Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

ICEtET-M AC Y ÄR’CRSIZ A S 1972. szeptember W, Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban r* * »OnNzkoniforlos" szolőhibritl Keresztezőpartner az A mar vidékéről Mii mond a tudós az új fajtajelöltekröl? A kertészeti egyetem szi­getcsépi kísérleti telepén Olyan új szőlő fajtajelölteket sikerült előállítani, amelyek ä korszerű nagyüzemi ter­mesztés valamennyi követel­ményének maradéktalanul megfelelnek. Az új hibridek, 25—27 fokos fagyot is könnyűszerrel átvészelnek, tökéletes peronoszpóra-ellen- áílók es a különböző rot- hadásos gombamegbetege­dések ismétlődő támadásait is kivédik. A jó tulajdonsá­gokat az is tetézi, hogy az új fajtákat nem kell fedni- Hyítni és permetezni is csak minimálisan. Üzemszervezési és gazdaságossági szempont­ból nagy előny, hogy a met­szési munkálatokat az egész tél folyamán egyenletesen lehet végezni és így a sok problémát jelentő munka­csúcsokat ki lehet küszöböl­ni. Mindezeken túl előnyö­sek az új „kreációk”, mert még öntözés nélküli, száraz körülmények között is 60— 1Ó0 mázsa termésátlagot biz­tosítanak. Az „újszülöttek” dr. Ta- másSy István egyetemi ta­nár és dr. Koleda István egyetemi docens csaknem húszéves kutató-kísérletező munkájának eredményei. Mint Tamássy professzor elmondta, több körülmény indokolta és sürgette az új szőlőfajták megszületését. Eddig nem rendelkeztünk a mi szélsőséges ökológiai vi­szonyainkhoz jól alkalmaz­kodni tudó,, maximális ter­mésbiztonságot nyújtó faj­tákkal. Kiváltképpen, a sík­vidéki szőlőtermelő nagy- gazdaságok voltak ezért ne­héz helyzetben. Főképpen a fagyveszéllyel nem tudtak eredményesen megbirkózni, ami pedig évtizedekre visz- szanyúló felmérések tanúsá­ga szerint meglehetősen gya­kori „vendég” volt a szőlő­portákon. Egy-egy tízéves szakaszban — kiszámíthatat­lan, szeszélyes eloszlásban — általában évenként fagy­tak el a tőkék. A peronosz- póra szintén nagy 'anyagi károkat okozott. A permete­zés különösen olyan csapa­dékos évjáratokban okozott gondot, miht amilyen példá­ul az idei is volt, amikor 15 —20 alkalommal kellett ezt a költséges és fokozott mun­kaerő-igénybevételt jelentő tevékenységet elvégezni. Sokszor azonban még ez sem* nyújtott kellő védelmet növényeinknek; szüret előtt megindult „szürke rotha- / dás” és a szürke penész” a termés felét tönkretette. aminek a népgazdaság na­gyon nagy kárát látta. — E negatív természeti adottságokat szem előtt tart­va kellett keresztező kísér­leti munkánkhoz megfelelő partnert keresnünk. Hosszú időn át tartó, alapos felderí­tő munkával az Amur vidé­kén sikerült találnunk egy liánszerű növényi tényésze- tet, amely erre kiválóan al­kalmasnak bizonyult. Ennék a kelét-ázsiai fajtának több változatát először régi, ki­próbált, klasszikus egyedek- kel „hoztuk össze”, mint amilyen a hárslevelű és a furmint. Már az első keresz­tezések is eredményekkel kecsegtettek: az utódok tel­jes fagy- és perortószpóra el­lenállók lettek, szokatlanul apró bogyóikkal és Cukortar­talmukkal azonban nem vol­tunk megelégedve. Visszake­reszteztük tehát más ma­gyar fajtákkal, és olyan hib­rideket kaptunk, amelyek az utóbbi években egyre job­ban elszaporodó szürke pe­nész bántalmainak is ellen­állnak és így a legnedve­sebb Időszakokban is teljes termést hoznak. Ugyanakkor boraik minősége jobb, mint az ezerjó, a hárslevelű és a közkedvelt olaszrizling „ne­dűje”. Előnyei közé tartozik az is, hogy kellemes aromá­ja van és nem érződik rajta a direkt termő fajták „róka- íze”. Mivel az új fajtajelöltek alföldi, sík vidéken alkalmaz­hatók a legnagyobb hatás­fokkal. érthetően elsősorban az ilyen területeken gazdál­kodó állami gazdaságok tet­szését nyerték meg. Üzemi kísérleti szaporításuk eddig 15 katasztrális holdon tör­tént; az eddigi eredménye« nagyon biztatóak és a bő­vebb termőre fordulós 2—3 év múlva várható. De már a hozzávetőleges számítások iS meggyőznek népgazdasági hasznosságukról: sík vidéki szőlőterületeink karbantar­tási munkálatai 250 millió forint költséggel járnak, s ehhez hozzászámoljuk a tíz­tíz százalékos terméskiesést, amit a növényi kórokozók jelentenek, ez az összeg 370 millióra duzzad. Viszont ha a most nemesített hibridek — a legszerényebb kalkulá­cióval — tíz év alatt az al­földi telepítések csak öt szá­zalékán honosodnának meg. már akkor is évente 15 mil­lió forint lenne a nagyobb hozamból származó többlet- bevétel. A beregi talajok javítása Csarodai tapasztalatok Az alagcsövezés és a meszezés haszna A beregi talajok rossz víz- gazdáikodásúak. Különösen rosszul viselkednek a csapa­dékosabb években, mivel a kemény, savanyú agyag nent veszi magába a vizet, jelentős talajvízkárok keletkeznek. Sok a zsombékos, kákaféléket termő tocsogós talaj. Az utób­bi években próbálkoznak kü­lönféle javítási módszerekkel segíteni magukon az itt gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teid A csaroda—tákosi Uj Élet Termelőszövetkezetben négy évvel ezelőtt egv 20 holdas táblát szovjet módszerrel és szakértők segítségével. Kár- pátontúlról kapott cserépcsö­vekkel alagcsöveztek. A mun­kát későn, decemberben vé­gezték. A termelőszövetkezet ekkor már nem tudta leszán­tani. Aztán jött az árvizes esztendő, amikor a beregi ta­lajvizet elvezető Szipa-csator- na nem fogadta be a vizet, illetve a Szipa vizét a Tisza Ekkor sem hasznosult jól a terület. A múlt évben volt az első valamilyen termés ezen a javított területen, de Igazán csak a múlt évi trá­gyázás. mélyszántás és alta- lajlazítás után mutatkozik meg a javítás haszna. Silókukorica a tocsogóban Az idén silókukoricát ve­tettek a 20 holdba és a mel­lette lévő 10 holdas kontroli- táblába is. Most mintegy 150 mázsa silókukoricát várnak holdanként. A kontroll sem sokkal marad el. Ennek oka, hogy az idén kevesebb volt a szokásosnál a csapadék, más­részt, mivel közvetlen az alagcsövezctt terület mellett van a kontroll, a vízelszívó hatás erre is kiterjed. (Szak­szerűbb lenne valamivel tá­volabb ugyanolyan minőségű talajon kiválasztani a kont­rollt.) A 150 mázsa silókukorica egy dombrádi, vagy nagy­cserkesz! talajon nem számít jó termésnek, de Seregben ez nagy szó, különösen azon a talajon, ahol azelőtt csak víz tocsogott. A szövetkezet ve­zetőinek az a véleménye, hogy jó az alagcsövezés. Az a módszer is jó, ahogyan nekik ezt a csövet lefektették, de ennél a szomszédos beregda- róciak ma már fejlettebb módszerrel dolgoznak. A csarodai alagcsövezés vízelve­zetése nincs jól megoldva, mivel a Szipa-csatorna nem erre épült, így nem mindig fogadja be az elszivárgó vi­zet. Ha megépülnek a víztá­rolók, ez a probléma megszű­nik és akkor jobban működik az alagcsövezés. Bevált a meszezés A talajjavítás másik — ta­lán főbb módszere — a me­szezés. A csarodaiák 1970-ben 182 holdon végeztek talajja­vítást kisvárdai iápi másszék A meszeléssel való javítás „életkora” függ a. felhasznált javítóanyag mennyiségétől és egyéb tényezőktől. A ja­vítást irányítók véleménye szerint a csarodai dózis 8—10 évre biztosítja a talaj megfe­lelő állapotát. A javítás költ­sége 3—4 év alatt térül meg. Miből? A többlettermésből. +*+»----------------­A kukoricabúzától a burgonyaparadicsomig A Kemecsei Állami Gazdaságban a másodvetésű ku­koricát siiózzák. A betakarítást nagy ’teljesítményű kom­bájnokkal végzik. (Elek Emil felvétele) Különböző növények sejt­jei egybeolvasztásának lehe­tőségét Vizsgálja néhány bo­tanikus kutatócsoport Angli­ában, Svédországban, Japán­ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és az NSZK-ban. Amennyiben a kísérletek eredményre ve­zetnek, ez nemcsak elméleti­tudományos szinten, hanem sr mezőgazdasági növényter­mesztés gyakorlatában is nagy jelentőségű lehet. Nem­csak arról van szó ugyanis, hogy egyes növényi sejtekből differenciált növényi szövé- teket lehetne létrehozni, ha­nem arról is, hogy teljesen újfajta növények termeszté­se válna lehetővé. A kukori- cabűza vagy a burgonyapa­radicsom létrehozásának le­hetősége jelenleg ugyancsak hipotézis, de ennek komoly tudományos alapja van. Növényi sejtek összeol­vasztásának gyakorlati meg­valósítása csak akkor válik lehetővé, ha előbb sikerül elhárítani a növényi sejtek merev sejtfalából adódó akadályokat. Először tehát égy enzim, a pektihéz se­gítségével fel kell Oldani a két egymás mellett lévő sejt sejtfala között lévő, pektin- ből álló hártyát. Ezáltal a szövet különálló sejtekre bomlik, ezek egy másik en­zimmel a cellulózzal kezel­hetővé válnak és é kezelés következtében elvesztik cel­lulózból felépített sejtfalai­kat. Meztelen sejtek jönnek létre, amelyekkel azután az állati sejtekhez hasonlóan lehet bánni — természetesen csak bizonyos ideig, miután a sejt a sejtfalat rendkívül gyorsan újra szintetizálja. Az angliai nottinghami egyetem botanikai laborató­riumában néhány évvel ez­előtt megállapították, hogy a sejtek összeolvadását előse­gíti a sejtanyagnak nátrium- nitráttai történő kezelése Ilyen módon sikerült először búza- és kukoricasejtanya- got összeolvasztani. Az így létrejött keveréksejt mind­két kiinduló sejt kromoszó máit, vagyis a búza és a ku­korica öröklődési anyagát tartalmazta. A kukoricabú­za hibrideket azonban nem tudták továbbtermeszteni, miután rövid időn belül el­pusztultak. De megtörtént az első lépés! Eredményekről számolnak b - a tübingeni Max Planck Intézet kutatói is, akiknek uonuny levelek belsejéből származó sejtek anyagából egész növényeket sikerült ki­fejleszteniük. A Kanadai Országos Kuta­tótanács saskatooni laborató­riumában olyan, viszonylag egyszerű módszert fejlesztet­tek ki a kutatók, amelynek segítségével a sfejtanyagot először a termesztési alany parányi cseppjeibeu átsegí­tik a sejtosztódás első stádi­umán, egészen addig, amíg elegendő számú sejt jön lét­re ahhoz, hogy a hagyomá­nyos termesztési módszere­két alkalmazhassák. Ha sikerült a sejtanyag­ból egész növényeket létre­hozni. a következő lépés an­nak a módszernek a megta­lálása, amelyet a keverék­sejteknél is alkalmazni le­het. (M) Olyan talajt javítottak, ahol korábban csak „igénytelen” zabot és napraforgót termel­tek. Ezekből 2—3 mázsát ta­karították be holdanként. Hogy mennyire nem igényte­len a zab és a napraforgó, azt az idei termések igazol­ják. A meszezett talajon mind a kettő 10 mázsáit felüli át­lagtermést ad. A búza 8—10 mázsát termett a jobb földe­ken is, most a javított táblá­kon 18—23 mázsa közötti ter­mést takarítottak be. cukor­répát, vagy más igényesebb növényt érre a talajra nem is mertek vetni. Az idén 200 mázsás termést takarítanak be holdanként cukorrépából. A legelők is várják a javítást A számok azt mutatják, hasznos a talajjavítás. Vé­geznék is nagyobb ütemben a beregi szövetkezetek, de a gépek, az építkezések és az évente szükséges műtrágya vásárlása ezeknek a gyenge adottságú szövetkezeteknek minden pénzét felemészti. Nehéz a szegénységből kitör­ni. Pedig nemcsak a szántó­föld, de a legelők is várják a javítást. Valamit lettek már ezen a területen is. Műtrá­gyával, öntözéssel kezdeti si­kereket értek el. A nagyobb ütemű előrehaladáshoz to­vábbi állami támogatásokra van szükség, (cs. b.) Szakkönyvtárunk Lepkék, pillék, pillangók Már attól is rokonszenves ez a sok tudásunkban lévő hézagot pótló könyv, hogy utal a magyar nyelvben kis repülő állatainkra alkalma­zott sZavak eredetére is. Pél­dául a pillangók legrégibb magyar neve — kell é ma­gyarázni — a ..lövöldék”. Ebből fejlődött ki a leppen- dék név és ebből rövidítet­ték dédapáink a „lepké”-t. A libegő, röppenő, könnyed mozgásra utal a mozgást je­lentő ősi finnugor szó, a laps is. ami segített a lepke szó kialakulásában. Végül a la­tin Paplio szó is, — amely lepkét jelent — sok módo­suláson át változott pillan­góvá, amit rövidítve ma is pillének nevezünk. Végy kézbe egyet: apró teste, törékeny szárnyai, ér­zékeny píkkelyzele szánni való. gyönge kis állat kép­zetét kelti benned. Hinnéd e, hogy ugyanez a törékeny kis állat pár napja még Afriká­ban látta meg a napvilágot, s .ha nem fogják el, tovább­repül a skandináv fjordókig. Közben átrepül tengereket, folyókat, több kilométer ma­gasba emelkedik a Kárpátok és az Alpok fölött. Nem té­rítik el útjából a nyugati szelek, a viharok. Színesek, tarkák, óriások és picinyek, van köztük könnyen eltéve­dő. fajta is. Az ő világukba vezet el a két fiatal szerző — Mészáros—Vojnits — új könyvé, a NATURA kiadá­sában. (Gnz) Az ÁFÉSZ almaárai Az elmúlt napokban több tájékoztatást adtunk az idei atma-áVak’ról. így példát 1 közzétettük az .Országos Anyag« és Árhivatal irányárait. Ezt követően hozta nyilvánosságra a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat, majd a megyei MÉK átvételi árait. Ezt és a kitűzött szolgáltatások, csomagolás, rakodás térítéseit is közöltük. Olvasóink szóban és írásban további tájékoztatást kér­tek, mert zömmel nem közvetlenül az említett szervek vá­sárolják fel tőlük a gyümölcsöt és a háztáji kerttulajdono­sok többsége nc-m is csomagol. Az almáforgalmat a kistermelőkkel az általános fo­gyasztási és értékesítési szövetkezetek bonyolítják le. Az említett két exportáron kívül, amely egyben felvásárlási ár is, törvény védte ár, az összes többi kategóriákban az ÁFÉSZ-ek maguk döntenek a kereslet és kínálat alakulása szerint. Mégis, a MÉK és a MÉSZÖV együttes állásfoglalása szerint vannak bizonyos normák, melyektől nagyon eltérni nem lehet. Ezeket a nem kötelező, de mégis irányt adó árakat közöljük most. A MÉSZÖV ezt küldte ki a felvá­sárlóknak. Táblázatunk első oszlopában a szabad, tehát a nem szerződött alma árait ismertetjük, a második oszlopban van­nak a szerződéses árak. A piros almák árai: Szabad ár Szerződött ár Különleges minőség 5,— forint 5,60 forint I. osztályú minőség 3,20 föfint 3,60 forint II. osztályú (60 mm felett) 2,80 forint 3,20 forint III. osztályú (50 mm felett) 1,80 forint 2,20 forint Léelma (nagyság nélkül, ép) 1,40 forint — IV. osztályú (ipari) 1,20 forint — A fehér almafajták export- és belföldi árai: Szabad ár Szerződött at Export különleges minőség 2,80 forint 3,20 forint Export I. osztályú 2,10 forint 2,40 forint Belföldi fehér II. osztályú (60 mm fölött) 1,30 forint '.70 forint III. osztályú (501 mm felett) 1,— forint ' .20 forint Léalma. nagyságra való tekintet nélkül, csak ép 1.— forint IV. osztályú, ipari minőségű —,60 forint Az idén egy újabb osztályt vezettek be a felvásárlók. Ez a léalma, amely a III. és IV. osztályú között foglal he­lyet. Feltétele, hogy ép legyen, alakja lehet akármilyen. Jó eredmények a tejtermelési versenyben A megyei élelmiszer-gaz­dasági operatív bizottság, a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei' és a megyei tejipari vállalat 1972-re a megye termelőszövetkezetei­nek közös gazdaságaiban a tejtermelés és a borjúszapo­rulat növelésére versenyt hirdetett. Elkészültek az első fél év statisztikai adatai. Az ered­mények azt mutatják, hogy a versenyben részt vevők többsége jó eredményt ért el. A 141 termelőszövetkezet 1972 első fél évében 6124 hektoliterrel termelt több tejet, mint az előző év azo­nos időszakában. A versenyben meghirde­tett pontozás alapján az 50 tehénlétszámon felüli közös gazdaságok közül az első fél évben 10 legjobb helye­zést elért termelőszövetkezet a következő: 1. kispaládí Uj Barázda Tsz, 2. tiszaberceli Bessenyei Tsz, 3. nyíribronyi Üj Élet Tsz, 4. fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád Tsz, 5. a napkori Kossuth Tsz, 6. az ibrányi Rákóczi Tsz, 7. a dombrádi Petőfi Tsz, 8. a kótaji Uj Erő Tsz, 9. a vencsellői Szabadság Tsz, 10. a kisvárdai Rákóczi Tsz. Az 50 tehénlétszámon alu. li közös gazdaságok első öt helyezettje: 1. a balkányi Uj Érő Tsz, 2. a nyíregyházi Ságvári Tsz, ■ 3. a rohodi Uj Élet Tsz, 4. a hermánszegi Béke Tsz, 5. az aharcsi Uj Élet Termelőszövetkezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom