Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
SJW. dGRföé* '19, 1 dH!»' Ellenőrzés Műanyagból — „aranyatw a tsz-ekbe SZABOLCS-SZATMÄRBAN nem egészen két év alatt, 1971. januárjától 225 termelőszövetkezetnek, szakszövetkezetnek vizsgálták meg a mérlegbeszámolóját a szakemberek és összesen 142 millió forinttal kellett változtatni az eredményt. A rendeletek előírásait, a pénzügyi „játékszabályok” megtartását a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának megyei hivatala ellenőrzi. Fontos állami érdek ez, hiszen a gazdasági önállóság révén egy-egy tsz maga állítja össze mérlegbeszámolóját, teszi meg az adóbevallást, tehát ha valamit „elír”, akkor lehet, hogy a gazdaság pillanatnyilag jól jár, de a másik oldalon kevesebb lesz a költségvetési bevétel, esetleg éppen a községi óvodának nem jut pénz, hogy éppen a tsz-tagok gyerekeit rendben ellássák. Emellett — a mező- gazdasági árak jelenlegi színvonalánál — a tsz-ek a különböző állami támogatások révén jóformán többet kapnak vissza a költségvetésből, mint amennyit oda befizetnek egy-egy évben. Ezért is fontos a befizetés alakulásának szemmel tartá. 8a. ellenőrzése. AZ EMLÍTETT 142 MILLIÓS mérlegbeszámolói eltérés is két részből tevődik össze. A revízió szerint 45 millióval növelni kellett a tsz-ek által kimutatott eredményt, és 97 millióval csökkenteni. Tehát a tévedések, amelyek általában nem szán. dékosak, hanem a pénzügyi rendeletek nem kellő ismeretéből adódnak, sokszor éppen a tsz-t sújtják. Előfordul az is, hogy egy mérleg- beszámolón belül növelni és csökkenteni is kell, mint például a kislétai Rákóczi Tsz-nél, ahol a költségek helytelen elszámolása és a készletek nem megfelelő értékelése adott 3 milliós növelést és ugyanakkor kétmilliós csökkentést. Az ellenőrzések kitértek az adózásra is. A megyében 18 millió forinttal kellett növelni az adóalapot a vizsgált tsz-eknél, mert nem munkálták ki elég pontosan a költségeket. Ugyanakkor — főleg az utóbbi hónapokban — több gazdaság a pontatlan adófizetés miatt rossz helyzetbe hozhatja a jórészt tsz-adókból gazdálkodó községi tanácsot is. A pénzügyi fegyelem tulajdonképpen javuló tendenciát mutat a gazdaságokban — állapította meg a bevételi főigazgatóság a közelmúltban Karcagon megtartott területi tanácskozása is, ahol három megye tsz területi szövetségeinek titkáraival és revizori irodáinak vezetőivel találkoztak. Az ellenőrzések is elsősorban a megelőzést szolgálják. hiszen a tsz, ha időben észreveszi a hibát, kérheti a kijavítását — és ez sokkal olcsóbb, ugyanis a revízió után általában 20—30 százalékos bírságot is kiszabnak. Ezért kell, hogy a szövetségek revizori irodáinak segítségével — működésük eddigi egy éve alatt is hasznos munkát végeztek, csökkentek a pénzügyi, bizonylati hiányosságok —, valamint a belső ellenőrzéssel jobban éljenek a tsz-ek. A nyíregyházi és fehérgyarmati járásban például gyakorlattá vált, hogy a tsz-ekre kivetett bírságok után „házon belül” az egyéni felelősségre vonás sem marad el, hiszen a hibák elkövetői mindig egyes emberek. Az utóbbi időben jelentős beruházásokat hajtottak végre a tsz-ek. Ezek több, mint egymilliárd forintba kerültek, s ebből mintegy félmil- liárd az állami támogatás összege volt. A beruházások elszámolásánál viszont nem mindig az érvényes jogszabályok szerint jártak el, így például a nagyecsedi Rákóczi Tsz sertéstelepénél 4 millió 700 ezer forint, a vásárosnaményi sertéstenyésztő társulásnál 1 millió 400 ezer forint állami támogatást kellett visszavonni. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÖNÁLLÓ pénzügyi gazdálkodása az utóbbi években kezd megszilárdulni. A korábbinál egyre több, jól képzett pénzügyi szakember vesz részt az irányításban, akik már partnerei a termelést irányító szakembereknek és a termelésnek operatív és megbízható tájékoztatást tudnak adni akár naprakészen a pénzügyi helyzetről, a jövedelmek alakulásáról, a megteendő intézkedésekről. Ezt szolgálják a visszatérő vizsgálatok is, hogy a már feltárt hiányosságok ne fordulhassanak még egyszer elő ugyanabban a gazdaságban. A jó mérleg- beszámoló, a pontos pénzügyi munka, á bizonylati fegyelem segítséget nyújt a termelésnek a hosszabb távra szóló tervek elkészítésében, és a megalapozott termelésben. Lányi Bolond Nikecell Nyírmadáról Az irodaépület ablakaiból szép kilátás nyílik a Balatonra. A magyar vegyipar egyik fellegvárában vagyunk. A tiszai és a borsodi után ez állítja elő a legnagyobb értéket, A vegyipar üzemei közül pedig itt dolgozik a legtöbb ember. Hogyan kerültünk ide? Elkísértük hivatalos látogatásra Panyi Györgyöt, a nyír- madai Kossuth Termelőszövetkezet elnökét, hogy kikérdezzük a nagyüzem vezetőit: miért szánták rá magukat, hogy először — és jó ideig utoljára — kooperációs kapcsolatot létesítsenek egy olyan kicsi szabolcsi termelőszövetkezettel, amely hozzájuk képest valóságos törpe: hiszen ezernégyszáz holdján, százötven tagjával romdösz- sze 20 milliós évi érték előállítására képes. Jól jövedelme/ a falunak „Egy olyan termelőszövetkezetet kerestünk, amely elég tisztességes ahhoz, hogy belássa: főfoglalkozása a mező- gazdaság és az együttműködési alapon létrehozott melléküzem — a nyírmadai Kossuth több, mint egy éve működő nikecellüzeme — csak jövedelem-kiegészítő anyagi forrás lehet, jobban kifejezve: a tagság és a falu népe jó néhány lakosának jól jövedelmező — a mai átlag- kereseteinkhez szabott jövedelmet adni.” Dr. Szőrffy István vezető jogtanácsos: elhatároztuk, hogy egyre növekvő nikecell- gyártásunkhoz nem Szabolcsból hozunk munkaerőt, hanem az aránylag könnyen 'szállítható gépeket visszük ■da hozzájuk, '■hol ezeket a nagyon könnyű, tehát költségesen szállítható termékeket fel is használja, elsősorban az élelmiszeripar. A TÁSZI, a termelőszövetkezetek áruértéké- sítési irodája, több szabolcsi termelőszövetkezetet ajánlott. Mi már első látásra a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezetet kedveltük meg. Jő belső eredményeiért, tartós munkaerő-feleslege miatt és nem utolsósorban jól képzett, a mi „ipari kihelyezésünkre” is alkalmas vezető gárdájáért. A gyár egész vezető gárdája leutazott, szemügyre vette a hét éve kihasználatlanul álló épületet, melynek átvételében sokat segített a helyi tanács és a pártszervezet. így lett a NITROKÉMIA első — és sokáig még egyetlen — „falusi üzeme” Nyírmadán. Mindössze néhány millióba került, amiben a mi általunk oda- vitt 3 millió forint értékű gépsorok játsszák a nagyobb értéket. Negyven dolgozónak ad állandó munkát, akik ugyanannyit keresnek benne Nyírmadán. mintha itt dolgoznának Balatonfűzfőn.” Uűanvag Ifid Szabolcsból A gyár, mint önálló egység kétfajta műanyagból csinál a szó majdnem szoros értelmében aranyat: polisztirolból. Ez a nikecell, melynek januártól nagyobbik részét Nyírmadán duzzasztják végtermékké. A másik a poliészter, amelyből a Szabolcsban is közismert hullámos, sárgán áttetsző műanyag tetőelem készül. Külön látványosság volt még a nyírmadai elnöknek is, mi mindent lehet készíteni nikecellből. Az egyik munkás például trónszerv ülőszéket faragott belőle magának. Amott egy asszonyt láttunk. aki egy 4 méter magas nikecelltömböt úgy vitt, mint gyermek a labdáját. Könnyen tehette: a súlya csak harmincöt kiló. Láttunk nikecellből, kiképzett al- másládákat — jó lenne gondolkozni rajta, nem volna-e jobb a faládáknál. Es láttunk olyan henger alakú nikecriá tömböket melyekből egy ügyes gép segítségével papírként hántják le a megszámlálhatatlanul hosszú „nikecelí- szőnyeget”. Sikerült meggyőződnünk két fontos dologról. Az egyik -a nikecell világpiaci fontossága. Előttünk kötöttek egy igen előnyös exportüzletet több 10 ezer tonna külföldi értékesítésére. Mivel ebben barát' országok is részesülnek, egy újabb gépsort visznek le Nyírmadára és ezzel tulajdonképpen a nagyvállalat nikecellké- szítményeinek a nagyobbik része ebben a kis szabolcsi községben válik késztermékké. A másik fontos dolog a szabolcsi — és más — ipar- telepítéseknek ez a fajta, a mammutgyár és a parányi termelőszövetkezet közötti megállapodás az egyik legszerencsésebb módja. A NITROKÉMIA ugyanis megengedheti magának, hogy — miután levitte gépeit — Nyírmadára —, leviszi a nyersanyagát is, és csak munkást kér a szabolcsi faluban, akiket szintén ő képzett ki a fűzfői gyárban. Egyszer tehát bérmunkaszerződést kötött a termelőszövetkezettel. Fal, félő — olcsóbban A készterméket ezután bizományosként a nyírmadai mezőgazdasági üzemre bízta, amely jobban tudhatja itt, milyen méretre kell vágni a megrendelőknek ezt az értékes, építőelemként is használatos anyagot. Nyírmada tehát értékesít is és ezért megfelelő tisztességes jutalékot kap. Végül nagy előnye a felhasználóknak, hogy a Bala- tonfüzfő és Nyíregyháza közötti, általában köbméterenként 20—40 forintos szállítási költséget is megtakaríthatják. Végül a könnyűszerkezetes építő kormányprogramot nagy tempóval viszi előre a nikecellből gyártott könnyű építőelemek, falés tetőanyagok egészen széles skálája. Több tízezer négyzetméteres fal- és tetőelem készült már Nyírmadán a két szomszédos megye építőiparának. Láttuk a licencszerződést, amely január elsejétől nikecellfal és -vakolat olcsó, gyors építésére hatalmazza fel a NITROKÉ- MIÁ-t — és vele együtt a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezetet. Gesztelyí Nagy Zoltán Záhonyi kibernetikusok „Aranybrigád.” így ismerik őket Záhonyban. Kibernetikusok. Bár tagjai egyáltalán nem keltik tudós külsejű emberek benyomását. Mai, modern fiatalok. Olyanok, akik élethivatásuknak választották a számítástechnikát. Inkább a holnap, a jövő szakemberei. Sokat várnak tőlük, de még — mint itt mondják — „nem mutattak semmit.” Persze ez nem így igaz. Különben nem nyertek volna országos versenyt, oklevelet, aranyplakettet. Csakhogy ez a kibernetika olyan tudományág, amelynek haszna, eredménye nem azonnal értékelhető, mérhető. ★ Elsőként Ribárszki Jánost illik megemlíteni. Ö volt az úttörő, -aki először foglalkozott kibernetikai problémákkal Záhonyban. Nemrégiben üzemszervezési csoportvezetőnek nevezték ki. S itt vannak a fiatalok: Győri Sándor, Kosa Ferenc, Hegedűs Csaba és Ortutay Kázmér. Még akkor együtt éjszakáztak Ribárszkival öten. amikor a SZOT és a KISZ KB által meghirdetett Hiú mérnökök, technikusok közgazdászok országos veté* kedőjét megnyerték, őrzik az arany plaketteket, oklevele két. Ott. van a munkahelyük a; állomás emeletének 25-ö> szobájában. Két helyiségből áll csupán. A falakon laikusok számára érthetetlen számítások, grafikonok, különböző kibernetikai elképzelések. Ők már a jövőt „tervezik.” Ortutay Kázmér az egyik legfiatalabb. Nagykállói születésű. Távirászként kezdte, elvégezte a t.f«v«-épzőt. Szegeden a főiskolát, Záhonyban volt forgalmista, s így került a kibernetikai csoporthoz. — Kibernetikai témájú dolgozattal vettünk részt az országos vetélkedőn — mondja. — Záhony körzet kibernetikai folyamatszabályozásának grafikus tervét és a széleskocsi-le- számolás gépi megoldását dolgoztuk ki. A kibernetika az üzem- szervezés leghatékonyabb eszköze — újságolja a záhonyi kibernetikus csoport vezetője, Hepp Pál, aki maga is fiatalember. — Célunk az. hogy Záhony körzet hatékonyságát javítsuk. Már most sok gondot okoz a jelenlegi információs rendszer nehézkessége, lassúsága. Ugyanis a szükséges információk későn jutnak el az irányító szervekhez, a vezetőkhöz. Emiatt aztán késik az elemzés, az intézkedés és ennek 'azdaságtalan kihatásai is vannak — magyarázza. Záhonyt, mint szárazföldi kikötőt Hannoverhez hasonlítják. Naponta ezer és ezer információ fut itt össze. Ezek feldolgozása, elemzése, továbbítása, s főleg objektív értékelése feltétlenül szükségessé teszi az információrendszer modernizálását, vagyis a kibernetikai eszközök alkalmazását. — Ezt ma már a korszerű üzem- és munkaszervezés igényli. Az információdöm- ping feldolgozása csak emberi úton, gépek segítsége né’ t, szinte lehetetlen — mag. a rázza Vigvári, az állomásfőnök. Ő mond la el azt hogy az illetékes miniszter clyet- tes a napi munkáját reggel Záhonnyal kezdi. — Nem véletlenül — említi. — E körzet munkája, áruellátása, továbbítása, az itteni helyzet befolyásolhatja az ország gazdasági életének vérkeringését. No de amíg az információk a miniszterhelyettes asztaláig kerülnek! Ez az út nagyon hosszú. Elsorolta a lépcsőfokokat. Elég volt kivárni: több tucatnyi emberen keresztül gyűrűzik tovább. És nem is mindig pontos. így aztán a jó r^- delkezések. feladat-megh-v rozások késnek. Ez befoly solja, hátráltafhatja a munka ütemét, rakodásokat, irányítást stb. Rengeteg az üres, kihasználatlan idő. És ez lecsapódik a gazdasági mutatókban. Ennek megszüntetése, az információs rendszer korszerűsítése érdekében hozták létre az országban elsőnek a debreceni vasútigazgatóság területén a kibernetikai csoportot. Vezetője az igazgatóságon dr. Bokor János. — A számítástechnikának a gyakorlatban való alkalmazására a MÁV-nál 1970-ben került sor ■— mondja. — Hetven második felében alakult meg Debrecenben. S mivel az árumennyiség 60 százaléka Záhonyból „származik”, itt önálló csooort létrehozásayált indokolttá. így készült el a múlt évben’ egy 122 oldalas tanulmány- terv, amelyben mintegy 15 éves távlatra feltárták a lehetőségeket, azokat a számítás- technikai megoldásokat, amelyeket Záhony körzetében meTv-’1''"’'tának. Ezt jóváhagyták, mely egy komplex célprogram magvát képezi. Hepo Pál magyarázza: — Célunk az, hogy az elfogadott terv szerint dolgozzunk, s elképzelésünk, hogy először az áru- és elegynyil- ván'artást, adatfeldolgozást a készárufolyamatok szabályozását és tervezését végeztetjük el az ide telepített számítógéppel. Felvettük a kapcsolatot a szovjet információrendszer tervező intézettel. Szakembereik elképzeléseink megvalósításához nyújtanak segítséget. Most éppen ennek az előkészítésén munkálkodnak, mert hamarosan érkezik hozzánk egy szovjet szakértői bizottság. — Most még nem látványos mindez — mondja dr. Bokor János. — De hasznát mindinkább érezni fogják az üzem- szervezésben. Ezt a munkát nyolc órában nem lehet végezni. „Benne” keji, lenni állandóan. És ezek a fiatalok képesek rá. Rendelkeznek vasúti szakismerettel. Záhony helyi ismereteivel és a számítástechnikai szervezés 'ismereteivel is. Gvőri Sándor készített egy 40 oldalas valószínűségszá- mítási táblázatot. Tartalmazza a vagonoknak a körzetben való mozgását. Lehet belőle tervezni. Ortutay Kázmér a ko- csileszámolás. elektronikus feldolgozásának a tervén munkálkodott. Kosa kódszámrendszert csinált, Czap István a kereskedelmi folyamatok modellezését oldotta meg. Egyelőre szellemi értékek. De csengő forintokká válnak a gazdasági folyamatokban, az intézkedésekben, amikor alkalmazásra kerülnek. Farkas I/Uman T.. r » Jovo évi kenyerünk idén, nyáron gazdag termést arattunk. A megyébe» a legtöbb gazdaság minden eddiginél magasabb rekord- eredményt ért el. Az idővel sem volt baj. Sőt még a Dunántúlon is tudtunk segíteni. De milyen eredmány- nyel aratunk jövőre? A szeptemberi esős napok után kedvezőre fordult az időjárás. Nagyon kellett es jó volna, ha még sokáig így maradna. Napról napra emberek, gépek serege lepi el az őszi határt. Családtagok, ipar bál, hivatalokból szabadságolok, diákok is segítenek. Aranyat érnek a segítő kezek. Az aratás után reményteljesen gazdag maradt még a hetár. Csak almából mintegy 30 ezer vagon mennyiséget kelt leszedni, hordani, válogatni, csomagolni és szállítani többfelé is. Gazdag terméssel fizet a szabolcs-szatmári határ kukoricából, napraforgó, ból, cukorrépából. Közben sok helyen munka van még a dohánnyal, a takarmánybázissal. 113 ezer hektár (több, mint 190 ezer hold) őszi vetést és 150 ezer hektárnyi őszi mélyszántást kell a megyében elvégezni. A szeptember hónapra elő. irányzott arányt, az elért eredmények ellenére sem sikerült teljesíteni. Azóta gyorsult a munka tempója, javultak az eredmények. Ennek ellenére bőséggel van munka, pótolnivaló. Mindenekelőtt jövő évi kenyerünkre kell, hasm gondoljanak termelő gazdaságaink. Ne legyen szegényebb aratásunk az ideinél. Nemcsak a szakemberek, a tsz-tagok is tudják ma már a jó aratás első számú feltételét: az október első da- kádjában történt búzavetések adhatják a legkedvezőbb termést. A megyét járva láthatók jól munkált, vetett földek, kikelt sorok is. De látni még kukorica- vagy egyéb kapás növényes táblát, amelyek után vetni akarnak. Az ilyen elővete- mények sok helyen késleltetik az őszi talajmunkákat. Mindenképpen gyorsítani kell ezeknek a terményeknek a letakarítását. Vannak már hagyományai a gazdaságoknál egymás megsegítésének. Ajánlatos élni most is ezekkel a lehetőségekkel. Ahol végez a kukorica-, burgonya-, vagy cukorrépa-betakarító kom. bájn, adják oda segíteni. Nem könnyű ebben a csúcsban a gazdaságok felelős vezetőinek, szervezőinek munkája. De sok múlik a munkákat végzők jó kapcsolatán, egyetértésen. így lehet. arra is ügyelni, hogy a gyors munka, a sietség ne menjen a minőség rovására. A jó idő kihasználása mellett, a jó termés másik feltétele a megfelelő magágykészítés. Nem kevésbé fontos — a sorrendek tartásában —, a magas nasználati értékű vetőmag, a tápanyagellátás és éppen a vetés minősége. Ezekről a követelményektől vezetőknek, szak. irányítóknak, traktorosoknak a hajrában sem szabad megfeledkezniük. A. tt.
