Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
fi Mr! a! W'TtíT-M AGV AHÖ#** * mi. oKSBer ft. Kissinger visszautazott Párizsba KÖZEL KELETI HELYZETKÉP Egyiptom védelmezi a pa*eszt*nai nép jogait Srokkó rj'ciliában fi.) Magna Graecia tájain Visszautazott Párizsba Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója — jelentették be Washingtonban. Hozzáfűzték, hogy Kissinger még kedden találkozik Xuan Thuy-val, a párizsi Vietnam-értekezleten részt vevő VDK-küldöttség vezetőjével. A hírt a Fehér Ház jelentette be. Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden újabb tanácskozásra ült össze Xuan Thuy-val, a párizsi Vietnam- értekezleten részt vevő VDK- küldöttség vezetőjével — jelentette be Washingtonban Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője. Újságíróknak válaszolva megjegyezte: „a másik féllel kötött megállapodás értelmében ez idő szerint nincs más információm az önök számára”. Ziegler csupán annyit mondott még el, hogy Kissinger hétfőn reggel utazott el Washingtonból, s útjára — most először — többen elkísérték, közöttük William Sullivan, az amerikai külügyminisztérium államtitkár-helyettese. A Borba, a JKSZ központi lapja, keddi számában közli Joszip Broz Tito államfő. a JKSZ elnöke záróbeszédét, amelyet a Szerb Köztársaság társadalmi és politikai aktíváinak értekezletén mondott. Tito elnök záróbeszédében hangsúlyozta, hogy ennek az értekezletnek országos jelentősége van, nemcsak azért, mert a JKSZ legtöbb tagot számláló szervezetéről van szó, hanem azért is, mert Szerbia a legnagyobb köztársaság a föderációban. Tito utalt az osztályharc kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy a szerb pártban libe- rálisabban foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mint más köztársaságokban. Ez a magatartás balról is, jobbról is szabad utat adott az ellenséges nézeteknek. „Bár több esetben figyelmeztettem erre. mégsem változott semmi abban a módban, ahogy a belgrádi sajtó tárgyalta más köztársaságok ügyeit —mondotta Tito elnök. — A külföldi sajtó nagymértékben a belgrádi sajtót használta fei forrásul a Jugoszlávia-elle- nes támadásoknál. Ez a helyzet nem segített a többi köztársaságokkal való jobb kapcsolat létrehozásában". A demokratikus centralizmusról szólva kifejtette: „Elhanyagoltuk ezt a kérKissinger és Xuan Thuy találkozója a huszadik azoknak a megbeszéléseknek a sorában, amelyeket az amerikai politikus folytat a VDK megbizottaival Párizsban. A UPI amerikai hírügynökség hangsúlyozza, hogy Washington és Hanoi hivatalosan semmit nem nyilatkozik a találkozók esetleges eredményeiről, nem hivatalos körökre hivatkozva olyan értesüléseket közöl, amelyek szerint a párizsi megbeszéléseken ez idő szerint „az amerikai légitámadások befejezését magában foglaló tűzszünetről van szó, és arról, hogy hogyan kapcsolják ezt össze Saigon számára is elfogadható politikai megoldással”. Thieu saigoni elnök és köre a DIFK által javasolt három összetevőjű nemzeti egységkormányt nem hajlandó elfogadni. Saigoni jelentések szerint kedden a rezsim vezetősége minisztertanácsot tartott. Hírügynökségi tudósítók feltételezik, hogy a saigoni tanácskozáson a múlt heti párizsi megbeszélések adják a témát. dést. Ez az oka az országban uralkodó jelenlegi helyzetnek. Az eltelt időben országosan a JKSZ szerepét csak az eszmei vezetésre korlátoztuk, ez azonban nagyon kevés volt. Ezért történt kísérlet arra. hogy a pártszervezeteket vitaklubbá változtassák. „Nem lehet véletlen mondotta a továbbiak során — hogy éppen most különböző frakciók és csoportok tevékenykednek. Ezek a jelenségek akkor törnek felszínre. amikor a munkáspárt elveszítette világos eszmei irányvonalát, szervezetét és akcióképességét.” Tito részletesen foglalkozott a káder- politika problémáival. E kérdésben elsősorban az ifjúság gondiaival. Szóvá tette, hogy a KSZ szervezeteinek az egyetemeken nincs befolyása. Ez gyengíti az új értelmiséggel kapcsolatos nevelőmunkát és lehetőséget ad az ellenséges nézetek és az értelmiségellenes irányzat kialakulására és terjedésére. Ezt nem engedhetjük meg — hangsúlyozta. Tito elnök végezetül hangsúlyozta: a munkásosztály azt akarja, hogy a Szerb Köztársaságban is megkezdték a JKSZ végrehajtó irodája levelében foglaltak megvalósítását. El Zajjat egyiptomi külügyminiszter az ENSZ-köz- gyúlés ülésszakáról Kairóba visszatérve hétfőn a repülőtéren adott nyilatkozatában rámutatott, hogy Egyiptom továbbra is védelmezi a Palesztinái nép jogait és nem mond le az Izrael által megszállt arab területek egyetlen részéről sem. Bejelentette, hogy a közel-keleti válság kérdését november 21-én vetik fel a közgyűlés előtt. Az egyiptomi diplomácia feje ebből az alkalomból ismét visszautazik New Yorkba. Joseph Sisco, az amerikai külügyminisztérium délázsiai és közel-keleti ügyekkel foglalkozó államtitkára' Washingtonban hétfőn vacsorán vett részt az izrael: nagykövetségen és azt követően megbeszéléseket folytatott Jichap Rabin nagykövettel. Bár az eszmecsere tartalmáról hivatalos bejelentés nem történt, a Reuter hír- ügynökség értesülése szerint Sisco az amerikai kormány aggodalmát juttatta kifejezésre a vasárnap Szíria és Libanon ellen végrehajtott izraeli támadás kapcsán. A Pravda keddi szamában a lap kairói tudósítója a Szíria és Libanon elleni vasárnapi izraeli légitámadást kommentálva hangsúlyozza: Izrael ezúttal még azt sem tartotta szükségesnek, hogy formális ürügyet keressen a provokáció igazolására. A cikkíró emlékeztet arra, hogy az Izraellel szomszédos arab államok erőfeszítéseket teltek arra, hogy ne szolgáltassanak ürügyet Tel Aviv esetleges provokációihoz. A Palesztinái ellenállási mozgalom egységeit például a közelmúltban az Izraellel határos körzetekből Libanon területének belsejébe helyezték át. Ily módon Tel Aviv akciói az arab országok elleni nyílt provokációt jelentik, amelyek a közel-keleii konfliktus további kiélezését célozzák — hangsúlyozza a Pravda. A turisták Olaszországot elöntő lávafolyama Nápolynál megtorpan. Az Európából indulók beérik az eddig meghódított területekkel. Hazánk fiai is alig-alig merészkednek tovább, s nem csupán a távolságok miatt. Sok téves információ él nálunk á köztudatban, bizonytalanok a Szicíliára vonatkozó személyes beszámolók. Én is féllem indulás előtt. Kiderült: fölöslegesen. Az idegent délen is ugyanolyan felkészültséggel fogadja a jól szervezett olasz turizmus, mint bárhol másutt. Annyi a különbség, hogy az olcsó szállodák — legalábbis ősszel, szeptemberben — jóval olcsóbbak, mint Velencében vagy Rómában. Egy a kockázat ebben az évszakban : sirokkó lehetséges. Dionysios városa A görög és a római színház kárpótol, a kőfejtő, ahol a „Dionysios füle” nevű hatalmas, híres barlangban barangolhatunk. Az ókor rajongói hetekre találhatnak látnivalót a városban es környékén. Bebörtönzött tenger A szemét és elhanyagoltság egyébként a siracusaiakat is bántja. Az egyik helyi újság, az II Gazettino di Siracusa azt panaszolja, hogy az archeológiái zóna — ahol a legtöbb műemlék található — tele van apró léggyel. S hogy ez nemcsak egészségtelen, hanem rossz hatással lehet a turistaforgalomra is. Az egészségügyi hivatal csak te- hetetlenkedik... A másik lap, a Siracusa di Nuova a tengerről ír igen élesen. A La Sicilia című lapból idéz, amely azt hánytorgatja „Zárva tartott tengerpart” címmel, hogy a siracusaiaknak húsz kilométert keli utazniok tiszta vizű strandért. A város körül tele szeméttel a tenger, a szennyvíz is derítetlenül ömlik bele, fürödni lehetetlen. A korszerű csatornázást csak ígérgetik. A lapok erélyes intézkedéseket kérnek, a többi között a szemetelők megbirságolását. Nem aknázzák ki eléggé az adottságokat. A 397-ből — szintén ante Cristos — származó építmény romjai olyan lenyűgözően érdekesek, hogy habozás nélkül adtam kétszáz lírát és egy doboz cigarettát a komoly, értelmes kisfiúnak, aki kísért. Hadd írjam ide a nevét is: Osvaldo Spinoso, 15 éves és könyvelőnek készül. A fizetség úgy látszik megfelelt, mert utána még virágot is kaptam. Az alapos idegenvezetés közben — Osvaldo megmutatta például, hogyan szúrták le a fplypsó egyik fordulójában a belopakodó ellenséget, akiket előreyetődő árnyékuk elárult a rejtőzködő őrségnek.-S hogyan koptatta márványsimára a követ a lovak háta. amint kikötve a falhoz dör- zsölődtek — ámulva kérdeztem: — Miért nincsenek itt turisták? A Castellóban, a ragyogó napsütésben rajtunk kívül nem volt senki. A fiú dühösen válaszolt:-— Mert nincs propaganda. Bizonyára igaza van. És ez nagy kár. Aranybányát rejtegetnek a siracusai romok. Nem is lenne nehéz sokkal jobban kiaknázni. Osvaldo, miután kikérdezett, ki vagyok, búcsúzóul a lelkemre kötötte- csináljak propagandát Euralios kastélyának. Szívesen megígértem. A föld alatti utak, termek, a torony vízköpő oroszlánjai, a hatalmas Cyclops-kövekből emelt óriási falak felejthetetlenek. Meg kell nézni őket. Csontos Magda Tito beszéde az osztáiyharcról Véres zavargások Észak-lrországban Az északír főváros az elmúlt éjszakán újabb véres zavargások és pogromok színhelye volt. Szélsőséges fiatalok üzletek kirakatait zúzták be, autókat gyújtottak fel és lopott autóbuszokkal száguldoztak Belfastban. Az egyik katolikus negyedben iskolák és templomok égtek le, bomba robbant az egyik polgárjogi vezető látásán. Amikor a „biztonsági erők” megpróbáltak rendet teremteni, a szélsőségesek eddigi támogatóik ellen fordultak és tűzfegyvereket is használtak velük szemben. Az Összetűzésekben négy éthber vesztette életét. A brit hadsereg szóvivője szerint két protestáns tüntetőt, hétfőn este egy katonai jármű gázolt halálra. Az ulsteri véderő (UDA) félkatonai protestáns szervezet közölte, hogy ezek után ellenségének tekinti a brit hadsereget és a kormányt is. Az éjszakai zavargások alkalmából 30 személyt őrizetbe vettek, 12 brit katona megsebesült, öt polgári személyt súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az UDA Londonderryben magára vállalta a felelősséget egy műtrágyagyárban történt robbanásért. Kínai vélemények az ENSZ-közgyűiésröl A szerdai kínai lapok az Uj Kína hírügynökség terjedelmes tudósítását közük az ENSZ-közgyülés vitájáról. A tudósítás a vitát összefoglalva úgy igyekszik feltüntetni, mintha a közgyűlésen a fő ellentét a „harmadik világ” és az „egy vagy két szuperhatalom” konfliktusa lett volna ás a kínai felszólalás a „harmadik világ” és a „kis és középországok álláspontját” fejezte volna ki. Az Uj Kína tudósítása ugyanabban a szovjetellenes szellemben — bár nem ugyanabban a hangnemben íródott, mint a három vezető lap október 1-i közös vezércikke. A kínai értékelés azt emeli ki, hogy a „harmadik világ országai fokozódó fontosságú szerepet játr ok a nemzetközi üevekben” s igyekezett nyíltan vagy burkoltan szovjetellenes mondatokat idézni néhány harmadik világbeli ország küldötteinek felszólalásából. Az Uj Kína tudósításának tükrében úgy fest, mintha a közgyűlés vitája teljesen a kínai álláspontot igazolta volna, s a nemzetközi helyzet enyhítését és a világbéke védelmét illetően két „homlokegyenest ellenkező” álláspont létezne. Az egyik az igaz enyhülési irányzat. a másik a „hamis enyhülés és igazi expanzió”, ami az Uj Kína által közös nevezőre hozott „szuperhatalmakat” jellemzi. A kínai hírközlés a szerdai kommentártól eltekintve is idén először követte végig nagy figyelemmel a közgyűlés általános vitáját, a fent körvonalazott szellemben ismertetve az egyes beszédeket. Első állomásnak érdemes Siracusát kiválasztani, a Rómával csaknem egyidős, ősi várost. Fénykorában, az időszámítás előtti V. században, Dionysios tirannus uralkodása alatt Magna Graecia — Nagy-Görögország — fővárosa volt egymillió lakossal, virágzó kultúrával, nagy hatalommal. Kicsit Görögországba is érkezik, aki bejárja Szicília keleti és déli partjait. Taormina megrendítő görög színháza — nekünk, magyaroknak Csontváry csodás festménye okán személyes közünk is van hozzá — Agrigento fenséges templomai és számos más hely a hellén varázst közvetítik. Siracusa kiváltképp. Hajdani magja, az eredeti település. Ortigia, valójában sziget. Valaha itt állt a zsarnok palotája,: hatalmas falaktól őrizve, több kilométer hosszú titkos folyosók ágaztak szét innen. Platon is élt itt egy ideig. A későbbi, középkori város beépült a görög romok közé, ma is érintetlen arculattal. Antikvitás és a legmaibb ma természetes lélegzetvétellel él itt együtt. Kicsit talán túlzott természetességgel. Talán mert megszokták, hogy nagyon gazdagok antik maradványokban, mintha nem is becsülnék eléggé. Példa: Apolló dór temploma az i. e. V. századból a város közepén. Ahogy a prospektus mondja: Dél-Itália legrégibb antik temploma. A centrumban lelhető, egy festői piac mellett. így igaz. Festői a piac, de festői a szemét is, amit a dór oszlopok közé bedobálnak. Körülkerítették, rossz vaskapu őrzi a ma is nagyon szép falakat, nem lehet bemenni. Gyerekek másznak át a kerítésen, a park kiszáradt fái alatt égetik a szemetet. Zárva Archimedes barlangsírja és sok más érdekes maradvány, elhanyagoltan, megközelíthetetlenül. Szüts Dénes: 0ttplj-ilkötfóá#-? (t tktiiá 'Ücá&tLto II. Szóval a legképtelenebb dolgok is elém kerültek... Hiába. Aztán kérlek, pár nap múlva kaptam egy címet. Az illetőnek: volt egy aranybányaérdekeltsége Erdélyben, amelyhez egy elszegényedett gróf révén jutott, égiszén alacsony összegért, ö is évekig őrzött egy darab aranyat a szekrényében, kilincselt vele, de nem tudott vállalkozóra találni. Nem keseredett el. Tudta, egyszer még melléje szegődik a szerencse és akkor vége a nyomornak. Schaum- burg-Lippe herceg hirteler pénzzavarában őt kérte meg adja el horváfországi uradalmait. A fezőr el is adta egy nagy banknak, és ezen öt-hat milliót keresett. Elmondtam a fezőrnek a bauxitügyet... Szerinte a bankoknál nincs most keresnivaló, de ajánl egy ügyes embert, dr. Tetétleni Armin ügyvédet, aki neki is nagy segítségére volt. Talán ráharap a horogra...” Szász Dániel kipipálta a levelet, azaz átlós irányban bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig vékony tollvonással áthúzta. Ami eddig történt, csak előcsatározás volt. A bauxit és vele együtt Balátai Jenő regénye innen kezdődik... Az egyetlen kvalitás — gondolta Szász gz ő hivatásában. íóglolk'•’.áfában, ha megfelelően tudja az alakot egymás között és a világ többi részéhez fűződő viszonyát élőén ábrázolná Ám Balátai Jenő ügyénél nem elvonatkoztatható, költött vagy kitalált személyekről van szó, hanem élő, hús-vér figurákról, történelmi alakokról, meghalt és élő személyekről. Balátai Jenő meghalt. Meghalt úgy. hogv Szász még nem ismerhette, hiszen gyerek volt, tízesztendős, 1938- ban. Nélkülöznie kell tehát a személyes benyomásait, azokat az oly fontos impressziókat, amelyeket kizárólag a megismerés személyes folyamatában nyerhetünk valakiről. Arra a kérdésre viszont, hogy Balátaj Jenő Öngyilkos V lett-e, vagy meggyilkolták, a teljes és tökéletes bizonyítóanyag híján csak úgy lehe’ választ adni, ha Balátai jellemét, emberi habitusát, a világgal és az emberejgkel szembeni kapcsolatát is a legmélyebben ismeri. A végső következtetés utolsó aduját két dolog adhatja meg: egyik a szemtanú, aki ott volt azon a naoon, abban a lakásban és bevall valamit, másik az áldozat gondolkodásának ismerete. annak felismerése, ösz- szetört-e annyira a rá nehezedő nyomás alatt, hogy saját maga vessen véget életének, sljutott-e egy olyan végső következtetésre, hogy nincs lehetősége tovább élni, s feladja a harcot. Szász enyhén csípős gúnynyal állapította meg, most ő annak a detektívfelügyelőnek a helyzetében van, akinek a közvetlen környezetében, legalábbis a saját testületében kell a gyilkost keresni, és közben minden találatból neki is kijut egy-egy szúrás. A kötelesség magasztossága lenne a fő hajtóerő? Vagy inkább a fájó, égető kíváncsiság?... Az eddig feltárt anyag eléggé plasztikusan megmutatta Balátai Jenő jellemét, szándékát, emberi indítását, ha a levelek, az iratok és a tanúk hűen vallották, az igazat mondták. Ajánlatos azonban saját megfigyeléseit is felsorakoztatni. Szász Dánielné, született Balátai Éva ugyan két ember tulajdonságait viseli magán, de némelyeket apjától prökölt. Ha saját magát is kivallatná, kihallgatná, mit tudna Évával való megismerkedé sükrői elmondani?... „Fiatal, kezdő újságíró ypUqn-i, egy vidám városban. A színház mellett, a Marx Károly utca 31. szám alatti földszintes házban albérletben, de családias környezetben laktam egy idős asszonynál. Egyedül éltem, kielégítő körülmények között, jó ruhám, cipőim, megfelelő fizetésem volt. Független voltam, mert nem szerettem és nem gyűlöltem túlságosan senkit... Egyik este, 11 óra tájban — a nyomda későn zárt, és át kellett nézni még a külpolitikái oldalt — gyalogosan sétáltam hazafelé. Ä Marx Károly utcába több kis utca vezetett, az első egy rosszul megvilágított, piros téglákkal kirakott utcácska volt. A színház épületét körülvevő hatalmas fák alatti padok üresen lapultak. December 28-a volt. Az újévet vártam... Közömbös dolgokról gondolkodtam, a mun'-.á- tól kicsit zsibbadt fejjel ballagtam hazafelé. A téglákkal kirakott utcácskának a sarkán nő bukkant fel előttem... Két lépést tett, elesett... Bocsánat — mondtam udvariasan és a hóna alá nyúlva felsegítettem. — Ezek a kiálló téglák... (Folytatjuk