Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

SJW. dGRföé* '19, 1 dH!»' Ellenőrzés Műanyagból — „aranyatw a tsz-ekbe SZABOLCS-SZATMÄRBAN nem egészen két év alatt, 1971. januárjától 225 terme­lőszövetkezetnek, szakszövet­kezetnek vizsgálták meg a mérlegbeszámolóját a szak­emberek és összesen 142 millió forinttal kellett vál­toztatni az eredményt. A rendeletek előírásait, a pénzügyi „játékszabályok” megtartását a Pénzügymi­nisztérium bevételi főigaz­gatóságának megyei hivata­la ellenőrzi. Fontos állami érdek ez, hiszen a gazdasá­gi önállóság révén egy-egy tsz maga állítja össze mér­legbeszámolóját, teszi meg az adóbevallást, tehát ha valamit „elír”, akkor lehet, hogy a gazdaság pillanat­nyilag jól jár, de a másik oldalon kevesebb lesz a költségvetési bevétel, esetleg éppen a községi óvodának nem jut pénz, hogy éppen a tsz-tagok gyerekeit rendben ellássák. Emellett — a mező- gazdasági árak jelenlegi színvonalánál — a tsz-ek a különböző állami támogatá­sok révén jóformán többet kapnak vissza a költségve­tésből, mint amennyit oda befizetnek egy-egy évben. Ezért is fontos a befizetés alakulásának szemmel tartá. 8a. ellenőrzése. AZ EMLÍTETT 142 MIL­LIÓS mérlegbeszámolói elté­rés is két részből tevődik össze. A revízió szerint 45 millióval növelni kellett a tsz-ek által kimutatott ered­ményt, és 97 millióval csök­kenteni. Tehát a tévedések, amelyek általában nem szán. dékosak, hanem a pénzügyi rendeletek nem kellő isme­retéből adódnak, sokszor ép­pen a tsz-t sújtják. Előfor­dul az is, hogy egy mérleg- beszámolón belül növelni és csökkenteni is kell, mint például a kislétai Rákóczi Tsz-nél, ahol a költségek helytelen elszámolása és a készletek nem megfelelő ér­tékelése adott 3 milliós nö­velést és ugyanakkor két­milliós csökkentést. Az ellenőrzések kitértek az adózásra is. A megyében 18 millió forinttal kellett növelni az adóalapot a vizs­gált tsz-eknél, mert nem munkálták ki elég pontosan a költségeket. Ugyanakkor — főleg az utóbbi hónapok­ban — több gazdaság a pon­tatlan adófizetés miatt rossz helyzetbe hozhatja a jórészt tsz-adókból gazdálkodó köz­ségi tanácsot is. A pénzügyi fegyelem tu­lajdonképpen javuló tenden­ciát mutat a gazdaságokban — állapította meg a bevé­teli főigazgatóság a közel­múltban Karcagon megtar­tott területi tanácskozása is, ahol három megye tsz terü­leti szövetségeinek titkárai­val és revizori irodáinak ve­zetőivel találkoztak. Az el­lenőrzések is elsősorban a megelőzést szolgálják. hi­szen a tsz, ha időben észre­veszi a hibát, kérheti a ki­javítását — és ez sokkal olcsóbb, ugyanis a revízió után általában 20—30 száza­lékos bírságot is kiszabnak. Ezért kell, hogy a szövetsé­gek revizori irodáinak segít­ségével — működésük eddigi egy éve alatt is hasznos munkát végeztek, csökken­tek a pénzügyi, bizonylati hiányosságok —, valamint a belső ellenőrzéssel jobban éljenek a tsz-ek. A nyíregy­házi és fehérgyarmati járás­ban például gyakorlattá vált, hogy a tsz-ekre kivetett bírságok után „házon belül” az egyéni felelősségre vonás sem marad el, hiszen a hi­bák elkövetői mindig egyes emberek. Az utóbbi időben jelentős beruházásokat hajtottak vég­re a tsz-ek. Ezek több, mint egymilliárd forintba kerül­tek, s ebből mintegy félmil- liárd az állami támogatás összege volt. A beruházások elszámolásánál viszont nem mindig az érvényes jogsza­bályok szerint jártak el, így például a nagyecsedi Rákóczi Tsz sertéstelepénél 4 millió 700 ezer forint, a vásárosnaményi sertéste­nyésztő társulásnál 1 millió 400 ezer forint állami támo­gatást kellett visszavonni. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK ÖNÁLLÓ pénzügyi gazdálkodása az utóbbi években kezd megszilárdulni. A korábbinál egyre több, jól képzett pénzügyi szakember vesz részt az irányításban, akik már partnerei a ter­melést irányító szakembe­reknek és a termelésnek operatív és megbízható tájé­koztatást tudnak adni akár naprakészen a pénzügyi helyzetről, a jövedelmek alakulásáról, a megteendő intézkedésekről. Ezt szolgál­ják a visszatérő vizsgálatok is, hogy a már feltárt hiá­nyosságok ne fordulhassanak még egyszer elő ugyanabban a gazdaságban. A jó mérleg- beszámoló, a pontos pénz­ügyi munka, á bizonylati fe­gyelem segítséget nyújt a termelésnek a hosszabb táv­ra szóló tervek elkészítésé­ben, és a megalapozott ter­melésben. Lányi Bolond Nikecell Nyírmadáról Az irodaépület ablakaiból szép kilátás nyílik a Bala­tonra. A magyar vegyipar egyik fellegvárában vagyunk. A tiszai és a borsodi után ez állítja elő a legnagyobb érté­ket, A vegyipar üzemei közül pedig itt dolgozik a legtöbb ember. Hogyan kerültünk ide? El­kísértük hivatalos látogatás­ra Panyi Györgyöt, a nyír- madai Kossuth Termelőszö­vetkezet elnökét, hogy kikér­dezzük a nagyüzem vezetőit: miért szánták rá magukat, hogy először — és jó ideig utoljára — kooperációs kap­csolatot létesítsenek egy olyan kicsi szabolcsi termelőszövet­kezettel, amely hozzájuk ké­pest valóságos törpe: hi­szen ezernégyszáz holdján, százötven tagjával romdösz- sze 20 milliós évi érték elő­állítására képes. Jól jövedelme/ a falunak „Egy olyan termelőszövet­kezetet kerestünk, amely elég tisztességes ahhoz, hogy be­lássa: főfoglalkozása a mező- gazdaság és az együttműkö­dési alapon létrehozott mel­léküzem — a nyírmadai Kossuth több, mint egy éve működő nikecellüzeme — csak jövedelem-kiegészítő anyagi forrás lehet, jobban kifejezve: a tagság és a falu népe jó néhány lakosának jól jövedelmező — a mai átlag- kereseteinkhez szabott jöve­delmet adni.” Dr. Szőrffy István vezető jogtanácsos: elhatároztuk, hogy egyre növekvő nikecell- gyártásunkhoz nem Sza­bolcsból hozunk munkaerőt, hanem az aránylag könnyen 'szállítható gépeket visszük ■da hozzájuk, '■hol ezeket a nagyon könnyű, tehát költ­ségesen szállítható terméke­ket fel is használ­ja, elsősorban az élel­miszeripar. A TÁSZI, a ter­melőszövetkezetek áruértéké- sítési irodája, több szabolcsi termelőszövetkezetet ajánlott. Mi már első látásra a nyír­madai Kossuth Termelőszö­vetkezetet kedveltük meg. Jő belső eredményeiért, tartós munkaerő-feleslege miatt és nem utolsósorban jól kép­zett, a mi „ipari kihelyezé­sünkre” is alkalmas vezető gárdájáért. A gyár egész ve­zető gárdája leutazott, szem­ügyre vette a hét éve kihasz­nálatlanul álló épületet, melynek átvételében sokat segített a helyi tanács és a pártszervezet. így lett a NITROKÉMIA első — és so­káig még egyetlen — „falusi üzeme” Nyírmadán. Mind­össze néhány millióba került, amiben a mi általunk oda- vitt 3 millió forint értékű gépsorok játsszák a nagyobb értéket. Negyven dolgozónak ad állandó munkát, akik ugyanannyit keresnek benne Nyírmadán. mintha itt dol­goznának Balatonfűzfőn.” Uűanvag Ifid Szabolcsból A gyár, mint önálló egység kétfajta műanyagból csinál a szó majdnem szoros értel­mében aranyat: polisztirolból. Ez a nikecell, melynek janu­ártól nagyobbik részét Nyír­madán duzzasztják végter­mékké. A másik a poliészter, amelyből a Szabolcsban is közismert hullámos, sárgán áttetsző műanyag tetőelem ké­szül. Külön látványosság