Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZA® MTS. szeptember 3® 1 CSALÁD — OTTHON HÁZGYÁRI LAKÁSOKHOZ — 1.1 BÜTOROK. Pénteken nyílt meg Budapesten a Nemzetközi Vásár pavilonjában az Otthon 73. bútorkiállítás. A Kisvárdai Bútoripari Vál­lalat két új termékével, a hat darabból álló — házgyári lakásokhoz tervezett — Szamos szekrénysorral és Vári. tíz darabból álló szobagarnitúrát mutatják be. Képünk a Vári la­kószoba első darabjáról készült. (Elek Emil felvétele) Recepfek ÍZES KORONGOK: 2 tojás sárgáját elkeverünk 3 evő­kanál tejföllel, megsózzuk és annyi liszttel dolgozzuk össze, hogy rugalmas, köny- nyű tésztát kapjunk. Késíok vastagságúra nyújtjuk, köze­pes nagyságú pogácsaszagga­tóval kis korongokat vágunk belőle, megkenjük tojással, meghintjük köménnyel, és zsírozott sütőlemezen szép Világosra megsütjük. (Sütés előtt villával megszurkáljuk, nehogy hólyagos legyen a tészta.) Hidegen szardellás vajjal (10 deka vajat fél tu­bus szardellapasztával dolgo­zunk össze), vagy körözöttel kettőt-kettőt összeragasztunk. KÖMÉNYES STANGLIK: Sör mellé, vagy hideg büfé­hez kiadós, olcsó és finom. Fél kiló lisztet összedolgo­zunk 3 deka, langyos, édes tejben megfuttatott élesztő, vei, 10 deka margarinnal, vagy 8 deka zsírral, sóval, és annyi langyos tejjel,' hogy lágy. könnyű tésztát kap­junk. Néhány órát keleszt- jük, majd négy cipóba oszt­va. kerek lapokat nyújtunk ki belőle. Ezeket a lapokat 8—8 részre vágjuk, akár, ha tortát szeletelnénk fel. és az így kapott cikkelyeket a szélesebb végüknél kiindulva összesodorjuk. A kis stangli- kat tojással kenjük, kö­ménnyel hintjük, és másfél órai kelesztés után, zsírozott sütőlemezen ropogósra meg­sütjük. SAJTOS GOLYÓK. (Sütés nélkül is készíthetünk olyan sós falatkákat, amelyre könnyebben csúszik az ital.) Villával alaposan összedol­gozunk 15 deka juhtúrót 10 deka vajjal, és egy sport­sajttal; adunk hozzá egy gerezd tört fokhagymát és egy csokor nagyon finomra vágott kaprot és petrezsely­met. Ezt a simára kevert sajtmasszát alaposan kifa­gyasztjuk: vizes kézzel kis gömböket formázunk belőle, a gömböket vagdalt snitt- lingbe (metélőhagymába) hempergetjük és fogpiszká- lóra szúrjuk. Tálalásig hide­gen tartjuk. Szamóca telepítése a házikeriben A sokak által földiepernek nevezett bogyós növény nagy közkedveltségnek örvend. Nem okoz különösebb gondot a termesztése, ugyanakkor ta­vasszal, amikor még más gyümölcs nincs, már finom termésével örvendezteti meg tulajdonosát. Ha kertet vásárolunk, fel­tétlenül érdemes legalább egy kis helyen szamócát te­lepíteni. Lehetőleg táperőben gaz­dag, jó vízgazdálkodású, ho­mok vagy könnyen művelhe­tő, középkötött vályog- és agyagtalajra ültessük. Ne te­lepítsük azonban mély fekvé­sű, fagyzugos területre, mert itt elfagy. Aki most akar foglalkozni először termesztésével, csak megbízható helyről vásárol­jon szaporító anyagot. A te­lepítésre alkalmas palánta lehetőleg három kifejlett lomblevéllel és egy fejlődés­ben lévő, ún. szívlevéllel, erős, sűrű. bojtos gyökérzet­tel rendelkezzen. Vigyázzunk, mert ha fonnyadt, vagy her­vadt levelű a palánta, azt jelzi, hogy régebben kiszed­ték. Ilyenkor az ilyet ne ve­gyük meg, mert rosszul ered­nek meg, nagy lesz a kipusz­tulás. Egy napnál tovább ne tároljuk a palántát, akkor is csavarjuk bele nedves újság-' papírba, és fóliazacskóba. Olyan területet válasszunk ki az ültetésre, amelyik nem túl gyomos. Ha van rá lehető­ség, bőségesen szervestrágyáz­zunk, vagy 100 négyzetméter re 5 kg pótisót szórjunk ki komposzttat elkeverve. A ta­lajt 18—20 cm mélyen for­gassuk meg és dolgozzuk be­le a trágyát. Majd készítsünk 120 cm széles ágyúsokat. Szá­razság esetén öntözzük be alaposan a talajt. Lehetőleg borús, szélcsen­des időben telepítsünk. En­nek legmegfelelőbb időpont ja július végétől augusztus közepéig van. De szeptember­ben is telepíthetünk. A ki­sebb lombozató fajtákat pél­dául a Surprise!; a Senga Precosát, a Lihamát 30x30 cm-re, az erőteljesebb növé­sűeket: a Pocahontast, a Go- rellát, stb. 35—10x35—10 cm-re ültessük. A gyökérzetet nem kell visszavágni a telepítéskor! Ültetéskor a palántát ki­csit mélyebbre tegyük, de úgy, hogy a szívlevelek * ne kerüljenek a föld alá. A ta­laj megfelelő tömörítése után azonnal öntözzünk, amit az eredésig néhányszor ismé­teljünk meg. Akinek már van szamócája, de további területet szeretne vele beültetni, felhasználhat­juk a szaporításra a három éves töveket. Ezeket felszed­jük, a száraz leveleket le­szedjük, és annyi részre oszt­juk, amennyi tőrózsája van. Ezeket az elmondottak alap­ján ültessük el az előkészített ágyúsba. Szaporíthatunk úgy is, hogy egy-egy erőteljesebb ostorin­dát a sorközbe fektetünk és földdel betakarjuk. Öntözés­sel gyorsítjuk a meggyökere- sedést. A fiatal növényeket, ha megerősödtek, levágjuk az anyatőről. Orvosság a fáradtság ellen Valamelyik amerikai or­vosi lap a minap szenzációs tálalásban közölte, hogy a jövő űrutasainak nem lesz szükségük többé alvásra. Francia kutatók az USA űr­kutatási központjával együtt­működve ugyanis állítólag olyan agyingerlő készüléket szerkesztettek, amelynek se­gítségével néhány másod­perces ingerléssel ugyanazt lehet elérni, mint a szoká­sos 6—8 órás alvással. Ez a szenzációs közlés elkápráz­tatja ugyan az élettanban kevésbé járatos embert, de abban, akinek némi tájé­kozottsága van az agytevé- kenységet alvás közben sza­bályozó folyamatokról, ko­moly kételyeket támaszt. Bármint legyen is, várjuk ki a szenzáció végét és köz­ben vizsgáljuk meg, mi a leghatásosabb orvosság a fáradtság ellen. 1 tunya is fárad Talán nem kelt csalódást, ha nem bonyolult agyingerlő berendezésről vagy csodála­tos új gyógyszerről, hanem az ősi, az ember évmilliós fejlődése során kialakult — és valljuk be, nagyon kelle­mes. frissítő pihenésről lesz szó. A fizikai vagy szellemi munkát, sőt még a tunya tétlenséget is egy idő múlva elfáradás követi. Elfárad te­hát a mozdulatlan fekvésre kárhoztatott kórházi beteg is, sőt fáradtságérzete tán még bénítóbb, és kellemet­lenebb, mint az egészségesé. Ebből szükségképpen követ­kezik is, hogy az elfáradás, bár származhatik megeről­tető fizikai munkától is, végső fokon az agyban ala­kul ki. A külső körülmé­nyektől függően, többek kö­zött attól, hogy kedvvel vagy kedvetlenül, valami- ; lyeh. nagy cél érdekében, vagy kényszeredetten vég­zünk valamilyen munkát, jelentkezik a fáradtság ha­marabb vagy később, kelle-, mes vagy kevésbé kellemes érzelmi színárnyalattaL Dolgozva pihenni A könnyű ellankadást né­hány perces megállással, egy-egy kellemes hangzású vagy éppen pattogó ritmusú dallal, üdítő itallal máris meg tudjuk szüntetni. Ha azonban elértük teljesítő- képességünk felső határát, csak életveszélyes helyzet olthatja ki fáradtságérze­tünket, az ilyen helyzet a legnagyobb testi és szellemi teljesítményekre tehet ké­pessé. Következik ebből az is, hogy idegrendszerünkben a fáradtságjelzés nagyon is ésszerű, hiszen nem várat magára addig, míg minden tartalékerőnk kimerült. Aki látott már kora haj­naltól késő estig parasztem­bereket kaszálni vagy kapál­ni a mezőn — és maga még nem mívelte —, szinte alig tudja elképzelni, miként bír­ják el ezt, kimerítő fáradt­ságérzet nélkül. Ök saját ta­pasztalatukból tanulták meg. hogy egyenletes ütemben, komótos tempóban sokáig lehet nehéz munkát végezni, végkimerülés nélkül. Ugyan­is bizonyított élettani tény, hogy fizikai munka végzése­kor csak az izomsejtek egy része húzódik össze, a többi pihen. Ha tehát eltaláljuk azt a tempót, amely mellett „ju,t is, marad is” — estére elfáradunk ugyan, de fá­radtságunk nem lesz kime­rült gyötrődés. Ha viszont a fiatal — tapasztalatlanul — a maga túl gyors tempójával rugaszkodik neki nehéz munkának, bizony már ne­gyed, vagy fél óra múlva el- ■ fárad. Még inkább így van ez, ha a fizikai munkához nem szokott idős ember hir­telen túl hevesen nekikezd valami megerőltető munká­nak. A fizikai munkavégző­képesség ugyanis nemcsak az akaraton múlik, hanem azon is, hogy szívünk, érrendsze­rünk, tüdőnk és izmaink aí- kalmazkodtak-e a fizikai munka követelményeihez. A szellemi munkát vég­zőknél ilyen íempókülónbsé- gek aligha mutathatók ki. De régi és hihető tapasztalat az. hogy a kedvvel és eredmé­nyesen végzett szellemi munka meggyorsítja a mun­ka hatásfokát. Rendszerint anélkül, hogy a fáradtságér­zetet túl kellemetlennek éreznénk. Nyilvánvaló, hogy a pi­henés legtökéletesebb for­mája az éjszakai 6—8 órás alvás. A napközi munkaszü­netekben ritkán van alka­lom arra, hogy akár 10 per­cet szundítsunk. Nincs is rá szükség, meri éppen for­dítva: a pihentető torna, a nyújtózkodás, a megszokott munkából való kikapcsoló­dás, egy-egy pohár üdítő ital sokkal inkább pihentet, mint a fekvés. „Nagyjavítás“ Napjainkban az évi sza­badság minden embernek törvényben biztosított joga. A kutatóorvosok jól meg­alapozott nézete szerint azonban gondoskodni kelle­ne arról is, hogy az évi sza­badságot pihenéssel tölteni ne csak jog. hanem köteles­ség is legyen. Kimutatták ugyanis, hogy az aggályos- kodók, akik akár otthon, akár üzemükben nélkülöz­hetetlennek hiszik magukat és ezért évekig nem mennek szabadságra, kisebb teljesít­ményt nyújtanak és gyak­rabban betegszenek meg, mint azok, akik a nyári sza­badságot valóban pihenéssel töltik. A civilizált élet tem­pója, a városiasodás. az üzemi élet szorosabb kötött­sége, fegyelme parancsolóan megköveteli: évente, 2—3 he­tet úgy pihenjünk, hogy „el. eresszük kezünket, lábun­kat”, de még gondjainkat és feszültségeinket is. Valójában nem különösen nagy' bölcsesség, ha az orvos azt mondja, hogy a min­dennapos és az egész éves fáradtságnak az alvás és az évi szabadság az orvossága. Néha mégis szükség van ar­ra, hogy az anyagi javak hajszolásában, vagy néha az élet elkerülhetetlen, kénysze­rítő adottságai miatt a pihe­nésről megfeledkező embert figyelmeztessük erre a böl­csességre. Arra, hogy szer­vezetünket tartósan és sokáig túlfárasztani, kizsák­mányolni nem tudjuk, és nem is szabad. Dr. Szendéi A dán* FŰSZERPOLCUNK Petrezselyem Ez az egyik leggyakrab­ban és legtöbb felé hasznait fűszer. Egyaránt használják a tálak, köretek díszítésére és a különféle ételek ízesí­tésére. A szára is megfelelő és a levelei is. A szára erő­sebb zamatú, de mert cér- nás, nehezen tépődő, ezért csak a levesekbe, gulyások­ba szokták belefőzni az ízét. Vagdalt levelei viszont megehetők és zamatukon kí­vül zöld színükkel díszíte­nek is. Nagyon megfelelő például a tojásostálak dí­szítésére és ízesítésére, a burgonyapürére, különféle gombócokba, és vajas főze­lékekbe. A petrezselyemmár­tás elsőrangú a hal melléj valamint a főtt szalonnához vagy császárhúshoz. Faszerkezetű tukorieatárolóhoz akár «ömbfa '.állítását rövid határidőre .állal ERDŐGAZDASÁG, NYÍREGYHÁZA, (422854) Gázolajkazánhoz fűtői vizsgával rendelkező (ütőt alkalmazunk Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság gé­pészeti osztályán, Nyíregyhá za, Simái u. 9. sz. (956 Kelet-magyarországi Víz­ügyi Építő Vállalat Nyír­egyháza, Kinizsi u. L keres felvételre vidéki munkahelyeire 1 fő építőipari könnyűgép­kezelőt, 2 fő vákuumos t gépházba gépkezelőt és 1 fő hálózati villanyszerelőt. Jelentkezés személyesen a fenti címen. (951) Gyakorlattal rendelkező képesített könyvelőt felveszünk, gépkönyvelök előnyben. JELENTKEZÉS: a vállalat főkönyvelőségén. AGROKER VÁLLALAT NYÍREGYHÁZA, Kinizsi út 2. (422799 i » ■■ ■■ ■■ ■ ...... TSZ-EK, KÖZÜLETEK, FIGYELEM! Vas- és Fémipari Szövetkezet eladásra felajánlja: normát meghaladó készletéből villamossági anyagokat, rúd- és idomacélokat, valamint melegen vont acélcsöveket. ÉRDEKLŐDNI LEHET: Nyíregyháza, Derkovits u. 92. Telefon: 8,00—14,00 óráig. Telefon: 34—18. Telex; 73—383. Ügyintéző; Haraszti Gyula Továbbá különféle motor- és autóalkatrészeket ajánlunk ÉRDEKLŐDNI LEHET: Autó- és motorjavitó részleg Nyíregyháza, Bethlen G. u. 93. Telefon; 32—58. Ügyintéző: Kolbe Béla. (965)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom