Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
4. oMal / Kélét-magyarorszaö 1972. október ft Újdonságok Tudományos kutatások *$• Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban fl gépi cukorrépa-betakarítás tapasztalatai a vásárosuaményi Vörös Csillag Tsz-ben MŰKÖDÉSBEN A SZOVJET KOCSIBUKTATÓ ÉS PRIZMÁZÖ Takarmányélesztő cellulózból OMf B-koncepció a szintetikus fehér letermelésről A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 1960. óta termesztenek cukorrépát. Hat evvel ezelőtt a megyeben elsőként kezdték meg a cukorrépa-betakarítás gépesítését. Mint gazdag tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezetet kerestük fel, ahol Zentai Gyula főme- zógazdásszal beszélgettünk. A termelőszövetkezet adottságai jók: középkötött talaj, nagyüzemi táblák, jó útviszonyok, a vasútállomás közelsége és a magas taglétszám együttesen mind amellett szól. hogy cukorrépával foglalkozzanak. A gazdaságnak azonban mindössze 900 katasztrális hold közös szántója van, 180 hold a legelő és 200 hold az almásgyü- molcsósuk, A szarvasmarha átlagletszámuk 432 darab, ebből 102 a tehén, évi 3400 li-. teres tejhozammal és évente 250—270 darab hízómarhát adnak el. Ütvén darab kocájuk van. A dolgozótagok száma 340, az egy tagra jutó munkanap 207, a tízórás napi kereset 137 forint volt 1971-ben. A nagy taglétszám ugyan megmaradt a 60-as évek közepére is, de a nehéz munkából sokan kiöregedtek. Másrészt a termőre forduló almások a cukorrépaszedéssel egyidőben kívánták a mind több kézi munkát. Ügy látszott, hogy a cukorrépa termesztése veszélybe kerül. Tavasszal jó volt, hogy munkát tudtak adni a cukorrépa- egyeseléssel, kapálással azoknak a tagoknak, akikre őszszel almaszedésnél számítottak. A vezetőség válaszút elé került. Végül a cukorrépabetakarítás gépesítése mellett döntöttek. Megmaradt a tavaszi foglalkoztatottság, őszszel pedig a tagok nagyobbik hányada, idősebb emberek és nők mehettek at almáskertbe dolgozni. A cukorrépára azért is szükség van a gazdaságban, mert a kevés szántóról, az egy egységnyi területről így magasabb termelési értékhez jutnak. Ugyanakkor a cukorrépa-termesztés segíti a takarmányellátást is, a leveles répafej és a gyári mellék- termékek visszajuttatásával. Az első esztendő 1967. volt, amikor a szövetkezet megkezdte a gépesítést. Csehszlovák OCZ fejelő és VCZ kiszedő gépeket vásároltak. Ezzel csak részben gépesítették a répa-betakarítást, de a legnehezebb két munkát, a kiemelést és a fejelést megoldották A korábbi területet nemcsak megtartották, hanem növelték is. az 1966-os hatvan holdról 1969-re 100 holdra gyarapították a cukorrépa vetését. 1970-ben újabb gépet vásároltak, egy E—773 NDK-gyártmányú fe- jelőt. Igazi fordulatot 1971. hozott, amikor megvásároltak egy francia BARRAULT- LÉPINE kiszedő és felszedőrakodót. A francia gépsor harmadik tagját, a fejelőt két darab E—773-as NDK-gép helyettesíti. Azért döntöttek az NDK-gép mellett, mert a leveles répafejet teljes egészében betakarítja, azt ösz- szezúzva vontatóba rakja. A betakarítási gépsor utolsó tagja a szovjet gyártmányú BUM—U—4M járműbuktató és prizmázó, amit a vásárosnaményi vasútállomáson építettek be a Szerencsi Cukorgyárral kooperálva. Ugyanis a nagy teljesítményű gépet a termelőszövetkezet egyedül nem tudta volna kihasználni, a hiányzó kapacitásra a gyár szervez szállítást. A hatvanas évek közepén a hagyományos termesztési móddal hatvan hold volt a szövetkezet répaterülete, a gépesítés megkezdése óta fokozatosan növelik a termő- területet, 1972-ban már 120 holdról takarítanak be termést. Növekedett a terméshozam is: 1965-ben 203 mázsa, 1967-ben 230, 1971-ben 255 mázsa, 1972-ben pedig 300 mázsa körül lesz a hol- dankénti termésátlag. Milyen előnyöket hozott a betakarítás gépesítése Vásá- rosnaményban ? Egy mondatban úgy is lehetne felelni: elérték, hogy egyáltalán tud. nak cukorrépát termelni, mert kézi erővel ez lehetetlen volna. Előny, hogy az idős tagok, de a nők nagy része is a betakarítás idején a még értékesebb almaszedésben tevékenykedhet. Itt könnyebb munkát jobb körülmények között végezhetnek, (például válogatás fedél alatt). Azt is elérték, hogy a szövetkezetben ugyanannyi munkaerővel nagyobb értéket tudnak előállítani. A gépesítés vonzza a fiatalokat. A cukorrépa-betakarításban dolgozók átlag- életkora jelentősen csökkent: a szakmunkásoké 39-ről harmincnégy évre, a gépkiszolgáló segédmunkásoké pedig a korábbi kézi cukorrépaszedők 53 évéről 22-re. Ez azt bizonyítja, hogy a gép melletti segédmunka a fiatalok számára is „elviselhető”. A gépesítés előtt a cukorrépában foglalkoztatottak 11,4 százaléka volt szakmunkás, most 61 százalék. A gép ilyen minőségű változás mellett a munkaszervezést is magasabb fokon igényli, ami nemcsak a cukorrépa-betakarításra, hanem más munkák szervezésére is kihat. A betakarítás termelékenységét az alábbi adatok jól példázzák. Egy fő egy napi 10 órás kézi munkájára a hagyományos termesztéssel 12 mázsa répa és 6 mázsa leveles répafej felszedése jutott, jelenleg 76 mázsa répa és 32 mázsa leveles répafej. Kézi betakarításnál holdanként 20—22 munkanapot használtak fel, most amikor a termésátlagok is emelkedtek 3,1 munkanapot. Az egy munkanapra jutó termelési érték akkor 369 forint volt, a pettójövedelem 85 forint, 1971-ben ez 762 forint, illetve 173 forint (50 Ft-os átvételi árral). A Vörös Csillag Tsz-ben a kevés szántó és a nagy állatsűrűség ellentmondásának feloldásában is segít a cukorrépa-termesztés. Hagyományos módszerrel képtelenek voltak a leveles répafej 30—35 százalékánál többet betakarítani, ez is rossz minőségű, földes volt. többször megbetegedést is okozott a szarvasmarháknál. 1971-ben a teljes gépesítés évében 113 mázsa leveles répafejet nyertek holdanként, ami biz- I tosítja, -a szarvasmarha siló- I takarmányát. így a gépesítés óta nincs szükség főveté. sű silóra. A cukorgyári melléktermékek, a répaszelel, melasz, karbonoddal dúsítva a hizómarhák alaptakarmányát jelentik. Az ismertetett NDK és francia gépsor kombinálásával az idén 10 órás műszakban 200Q mázsa cukorrépát tudnak átlagosan betakarítani. Az NDK-gépnek a takarmánynyerésben van nagy előnye, a francia gépek pedig egyszerűek, üzembiztosak. Ez a három menetes betakarítási forma olyan előnnyel is jár, hogy osztva végezhetik a munkát, vagyis nem kell egyszerre működtetni az egész gépsort. A zavartalan szállítás érdekében a fejeléssel és kiemeléssel egy-két nappal megelőzhetik a felszedést. Egyéb előnyök mellett, egy esetleges géphibásodás miatt nem kell a munkában részt vevő egész gépsornak leállnia. A szovjet buktató-prizmázópak nemcsak a kéz; munka felmentésében van előnye, hanem a nagy teljesítménye miatt is. A szállítógépeknek nem kell várakozni, gyorsabban fordulhatnak, kevesebb géppel megoldható a szállítás. A Vörös Csillag Tsz-ben 1971- ben 1 mázsa cukorrépa önköltsége 37,5 forintba került. 1972-ben a termésátlag emelkedett, de növekedtek az általános költségek is. A hetvenszázalékos állami támogatással BARRAULT—L felszedő, rakodó 64 ezer forint, viszont az alkatrészárak erősen emelkedtek ehhez a géphez: a nagy felhordólánc 70 ezer forintba kerül, amit elég gyakran kell cserélni. így az idei önköltség magasabb lesz a tavalyinál, de 42, 45 forint fölé az előzetes kalkuláció szerint így sem emelkedik. Vásá- rosnaményban a gépesítéssel és egyéb agrotechnikai feltételek biztosításával a régi áron sem volt veszteséges a cukorrépa-termesztés. Most pedig a felemelt 65 forintos árral jelentős jövedelmet hoz a szövetkezetnek. A termelőszövetkezet ez évben egyesül a szomszédos olcsvai Uj Élet Tsz-szel. 1972- ben a két termelőszövetkezet 200 holdon termelt cukorrépát. Jövőre a gépek jobb kihasználása végett 250 holdat fognak termelni. Vá- sárosnamény példája azt igazolja, a cukorrépa-termesztés lehet jövedelmező, megoldható az ország gondja : saját erőből megtermelhetjük a szükséges cukrot. Csikós Balázs Az állati ergdetű fehérjék fogyasztása egyre nő hazánkban. A lakosság mind több húst, tojást és tejterméket igényel, ezek előállításához pedig egyre több fehérjedús takarmányra van szükség. A hiányok pótlására, a fehérjetakarmány-importra évente több, mint 60 millió dollárt fordítunk. A hazai takar- mánybázis azonban még ezzel a jelentős importtal sem biztosítja az állatállomány fehérjeszükségletét, jelenleg 23—24 százalékkal kevesebb a takarmányfehérje a kelleténél. A számítások szerint 1985-ben már félmillió tonna takarmányfehérje hiányzik az ellátásból — ha sürgős intézkedésekkel nem fejlesztik a fehérjetartalmú, vagy fehérjepótló anyagok előállítását. Ebben kulcsszerepe van a vegyiparnak, azoknak az eljárásoknak, technológiáknak, amelyekkel szintetikus úton pótolhatják a fehérjeszükségletet. A vegyipar feladatát, az új eljárások megvalósításának lehetőségeit elemzi az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciója, amelyet már elfogadott az OMFB plénuma, s így egyre inkább figyelembe veszik a kutatásnál, termelésnél is. A koncepció összefoglalja azokat a fő területeket, amelyektől a fehérjepótlás várható. Foglalkozik a takarmányélesztők előállításával, a kőolaj és földgáz alapú szintetikus fehérje-előállítással, valamint a sok nitrogént tartalmazó ve- gyületek, például a karbamid és az ammónia alkalmazásával is. A koncepció megállapítja: a különböző takarmányéleszA Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola a Bulgáriában lévő russei mezőgazdasági technikummal tart kapcsolatot. A két intézet oktatói cserelátogatáson szoktak részt venni. A közelmúltban a nyíregyházi főiskoláról egy 20 fős csoporttal jártam kint tanulmányúton. Sok egyéb értékes tapasztalat mellett igen gazdag élményt szereztünk az egyik gombatermesztő üzemben. Russétől néhány kilométerre csodálatos környezetben egy kis falucska húzódik meg. A falu neve Kraszen, ahová vendéglátóink elvittek minket. Mi kevésbé ismerjük, de a német, francia, svájci, osztrák, angol gombakedvelő emberek igen. A falucska messze földön híres, gombagyára nyáron 24 óra alatt 24 tonna árut ad. Több, mint 20 áruféleségből válogathat a megrendelő. A kraszeni parasztoknak jó megélhetést biztosít a gyár egész évben. Télen, amikor a termelőhely kevesebb, csirkét dolgoznak fel. így állandóan foglalkoztatni tudnak, három műszakban 450 embert. A gyár maga igen modern, szép. Itt csak a feldolgozás történik. A hozzá tartozó kilenc pince tulajdonképpen a termelőhely. Hegyoldalba vágott óriás labirintusokról van szó. Összesen 22 ezer négyzetméteren 18—19 Celtők jelenleg a takarmányfelhasználás 1—3 százalékát adják, ajánlatos azonban ezt az arányt 6—8 százalékra növelni, hiszen ez az értékes anyag 40—45 százalékos fehérjét tartalmaz és vitaminokban is gazdag. Az élesztők előállíthatok melaszból, szulfitlugból (a papíripar mellékterméke) és cellulóztartalmú hulladékból, tejsavóból. A szakemberek igen nagy jövőt jósolnak a tejsavóbázis taker- mányélesztő-termelésnek, hiszen hazánkban évente mintegy 300 ezer tonna tejs^vó keletkezik, s 1980-ban már több, min1 380 ezer tonnára lehet számítani. A nyersanyagellátást figyelembe véve a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet szerint két, napi 100 ezer köbméteres és hat, napi 50 köbméteres élesztőgyár létesíthető. A szulfitlug hasznosítására évi 1600 tonna kapacitású takarmányélesztő üzem létesítését javasolja a tanulmány. A szénhidrogén bázisú takarmányélesztő és más fehérjetartalmú anyag előállítása még külföldön is elsősorban laboratóriumi méretekben történik- Az iparilag fejlett országok azonban fokozatosan felkészülnek a földgáz- és a kőolajalapú szintetikus fehérjegyártásra; az ezzel kapcsolatos kísérletek nálunk is igen jó úton haladnak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciója hangsúlyozza: a vegyiparnak fontos feladata, hogy a fehérjebázis megteremtésére feltárja a nemzetközi kooperációs lehetőségeket, kialakítja az együttműködést a Szovjetunióval. (MTI) sius-fokon 85—95 százalékos páratartalom biztosításával, légkondicionáló berendezések védelme alatt fejlődik a csiperkegomba. A táptalaj lótrágya. Hőkezelés, 22 napi érlelés után polcokra terítve, vagy ládákba kerül — mielőtt pétisóval, szuperfoszfáttal, szervetlen anyagokkal keverik. A 18—22 centiméter vastag táptalajt oltják be mycellium- mal. 2—3 nap múlva betakarják tőzeggel. A beoltást követő 22—25 nap múlva kezdődik a csírázás, s 60—70 nap múlva szedhetik a termést. Igv évente háromszor, négyszer állíthatják be a pincéket. A leszedés után a táptalajt fertőtlenítik, s a mezőgazdaságban hasznosítják. Négy éve dolgozik a gyár. Jelenleg négyzetméterenként 7—8 kiló gombát nyernek. Ezt a termésmennyiséget fokozni kívánják. Nyáron nemcsak pincékben, fólia alatt is termesztenek gombát. Megkóstoltuk késztermékeiket. Nyersen savanyítva, csirkével, vagy hallal krémmé dolgozva egyaránt finom. Nem véletlenül szólok bolgár élményeink közül éppen erről. Városunk piacán nagyon keresett cikk a gomba, mindig kevés van belőle. Lukácskó Zsolt mezőgazdasági főiskola MUNKÁBAN A FRANCIA FELSZEDÖGÉP. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELEI) BULGÁRIÁBAN LÁTTUKt Gombatermesztés nagyüzemben