volt még a nyírmadai elnöknek is, mi mindent lehet készíte­ni nikecellből. Az egyik munkás például trónszerv ülőszéket faragott belőle ma­gának. Amott egy asszonyt láttunk. aki egy 4 méter magas nikecelltömböt úgy vitt, mint gyermek a labdá­ját. Könnyen tehette: a sú­lya csak harmincöt kiló. Lát­tunk nikecellből, kiképzett al- másládákat — jó lenne gon­dolkozni rajta, nem volna-e jobb a faládáknál. Es láttunk olyan henger alakú nikecriá tömböket melyekből egy ügyes gép segítségével papír­ként hántják le a megszám­lálhatatlanul hosszú „nikecelí- szőnyeget”. Sikerült meggyőződnünk két fontos dologról. Az egyik -a nikecell világpiaci fon­tossága. Előttünk kötöttek egy igen előnyös exportüzle­tet több 10 ezer tonna kül­földi értékesítésére. Mivel ebben barát' országok is ré­szesülnek, egy újabb gép­sort visznek le Nyírmadára és ezzel tulajdonképpen a nagyvállalat nikecellké- szítményeinek a nagyobbik része ebben a kis szabolcsi községben válik késztermék­ké. A másik fontos dolog a szabolcsi — és más — ipar- telepítéseknek ez a fajta, a mammutgyár és a parányi termelőszövetkezet közötti megállapodás az egyik leg­szerencsésebb módja. A NIT­ROKÉMIA ugyanis megen­gedheti magának, hogy — miután levitte gépeit — Nyír­madára —, leviszi a nyers­anyagát is, és csak munkást kér a szabolcsi faluban, aki­ket szintén ő képzett ki a fűzfői gyárban. Egyszer te­hát bérmunkaszerződést kö­tött a termelőszövetkezettel. Fal, félő — olcsóbban A készterméket ezután bi­zományosként a nyírmadai mezőgazdasági üzemre bízta, amely jobban tudhatja itt, milyen méretre kell vágni a megrendelőknek ezt az érté­kes, építőelemként is haszná­latos anyagot. Nyírmada te­hát értékesít is és ezért meg­felelő tisztességes jutalékot kap. Végül nagy előnye a fel­használóknak, hogy a Bala- tonfüzfő és Nyíregyháza kö­zötti, általában köbméteren­ként 20—40 forintos szállítá­si költséget is megtakarít­hatják. Végül a könnyűszer­kezetes építő kormányprog­ramot nagy tempóval viszi előre a nikecellből gyár­tott könnyű építőelemek, fal­és tetőanyagok egészen szé­les skálája. Több tízezer négyzetméteres fal- és tető­elem készült már Nyírmadán a két szomszédos megye épí­tőiparának. Láttuk a licenc­szerződést, amely január el­sejétől nikecellfal és -va­kolat olcsó, gyors építésére hatalmazza fel a NITROKÉ- MIÁ-t — és vele együtt a nyírmadai Kossuth Termelő­szövetkezetet. Gesztelyí Nagy Zoltán Záhonyi kibernetikusok „Aranybrigád.” így ismerik őket Záhonyban. Kiberneti­kusok. Bár tagjai egyáltalán nem keltik tudós külsejű em­berek benyomását. Mai, mo­dern fiatalok. Olyanok, akik élethivatásuknak választot­ták a számítástechnikát. In­kább a holnap, a jövő szak­emberei. Sokat várnak tőlük, de még — mint itt mondják — „nem mutattak semmit.” Persze ez nem így igaz. Kü­lönben nem nyertek volna or­szágos versenyt, oklevelet, aranyplakettet. Csakhogy ez a kibernetika olyan tudo­mányág, amelynek haszna, eredménye nem azonnal érté­kelhető, mérhető. ★ Elsőként Ribárszki Jánost illik megemlíteni. Ö volt az úttörő, -aki először foglalko­zott kibernetikai problémák­kal Záhonyban. Nemrégiben üzemszervezési csoportveze­tőnek nevezték ki. S itt vannak a fiatalok: Győri Sándor, Kosa Ferenc, Hegedűs Csaba és Ortutay Kázmér. Még akkor együtt éjszakáztak Ribárszkival öten. amikor a SZOT és a KISZ KB által meghirdetett Hiú mérnökök, technikusok közgazdászok országos veté* kedőjét megnyerték, őrzik az arany plaketteket, oklevele két. Ott. van a munkahelyük a; állomás emeletének 25-ö> szobájában. Két helyiségből áll csupán. A falakon laiku­sok számára érthetetlen szá­mítások, grafikonok, külön­böző kibernetikai elképzelé­sek. Ők már a jövőt „terve­zik.” Ortutay Kázmér az egyik legfiatalabb. Nagykállói szü­letésű. Távirászként kezdte, elvégezte a t.f«v«-épzőt. Szege­den a főiskolát, Záhonyban volt forgalmista, s így került a kibernetikai csoporthoz. — Kibernetikai témájú dol­gozattal vettünk részt az or­szágos vetélkedőn — mondja. — Záhony körzet kibernetikai folyamatszabályozásának grafi­kus tervét és a széleskocsi-le- számolás gépi megoldását dolgoztuk ki. A kibernetika az üzem- szervezés leghatékonyabb esz­köze — újságolja a záhonyi kibernetikus csoport vezetője, Hepp Pál, aki maga is fiatal­ember. — Célunk az. hogy Záhony körzet hatékonyságát javítsuk. Már most sok gon­dot okoz a jelenlegi informá­ciós rendszer nehézkessége, lassúsága. Ugyanis a szüksé­ges információk későn jutnak el az irányító szervekhez, a vezetőkhöz. Emiatt aztán késik az elem­zés, az intézkedés és ennek 'azdaságtalan kihatásai is vannak — magyarázza. Záhonyt, mint szárazföldi kikötőt Hannoverhez hason­lítják. Naponta ezer és ezer információ fut itt össze. Ezek feldolgozása, elemzése, to­vábbítása, s főleg objektív ér­tékelése feltétlenül szükséges­sé teszi az információrend­szer modernizálását, vagyis a kibernetikai eszközök alkal­mazását. — Ezt ma már a korszerű üzem- és munkaszervezés igényli. Az információdöm- ping feldolgozása csak emberi úton, gépek segítsége né’ t, szinte lehetetlen — mag. a rázza Vigvári, az állomásfő­nök. Ő mond la el azt hogy az illetékes miniszter clyet- tes a napi munkáját reggel Záhonnyal kezdi. — Nem véletlenül — em­líti. — E körzet munkája, áru­ellátása, továbbítása, az itte­ni helyzet befolyásolhatja az ország gazdasági életének vérkeringését. No de amíg az információk a miniszterhe­lyettes asztaláig kerülnek! Ez az út nagyon hosszú. El­sorolta a lépcsőfokokat. Elég volt kivárni: több tucatnyi emberen keresztül gyűrűzik tovább. És nem is mindig pontos. így aztán a jó r^- delkezések. feladat-megh-v rozások késnek. Ez befoly solja, hátráltafhatja a munka ütemét, rakodásokat, irányí­tást stb. Rengeteg az üres, ki­használatlan idő. És ez lecsa­pódik a gazdasági mutatók­ban. Ennek megszüntetése, az in­formációs rendszer korszerű­sítése érdekében hozták létre az országban elsőnek a debre­ceni vasútigazgatóság terüle­tén a kibernetikai csoportot. Vezetője az igazgatóságon dr. Bokor János. — A számítástechnikának a gyakorlatban való alkalma­zására a MÁV-nál 1970-ben került sor ■— mondja. — Het­ven második felében alakult meg Debrecenben. S mivel az árumennyiség 60 százaléka Záhonyból „származik”, itt önálló csooort létrehozásayált indokolttá. így készült el a múlt évben’ egy 122 oldalas tanulmány- terv, amelyben mintegy 15 éves távlatra feltárták a lehe­tőségeket, azokat a számítás- technikai megoldásokat, ame­lyeket Záhony körzetében meTv-’1''"’'tának. Ezt jóváhagy­ták, mely egy komplex cél­program magvát képezi. Hepo Pál magyarázza: — Célunk az, hogy az elfo­gadott terv szerint dolgoz­zunk, s elképzelésünk, hogy először az áru- és elegynyil- ván'artást, adatfeldolgozást a készárufolyamatok szabá­lyozását és tervezését végez­tetjük el az ide telepített számítógéppel. Felvettük a kapcsolatot a szovjet infor­mációrendszer tervező inté­zettel. Szakembereik elképze­léseink megvalósításához nyújtanak segítséget. Most éppen ennek az előkészítésén munkálkodnak, mert hamaro­san érkezik hozzánk egy szov­jet szakértői bizottság. — Most még nem látványos mindez — mondja dr. Bokor János. — De hasznát mindin­kább érezni fogják az üzem- szervezésben. Ezt a munkát nyolc órában nem lehet vé­gezni. „Benne” keji, lenni ál­landóan. És ezek a fiatalok képesek rá. Rendelkeznek vasúti szakismerettel. Záhony helyi ismereteivel és a számí­tástechnikai szervezés 'isme­reteivel is. Gvőri Sándor készített egy 40 oldalas valószínűségszá- mítási táblázatot. Tartalmazza a vagonoknak a körzetben va­ló mozgását. Lehet belőle ter­vezni. Ortutay Kázmér a ko- csileszámolás. elektronikus feldolgozásának a tervén munkálkodott. Kosa kódszám­rendszert csinált, Czap István a kereskedelmi folyamatok modellezését oldotta meg. Egyelőre szellemi értékek. De csengő forintokká válnak a gazdasági folyamatokban, az intézkedésekben, amikor alkalmazásra kerülnek. Farkas I/Uman T.. r » Jovo évi kenyerünk idén, nyáron gazdag ter­mést arattunk. A megyébe» a legtöbb gazdaság minden eddiginél magasabb rekord- eredményt ért el. Az idő­vel sem volt baj. Sőt még a Dunántúlon is tudtunk se­gíteni. De milyen eredmány- nyel aratunk jövőre? A szeptemberi esős napok után kedvezőre fordult az időjárás. Nagyon kellett es jó volna, ha még sokáig így maradna. Napról napra emberek, gépek serege lepi el az őszi határt. Családtagok, ipar bál, hivatalokból szabadságolok, diákok is segítenek. Aranyat érnek a segítő kezek. Az aratás után reményteljesen gazdag maradt még a hetár. Csak almából mintegy 30 ezer vagon mennyiséget kelt leszedni, hordani, válogatni, csomagolni és szállítani több­felé is. Gazdag terméssel fizet a szabolcs-szatmári ha­tár kukoricából, napraforgó, ból, cukorrépából. Közben sok helyen munka van még a dohánnyal, a takarmány­bázissal. 113 ezer hektár (több, mint 190 ezer hold) őszi vetést és 150 ezer hek­tárnyi őszi mélyszántást kell a megyében elvégezni. A szeptember hónapra elő. irányzott arányt, az elért eredmények ellenére sem si­került teljesíteni. Azóta gyorsult a munka tempója, javultak az ered­mények. Ennek ellenére bő­séggel van munka, pótolni­való. Mindenekelőtt jövő évi kenyerünkre kell, hasm gon­doljanak termelő gazdasá­gaink. Ne legyen szegényebb aratásunk az ideinél. Nemcsak a szakemberek, a tsz-tagok is tudják ma már a jó aratás első számú felté­telét: az október első da- kádjában történt búzavetések adhatják a legkedvezőbb termést. A megyét járva lát­hatók jól munkált, vetett földek, kikelt sorok is. De látni még kukorica- vagy egyéb kapás növényes táb­lát, amelyek után vetni akarnak. Az ilyen elővete- mények sok helyen késlelte­tik az őszi talajmunkákat. Mindenképpen gyorsítani kell ezeknek a termények­nek a letakarítását. Vannak már hagyományai a gazdaságoknál egymás megsegítésének. Ajánlatos élni most is ezekkel a lehe­tőségekkel. Ahol végez a kukorica-, burgonya-, vagy cukorrépa-betakarító kom. bájn, adják oda segíteni. Nem könnyű ebben a csúcsban a gazdaságok fele­lős vezetőinek, szervezőinek munkája. De sok múlik a munkákat végzők jó kapcso­latán, egyetértésen. így le­het. arra is ügyelni, hogy a gyors munka, a sietség ne menjen a minőség rovására. A jó idő kihasználása mel­lett, a jó termés másik fel­tétele a megfelelő magágy­készítés. Nem kevésbé fon­tos — a sorrendek tartásá­ban —, a magas nasználati értékű vetőmag, a tápanyag­ellátás és éppen a vetés mi­nősége. Ezekről a követel­ményektől vezetőknek, szak. irányítóknak, traktorosoknak a hajrában sem szabad meg­feledkezniük. A. tt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom