállai kettős” 320 táncos, ötezer néző a nagykállói amatőr céptáncfesztiválón Tavaly rendezték meg elő­ször a hagyományok ápolása jegyében a nagykállói Kállai kettős amatőr néptáncfeszti­vált. Az idén 10 együttes, 320 láncosa vett részt az október 7-én és 8-án sorra került te­rületi fesztiválon. Szombaton délután 3 órakor a táncosok utcai felvonulásával és a szí­nes menettánccal kezdődött a megnyitó ünnepség. A menetet a helyi „Kállai kettős” táncegyüttes vezette, majd a vendégek következ­tek : a debreceni népi együt­tes. a gyomai Körös mentje szövetkezeti táncegyüttes, a sátoraljai Hegyalja, a raka- mazi, a haldúdorogl, a balká- nyl, a turkevei, a diósgyőri Vasas és az ölOritój Fergete­ges tánccsoportok. Á Korányi Frigyes utcán menettánccal a főtérre vonuló csoportokat mintegy háromezer érdeklődő kisérte a szabndtérl színpadig, ahol Belicza István, a nagy­község tanácselnöke köszön­tötte a résztvevőket. Ezután rövid ízelítő következett az amatőr tónccsoportok és népi együttesek versenyszámaiból. A néptáncfesztivál idején, szombaton délután nyitották meg a helyi Budai Antal Gimnáziumban és Szakközép- iskolában a járásbeli szövet­kezetek termékkiállítását. A legszebb mezőgazdasági és io^ri termékek bemutatóját Tóth Tibor, a Hazafias Nép­front járási titkára nyitotta meg, majd az érdeklődők megtekintették a cipész-, a bőr- és divatáru, a textilrüha, a fémtömegcikk szövetkeze­tek, a halkányi VAOÉP-telep. az ÁFÉSZ, a Zöld Mező. az Uj Alkotmány és a Virágzó Föld Mezőgazdasági Tsz-ek termékeit. Este két körzeti bemutató­val folytatódott a táncosok bemutatkozása. Balkányban a Hegyalja ég” tes, az ökö- ritófölpösi Fergeteges, a turke­vei, a rakamazi, a diósgyőri és a helyi táncosok adtak színvo­nalas műsort, melyen fellé­pett a szakolyi pávakör is Bökönyben a nagykállói, a debreceni, a gyomai, a hajdú­dorogi, a diósgyőri táncosok­nak tapsolt a közönség. Mind a két népi tánc műsorbart fellépett Marosi Júlia nép­dalénekes, Gyalog Magda Nagykálló nagydíját a debreceni népi együttes nyerte. Felvételünk a menettáncversenyen készült az együttesről. (Elek Emil felvétele) mezőtúri citerás énekművész, a nagykállói Beranek Aranka és a gyomai Nácsa János né­pi énekesek. Október 8-án, délelőtt 9 órakor a járási művelődési központ nagy­termében kezdődött meg a 10 tánccsoport és népi együt­tes versenye. A zsűriben he­lyet foglalt Gyapjas István koreográfus, az Orszá­gos Népművelési Inté­zet munkatársa, a zsűri el­nöke, Vavrinecz Béla zene­szerző és Kardos László deb­receni koreográfus. A tánc­csoportok és népi együttesek 15 perces műsorban mutatták be versenytáncukat, melynek eredményhirdetésére este 7 órakor a gálaesten került sor. Délután a zsűri szakmai ismertetőt tartott a produk­ciókról. Csőri Sándor, akit ebből az alkalomból hívtak meg Nagykállóba, kereka^z- tal-beszélgetésen találkozóit a táncosokkal. A téma, a nép­művészet helyzete napjaink­ban. Délután 3 órakor képződ művészeti kiállítás is~hyílt> a helyi KIOSZ termében, Sza­GépC'ített fafeldolgozó A Vértesi Erdőgazdaság pusztavámi erdészetében üzembe helyezték a legmo­dernebb hazai fafeldolgozó üzemet. A fák kidöntésétől kezdve a feldolgozásig és a vagonba rakásig mindent magas fokon gépesítettek. Az új üzemegységet a szakembe­rek a korszerű fafeldolgozás modelljének tartják. Hatal­mas emelőszerkezetek, szál­lítószalagok, markoló-, rönk­befogó kocsik, keretfűrészek, gyalugépek és előre progra­mozható berendezések egész seregét állították munkába. A termelés nagy része köz­ponti telepen, korszerű mun­kacsarnokban történik. Az erdőkben csak kidöntik és gallyazzák a szálfákat, majd erőgépek vontatják a rakodó­terekre. ahonnan különleges önrakodó teherautók szállít­ják a központi feldolgozó telepre. Itt ismét a gépek so­ra veszi „kézbe” a fát: osztá­lyozzák, fűrészelik, kéregtele- nítik, szélezik és rövidítik. hó Tibor és Bugya István munkáiból. A gálaesten Mester Attila — a lesztiváit rendező szö­vetkezeti kulturális társulás igazgatója adta át a „Kállai kettős” amatőr tánccsoportok és népi együttesek Ii. terü­leti fesztiváljának dijait. Nagykálló nagyuiját, 25UU fo­rintot a debreceni népi együttes, a rendezőség uiját, 2jU0 forintot a Körös menti szövetkezeti táncegyüttes, a nagykállói kulturális társu­lás nívóciiját, 2000 forintot a Hegyalja táncegyüttes, a Krú­dy Gyula járási könyvtár ál­tal alapított 1500 forintos dí­jat, a hagyományápolásért, az óköritói Fergeteges tánc- együttes, a járási művelődési Ttözpont 1000 forintos díját a turkevei táncegyüttes kapta. Valemennyi résztvevő csoport és együttes ajándéktárgyat, oklevelet, emlékplakettet is kapott. A díjnyertes együttesek gá­laestjén a néptáncieszúvál népművész és népdalénekes vendégei is felléptek. A „Kállai kettős” területi nép­táncfesztivál színvonalas mű­sorai az idén is nagy közön­ségsikert aratott, a produk­ciókat ötezren tekintették meg. Jövőre valószínű to­vábblépnek, s még inkább a hagyományápolás jegyében rendezik meg a találkozót nemcsak csoportos, hanem egyéni számokkal is szerepel­hetnek a résztvevők. Szó van arról is, hogy a Népművelési Intézet közreműködésével a fesztivál egyben minősítő te rületi verseny lesz, ahol ; csoportok minősítést szerez­hetnek, amely előfeltétele a külföldi vendégszereplések­nek. P. G. Huszonegyezer fiafal készülődése az országos diákpariamentre A diákfiatalok közéleti te­vékenységét, az iskolai élet demokratizmusának tovább, fejlesztését tárgyalja a no­vember 27—29 között össze­ülő IV. országos diákparla­ment. A Művelődésügyi Mi. nisztérium és a Kommunista Ifjúsági Szövetség által kez­deményezett, hazánk egész, középfokú oktatásban része, sülő tanulóifjúságára kiterje­dő megmozdulás része társa­dalmunk demokratizmusá­nak. A diákparlamentek ösz. szehívása kifejezi azt az el­várást, hogy a tanulóintéze­tek legyenek a szocialista demokrácia gyakorlásának előiskolái. Az ifjúsági törvény, vala­mint az MSZMP Központi Bizottságának az állami ok­tatás továbbfejlesztéséről ho. zott határozata szabja meg alapvetően az idei diákpar­lamentek tartalmi munkáját, s növeli a részt vevő fiata­lok felelősségét. Mint isme­retes, a szakminisztériumok­ban most készítik elő az if­júsági törvény végrehajtási utasítását, ezért hangsúlyo­zott szerepük lesz a diákpar­lamenteknek, mint olyan fó­rumoknak, ahol a legérde- keltebbek, maguk a fiatalok mondhatnak legszélesebb körben véleményt. Az országos diákparla­mentre készülés színhelyei ezekben a napokban me­gyénkben is az iskolák, ahol először osztálygyűléseken vitatják meg a diá­kok az őket foglalkoz­tató és az országos parla­ment központi témájához kapcsolódó kérdéseket. Na­pirendre kerül a különböző szintű ifjúsági fórumokon a többi között a tanulmányi munka színvonalának javítá­sa, a tanulmányi fegyelem megszilárdítása, az állam- igazgatási szervekkel, a tö­megszervezetekkel, az üzcz mekkel kialakult kapcsola­tok, az ifjúsági törvényben biztosított jogok gyakorlása, az ösztöndíjrendszer stb. A legszűkebb körben, aZ osztálygyűléseken elhang­zott vélemények, javaslatok kerülnek az Iskolai diákpar­lamentek elé, melyeket ok­tóber 15—25 között hívna.c össze megyénk valamennyi középfokú oktatási intézmé. nyéken is. Az osztályok vá­lasztott képviselői ott fogal­mazzák meg azokat a javas­latokat, ajánlásokat, amah's. Írét magukkal visznek az kólák küldöttei a november első felében Nyíregyház ii sorra kerülő megyei di'k- parlamentre. Ahol Szabol-s- Szatmár megye 21 ezer kö­zépiskolása, szalonunk !sta- nulója képviseletében oi ■- tátják munkájukat, válasz­tanak képviselőket az or­szágos diákparlamentre. Állami gondozott gjerniekek Kibontakozóban az üzemek, vállalatok patronáló gondoskodása Nincs olyan kis község a megyében, ahonnan ne ke­rülnének gyerekek akár a megyei gyermek- és ifjúság­védő intézetbe, akár a hozzá tartozó nevelőotthonokba. Nagy gond a gyermekek tar­tós elhelyezése, de ez megfe­lelő anyagi kerettel, pénzzel megoldható. Ez bonyolult társadalmi feladatot is jelent, túl a gyer­mekvédő és nevelőintézetek munkáján. Ezért fordult az Egészségügyi Minisztérium felhívással az egészségügyi szervek, intézmények, az in­tézetek és a vállalatok veze­tőihez, hogy támogassák saját területükön a patronálásl mozgalmat. Egyidejűleg fel­kérték a vezetőket, hogy a felhívást ismertessék a dol­gozókkal, nyújtsanak segítsé­get az ilyen irányú kezdemé­nyezések kibontakozásához. A gyermek- és ifjúságvéde­lem továbbfejlesztésére kor­mányhatározat kötelezte a vállalati és szövetkezeti ve­zetőket, hogy az üzemi pat- ronálási mozgalom útján, va- _ lamint ifjúmunkásotthonok' és a túlkoros állami gondo­zott gyermekek szakmai kép­zéséhez szükséges műhelyek szervezésével is segítsék a gyermek- és ifjúságvédelmet. Az országos gyermekvédelmi munkabizottság ajánlást ké­szített, amelyben megjelöli a patronálás célját és felada­tait. Ez az ajánlás tartalmaz­za azt, hogy az állami gondo­zott gyermekek életre felké­szítése érdekében sokoldalú kölcsönös társadalmi kapcso­lat létesítése szükséges. Fel­hívja a vállalat kollektíváit, hogy vállalják állami gondo­zott gyermekek, vagy egy-egy nevelőotthon patronálását. Felhívás, kormányhatáro­zat, ajánlás — meglehetősen szigorú szavak egy olyan ügyben, amelyhez nagyon sok szív kell. De a társadalom gondoskodását tükröző intéz­kedések mindjárt nem minő­sülnek „kötelező akciónak”, ha egy-egy közösség olyan szeretettel vállalja a patro- nálást, mint amilyenre sze­rencsére már egyre több példa akad a megyei intéze­tekben. Jelenleg Szabolcs-Szatmár- ban mintegy 2500 gyermek­ről gondoskodnak a különbö­ző típusú intézetekben. Több mint 1000 gyerek él nevelő­szülőknél. A három cse­csemőotthonnak 400 kis la­kója van. Az egészségügyi és a bentlakásos gyógypedagó­giai intézetekben csaknem kétszáz gyerekről gondoskod­nak. A nevelőotthonokban összesen 820 gyerek lakik. A fennmaradó létszám a nyír­egyházi központi intézet, il­letve a különböző szakmun­kásképző, középiskolai és fő­iskolai kollégiumok lakója. A katonák az egyik legki­tartóbb patronálok, A Nyír­egyházi Gumigyárból egy, a háziipari szövetkezetből há­rom, a MÉK kereskedelmi részétől szintén egy szocialis­ta brigád állandóan patroná- lója az intézetnek. Nagyobb ünnepségeken ajándékokkal lepik meg a gyermekeket. A gondoskodás nemcsak az in­tézet kapujáig tart. Figye­lemmel kísérik, támogatják például a mezőgazdasági szakmunkásképzőben tanuló állami gondozottak, vagy a gumigyárban lévő ipari ta­nulók tanulásét, fejlődését. A legutóbbi nyári szünetben Cégénvdányádról 20, Berkesz- ről 100, Tiszadobról 70—80 gyermeket vittek el nyári va­kációra patronáló szülők. Ál­talános vélemény, hogy na­gyon nagy szükség van a pat­ronáló mozgalom szélesítésé­re, különösen a munkába álló állami gondozott gyerekeknél, vagy a próbára bocsátott gyerekeknél, ha javítóinté­zetből kerülnek vissza. Széle­síteni kellene a társadalmi pártfogók hálózatát is. (baraksó) Űj könyvek Szabó Pál: A nagy temető. Az író első történelmi regé­nyét a harmincas évek elején kezdte írni. „Megírom Dózsát és az akkori magyar nép vá­gyait, haraait, történelmi tö­rekvéseit, harcait, törekvése­it, de nem leszek a jelen pa­raszti élet idillizálója..— írta, vagyis: ha nem lehet kritikusan szólni a jelenről, szól a régmúltról, de úgy, hogy a jelen Is magára is­merhessen benne. A nagy temetőnek záró ak­kordja a temesvári csatavesz­tés és az utána bekövetkező példátlan megtorlás. A re­Leningrádi képek női szemmel Leningrad — ez a mozgal­mas, szabályosan szép város sok színes élményt ígér. az újonnan érkezőnek. Az is- meíőst pedig örömteli érzés tölti el, amikor újból viszont­látja az orosz tudomány és művészet régi o‘thonát. Jól­esik megcsodálni, újból felfe- dezrti a tengeröblöt, a csodás természeti őserőt. Itt messze lát a szem; a végtelent méregeti, ahol a halványkék ég szélén a pici fehér pontból füstölgő hajó lesz. A kikötő gránitfalát egyenletes, ritmikus csobba- nással verik a nehéz. szln*e fekete hullámok. Az égen gyöngyházszínben ragyogó felhők vonulnak lassan a vá­ros fölé. Az asszonyok ilyenkor ki­nyitják esernyőiket és im bolygó, színes gombaáradat­ként járják az utcákat. Sétál- nakj vásárolnak. Lehet, hog époen bordó színű „Facita körömcipőt — Rakarpazról. Hiába süt a nap, ha a hő mérő csak plusz 1, vagy plus: 5 fokot muta‘ szeptember vé­gén. október elején. Melegen kell 'öltözni ! A fiatalabb hölgynemzedék rugalmasan követi a divat szeszélyeit. Sokan póthajat hordanak. (A paróka azonban éppen olyan drága, mint ott­hon.) Divat a mini, a félhosz- szú és a maxi ruha; a de­rékban elvágott, karcsúsított kiskosztüm, a térden felül érő harisnyacsizma, a maxi bőr­mellény, és az antilop nad- ágkosztüm. Elmaradhatatlan az esőkö­peny, vagy az ernyő, felesé­geknek a retikül mellé a „cekker” a mindennapi bevá­sárláshoz. Mert az ebédlő, az tsak ebédlő és „csak otthon 'ehet Igazán jót enni”... Aki nagyon igényes és sok >ánze van, a kolhozpiacra jár ásárolni. Itt minden külön­legességet megtalál a házi­asszony késő ősszel is; rebar­barát, póréhagymát, illatos, erdei gombát. Aki siet, az útjába eső zöldségesboltisan is bevásá­rolhat. Élőé‘élnék, salátának egész évben kapható olcsó zöldhagyma, retek, káposzta. Az élelmiszer- és félkész- é*el-áruházak 1 "séges válasz­tékot nyújtanak a pár perc alatt elkészíthető vacsorához; levessűrítmények, különlege­sen előre puffasztott, gyor­san fövő kásaféleségek, gyúrt tészták, palacsintapor, mire­litkészítmények; bármilyen nagyságban, minőségben, íz­ben és színben, fede't, ke­mény kartondobozokban kap­ható kész torták könnyítik a második műszakot. Az „átlagháziasszony” nem mos otthon nagyobb holmit, hiszen a mosópor felébe kerül a „Patyolat”. A takarítás fér­fidolog” a házban. A kis­gyermeket rendszerint a nagymama gondozza. Ősszel, hét végén útra kel a család a várost övező erdők­ben gombát, bogyót szedni. A gombából savanyított vagy sózott salátaféleség, a bo­gyókból befőtt, vagy lekvár készül télre. Pihenni, sé‘álni a városban is lehet. A sok pihenőpark, játszótér, de a Nagy Péter alapította Nyári Kert is ugyanezt a célt szolgálja. Itt házaspárok, nagymamák, nagypapák tereferélnek a ké­nyelmes padokon. A gyermekeknek „fűre lép­ni szabad", szedegetik, ku­pacba rakják, majd visítva, kacagva egymásra dobálják a színes leveleket. Távolabb fát locsoló-fürdető, nagy vízhordó autó „üzemel”. Fehér oszlopos kerti pavilonban fúvószene­kar térzenét ad a pihenőknek. A zene különböző asszony­alakokat idéz a múltból: a régi orosz románc dallama égő szemű, lánykori szerelméről ábrándozó menyecskék; Csaj­kovszkij bale*tzenéje kecse­sen táncoló balerinát; a szá­zad eleji keringő karcsú dere­kú, napernyővel sétáló höl­gyeket. A 40-es évek dalaiból szőtt egyveleg pedig tizen­nyolc—húsz éves diáklányo­kat, akik a blokád idején vé­delmi sáncot ástak Leningrad körül. A múlt és jelen ötvözete ez a kert is: a régi időkben csak nemes és gazdag ember gyönyörködhetett a XVIII. század elején készült, fehér carrarai márványból faragott istenszobrokban. Aki este nem csupán pi­henni, hanem szórakozni is akar, kedve és igénye szerint válogathat a több, mint har­minc különböző „profilú” szín­ház, hangversenyterem mű­sorából. Havonta minden le­ningrádi család egyszer-két- szer megy színházba. A leg­elterjedtebb szórakozási for­ma természetesen itt is a mo­zi és otthon, a vacsora után — a televízió, amely két prog­ramban sugározza műsorát. Elalvás előtt régi orosz szo­kás szerint teát iszik a család. Dobos Mária gény fő része az a folyamat, amely odáig elvezetett: a vége« két ingyen, becsületből, kop­lalva és rongyosan is védel­mező vitézek élete és a ha- rácsolásban semmi mértéket nem ismerő főurak önma­guknak adott jogaikkal való visszaélése. A regény a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában jelent meg. Michalski: Az atomháborúi első száz órája. A könyv szerzője, Michalski, lengyel katonai szakíró könyvében az atom-rakétaháború meg­vívásának, illetve elhárításá­nak társadalmi, politikai és katonai kérdéskomplexumá­val foglalkozik. Előszavában írja, hogy bár az utóbbi évek tele voltak nem kevésbé kegyetlen, ha­gyományos háborúkkal, me­lyeket mintegy gúnyosan „korlátozottaknak” neveznek és úgy látszik, hogy az idő az atomháború alternatívája el­len dolgozik, mégsem zárha­tó ki teljesen egy olyan helyzet, amelvben az impe­rialista ellenfél ehhez a ször­nyű fegyverhez nyúl. Éooen ez a körülmény teszi köte­lességünkké, hogy megismer­jük az imperialista nagyha­talmaknak a rakéta-atomhá­borúval kapcsolatos nézeteit és egy ilyen háborúra való felkészülésük mértékét avé­gett, hogy a legeredménye­sebb védelmi eszközöket ál­líthassuk velük szembe. A szerző bemutatja azokat az elkénzelhető politikai, ha­dászati helyzeteket, amelyek tizenegvnéhány órai kölcsö­nös, tömeges atomcsapások után és az atomháború első négy hónapjában az eurónai hadszíntéren kialakulhatnak. A rendkívül tanulságos és amellett izgalmas, érdekes könyvet a Zrínyi Katonai Kiadó adta ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom