Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

1972. októíjer 13, KELET-M AGY ARORSZ ÄÖ S. oldal Intézkedések a péfalkatrész- ellátás javítására Az ország gép- és jármű- állománya az elmúlt öt év­ben mintegy 28 százalékkal nőtt, a pótalkatrészek iránti kereslet pedig ennél is na­gyobb mértékben fokozódott, mert a régi gépek, készülé­kek közül igen keveset selej­teznek ki, azokat is újra és újra igyekeznek felújítani. A gépipartól a különböző vál­lalatok tavaly 5,8 milliárd, az idén több, mint 6 milliárd forint értékű pótalkatrészt kértek, az igényeket azonban nem mindenből tudják ki­elégíteni. A Kohó- és Gépipari Mi- nisztépijm többször foglalko­zott a pótalkatrész-ellátás helyzetével, s mindenekelőtt a mezőgazdasági gépek, a közúti jármüvek és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész- utánpótlásának javítására ho­zott intézkedéseket. Mint a minisztériumban elmondták, a legjobb eredményt a mező­gazdasági gépek alkatrész- ellátásában érték el. Az éve­kig tartó, nyomasztó alkat­részhiány lényegében meg­szűnt, s legalább is a hazai gyártmányú gépek munkáját az idén már nem akadályoz­ta alkatrészhiány. További kulcskérdés a jár­műipari termékek alkatrész- utánpótlásának megoldása. Valamennyi érdekelt válla­latnál intézkedtek a helyzet megjavítására. A Csepel Autógyárban egyes felszaba­duló kapacitásokat fordíta­nak a pótalkatrészgyártás fokozására, a Magyar Vagon- és Gépgyár negyedik ötéves tervét szintén úgy módosítot­ták, hogy a tervezettnél va­lamivel kevesebb futóművet gyártanak, s az így felszaba­duló erővel pótalkatrészeket készítenek, fejlesztési terve­ket dolgoztak ki a sebesség- váltó-hiánv felszámolására is, s addig is. amíg e tervek rea­lizálódnak, kooperációk ki­építésével gyártanak az eddi­ginél jóval többet a fontos alkatrészből. Az exportált autóbuszok pótalkatrész-ellá­tása máris javult, s a negye­dik ötéves terv második fe­lében további általános javu­lásra lehet számítani. A minisztérium értékelése szerint gpyhíiitek a tartós fogyasztási cikkek pótalkat­rész-ellátásának nehézségei is, az igényeknek azonban csak 79 százalékát tudták ta­valy kielégíteni. A javítások úgynevezett csúcsidőszakai­ban továbbra is gyakori az alkatrészhiány. A nyár fo­lyamán kevés volt a hűtő- szekrényekhez szükséges agg­regét, tavaly karácsony táján tv-képcsőből nem volt ele­gendő, s gyakori és jogos pa­nasz hangzik el amiatt is, hogy nincs elegendő alkat­rész a centrifugákhoz. Egyes régebben gyártott elektro­mos forróvíztárolókhoz és porszívókhoz ugyancsak ne­héz alkatrészt kapni. A mi­nisztérium felhívta a válla­latokat, hogy gondoskodjanak a hiányzó alkatrészekről, kü­lönösen azokról, amelyek konstrukciós, vagy technoló­giai fogyatékosságuk miatt az átlagosnál gyorsabban kop­nak. A minisztérium rámutat, hogy a pótalkatrészek gyár­tása általában nyereségesebb, mint azoké a termékeké, amelyekhez az alkatrészek készülnek. így anyagilag is érdekeltek a vállalatok a nfegfelelő alkatrész-utánpót­lás megszervezésében. Igaz ugyan, hogy ha ugyanazokon a berendeléseken, ugyanazzal az erővel teljes gépeket, ké­szülékeket állítanak elő, össz­termelésük. és így nyeresé­gük is nagyobb lesz, a társa­dalom érdeke azonban meg­követeli, hogy az egyébként szintén nyereséges pótalkat­részekről mindenképpen gon­doskodjanak, mert enélkül termékeik nem teljes érté­kűek. A minisztérium a pót­alkatrész-utánpótlás helyze­tét továbbra is figyelemmel kíséri, hogy a javuló, de még távolról sem kielégítő alkat­részellátás-helyzet normalizá­lódjék. Nem magánügy a felnőttoktatás Béremelés, jutalom a felnőtt „diákoknak“ Minden második embert érint Városi értekezletet tartot­tak október 12-én délelőtt Nyíregyházán a felnőttokta­tásról. A városi tanács nagy­termében rendezett megbe­szélésen a Hazafias Népfront, az SZMT, a megyei tanács és a társadalmi szervek, műve­lődési intézmények képvise­lői vitatták meg a tenniva­lókat. Kellner Ferencné, a népfront nyíregyházi városi titkára mondott bevezetőt, majd Horváth Miklós, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályvezetője ismertette a felnőttoktatás helyzetét, gondjait. Megyénkben a felnőtt la. kosság 59 százaléka nem rendelkezik az általános is­kolai alapvégzettséggel. Sa­játos feladatokat ró a mun­kahelyek vezetőire és a mű­velődési intézményekre, hogy az alapvégzettséggel nem rendelkezők húsz szá­zaléka a fiatalabb korosz­tályhoz tartozik. Az utóbbi években a megyében is csök­kent az érdeklődés — első­sorban a dolgozók esti és levelező általános iskolai ok­tatása iránt. Fodor Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjének referá­tumából megtudtuk: Nyír­egyházán mindössze hatvan felnőtt végzi jelenleg a dol­gozók általános iskoláját. Ennél lényegesen jobb a középiskolai tanulásban részt vevők aránya: csak a Kos­suthban, a dolgozók gimná­ziumának tagozatán hat-hét. százan kezdik meg tanév elején a tanulást. És minden évben növekszik a létszám, a tan érmék zsúfoltság? azonban nem teszi lehetővé, hogy újabb osztályokat in­dítsanak. Az idén 45 felnőt-, tét kellett elutasítaniuk emiatt — mondta el a tago­zat vezetője, Németh István. A továbbtanulási kedv megcsappanásának okait ku­tatva az aktivaártekezleten elmondták; a felnőtt „diá­kok" egyharmada részesül a törvényben biztosított tanu­lási kedvezményekben. Több munkahelyen nem engedik ei a tanuló felnőtteket a fog­lalkozásokra. beszámolókra, néhol levonják a keresetük­ből az iskolában töltött órák­ra járó díjakat, másutt a szabad szombatokat veszik -1 a dolgozóktól. Olykor a mű­szakbeosztásoknál — bár er­re lenne lehetőség — nem veszik figyelembe a tanuló felnőttek érdekeit. Még min­dig sok helyen magánügynek tekintik a dolgozók általános vagy középiskolai tanulását, s legfeljebb a szakmai tan­folyamok elvégzésére ösztön­zik őket. A városi megbeszélésen ar­ra is felhívták a figyelmet, hogy a munkahelyi közvéle­mény alakítása, a tanulás erkölcsi rangjának elismer­tetése mellett, ahol ez le­hetséges, meg kell találni a módját az anyagi honorálás­nak is. Gergely Ferenc, a Palma Gumigyár igazgatója arról számolt be, hogy az üzembe kihelyezett iskola­szerű és a különböző to­vább- és átképző tanfolya­mok legjobb tanulóit rend­szeresen 300 forint jutalom­ban részesítik, s az órabérü­ket emelik. Cseppentő Jó­zsef, a Szabolcs Cipőgyár igazgatója hasonló, bizonyít, ványosztás utáni jutalmazás­ról szólt, s hozzátette: a gyárban a szocialista brigá­dok kulturális vállalásának egyik kötelező pontja a még hiányzó általános iskolai végzettség megszerzése. A cipőgyárban a 700 dolgozó lő százalékának nincs meg az alap végzettsége. Távlati ok­tatási tervet készítettek, hogy a lemaradást minél előbb pótolják és azok is megsze­rezhessék a szakmunkás-ké­pesítést, akik a hiányzó ál­talános iskola miatt eddig ezt nem érhették el. A konzervgyár tapasztala­tairól Pallagi Lajosné el­mondta, hogy a nyolcvan százalékában nőket alkalma­zó üzemben elsősorban a szakképesítés megszerzésére Október 15-én jubileumi hangversenyt ad az idén öt­venéves fennállását ünneplő nyíregyházi általános mun­kásdalkör. A i..--ricz Zsig- mond Színházban délután f órakor sorra kerülő ünnepi hangversenyen Abari Attila az SZMT titkára emlékezik a fél évszázados munkásságról és adja át a kitüntetéseket. Az együt'est köszönti Maróti Gyula, a Kórusok Országos ösztönzik a dolgozókat, de kihelyezett általános iskolai tagozatot is indítani szeret­nének az idén. Egy felmérés ugyanis rádöbbentette a gyár vezetőit, kollektíváját, hogy a dolgozók 45 százalé­kának nincs meg az általá­nos alapvégzettsége. Az írni- olvasni nem tudókat a szo­cialista brigádok vállalták; megtanítják őket a legele­mibb ismeretekre. Megyénkben is szorító gond a felnőttek iskolai és iskolán kívüli oktatása, amely nem lehet csupán az iskolák, a tanintézetek feladata. Első­sorban a munkahelyeken megoldható kihelyezett osz­tályoknak van nagy szere­pük, mert a megszokott kör­nyezetben maradhatnak a t?nuló felnőttek, megkímél: őket az olykor fárasztó utazgatásoktól is. Ahol vi­szont megszervezik a mun­kahelyi iskolai osztályokat ott gondoskodni szükséges r megfelelő körülményekről teremről, berendezési tár­gyakról, s az üzem, vállala jól teszi, ha részt vállal r dolgozók tanulási költségeb bői is. Jobb tájékoztatással me kell ismertetni a felnőtteké* azokkal a korszerűbb, rövi­dített, összevont tanulási formákkal, amelyeket ma már miniszteri rendelkezés is lehetővé tesz. Hasonlóan kevesen veszik igénybe az egyéni felkészülés, a magán­tanulás sokak számára ked­vező formáját, s nem élnek azzal a lehetőséagel. hogy ilyen tanulás után is jelent­kezhetnek osztályvizsgákra. P. G. Tanácsának főtitkára és át nyújtja a tagoknak az emlék­érmeket. A jubiláló munkás- dalkört a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola zenetagozatá­nak énekkara, az ifjú zeneba­rátok kamarakórusa. a Nyír egyházi Bessenyei György Ta­nárképző Fois ".óla női kara és a MÁV Debreceni Járműjaví­tó Üzem művelődési házának „Egyetértés" férfikara is kö­szönti ünnepi dalcsokorral. Ötvenéves a nyíregyházi általános munkásdalkör Nagycsaládosok Ezúttal a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsága legutóbbi ülésén került napi­rendre a nagycsaládos dol­gozók és a gyermeküket egye­dül nevelő anyák helyzete. Körültekintő vizsgálat előzte meg az értékelést. Egy sor mezőgazdasági üzemet, gaz­daságot, vállalatot kerestek fel és az ott dolgozó 361 nagy- családos adatait, véleményét tükrözi a MEDOSZ megyei bizottsága elé került jelentés. Keresel, me«élhe(és Kitűnt, hogy a nag.ycsalá- dok döntő többségénél egy kereső van, legfeljebb kettő és átlagkeresetük általában megegyezik a többi dolgozóé­val. Például a Csengeri Álla­mi Gazdaságban a család- fenntartó átlagkeresete 2438 forint. A felkeresett üzemek­ben találkoztak 7—9 tagú családról gondoskodókkal is. Náluk az egy családtagra ju­tó jövedelemrész — a termé­szetesen nagyobb összegű családi pótlékkal együtt szá­molva is — kicsira zsugoro­dik. Ennél is kedvezőtlenebb az anyagi helyzetük azoknak a családoknak, ahol a csa­lánfenntartók havi keresete nem éri el az említett átla­got. A példából is megállapít­ható, hogy a nagycsaládok esetében a megemelt psaládi pótlék sem befolyásolja a jövedelem alakulását olyan mértékben, hogy egy-egy el­tartottra az átlagos létszámú­családokhoz hasonló összeg jusson. Annak ellenére, hogy például az Apagyi Állami Gazdaságban 66 családnak összesen több, mint 20 ezer. a Mátészalkai Állami Tan­gazdaságban 175 családnak közel 40 ezer forint pluszjö­vedelmet jelent havonta csu­pán a családi pótlék maga­sabb összege. Se«í(sé» a lohb ;»y ermekesefcnek A vállalatok, a gazdaságok minden eszközzel igyekeznek levenni a több gyermek ne­velésével járó gondok egy részét a nagycsaládos, vagy egyedülálló dolgozóik vállá­rói. A MEZŐGÉP Vállalatnál például ezeket a dolgozókat az üzemi átlagbérnél maga­sabba sorolták. A vállalat nyíregyházi gyáregységénél a nőnap alkalmából emelték a töbhsvermekes anyák bérét. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyírbátori üzemé­ben az egyedülálló anyák ke­resete 1700—2300 forint, a nagycsaládosoké 2500 forint az intézkedések eredménye­ként. Az agrotechnikai kuta­tóintézetben az ez évi bér­módosításnál ugyancsak fi- •yelernbo vették a nagycsalá­dosokat és bérüket rendezték. A Csengeri Állami Gazdaság an a sokgyermekes, vagy venneküket egyedül nevelő anyákat olyan munkakörök­ben foglalkoztatják. ahol nincs kötött munkaidő, és nem órabért, hanem havi fi­zetést állapítottak meg ré­szükre. Előnyben részesülnek a nagycsaládok a nyári fog­lalkoztatásnál és az iparita- nuló-íelvételnél, amint ezt a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Csengeri, a Kemecsei és a Fehérgyarmati Állami Gazda­ságban, valamint az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban ta­pasztalták. Különböző munkaidő-ked­vezményeket is nyújtanak a nagycsaládos, vagy egyedül­álló anyáknak. A MEZŐGÉP Vállalat kollektív szerződése biztosítja, hogy őket például harmadik műszakban nem szabad foglalkoztatni és túl - órázjatni is csak rendkívül indokolt esetben lehet. A Kemecsei Állami Gazdaság­ban a lakásukhoz közeli munkaterületeken dolgoz­nak, éjjeli és túlmunkára nem veszik igénybe és szabad szombatot is kapnak. Hason­ló a helyzet a vásárosnaményi ládaüzemben. valamint a vízügyi igazgatóság munka­helyein. Uszföndíj — gyermekeknek Elsősorban ezek a családok részesülnek a segélyalapok­ból. Évenként két alkalom­mal is kapnak a legtöbb he­lyen nagyobb összegű támo­gatást. Az ösztöndíjak elosz­tásánál is elsőséget nyernek a nagycsaládos dolgozók te­hetséges gyermekei, például a MEZŐpÉP Vállalatnál és az állami gazdaságok többsé­gében. A segítségnek számtalan más módját is alkalmazzák az üzemek, gazdaságok. Pél­dául a természetbeni járan­dóságon felül kapnak ­vezményes tejet több g Ságban, vagy kedvezőién >s áron zöldséget. gyümölcsét, stb. A vízügynél kaszálót, di­ót adnak. A Bglkányi Ali mii Gazdaságban a kenyérgabona­járandóságnál magasabb ár­pótlékot, valamint téli tüze­lőt. juttatnak. A különböző mezőgazdasági üzemekben szervezett közös kirám'u'H- sok, az országjáró, de a kül­földi utazások költségeihez s minimális hozzájárulást kell fizetniük. Támogatást kannak a na«P> családos dolgozók munkr- e- lyelktől a lakásépítéshez is. Jutányos áron bpr "tt anya­got, fuvart, sőt társadalmi összefogás nyomán szakmun­kát is, mert nem egv példa van arra, hogy szocialista bri­gádok vállalnak munkát. a sokgyermekes családok ottho­nának felépítésénél. A vizs­gálat során meghallgatott nagycsaládos dolgozók közül 304-nek van saját otthona és többségük kétszobás lakás­ban lakik családjával. Kádár Edit BOUSODNADASDI MEGRENDELÉSRE vibrációs be­rendezés készül a HAFE-ban. Képünkön: Bunkóczi Bé'a he­gesztő a borsodi megrendelésen dolgozik. (Hammel József felvétele' SZABÁLYSÉRTÉSEK A kerékpár és a rádió L. I. nyíregyházi lakos, se­gédmunkás, akinek havi jö­vedelme 1700 forint, orgazda­ság miatt került a városi ta­nács vb szabálysértési osz­tályához. Az eset még 1972. május 8-án délelőtt történt Nyíregyházán, a Búza tér&n az ABC-áruház oldalánál léve italkimérő helyen, összetalál- kozot* egy általa ismeretlen személlyel, akivel hosszabb ideig iszogatott, majd amikor pénzük elfogyott, az ismeret­len felajánlotta kerékpárját, hogy azzal menjen el B. A. nyíregvházi lakoshoz s kínál­ja fel neki eladásra. Ez meg is történt. Az ismeretlen sze­mély kerékpárját L. I. eladta ötszáz forintért azzal, he • az a sógoráé, ezt követően to­vább iszogattak az ismeret­lennel. L. I. állítása szerint nem tudta, hogy a kerékpár lopott volt. Amikor a későb­biek során megtudta, hogy lopásból származik, B. A.-nak megmondta, hogy nem a só­goráé, hanem egy ismeretlen személyé. Az ellopott kerékpár N. S. nagycserkesz! lakosé volt, az Aranyszarvas étterem elől vitték el. A károsult kerék­párját felismerte B. A. nyír­egyházi lakosnál. A nyomozás során L. I. azzal védekezett, hogy a kerékpárt egv általa ismeretlen személy megbízá­sából adta el, nem tudta, h^)gy az lopott volt. Az ügyben a szabálysértési hatóság később hoz határozatot. ★ A rendőrség által tett fL jelentés alapján indult mé az eljárás egy táskarádió el­lopása ügyében. B. M. nagy­cserkesz: lakos Nyíregyházán a Búza téren, a niacon kabá­tot vásárolt. Amíg a kabá­tot felpróbálta, addig a tran­zisztoros táskarádióját a be­ton virágtartójára tette. Pró­bálás után vette észre, hogy rádióját ellopták. Értesítette a rendőrséget és az intézkedő rendőr az ÁFÉSZ ABC-áru­ház italkimérő helyiségénél kereste a tettest. Meg is ta­lálta B. A. nyíregyházi lakos személyében. A táskarádió a kabátja zsebében volt elrejt­ve. Először tagadta, azonban a motozásnál a rádiót megta­lálták. B. A. cselekményével a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Enyhítő körülmény­nek vették, hogy büntetlen előéletű. A rádiólopásért 1200 forint pénzbírsággal sújtották. A szabálysértési indoklásból érdemes kiemelni azt a részt, amely szerint a szabálysértők gyülekezőhelye lett a Búza téren lévő italmérő helyiség. Több tulajdon elleni szabály- sértés, orgazdaság és nem utolsósorban köztisz'asági szabálysértés elkövetése kap­csolódik ehhez a helyhez. f. p;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom