Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

1972. szeptember ft. KirLirr-MAtSYARORSTAfl i. t*9sA Már nem gyermekmegőrző Szülők, vállalatok és az iskola egy napköziért Az iskola száma és a tér neve nem sokat mond: 7. szá­mú általános iskola, Nyír­egyháza, Bolyai tér. Annál többet mond az, hogy Ságvá- ri-telep — a maga ezernyi sa­játos gondjával — ahol az is­kola öt évvel ezelőtt felépült. Gondozott parkjával, csupa virág udvarával egy gyöngy­szem a városszélen. Egyből a közepén kezdi a gondokat Demjanovich Emil, az iskola igazgatója. Délelőtt és délután minden tanterem foglalt. Egyetlen szakkörnek sincs helye. A továbbtanuló nyolcadikosok előkészítő fog­lalkozását nem tudják hol megtartani. Kereseti igazolás alapján 64-en jogosultak a napközi­ellátásra. Olyan gyerekek, ahol vagy mind a két szülő dolgozik, vagy valamelyik szülő egyedül neveli a gye­rekeket. És összesen csak 38 hely van az alsósok napközi­jében. Néhány gyereknek ha­vi 50 forintért ^tízórait, ebé­det és uzsonnát tudnának ad­ni, vagyis a régi menzát. — Néhány szülőnek ezt ajánlottuk — magyarázza az igazgató. — Erre azt kérdez­ték, hogy „Na és ki fogja ta­nítani a gyereket?” Rájöttek már a szülők, hogy nem gyér. mekmegőrző a napközi. Hogy azt a segítséget, amit a peda­gógusok adnak, otthon nem tudják pótolni. Mégis dönteni kellett, kié legyen a 38 hely. Értekezlet­re hívták meg mind a 64 gye­rek szüleit. Segítsenek. A szülők felolvastatták a név­sort, s döntöttek. Vegyék fel mind a hatvannégyet. S el­kezdődött a szervezkedés. A szülők azt ígérték, hogy mun­kahelyükön kérnek segítsé­get. Egv új tantermet akar­nak építeni. Ha csak a tele­pen levő vállalatokat néz­zük; az iskolai tanulók több mint felének szülei ott dol­goznak. Nyolcvan „vasutas­gyerek” jár ebbe az iskolába. 64 tanuló édesapja, vagy édes­anyja gumigyár! dolgozó, ide jár 32 dohánygyári munkás gyereke. A szülők lelkesedése az is­kola életét is megpezsdítette. — Azt kérték, ne utasít­sunk el egy gyereket sem. mindnek szüksége van a nap­közire — mondja az igazga­tó, — így most 64 gyerek ül bent. A tanári ebédlőt nevez­tük ki napközinek. A Guszev lakótelepi iskolából hozzuk az ebédet. Egy nevelő állan­dóan a gyerekek mellett van. Erre nincs kéretünk, felvált- va kerül sor mindenkire. Szí­vesen vállalták, társadalmi munkában. Persze ez a megoldás sem megy zökkenők nélkül. Több munkát ad például a szakács­nőknek. A bútorok sem meg­felelőek, a kicsik egész dél­előtt a tanári székeken ül­nek, a lábuk sem ér le a föld­re. Az alsósok két csoportban kapják az ebédet egy óráig. A nevelők csak egytől ebé­delhetnek, olyankor hét osz­tály száguldozik az emeleten. Minden gondon segítene az a bizonyos tanterem, ha ugyan, olyan lelkesedéssel, idejében elkészül, mint ahogy a szü­lők kezdtek a szervezésbe. Ott, ahol most egy halom tégla, meg két fa áll, az igaz­gató lépésekkel méri a föl­det. — Már kiszámítottuk, hogy három év alatt százzal több gyerek jár majd az is­kolába. Nekik is épül ez a napközi. Az első lépést tehát a szü­lők tették meg. A Ságvári Tsz, a gumigyár, a konzervgyár, a dohánygyár, az ÉPSZER, a KEMÉV, az üvegtechnika, a Volán, a kertészeti vállalat, a HAFE, a MEZŐGÉP, a vas- és fémipari szövetkezet és a SZAVICSAV dolgozói, akik munkahelyükön azóta talán már biztató választ is kap­tak — a vállalatok segítik az építkezést. A második lépés a munkahelyeké. A SZAVI­CSAV KISZ-titkára jelentke­zett, felmérte az épület he­lyét, s kiszámította, mennyi sóderra, cementre van szük­ség az alapozáshoz. Ezt a vál­lalat szállítja. A 110-es ipari szakmunkásképző iskola vál­lalta az összes szakipari mun­ka elvégzését. A Volán Válla, lat társadalmi munkában vég­zi az összes szállítást. A kon­zervgyártól is érdeklődtek; hány gyerek szülei dolgoznak a gyárban? Az iskolában azt remélik, nemsokára arról ad­hatnak hírt, hogy minden si­került, kezdhetik ásni az ala­pokat. B. E. Eredményes munkát végez a harmadik éve alakított Kraszna menti Tsz-ek Kút­fúró és Vízellátó Közös Vál­lalkozás. Az alapító nagy- ecsedi Rákóczi és a máté­szalkai Egyesült Erő Tsz mellett azóta a rozsályi Rá­kóczi és a csahold Erdőhát Tsz is tagja a sikeres vállal­kozásnak. A múlt évi hatmilliós ter­vet közel tízmillióra teljesí­tették. Az idei termelési elő­irányzat már tizenkétmillió. A vállalkozás hatvan állandó dolgozót foglalkoztat. Fennállása óta 1971. év vé­géig nyolcvannégy új kutat fúrt működése környékén a vállalkozás. A szatmári ár­vizes területen mintegy fél­Bőséges kínálat a piacokon Tájékoztató a zöldség- és gyümölcsellátásról Országszerte megkezdő­dött, s a terveknek megfele­lően halad a burgonya .táro­lása a zöldség-gyümölcS ke­reskedelmi egyesülés tagvál­lalatainál, amelyek már 1500 vagonos készlettel rendelkez­nek. Egyes megyék területén, különösen a Tiszántúlon, a vártnál gyengébbek a termés, eredmények, amit azonban el. lensúlyozj hogy a Dunántú­lon, valamint Csongrád me­gyében a becsültnél jobb a termésátlag. Vöröshagymából az előirányzatot meghaladó készletek vannak kialakuló­ban; a hagyományos dug- hagymáról való termelési for­ma mellett egyre több a mag­ról vetett áru. Fejes és kel­káposztából is igen jó ter­méseredményekről érkeztek jelentések, különösen Győr, Szabolcs és Pest megye ter­melő gazdaságaiból, ahol mái a tárolásra alkalmas téli faj­tákat szedik. Paradicsomból egyre csök­ken a felhozatal, s a felvásár­lásra kerülő áru jó része kon­zervipari felhasználásra al­kalmas. A hideg éjszakák miatt nem vártak a zöldpap­rika további érésére, a leg­több helyen megszedték a tö­veket. így a vártnál jóval nagyobb mennyiségek érkez­tek Budapestre és a vidéki központokba, ennek köszön­hetően a napokban bőséges volt az ellátás zöldpapriká­ból. A paradicsompaprika szezonja még legalább egy. hónapig tart, van elegendő, talán még több is fogyhatna a piacon. Továbbra is szerény a fel­hozatal körtéből; az alexan- der nem lesz olcsó az idén. A hazai csemegeszőlő kínála­tát jól kiegészíti a bolgár importáru, amely az előbbi­vel azonos áron kilogram­monként 11 forint 80 fil­lérért kapható. Az egyesülés igazgatóságán elmondották: általában meg. nyugtatónak ígérkezik az el­látás a jövőre nézve is. (MTI) Nagyobb lesz a zsemle Az országban negyediknek — a budapesti, gyöngyösi és miskolci kenyérgyárak után — a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat kenyérgyárában sze­relik az új gyorsdagasztó gé­pet. A műszakiak elmond­ták, hogy ez nagy változást hoz, elsősorban a zsemlesü­tésben. Míg eddig a péksüte­mények tésztájához hat órán át kellett érlelni a kovászt s csak további húsz percnyi dagasztás után lett sütésre érett az anyag, most néhány perces kelesztés után — per­sze, dupla adag élesztővel — az új gép három perc alatt megkeveri, amit, és ahogyan kell. A gépet külföldi licenc alapján, a hazai ÉLGÉP gyár­totta. Megyénkben ez lesz az első ilyen készülék. Eredmé­nye lesz, hogy a jelenleginél egyharmaddal nagyobb tér­fogatú, jól átsült, jól kelesz- tett és jól megkelt zsemlék kerülnek forgalomba a jövő hét folyamán. Addig a gép kezelői há­romnapos tanulmányútra mennek a legközelebbi, Mis­kolci Kenyérgyárba hogy ott, a már működő gyorsda­gasztó mellett elsajátítsák a kollégáktól az apróbb fogá­sokat is. százat. S több mint tíz víz­műves, nagy kapacitású kút­fúrást is elvégzett. Idén hu­szonnégy kútfúrással készül­tek el. S további tízre van megrendelés. Ez év első felé. ben a termelési tény nyolc és fél millió forintot tesz ki. A kínálkozó igényt figye­lembe véve, a múlt év októ­berétől, a betonútépítést is profiljába vette a vállalko­zás. Ez év végéig négy tehe­nészeti, illetve sertéstelep belső szilárd úthálózatát ké­szíti el: Mátészalkán, Fehér- gyarmaton, Tarpán és Csa- holcon. A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz bel­ső úthálózata már átadásra került. Útépítéshez a rozsályi tsz határában termel ki kavicsot a vállalkozás. Naponta átlag háromszáz köbméter kavi­csot termelnek ki. E lehető­ség teljesebb kihasználása céljából üzemi betonelem műtárgyak előre gyártását is végzik. S lakossági szolgálta­tásra készítenek kerítésosz­lopot, járdalapot, kút- és át­ereszgyűrűket. De a TÜZÉP útján lakás- és egyéb ma­gánépítkezésekhez is szállí­tanak kavicsot. A kitermelés, szállítás és felhasználás fo­kozására idén egymillió-hét­százezer forint értékben vá­sárolt a vállalkozás gépeket. Többek közt három IFA te­hergépkocsit. Szezonzárás Sóstón 300 000 vendég a nyíregyházi fürdőhelyen Már ködösek a reggelek, de Sóstó dacol az időjárással. Még egy hétig nyarat idéz a csónakázó, meg a strand, minden reggel megnyitja ka­puját. S vannak is szép szám­mal, akik még kihasználják a vénasszonyok nyara utolsó perceit; naponta most is 80— 100 látogatója van Nyíregy­háza szép strandjának. Ez a szám azért már a sze­zon végét jelzi. A leglátogatottabb hónap jú­lius volt. Egyetlen napon, jú­lius 16-án tizenkét és fél ez­ren kerestek felüdülést a medencékben, az árnyékos fürdőparkban. Uj létesítmények Végeredményben az egész szezon mérlege sem rossz: háromszázezer embernek nyújtott kellemes napokat, pihenést. kikapcsolódást a „nyíregyházi oázis”, a meleg, illetve a tóstrand és a kád termálfürdő. A látogatóknak több mint kétharmada a me­leg strandot választotta. An­nak ellenére, hogy a tó­strandon az idén már igazán kulturált környezet várta a vendégeket. Uj kabinsor, hi­deg-meleg vizű zuhanyozók, és új ivókutak. Rendszeresen üzemeltették a kis meleg me­dencét. Talán a nagy stran­dénál jóval gyengébb étel- italellátás az oka, hogy alig több, mint tízezer embert vonzott az idei szezonban a hideg strand. Augusztus 15-e után alig volt látogatója, ezért 31-én be is zárták. A meleg strand vendégei­nek ellátása viszont lénye­gesen jobb volt, mint a ko­rábbi években. A vendéglátó vállalat új pavilonsora, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat bőségesebb tej- és tejtermékkínálata tette ezt érezhetővé. S az idén először egész szezonban dolgozott a strand területén a fürdőigaz­gatóság fodrászata is. Kedvelt a strandkemping Visszatérve a látogatott­ságra; a szeszélyes időjárás sem kedvezett a hideg vízben fürdőzésnek. Voltak ugyan trópusi meleg hetek, de augusztus második . felétől gyakorlatilag már befejező­dött a strandszezon. És a má­jus is hűvös volt. Míg pél­dául tavaly negyvenötezer, az idén csupán tízezer-hat- száz vendége volt a strand­nak májusban. A strandkempingben telt ház volt egész nyáron át. Akadt üdülövendége mindig a három, kétszobás faháznak, ahol egyszerre tizenkét tu­ristának, a felvonulási épü­letből átalakított csinos, több szobás „vendégfogadóban” pedig tizenöt személy részé­re teremtették meg a kelle­mes, kényelmes tartózkodást. A sátorozásra kijelölt terü­leten is állt rendszerint hu­szonöt-harminc sátor. Köz­kedveltté vált a strandkem­ping. A messziről jött vendé­gek, a visszatérők, a jövőre is bejelentkezők is ezt bizo­nyítják. Például a Kazinc­barcikai Kézműipari Válla­lat szakszervezeti bizottsága a dolgozóknak egész- szezon­ra bérelt két szobát, és ezt az igényüket, a jövő nyárra már bejelentették. Sok kül­földi vendégünk is volt, só­kan töltötték szabadságukat a sóstói strandon, csehszlová­kok, németek, románok, de érkeztek mé % messzebbről is: az Egyesült Államokból, Ka­nadából, sőt az afrikai Tan­zániából is egy házaspár, egy hónapig nyaralt a strand­kempingben. Lefedik a nagy medencét Egy hét múlva „hivatalo­san” is vége a strandszezon­nak Sóstón. Szeptember 30-a után már csak a két hétvégi napon nyitják ki az uszodát. A terepet átveszik a karban­tartó szakemberek. Téliesíte. nek. elvégzik a szükséges ja­vításokat, újratelepítik a ki­taposott, kiégett gyepet, ren­dezik a virágágyásokat. És várják az építőket. Ugyanis még az ősszel, majd tavasz- szal újra nagy munkát vé­geznek a meleg strandon. Az első az úszómedence fedése lesz. Nyolcvan méter hosszú, harminc-harmincöt méter széles és nyolc-kilenc méter magas fóliasátorral fedik le az úszómedencét. Ez lehető­vé teszi az uszoda használa­tát egész éven át. (A sátrat természetesen nyárra bevon­ják.) A következő munka a víztisztító berendezés szerelé­se lesz, amit a berendezést szállító olasz cég végez el ta­vasszal. A nagy úszómedence vizét tisztítják ezzel, s ez nemcsak az állandó tiszta vi. zet biztosítja, hanem üzem­be állításával több termálvíz jut majd a meleg medencé­be, a kád- és termálfürdőbe, valamint a tóstrand meleg medencéjébe. Illetve; a ter­vekben szereplő többi meden. cébe, amelyek mielőbbi meg­építése egyre sürgetőbbé vá­lik a nöyekvő idegenforga­lom következtében is. Kádár Edit Apák a bíróságon A minap két apa állt Nyír­egyházán a bíróság előtt. Gyermektartási kötelezettsé­gük megszüntetését kérték. Évek óta húzódó ügyek vol­tak ezek, a felnőttek régen rendezhették volna, ha őszin­tén szívükön viselik fiaik, lá­nyaik sorsát. E két esetben viszont az volt a meglepő, hogy a gyermekeket nem csu­pán az apák, hanem inkább az anyák hozták nehéz hely­zetbe. A történetek tanulsá­gosak. ★ Többnyire az ügyvéd be­szélt, nem a felperes. Ugyan­is M. L. megtört, beteges em­ber. Hogy ilyen állapotba ke­rült, ehnek oka az is: házas­sága rosszul sikerült, család­jának gondjával hosszú időn át egyedül küzdött meg. Fe­lesége — aki szintén eljött erre a tárgyalásra — még 1956-ban kapcsolatot alakí­tott ki egy másik férfivel. Férjétől elköltözött, két gyer­mekét is otthagyta, nem tö­rődött tovább velük. M. L. hosszú időn át maga gondoz­ta, nevelte fiai*, aztán, hogy feleségét hiába várta vissza — férjhez ment — ő is meg- pősült. Majd tíz évvel később kapott egy hivatalos értesí­tést, hogy Károly nevű fia után, aki 1957. júniusában született és állami nevelőin­tézetben helyezték el, fizes­sen gondozási díjat. Azóta négyszáz forintot vonnak le a fizetéséből havonta. Nem­csak meglepte M. L.-t a tény de igen kellemetlenül is érin­tette, hogy így kell tudomást szereznie harmadik fia léte­zéséről. Nem beszélve az ügy anyagi részéről, hiszen az em­lített összeg náluk nem kis pénz, amióta a felesége be­teg, munkaképtelen. Amikor túl volt a megle­petésen, gondolkozott, és szá­molni kezdte a hónapokat, de sehogyan sem stimmelt az idő: első felesége hamarább elhagyta, mint ahogyan ter­hes lett. — Mikor szakadt meg a házassági kapcsolat a férjé­vel? — kérdezte az asszony­tól dr. Ferenc Béláné bíró — Nem tudom már ponto­san, régen volt, csak arra em­lékszem, hűvös idő járta, fújt a szél. amikor eljöttem tőle. — Összél völt ez, vagy ta­vasszal? Nagyon fontos a pontos idő megállapítása eb­ben az esetben. Kérem, em­lékezzen! Fia apaságáról van szó!' — Karcsinak nem az első férjem az apja, hanem a má­sodik. Amikor megszületett együtt éltem H. L.-lel, de még nem váltam el a férjemtől, így került a fiú az első uram nevére. — Akkor miért hagyja, hogy az első férjétől vonják a gyermektartást, miért nem rendezte az ügyet? — Nem volt sürgős, hiszen a fiú jó helyen van az inté­zetben. Aztán a második fér­jem elhagyott, úgy tudom. Gyálon él. Gyermekének a sorsa egyáltalán nem megnyugtató Elsősorban nem az anyagiak miatt, hanem erkölcsileg Születése után azonnal ren­deznie kellett volna ügyét. Ezen a tárgyaláson sem hoz­hatunk még ítéletet, el kell halasztani, hogy az apját is meghallgathassuk. De mond­ja, mi lesz, ha H. L. nem vál­lalja a gyermeket? Majd megáll már a sajat lábán, hiszen elmúlt tizenöt éves. A másik férfi, aki jó pár­szor állt már a bíróság előtt, egy szóval sem vitatta apa­ságát. Ö az előbbivel ellen­tétben csak a gyermektartási díj megfizetése ellen tiltako­zott. F. Gy. orosi lakos öt apró gyermekkel hagyta ott beteg feleségét, akit bizony súlyos állapotában is megvert.. S amit csak lehetett, átvitt új élettársához, a szomszédban levő házba. Felesége halálát a bánat, a gyermekekért való aggódás meggyorsította. A ki­csik egy kivételével — aki át­ment apjához — a legidő­sebb lánytestvérnél maradtak a szülői házban. Erzsiké hosz. szú időn át tartotta fenn az árván maradt családot cse­kély fizetéséből, később is. hogy miután férjhez ment, és ó lett hivatalosan is a test­véreinek gyámja. A tavaszi’ bírói ítélet alapján a gyerme­keknek apjukhoz kellett vol­na költözniük. Át is mentek hozzá tanácstag kíséretében, de olyan volt a fogadtatás, hogy a szó szoros értelmében valósággal elmenekültek on­nan. F. Gy. annak idején sem a feleségének, most pedig lá­nyának sem fizette a gyer­mektartást, amíg azt a bíró­ság meg nem ítélte. Illetve en­nek is csak részben tett ele­get, mert a megállapított ösz- szegnek csupán egy hánya­dát juttatta el a lányához azért került sor ismét erre a tárgyalásra. F. Gy. most is kijelentette, csak akkor fizet, ha a nála levő gyermek a jussát, ami a kertből és a ház. ból örökségként jár, megkap, ja. — Felesége halála után a hagyatéki tárgyaláson minden gyermek részére hivatalosan megállapították a ráeső anyai örökséget. Ennek semmi kö­ze az apa gyermektartási kö­telezettségének elmulasztásé, hoz. Évek óta húzza a meg­állapított összeg fizetését Úgy látszik, másféle módszer, hez kell folyamodnunk — szólt a bírónő szigorúan az előtte álló férfihez, majd a fiatalasszonyhoz, F. Gy. lá­nyához fordulva tovább foly. tatta: — Mondja kérem, az apja jelenlegi keresetét, vagyoni helyzetét ismerve elégnek tartja most azt az összeget a gyermekek számára, amelyet a bíróság a tavaszon ítélt meg. vagy kéri a felemelését? A fiatalasszonyon látszott, nagyon restelli, hogy ilyen ügyben kellett a bíróságra jönnie, nem beszélve arról, ő a történtek után is szereti az apját. Hosszú szünet után vá. laszolt. — Megelégszem a tavaszon ítélt összeggel, csak azt adja ide. Jó lenne, ha apu belátná már végre, hogy nagyon ne­hezen jövünk ki a mi kere­setünkből. Férjem kis fizeté­sű segédmunkás az erdészet­nél, én meg fiam születése után igénybe vettem a há­roméves gyermekgondozási segélyt. — Kéri az elmaradt ősz­szeg végrehajtását? Az apa riadtan nézett lá­nyára. — Nem, nem akarom, hogy megszégyenítsék — jelentet­te ki halkan az asszonyka. — Szép gyermekei vannak magának F. Gy. Miért üldözi el a fiait? Nem szereti őket? — kérdezte a bírónő az apá­tól. Nem felelt mindjárt az al­peres. Aztán gyáván, fejét le­hajtva mondta: — Szeretni, szeretem ép­pen a gyermekeimet, de a mostohájuk, a második fele­ségem nem állhatja őket. András Ida Száz új kút Beregben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom