Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

1972. «»»ptembir iS. KELlT-M'A0VA1Sni?«i7l« S. oldal Az áru ruhája Aminthogy nem a ruha te­szi az embert, hasonlóképpen nem is a csomagolás az áru lényege. De... És ez a „de” ezúttal azért aktuális, mért szeptember 26-a és október 2-a között kerül sor Buda­pesten az immár kétévenként hagyományos nemzetközi csomagolási eseménysorozat­ra. reknél pedig általában azzal is együttjár. hogy kevesebb áru marad a csomagban. (Ezért örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen árut műanyag burko­lásban árúsítanak). A vásárlói panaszok alap­ján megállapítható, hogy no­ha a doboz a papircsomago- lásndl egy fokkal biztonságo­sabb, de éppen a gondatlan bolti kezelés miatt néhány árufaj tánál mégsem elégsé­ges. Kirívó példaként a lea- sütemény említhető: előfor­dul, hogy a tetszetősen cso­magolt édes és sós sütemé­nyekből a dobozban csak tör­meléket talál a vevő. Ezzel kapcsolatban mindjárt szót kell ejteni az úgynevezett „zsákba macska” csomago­lásról. A korszerű anyagba burkolt áruk — kivéve az átlátszó anyagba csomagolta- kat — egyik hátránya, hogy csak a felbontás után, légin­kéből otthon, jóval a vásárlás után aerül ki a lényeg: mi­lyen az áru? Riasztó példa a zárt csomagolású, hibás, romlott áruk ügye. Az ilyen burkolat alkalmazása megkö­veteli az ipar fokozott minő­ségi ellenőrzését, a kereske­delemtől pedig a gondos tá­rolást és a szavatossági idő pontos betartását. A terület legfőbb gazdájá­nak, az Anyagmozgatási és Csötnagblási Intézet követ­kezetes tevékenységének jó­voltából — a hazai üzletek­ben is egyre több az olyan termék, amelyik tetszetős megjelenésével, praktikus „ruházatával”, csomagolásá­val vásárlásra ösztönző, von­zó hatást fejt ki. A szakem­berek akkor mondják sike­resnek a csomagolást, ha az képes a vevő figyelmét az észrevételre rendelkezésre álló rövid Idő alatt (20—50 másodperc) magára vonni, sőt valósággal „hipnotizálni” a vásárlót. (Egy külföldi vizs­gálat során megállapították, hogy az ügyesen elrendezett világítás, a sokszínű csoma­golás, különösen az asszonyo­kat valóságos „transzba” hozza). A magyar csomagolóipar a nemzetközi mezőnyben ma még szerény helyet foglal el. A „Csomagolás ’72” rendez­vénysorozatnak most az a célja, hogy felmérje az eddi­gi eredményeket, lehetőséget adjon a tapasztalatcsérére, és meghatározza a következő időszak legfontosabb felada­tait. Ennek érdekében ren­dezik meg a 3. országos cso­magolási konferenciát, a HUNGAROPACK ’72 ma­gyar csomagolási versenyt, a BUDAPACK ’72 nemzetközi csomagblási kiállítást és a nemzetközi c.-.omagolási szak- irodalmi és dokumentációs kiállítást. (P.) A csomagolástól a kereske­delem elsősorban több eladá­si lehetőséget vár. a vásárló Pedig jobb vételi lehetőséget remél általa. Amiben a vevő és az eladó egyetérthet: mind­kettőjük célját csak gondo­san megválasztott, korszerű csomagolással érhetik el. Napjainkban, amikor már nálunk is gyakorlat döntötte él az önkiszolgáló és önkívá- lasztó üzletekkel kapcsolatos vitát, mindannyian közvetle­nül tapasztalhatjuk a csoma­golás jelentőségét és előnyéit. A korszerű kereskedelemben az eladást tulajdonképpen a vevő végzi, s ebben nagy se­gítségére lehet a „néma el­adó”: a csomagolás. Egy ke­reskedelmi szakember össze­állította, hogy a fogyasztó szempontjait figyelembe Vé­ve: milyen követelményeket kell kielégítenie a csomago­lásnak. Könhyen vihető le­gyen és a háztartásban a többi eszközök között jól le­hessen elhelyezni) a lehető­ség szerint segédeszköz nél­kül lehessen kinyitni és biz­tonságosan — a benne lévő termék eredeti állapotának megtartásával — visszazár­ni: a vásárlók kapjanak a csomagoláson kellő tájékoz­tatást annak tartalmára, az áru kezelésére és használatá­ra vonatkozóan; a csomag méretét úgy kell kialakítani, hogy azt könnyen lehessen kézben tartani. Ugyancsak a Csomag, illetve az áru mére­tével. mennyiségével függ össze az a követelmény is, hogy vegyék figyelembe az átlagos családi háztartásban szokásos felhasználást és a vásárlásra fordított összeg nagyságát; fontos, hogy a fo­gyasztói ár megfelelően és mindig azonos helyen legyen feltüntetve; előnyös, ha a csomagolás másodlagos fel­használásra is alkalmas, pél­dául varródoboznak, gyer­mekjátékszernek vagy más háztartási eszköznek. Egyelőre azonban még gya­kori az áru nem megfelelő csomagolása miatti panasz. Itt van például az úgyneve­zett áruvédelmet szolgáló csomagolás. Természetesen a vevőt az is érdekli, hogy milyen állapotban érkezik az áru az üzletbe, hiszen előfor­dul, hogy „eszi, nem ggzi, nem kap mást” alapon a megrongálódott árut is kény­telen megvenni. (Megkarcolt bútor, agyonlapított kenyér, stb.j. A rossz csomagolás a szemcsés, darabos élelmisze­Mininztériuniok álláfcfoglalága Nem épülhet fából óvoda A faanyagú köz- és lakó­épületek építéséről közös köz­leményt adott ki äz Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és a Belügymi­nisztériumi Tűzoltóság Orszá­gos Parancsnoksága. Az utób­bi időben ugyanis sok közin­tézményt, így például óvodát, bölcsödét és csecsemőotthon* előre gyártott faépületben kí­vántak elhelyezni. A .közös közlemény ezzel kapcsolatban a következőkre hívja fel a be­ruházók figyelmét. A tűzrendészet! jogszabá! szerint középületeket, iroda házat, tanintézetet, egészség ügyi és szociális intézményt valamint lakóépületet leg­alább mérsékelten tűzálló építőanyagból lehet készíteni. A faanyagú épületek még égést késleltető anyaggal ke­zelten sem felélnék meg a szabványban előírt tűzállósági fokozat követelményeinek Egy esetleges tűzeset alkal­mával a gyors égés következ­tében a benntartózkodők, kü­lönösen a gyerekek életve­szélybe kerülnek. Ezért csecsemőotthont, böl­csődét és óvodát faszerkeze­tű, vagy egyéb éghető épí­tőanyagból nem lehet építeni ás azokra engedély sem ad­ható ki. Az egyéb köz- és la­kóépületek esetében — ha azokat a tűzrendészen előírá­soktól eltérően kívánják el­készíteni — engedély csak a tűzréndészeti rendelet mel­lékletében említett szakható­ság előzetes hozzájárulása és eseti előírása alapján adható ki. KISVÁRDAI PILLANATKÉP. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Divatosat — olcsóbban is A RUHAIPAR A IOBB BELKERESKEDELMI ÁRUELLÁTÁSÉRT Gépkocsivezetők Á belkereskedelem képvise­lői részéről az utóbbi időben számos észrevétel hangzott el a textil-, valamint a konfek­cióipari termékstruktúra, il­letőleg a választék alakulása miatt. A ruhaipari vállalatok érvelése szerint azonban az anyagszállítók nem tudnák megfelelő választékot, minő­ségét biztosítani üzemeik számára, s ezért jelentős im­portra is kényszerülnek. A továbbfejlődés érdekében a nagy ruhagyárak igazgatói a közelmúltban egyeztették elképzeléseiket; olyan véle­mény alakult ki, hogy meg­felelő intézkedésekkel jövőre már elegendő és jó választé­kú konfekciót lehet biztosíta­ni a belkereskedelem számá­ra. Érmek egyik feltétele, hogy a ruhagyárak kapacitáslehe­tőségeiket, elsősorban a bel­földi igények kielégítésére használják fel, és — sok más tennivaló mellett — az ed­diginél jobb kapcsolatokat te­remtsenek a textil- és bőr­gyárakkal, amelyeket érde­keltté kell tenni abban, hogy Több az olcsó bútor és mi­nőségileg is jobb az idei bú- toréllátás a tavalyinál — kaptuk a tájékoztatást a nyír­egyházi bútoráruházban. A raktáron lévő külföldi és bel­földi bútorok választékbah jobban kielégítik a vásárlók igényeit. Az őszi, téli hóna­pokban Romániából, Cseh­szlovákiából, Lengyelország­ból és az NDK-ból érkeznek kombináltszoba-berendezé­sek. Ezek az importáruk szép kivitelezésben készülnek, és ami igén jéléntős, áruk sem túl magas. Jugoszláviából — a hazái kónfékcióiparnak szállítsák a legújabb, legdiva­tosabb anyagokat. Erre nézve már vannak jó kezdeménye­zések. Ilyen például a' Május 1 Ruhagyárnak a Hazai Fé- süsfonó és Szövőgyárral kö­tött szerződésé. Ennek alapján a ruhagyár az exporteladás tiszta hasznából részesedést fizet a fésüsfonónak, s így te­szi érdekeltté abban, hógy az ne exportálja legjobb alap­anyagait, hanem átadja azo­kat konfekcióipari feldolgo­zás céljaira. A szakemberek úgy talál­ták, hogy a választék bővíté­séhez nem kell túlságosan sók fazon; amit azonban ad­nák, az legyen divatos, vál­tozatos mintázatú, esetleg többféle anyagból készült, különféle díszü modell. A ruhaipari Igazgatók a tervek szerint október 12-én és 13-án a Zalaegerszegi Ru­hagyárban találkoznak, hogy egyebek között részletesen tárgyaljanak az if)73-as év belkereskedelmi ellátásával kapcsolatos kérdésekről. — Nem volánbetyároknak építettek az országutakat. Én minden útról haza akarok menni. Nekem ez a szak­mám. A Családom kenyere. Könnyű annak, aki csak lu­xusból vezet. Neki nem szá­mít ha tompítatlan fényszó­rójával vakítja a 'szemünket. Az igazi gépkbesivezetők, azok Vigyáznak egymásra éjjel, nappal. — Kellene vagy négy-öt „talicska” zúzott kő. Fordu­lónként öt piroshasú. — Kocsívezetőirlk kísérté­sek között élnek. Kísért az út, a száguldás. Némelyek minél nagyobb kocsin, ül­nek, annál erősebbnek érzik magukat. De kísért a kör­nyezet is. A feketefuvar- ajánlatokra gondolok. Zömé­ben az új lakásépítők — folyamkavics, homok, pala, tégla, faanyag szállíttatok — és a kisiparosok bírják rá a légtöbb szabálytalan szállí­tásra. Van a megyében kis­iparos. aki miatt már nem is egy gépkocsivezetőt kellett fegyelmileg elengedni. A fu­varoztató vállalatoknál is fellelhetők lazaságok. A Kis- várdaí FŰSZERT megbízott­ja a menetlevelet hivatalo­san lebélyegezve szállíttatott anyagot saját lakásépítkezé­séhez. Sajnos, vannak válla­latunknál is kapzsi emberek, akik hamar Szeretnének meggazdagodni. Mindezek el­lenére a becsületes gépko­csivezetők vannak többség­ben! A Volán 5. sfflimi Vállalat teherforgalmi osztályán Si­pos Béla osztályvezetővel, Szabolcsi Fái, Gál László, HagijiHásst Miklós, Csorba Bertalan, Ferenczi Károly és Nyitray Péter gépkocsiveze­tőkkel beszélgetünk. A fenti Idézetek is tőlük Valók. A teherforgalmi osztály vezetője úgy mutatta be ezeket a gépkocsivezetőket, akik emberi és morális ér­telembén szakmájuk és az országút mesterei, no meg szerelmesei. Tizenhat és fél tohhás pótkocsis Skodával járnak megyénk és'B Útlapig illetve Dunántúl és Észak- Magyarország között. Ök lát­ják el sörrel a megyét, ház­tartási gázt és ipari termé­keket szállítanak szerte az országba. — Miért választotta ezt a szakmái? — kérdezzük Sza­bolcsi Páltól. — Izgattak a távolságok. Szeretem a változatosságot, a tájak szépségét. Hatszáz­ezer kilométer van a hátam mögött. Tizenegy éve Vezetek balesetmentesen. Mindig a hosszú utakon szerettem járni. Hogy énnek is vannaK hátrányai? De romantikája is. Autós kiszólásokról, sofőr- etikáról beszél Gál László: — Én nem szólok ki sem a zebrán átlibegőknék, át- sétálóknak, sem a járdaszi­geten várakozóknak. És ezt nem engedem meg a veze­tőfülkében utazónak sem. Az öklömet sem rázom a gyengébben, balesetveszélyt rejtőn közlekedő vezetők félé sem. Magamban persze haragszom a bujkálókra, a fővárosi „vagány” kollégák­ra, a még bélyégzőszagú jo­gosítvánnyal rendelkező száguldókra. Látjuk mi a kocsi mozgásából, hogy mi­lyen vezetővel van dolgunk. A keskeny országutak. a megnőtt kocsipark, nagy óvatosságra int. Az áraknál 5—10 százalékos csökkenés várható. Sajnos hiányoznak az egye­di bútordarabok. A kereske­delem sürgetéseire a termelő­üzemek többsége azzal indo­kolja az egyedi, úgynevezett szólódarabok hiányát, hogy annak készítése nem „kifize­tő”. A kombinált szobák gyártása a vállalatoknak sok­kal előnyösebb, mint az egyedi darabok készítése. Ez azonban nem elégítheti ki a vásárlókat: az iparnak is al­kalmazkodni szükséges az igényekhez. Farkas Pál A gépkocsivezetők anyagi és erkölcsi felelősségéről Hagymdssi Miklós a követ­kezőket mondja: — A ránk bízott munka­eszköz maga több százezer forintos. Rakömáhyaink sokszor még ezt az értéket is jóval meghaladják. Kilenc éve vezetek. Azt tudom, hogy hány százezer kilomé­tert vezettem, de hogy hány millió forint értékű á-.it szállítottam, azt nem ' hogy valamennyit eljallnt- tám a rendeltetési helyére, azt is állítom. Meg az serit mindegy, hogy a kocsim ho­gyan van megpakolva. A közlekedés biztonságához a szabályos rakodás is hozzá­tartozik. Csorba Bertalan: — Barátaink az ország­úton a szabályosan, nyugod­tan közlekedők. Meg a köz­utak rehdjének őrei. A sza­bálytalan közlekedők, akik vétenek a ERESZ elten, akik le- és felmenő rokonainkat emlegetik •— jogtalanul — azok ellenségeink. Ezek ál­talában a gyorshajtők, az éjjeli „fényszórósok”. Vart. köztük. aki valamennyi lámpáját bekapcsolja, aki holdas éjjel is ködlámpa^ éget. Sajnos sok az italt fo­gyasztó vezető is. A stoposokról, a teher- fuvar-ajénlattevőkről Fe­renczi Károly a következő­ket mondja: — Személyt szállítani a Vezetőfülkében is csak válla­lati engedéllyel szabad. A szállított személy neve min­denkor ott áll a menetleve­lén. Én már „lehajtottam” ötszázezer kilométert. Hogy sok-e a stopos? Sok. Hogy vonzó-e egy-égy miniszok­nya. égy-egy mosoly? Von­zó. De még vonzóbb a csa­lád, a családi tűzhely vará­zsa. Hogy vannak köztünk mai kakukkmarcik? Lehetsé­ges. Rontják a jó hírnevün­ket a „kaparj kurta, neked is jut” szellemű kollégák. A lakosság, is. besegíthet a fe- kgt’etúvaf-f'aíS.nló és az el­fogadó lefülelésében. Szót ejtünk szórakozásról, az önművelés lehetőségeiről, a kocsivezetők családi életé­ről. Választ Nyitrai Pétertől kapunk. — Hatszázezer kilométer után van az embernek bizo­nyos élettapasztalata. Az ön­művelés azonban nálunk ne­héz dolog. Azt lehet monda­ni: életünk egyik felét a vo­lán mögött éljük le. A má­sik felében pihenünk. Ha valaki közülünk szakmán kí­vüli önművelésre vállalkozik, az nehéz fába vágta a fej­széjét. Pedig mennyi szük­ség lenne rá. Főképpen a gyereknevelés miatt. A so­főrfeleségeknek a gyerekne­velésből nagyon sok jut. Sigér Imre a tárgyalóteremből Könnyelmű ötlet Uönczöl Ferenc 28. éves MAV-alkalmazott, érdi lakos egy este a Nyugati pályaud­varról haza akart utazni. Fel­szállás előtt trafikot keresett, mert elfogyott a cigarettája. A pályaudvari Utasellátó egyik pavilonjához ment, amely zárva volt ugyan, de a helyiségből fény szűrődött ki: odabent az élárusítónő a napi bevételt számolta. Gön- czöl megkerülte a bódét, s bekopogtatott az utcai bejá­raton. Amikor a zörgetésre ajtót nyitottak, Gönczöl az asszony arcába sújtott, s el­taszítva őt fel akarta mar­kolni a pénzt. Az asszony nem hagyta magát, s dulako­dás közben sikerült segít­ségért kiáltania. A támadó el­futott, de a pályaudvar terü­letén elfogták, s átadták a hatóságnak. A boltvezetőt a támadás után kórházban kel­tett ápolni. A központi kerü­leti bíróság Gönczöl Ferencet — figyelembe véve, hogy ko­rábban ötször megbüntettek — visszaesőként elkövetett rablás bűntettének kísérle­téért ötévi szabadságvesztés­re ítélte, amelyet fegyházbaa kell letölteni. egyébként hiányzó — szóló bútordarabokat is kap a nyír­egyházi áruház. A külföldről érkezett különböző garnitú­rák egy része kivitelben új­szerű és modern vonalakét képvisel: alkalmazkodik a divathoz és a modern lakások kisebb szobaméreteihez is. A hazai iparban körülbelül 120 termelőüzemmel állnak kapcsolatban: állami bútor­gyárakkal, ipari szövetkeze­tekkel és tanácsi ipari vál­lalatokkal is. Ezekből az üze­mekből á távályinál 20 szá­zalékkal szállítanak többet. HAZAI ÉS IMPORTBÚTOROK Sok garnitúra, kevés egyedi darab

Next

/
Oldalképek
Tartalom