Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

S. oldal KELET-MAGYARORS2AÖ T075. szeptember tti HÉTFŐ: KEDD: SZERDAí Az események krónikája: Chilében a népi egység hívei tüntetésekkel válaszolnak a jobboldali zavargásokra, Allende választási győzelmének harmadik évfordulóján. — Vasutassztrájk Olaszor­szágban. Münchenben az olimpiai faluban a „fekete szeptember” terroristái megölnek két iz­raeli sportolót és kilencet tuszul tartanak. — Az olimpiai játékokat felfüggesztik. Az izraeli túszok életüket vesztik egy München melletti NATO-repülőtéren. — Világszerte megdöbbenés fogadja a dráma hírét. CSÜTÖRTÖK: PÉNTEK: Kölcsönös vádaskodás Bonn és Kairó között a felelősség kérdésében. — Az argentínai Philips-cég igazgatóját gerillák elrabolták, majd szabadon bocsátották. Izraeli légitámadások Szíria és Libanon te­rületén palesztin menekülttáborok ellen. — Libanon az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult panasszal. — Véget ért az angol szakszervezetek kongresszusa. SZOMBAT: Arab külügyminiszterek tanácskozása Kai­róban. — Kissinger utazása Münchenbe, majd Moszkvába. A „fekete szeptember” pa­lesztin terrorszervezet aláva­ló müncheni orvtámadása és . nyomában az izraeli légierő megtorló akciója Szíriában és Libanonban palesztin me­nekülttáborok ellen ismét rá­irányította a világ figyelmét a közel-keleti problémára. Ahogyan a szörnyű müncheni dráma sokkhatása oszlani . kezdett, a világsajtó az ügy kérdőjeleit egyre-másra tárta fel. Kinek használt a véres provokáció? A palesztin me­nekültek ügyének aligha vált javára... A közel-keleti poli­tikai rendezés lehetősége csak még inkább eltávolodott. Iz­raeli vezetők egymásután nyilatkoztak arról, hogy most nem a béke kérdése az első, hanem a terroristák megfé­kezése, bűnös tevékenységük megtorlása... Az izraeli visz- szavágás nem váratott soká­ig magára. Mivel az izraeli sajtó már kezdettől fogva Szíriát és Libanont kárhoz­tatta a palesztin szervezetek megtűrése miatt, nyilvánvaló volt, hogy szíriai és libanoni területek ellen indul meg az izraeli megtorlás. A pénteki légitámadásokkal kapcsolat­ban a hírügynökségek siet­tek megjegyezni, hogy ilyen arányú légitámadást még nem hajtottak végre Libanon ellen. A müncheni dráma egyik eleme Egyiptom és az NSZK heves vitáját idézte elő. Ér­demes megjegyezni, hogy a „fekete szeptember” akkor lé­pett akcióba, amikor Egyip­tom és az NSZK között a kapcsolatok újraéledni kezd­tek! Hejkal, „a kairói Kis­singer” azt megelőzően tár­gyalt Bonnban nyugatnémet fiitelekről, Egyiptom korábbi adósságaira adandó haladék­ról. Küszöbön állt az egyip­tomi külügyminiszter hivata­los bonni látogatása is. Mind­ez pedig része volt annak az elgondolásnak, hogy az arab országok és Izrael között a nyugat-európai tőkésországok kezdjenek új közvetítői tevé­kenységet. A müncheni drá­ma ezt — legalábbis eg" időre — elképzelhetetlenn-' teszi. A mészárlás egyébként a nyugatnémet belpolitikába-’ heves vitákra adott okot Mert ismét csak kérdőjele1' meredeznek- miért nem tud­ta a bajor rendőrség meg akadálvozni a palesztin ter­roristák támadását, aztán mi­ért hamarkodták el a repülő­téren a túszok kiszabadítá­sának kísérletét? Egyesek feltételezik, hogy talán meg­bújt emögött az a szándék: a Brandt-kormánynak kelle­metlenséget okozni a válasz­tások előestéjén! Ne feled­jük, München, ahol a bor­zalmas események lejátszód­tak, Franz-Josef Strauss Ba­jorországának a fővárosa! A keresztényszociális CSU itt az úr, a belügyminiszter is a CSU-hoz tartozik, a rendőr­ség szintén a CSU kezében van. Strauss pártja pedig dühödj ellensége a szociálde­mokratáknak, a jelenlegi kormánynak. Mindenesetre ma a nyu­gatnémet ellenzék már azzal érvel Brandt és Scheel kor­mánya ellen, hogy az képte­len megvédeni a törvényt, fenntartani a rendet. „A rend és a törvény” olyan jelszó, amelyet Washingtontól Szö­ulig mindenütt a reakció1 harsog, A Brandt-kormány azzal próbált visszavágni ellenzé­kének, hogy a bajor rendőr­ség felelősségére hívta fel a figyelmet. Csak öt, úgyneve­zett mesterlövész volt ott a fürstenfeldbrücki repülőté­ren, amikor távcsöves pus­káikkal elkezdték a tűzhar­cot. Ami- meghökkentő, rá­juk volt bízva, hogy mikor, hogyan lőnek, a tűzparancs nem megfontoltan, felsőbb parancsnoktól érkezett... A három életben maradt és bíróság elé kerülő terrorista nyilvánvalóan sokat tudna mondani a „fekete szeptem­berről”, megbízóiról és cél­jairól, módszereiről és szer­vezetéről. Kérdés, hogy val- lanak-e? Az olimpia kulisszának szolgált a héten újabb dip­lomáciai tárgyalásokhoz: Kreisky osztrák kancellár, Edward Heath brit kor­mányfő, Lynch ír miniszter- elnök volt többek között a nyugatnémet államférfiak tárgyaló partnere. A külföldi vendégek számára az olim­piai játékok megtekintése volt az alkalom arra, hogy megbeszéléseket folytassanak az NSZK-val, vagyis a kö­zös piaci ügyben kilincselt mindenki, s az alkudozások középpontjában a sokat em­legetett októberi tizes csúcs- találkozó állott. Mint ismere­tes, a francia köztársasági elnök azt a feltételt szabta a Párizsba tervezett közös piaci csúcsértekezlet megren­dezésének, hogy előbb emel­jék fel az arany árát, szün­tessék meg az angol pénz, a font sterling lebegtetését. S még egy párizsi igény: a ki­bővülő Közös Piac politikai központja ne belga, hanem a francia főváros legyen, Brüsszelben megmaradhatnak a gazdasági szervek, Párizs­ban székeljen a politikai tit­kárság. Kérdés, hogy Brandt hajlandó-e Heath mellé állni és Pompidouval szembeke­rülni! A diplomáciai jósok szerint — nem. Kissingernek, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójának egy újabb utazását tünteti fel az amerikai sajtó rendkívüli jelentőségűnek. Kissínger végső úticélja a szovjet főváros, ahol a SALT ügyében, a már eddig tető alá hozott fegyverkorlátozási megállapodás dolgában foly­tat eszmecserét. A világsajtó egy része azt várja, hogy Moszkvából visszajövet Kis­singer talán újra alkalmat talál a Vietnammal kapcso­latos tárgyalásra. Le Dúc Tho, akivel az amerikai politikus nemrég Párizsban találko­zott, ismét a francia fővá­rosban lehet a jövő héten. A vietnami hadszíntéren minden eddiginél hevesebb harcok folynak. A héten rö­vid időre csendesebb volt a csatatér, mert egy nagy erejű tájfun söpört végig az orszá­gon. A vihar miatt az ame­rikai légierőnek is abba kel­lett hagynia a VDK bombá­zását, amikor azonban az elemek háborúja véget ért, újrakezdték a bombákkal, rakétákkal való gyilkos pusz­títást. A Távol-Keleten egyrészt a japán—dél-koreai tárgyalá­sok, másrészt Tanaka japán miniszterelnök közelgő kí­nai látogatásának előkészü­letei érdemeltek még figyel­met. A japán kormánypárt, a liberális demokrata párt belső viták után végre meg­fogalmazta a miniszterelnök pekingi tárgyalásain köve­tendő taktikát. Abból, amit nyilvánosságra hoztak, kivi­láglik, hogy Tokió egyelőre csak óvatosan, Washington érdekeire ügyelve kívánja Pekinggel való kapcsolatait megteremteni. De ismételjük: egyelőre. Pálfy József nemzetközi sajtókonferencia Prágában a „Pajzs ‘72“ hadgyakorlatról Csehszlovákia területén szeptember 12—16. között a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői „Pajzs ’72” fe­dőnévvel hadgyakorlatot haj­tanak végre. Vaclav Horacek, a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke szombaton Prágában nemzet­közi sajtókonferencián szá­molt be a hadgyakorlat kato­napolitikai céljairól és je­lentőségéről. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a gyakorlat összhangban áll az egyesített fegyveres erők parancsnok­ságának terveivel, s a gya­korlat végrehajtásában részt vesznek a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Lengyelor­szág, a Szovjetunió és a cseh­szlovák néphadsereg kijelölt alakulatai. Bulgária és ro- mánia fegyveres erőinek kép­viselői, továbbá más baráti országok katonai delegációi megfigyelőként lesznek jelen a gyakorlaton. Ugyancsak részt vesznek a testvéri szo­cialista országok párt- és ál­lami képviselői, a Varsói Szerződés országai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka, e fegyveres erők tör­zsének főnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártjának és kormányának több vezetője, valamint sok más meghívott vendég. A „Pajzs ’72”-t Mar­tin Dzur hadseregtábornok, Csehszlovákia nemzetvédelmi minisztere vezeti. Vaclav Horacek ezután a gyakorlat katonapolitikai cél­jairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a „Pajzs ’72” a szocia­lizmus építésének védelmét szolgálja. Kifejezi, hogy a szocialista országok pártjai rendkívül nagy gondot for­dítanak a szocialista közös­ség védelmi erejének növe­lésére. Mindaddig, amíg az imperializmus létezik, szá­molnunk kell azzal, hogy a szocializmus vívmányait ve­szély fenyegeti. A Varsói Szerződés internacionalista közösségének katonai ereje féken tartja az imperialista erőket, legfőbb gátja az ag­resszív célok megvalósításá­nak és biztosítéka a béke. fenntartásának. Ezért is for­dít nagy gondot a csehszlo­vák testvérpárt a mostani hadgyakorlat előkészítésére és végrehajtására. A „Pajzs ’72”-t — amely­nek nemcsak katonapolitikai, hanem nemzetközi jelentő­sége is igen nagy — pártunk és egész társadalmunk közös ügyének tekinti. A Varsói Szerződés hadseregei katonai együttműködésének további megszilárdítása, a harci-poli­tikai felkészültség ellenőrzé­se, a harckészültség fokozá­sa — ez a közös gyakorlat el­sődlegesen fontos feladata — húzta alá Vaclav Horacek. Mindezen túlmenően rendkí­vül nagy jelentőséget tulaj­donítunk annak, hogy a gya­korlaton részt vevő testvéri országok katonái megismer­kedjenek népünk életével, építőmunkájának eredmé­nyeivel. Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a gyakorlat elő­készítésével, valamint a vég­rehajtás megszervezésével a csehszlovák néphadsereget bízták meg. Pártja és állami szerveink segítségével min­dent megtettünk a legkedve­zőbb feltételek biztosításáért, azért, hogy fegyverbarátaink­kal együtt teljesíthessük a gyakorlat céljait. A továbbiakban a gyakor­lat céljairól szólva kiemelte: demonstrálni kívánjuk, hogy a Varsói Szerződés országai­nak fegyveres erői magas fo­kú harckészültséggel ren­delkeznek és bármikor ké­pesek a haza védelmére. Ugyanakkor erősíteni akar­juk a szocialista közösség népeinek meggyőződését, hogy fegyveres erőink szi­lárd Támaszai a szocializmus és a kommunizmus ügyének, megbonthatatlan egységünk­nek, testvéri együttműkö­désünknek és szövetségünk­nek. A gyakorlattal a béke, a szocializmus minden hí­vében erősíteni akarjuk a meggyőződést, hogy a Var­sói Szerződés hadseregeinek e magas fokú harckészültsége a legfőbb akadálya az impe­rialista háborús tervek meg­valósulásának. — A „Pajzs ’72” minden bizonnyal tovább fokozza a gyakorlatozó egységek erköl­csi-politikai öntudatát, kato­nai mesterségbeli tudását,.el­szántságát, hogy minden kö­rülmények között teljesítik a legnehezebb feladatokat is. Elmélyíti a gyakorlat a szo­cialista hazaüság, a proletár internacionalizmus érzését és a fegyverbarátságot minden testvéri hadsereggel, elsősor­ban a Szovjetunió hadsereg gével. Katonáinknak érezni­ük és tudniok kell, hogy in­ternacionalista egységünk le- győzhetetlenné tesz ben­nünket. Ugyanakkor a gya­korlat jó alkalmat kínál a katonai tapasztalatok köl­csönös kicserélésére is. A csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke ez­után bejelentette, hogy a „Pajzs ’72” előkészületei lé­nyegében befejeződtek. Örömmel állapította meg: a felkészülés minden mozzana­ta egyértelműen bizonyította, hogy a gyakorlatban részt ve­vő öt ország hadseregeinek alakulatai, törzsei mindent megtettek a kitűzött célok valóra váltására. Nagy részük volt a sikeres előkészületek­ben a parancsnokok, az egy­ségek' párt- és ifjúsági szer­vezetei és természetesen a tábori körülmények között élő és gyakorlatozó fiatalok helytállásának, jó munkájá­nak. A hadgyakorlat köz­ponti jelszava: a Varsói Szerződés — a szocializmus yédőpajzsa. Bizonyos, hogy az egységek és törzsek tet­tekkel támasztják majd alá e jelszó igazát, helyességét. A felkészülés eredményes­ségét, a közös erőpróbában részt vevő katonák jó han­gulatát jellemzi, hogy sikeres gyűlések, találkozók, baráti összejövetelek sorozata zaj­lott le. Katona művészegyüt­tesek adtak színvonalas mű­sort, s ez utóbbiak fellépéseit eddig mintegy 85 ezres né­zősereg látta, tapsolta végig. Rendszeresen megjelenik az ötnyelvű tábori újság, amely képet ad a felkészülés külön­böző fázisairól, a katonafia­talok tábori életéről. Vaclav Horacek befejezésül hangsúlyozta, hogy meggyő­ződése: az öt ország hadsere­geinek közös erőpróbája to­vább szilárdítja majd a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek harci erejét, kézzelfoghatóan bizonyságot tesz arról, hogy a Varsói Szerződés a szocializmus vé­dőpajzsa. (MTI) Légfcsata Szíria felett Légicsata zajlott le szom­baton Szíria területe fölött izraeli vadászbombázók és a szíriai légvédelem vadászgé­pei között — tűnik ki egy Tel Aviv-i katonai szóvivő bejelentéséből. A Szíria és Libanon ellen végrehajtott pénteki izraeli légitámadásnak 66 halálos és további 40 sebesült áldozata van — közölte szombaton 3eirutban egy palesztínai szóvivő. A libanoni minisztertanács szombaton rendkívüli ülésen vitatta meg az izraeli táma­dás következtében kialakult helyzetet és az ezzel kapcso­latos teendőket. FUlöp Iónon 22. Nem hagyom magam. — Csak a bárányok félnek a farkastól. Lehet, hogy egyik napról a másikra történik va­lami a maga életében, amitől minden megváltozik. Lehet, hogy már holnap elkezdődik valami. Bizakodni kell. Én mindig bizakodom. Azt mond­ják, gumilabdatermészetem van... — Az milyen? — kérdi mo­solyogva. — Minél jobban a földhöz vágják, annál magasabbra ugrik — s örülök a jókedvé­nek. — Ha eddig rossz volt, ezután jó lesz. Ha eddig jobb volt, ezután még jobb lesz. Nem szabad a hitet elveszte­ni. — Egy férfinak könnyű — mondja, s elhervad a neveté­se. — A férfiak oda mennek, ahová akarnak. Amelyik dol­gozni bír, mindenütt talál munkát, meg tudja keresni a kenyerét. Lelkes vagyok, de azért megakadok azon, hogy min­denről a munka jut az eszé­be. — Ne gondoljon folyvást a munkára — mondom neki.— KISREGÉNY Nem csak munkából áll az ember élete. Pihenés is van a világon. Szórakozás. Rálegyint: — Aki teheti, az szórakoz­hat. Akinek nincs semmije, annak dolgoznia kell. Semmit se adnak ingyen. Nyelvem hegyén van, hogy téved. Hogy nála csúnyább, jelentéktelenebb nőket olyan módban tartanak, amilyenről ő álmodni se képes, s miért? Igaz, az sincs ingyen, de hat csak könnyebb az, mint mal­tert keverni az építkezésnél, vagy naphosszat a gazdaság földjén kapálni. Itt van minden a nyelvem hegyén, de valahogy nem tu­dom kimondani, mert néz. Engem néz, bánatosan és őszintén. — Igaza van — mondom, s szinte megkönnyebbülök tő­le. — Igaza van, Margitka, Elég nehéz az élet, tudom én is. Én sose éltem jól, pedig engem az állam nevelt és az a leggazdagabb Magyarorszá­gon. S azt is tudom, hogy ha leszerelek, semmim se lesz. Csak éppen az van bennem, hogy mire összeszednék va­lamit, vége az életnek. A fi­atalságnak. Ezért mondom, hogy jó volna a szép oldalát is élvezni az életnek. Melegség van a szemében, ahogy rám tekint. Nem is ál­lom ezt a pillantást, elbújok a cigarettafüstben, s olyan szerelmes vagyok belé, mint az ágyú. Mert annyira jó lé­lek, hogy még belőlem is ki­hozza, ami ér valamit. Szólni kellene... fölállni, közelebb menni... Nem is tudom, hogy sike­rül: ott állok mellette. Töröl- geti az orrát, s engedelmesen fogadja, ahogy fél karral át­fogom. A fejét azonban elfor­dítja, így a haját éri a csó­kom. Beléiegzem langyos tisz­taságillatát. bumm, bumm! Döngetik a pitvarajtót! Megrettenve ug­runk el egymástól. Az apja? No, állok elébe. A sárkány­nak is, ha kell. Margit már kinn van, de meghallom Miska basszusát is, meg egy idegen hangot. Valaki más jöhetett, biztos valami szomszéd. Vajon be­láttak-e...? Rákényszeríteni magam, hogy leüljek. S-. — bár most dobtam el a cigit — rágyúj­tok. A gyufaláng fölül nézek a nyíló ajtóra. Miska az. Papírszelet a ke­zében. — Azonnal menni kell — mondja. Távirat a csapattól, hogy szabadságunkat megszakítják, s rögtön be kell vonulni. A dátumhoz érve Miskára bá­mulok : — Ma éjfélig...? — Két napja van a postán a távirat. Nem tudták kézbe­síteni. No, szedelőzködjünk! — Készítek enni — hallom Margit hangját. — Inkább pakolj valamit Oda se figyelve hajtogatom össze a táviratot, s káromko- dok magamban. Ilyen az én formám. Pont most, amikor kezdtem volna összemeleged­ni a lánnyal!... Nincs mit tenni. Ahogy szedegetem a vac­kaim, bejön Margit. Olyan hangosnak találom • szívem dobogását, csuda, hogy nem hallja meg. — Sajnálom mondom rekedtem. — Sajnálom, hogy nem beszélgethetünk tovább. Nem szól semmit. — De talán... lesz még rá alkalom, nem? — Talán — mondja, de hát­tal. Csak-csak találkozunk még az életben... Ez is visszhangtalan ma­rad. Hülyén is hangzót*, nem mondom. Kedvetlenül szede­getem a motyómat, ő meg a tűzhelynél motoszkál, ki­megy, bejön, suhog a szok­nyája. Éppen elkészülök, amikor Miska beszól értem, s már indulunk is. A faterjától el se búcsúzik, — no, ez derék. Nekem pláne svarc az öreg. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom