Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

ÄT2. szeptember TS, KEtrP-MAöYAÄOftgM» * am Mérleg, többféle serpenyővel A KÜLKERESKEDELMI MINISZTER közelmúltban adott tájékoztatása szerint idén, az első fél évben jobb a külkereskedelmi mérleg — 3,8 milliárd devizaforinttal — mint volt tavaly, az esztendő első felében. A jó hirnek . csak örülhetünk. Ürömöt az vegyít bele, hogy a javulás jórészt adminisztratív intéz­kedések következménye, s nem a termelés szerkezeté­nek korszerűsödéséből fakadó változás. Holott hosszú tá­von csakis ez biztosíthatja a kedvező külkereskedelmi egyensúlyt. Amihez ugyan­csak elengedhetetlen jó né­hány, korábban is meglévő, ma is föllelhető kedvezőtlen folyamat megállítása, fokoza­tos felszámolása. Ilyen pél­dául az ipari export és im­port közötti eltérés Míg a felszabadulás előtt a nemzeti jövedelem 48 száza­lékát a mezőgazdaság, 26 szá­zalékát az ipar termelte meg. addig a hatvanas évek végére majd fordított lett az arány: az ipar 42—43, a me­zőgazdaság 21—22 százalékot állított elő. A fejlődést tük­röző átírt lista az ipar el­sőbbségét bizonyítja. Ezt azonban egyéb területeken is bizonyítania kell. Ami nem könnyű, de elkerülhetetlen. AZ IPAR NÉHÁNY TE­RÜLETÉN a teljes termelés jelentős része exportra jut így például a híradás- és vákuumtechnikai iparban 46, a műszeriparban 43, a közle­kedési eszközök gyártásában 40 százalék. Ugyanakkor a gépek és gépi berendezések gyártásában csak 22, a vegy­iparban 21, a textiliparban 20, a villamosipari gépek és készülékek gyártásában 16 százalék az exportra kerülő termékek aránya. Persze, aligha követelhető meg mechanikusan valamennyi eszményi arány. A baj gyö­kere inkább ott van, hogy a termékszerkezet avult, kevés a valóban korszerű, bárme­lyik piacon kelendő áru. Az ipar összes végső kibocsátá­sában 20,4 százalék volt az export Í970-ben. Átlagnak nem rossz, összetétele: érté­kesítési iránya, gazdaságossá­ga. importigényessége azon­ban már nem ad okol elége­dettségre. Még kevésbé, ha hozzá­tesszük: egyre kisebb a je­lentősége annak, hogy a szo­cialista vagy nem szocialista országban kerül értékesítés­re a termék. A műszaki kor­szerűségi követelmények min­denütt növekednek. Lényeges haladást tehát csak az hoz­hat. ha az árualapon belül erőteljesen bővül az un. kon­vertálható — belföldön, s bármilyen külföldi piacon el­adható — cikkek aránya. Az ipar csakis így fedezheti gyorsan emelkedő behozata­lát. Azaz gazdaságosan gyár­tott. korszerű termékekkel. 1961—1965 között 21,5 mil­liárd devizaforintért expor­tált hazánk gépeket, szállító­■1,.'., , , ji—■.:-.. -- ......... eszközöket, más beruházási javakat. 1966—1970 között 28,5 milliárdért. Élelmiszeripari anyagokat, élő állatokat, élel­miszereket viszont 16,2, il­letve 25,1 milliárdért. Azaz mindkét területen szembetű­nő a növekedés, de annak mértéke erősen eltérő. A nem szocialista országokból szár­mazó behozatal 13 százaléka volt — az 1966—1970 közötti évek átlagában — gép, szállí­tóeszköz, más beruházási ter­mék. A kivitelnél ugyanak­kor az ilyen áruk részesedé­se csak hat százalékot tett ki. Kevesebbet, mint az 1961 —1965-ös időszakban... TAVALY A KÜLKERES­KEDELMI VÁLLALATOK összesen 267 millió forintot adtak exportfejlesztésre kü­lönböző termelőüzemeknek. Egy példa arra, hogy itt többről van szó, mint cégek közötti kapcsolatokról; nép- gazdasági érdekekről. Ezek igazán akkor érvényesülhet­nek, ha csökkennek az ipar fedezetlen — más területek termékeinek exportjával ki­egyenlített — behozatali igé­nyei. Mert tény, — csak egy dolgot említve — hogy a dol­lárelszámolású export egy- harmadánál kedvezőtlen az átváltási arány, azaz a dol­lárkitermelési mutató. (Az már a szabályozók ellent­mondásossága, hogy nem azoknak a vállalatoknak a jövedelmezősége a jó, ahol a dollárkitemielési mutató ked­vező, s ez aligha ösztönöz ex­portnövelésre) . U gyanakkor a vállalatok beruházási, fej­lesztési terveiknél fokozottan támaszkodnak a dollárral fi­zetendő behozatalra. Az év első felében például a nem rubelelszámolású or­szágokból 11 százalékkal több gépipari terméket im­portáltunk, mint a múlt esz­tendő hasonló időszakában. A kivitel viszont ebből a ter­mékcsoportból 19 százalékkal kevesebb volt... Ami nem magyarázható csupán a kon­junktúra lanyhulásával. Köz­rejátszik benne a kínálat sze­gényessége, a szállítható gép­ipari termékek korszerűtlen­sége is. Ám hosszabb távon nem tartható fenn e fordí­tott folyamat! KIVITELÜNK ÖSSZETÉ­TELE — mind rövidebb, mind hosszabb távon — ugyancsak jelzi a teendőket. Igaz, a hozzánk hasonlítható fejlett országokban is vi­szonylag nagy a mezőgazda- sági termékek exportja, ám a mienkénél jóval kisebb az anyagoké. Hazánk vegyipara a kivitel hét százalékát adja, az említett államokban ez az arány húsz százalék felett van. Gépiparunk az export 31,5 százalékát állítja elő, de ennek csekély hányada jut el tőkésországok piacaira, a szocialista országokban vi­szont alkatrész-utánpótlási nehézkességünk okoz mind­untalan konfliktust a vevők­kel. örvendetes, hogy az év első felében 11 százalékkal növekedett a dollárelszá­molású kivitel, ám ezen be­lül elsősorban a mezőgazda- sági termékek — 34 százalék — és a fogyasztási cikkek — 20 százalék — exportja bő­vült. Ma még nem állítható teljes, bizonyossággal, hogy ezt a belső ellátás nem sínyli meg. Évek óla tartósan emeli külföldi értékesítéseinek összegét a gyógyszeripar, Irak tízmillió dollárért vásá­rolt autóbuszokat, India négymilljó dollárért lámpa­gyárat. Vannak jó példák, biztató jelek; a folyamat kez­deteként elfogadhatók. A folytatástól függ, hogy az egyes , esetekből szabály iesz-e, azaz mikor kerül egyensúlyba a sok serpenyő- jű mérleg. Mészáros Ottó A Nyíregyházi Ruhagyárban a múlt év elejétől dolgoz­nak a vasaló üzemrészben. Az eltelt ide alatt folyamatosan gépesítették a részleg munkáját. Pálfi Mlklősné a legújabb fazönvasaló géppel a szovjet exportzakók vasalását végzi. (Elek Emil felvétele) TA Z f HP* / Kevesz a iiszan „Jó a víz. Csak a hal nem fogad szót. Nem szélei. Bent játszik.” Ábri Gábor nézi a folyót. Még a szava is szerelmes, ha róla beszél. Tisza. Jó a víz. A víz mindig jó. Csak a hal... Az eszlári partot 74 év alatt sokat látott szemével pásztáz­za. Csendes a Tisza. Legfel­jebb néha tűnik fel a két Csikós fiú, vagy Gulyás a csónakjával. Más nemigen halászik erre. Jár ugyan egy tükörhálós Tokajból is, de az nem számos. A fűzeket megborzolja az őszi szél. A nyár fehér olda­lát fordítja gallyain. Fodrozó­dik. a folyó. Megmozdul a varsát tartó karó. Ábri Gábor varsájának karója. — Négy éve fogtam életem legnagyobb halát. Harminc­két kilós harcsa volt. Megdol­goztatott. Órákig küzdöttem vele, de legyőztem. Mire á partra értem vele, olyan fá­radt voltam, hogy már se­gíteni kellett a kiemelésénél. Az öreg halász és a Tisza Itt is vannak küzdelmek. De kisebbek. Olyan a különbség, mint a Tisza és az óceán kö­zött. Egy ugyanaz: az ember, az emberi akarat. A küzde­lem. a létért folyó harc. — Én nem voltam sose ha­lász, Révész voltam. A két csónakom, a kisebb és a na­gyöbű megért tízezret. Itt jártam át a vizen. Aki Tisza- tadányból a Szöglegelőre tar­tott, az jött hozzám. Egy jö­vet és menet 2 forint voit. Kerékpárral négy. Aztán jöt­tek azok, akik berimánkod- ták magukat a ladikba. így aztán nem lettem gazdag ember. Amit kerestem, meg amit a víz adott mindig elég volt. Az asszony is megkeres­te hozzá a szövetkezetben a magáét, — Tizennyolc évig révész- kedtem. Hogy mennyire nem volt nagy üzlet az abból is látszik, senkinek nem kellett a rév. Próbálkozott vele az útügy Is. Rájöttek.: ez leg­feljebb Ábiinak jó. Nem is akartam mást csinálni. Sze­retem a folyót, ei az én éle­tem. Aztán Ábri Gábor nyugdíj­ba ment. És ekkor lezárták a révet. Aki itt akar átjönni, az csalódik. Az innenső parton még ott a csónak, de az már csak Gábor bácsi passziója. — Minden reggel felőlük a kerékpárra és kijövök. Meg­nézem a varsát. Meg bedo­bom a horgot is. Mostanában ■hiába. Mély a víz. Ma is mi volt? Egy apró durbincs. De mindegy. Én úgysem eszem. Nem kedvelem. Ha több si­kerül, beviszem a szövetke­zetnek. Van úgy, hogy el­adom, ha kérik. Mert a csa­ládban csak az asszony eszi. Ábriné nem jön elő a ház­ból. Beteg. Deréktól végig hasgat a fájás. Isiász. Fel-fei- jajdul a fájdalomtól. Meg at­tól, hogy most minden a férje nyakába szakad. Ábri Gábor eteti az aprójószágot, rendezi az udvart, tesz-vesz a kamrában. A házban or­vosságokkal küszködik az asszony. Még a macska is gazdátlanabbá kódorog. Gá­bor bácsi is sokszor tétova. A betegség más életet hozott a házba. — Tudja, a legrosszabb, hogy az ember ilverkor gon­dolkodik. Nem a haláltól fé­lek. de hát mi tagadás, az se lehet messze. Mindig az eszemben van. Húszéves le­hettem, amikor a szomszéd- bari elpusztult egy negyven­éves ember. Mondtam is akkor, ez kétszer annyit élt, Tizenhét vitapartner Szervezés ,,menet közben“ — Szakítanak a sablonokkal A pártoktatásra készülnek a KEMÉV-nél Lácz László, a Kelet-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat pártszerveze­tének a titkára mondja: — Tavaly kísérleti év volt nálunk a pártoktatásban is. Mint az később kiderült az 1971—1972-es pártoktatási év nem volt alaposan előkészít­ve. Ennek több oka volt. Adó­dott abból, hogy 1971-ben alakult a vállalat, s ugyanek­kor tavasszal a pártszervezet. Alig voltunk huszonötén. S ahogy fejlődött a vállalat, úgy erősödött és gyarapodott a pártszervezet is. A KEMÉV- hez felvett dolgozók közölt 75 volt a párttag. Többségük fizikai munkás. A sok fon­tos teendő mellett „menet közben” kellett megszervez­niük a pártoktatást. Sokat bajlódtak a hallgatók szállí­tásával, mert több munka­helyről kellett a központ­ba utaztatni őket. így sem volt sikertelen, mert az SS hallgató közül 48 végzett a nemzetközi politikai kérdé­sek tanfolyamán. Gazdálkodás és politika Minden kezdet nehéz. így van ez a pártoktatással is. Idén már sokkal sikereseb­ben és alaposabban készítette elő a pártszervezet vezetősé­ge az oktatási év indulását. Sikerült olyan propagandista gárdát kialakítani, akiktől sikereket várnak. Megszer­vezték a politikai vitakört 17 hallgatóval, két tanfolyamon 55 hallgató ismerkedik eb­ben a pártoktatási évben a magyar forradalmi munkás- mozgalom kérdéseivel, s egy tanfolyam 24 hallgatója a vállalati gazdálkodás és élet problémáit tanulmányozza“ majd­Az 1972—1973-os pártokta­tási évben összesen. 96-an vesznek részt a szervezett ok­tatásban. Ezek közül 12 a pártonkívüliek száma. A pro­pagandisták megkapták meg­bízatásukat Ügyeltek arra hogy jól képzett vezetői le­gyenek a tanfolyamoknak. Szanyi Tibor építésvezető lesz a magyar forradalmi munkásmozgalom története tanfolyam propagandistája. Tapasztalt vezető, pártisko­lát végzett. Ezen r. tanfolya­mon vesz részt a legtöbb fi­zikai dolgozó kommunista Többségük Nyíregyházán, a vállalat új telepén dolgozik. Nem lesz gond az utaztatás­sal. Dr. Borbás Endre, a vál­lalat gazdasági igazgatóhe­lyettese vezeti majd a válla­mint én. Most már a négy­szer húszban járok és mégse elég. Talán azért, mert a család., A család. Ábri Gábornak van látogatója. A fia. aki Fe­hérgyarmaton könyvelő, jön az unokákkal. A két kisfiú nézi a nádtetőt, melynek szé­le olyan, mint a tömött ba­jusz. Játszik az udvaron, ahol még a sok készség nagy­apa vízi életét idézi. Várja őket a két öreg, Ábri Gábor és hites felesége. A vízparton birbincs és ap­ró keszeg. Még kusza a per- lcnháló, amit az öreg inas­eres keze rendezget. A víz nyaldossa a kisebb csónak fenekét. Mert jó a Tisza. Csak a hal nem fogad szót. Nem szélei. Be kell menni ér­te. Ábri Gábor készülődik. Otthon az ágyban beteg asszony. Várja haza az urát, hallal. Szeme közben a kis lócára téved. Gondos kéz esz- kábálta, a másik csónak ülő­kéjéből, amit szétvert, amikor megszűnt a rév. Csak a kis lóca maradt. Ábriné nézi, és ott látja rajta ülni az urát. Ábri Gábort, aki most is ott küzd valahol a Tiszán, ke­mény kézzel fogva az evező sima nyelét. Sürget Lajos lati gazdálkodás és élet kér­déseivel ismerkedő hallgatok szemináriumát. Vj forma Egyik legtapasztaltabb pro­pagandistájuk Varga András szb-titkár. Húsz éve végez ilyen munkát, öt bízták meg a politikai vitakör vezetésé­vel. — Érdekes lesz, mert tel­jesen új forma — mondja. — A hallgatók, jobban mond­va a vitapartnerek száma -itt tizenhét lesz. Vannak elkép­zeléseim. Szeretnék a sablo­nokkal szakítani, s érdekíe- szítő vitákban élvezetessé tenni a foglalkozásokat. Ez a nevében is benne van: vita­kör. S a hallgatók összetéte­le is olyan. így válogatta ki a pártvezetőség. A párttitkár megjegyzi: — E vitakör hallgatói kö­zül szeretnénk az elkövetkező oktatási évekre biztosítani jól képzett propagandista után­pótlást is. Bánhegyes} Béla az elmúlt pártoktatási évben még hall­gató volt. Kiváló eredmény­nyel végezte a nemzetközi kérdések tanfolyamát. Ener­getikus a szakmája. Kijavben végzett villamosmérnök. Ö is propagandista megbízatást kapott — Ezelőtt KlSZ-szeminá- riumot vezettem. Ez lesz az első év a pártoktatásban a bemutatkozásomra. Örülök a megbízatásnak. Most olyan pártmunkát kaptam, amihez kedvem van, amit szívesen csinálok — mondja. S mint elmondta, remé­nyeket fűz a sikerhez azért, mert hallgatóinak többsége fiatal, csaknem vele egyko­Nemcsak termelni, keres­kedni is tudni kell. Meg ki­használni a pénzt hozó le­hetőségeket. Ezt parancsolja a mostani mechanizmus, feltételezi a nagyobb önálló­ság — magyarázza Ling Frigyes, a timári Béke Tsz főkönyvelője. A szövetkezet közös terű lete kétezer-kétszáznegyven hektár. A tagok száma hét- száztizenkilenc, az állandóan dolgozóké ölszáztizonkettő. Idén harminchatmillio forint érték tervet teljesítenek, hárommillióval többet a múlt évi előirányzatnál. Ér­dekes. ,de így hangzik: ti­zenkétmilliót egyenesen a mechanizmus javára írnak. Ling Frigyessel és Pásztor Andrással ennek a „bűvös'’ tizenkétmilliónak az útját követjük. Nem hat különösebb meg­lepetésnek, hogy mindjárt a többcsatornás értékesítés le­hetőségét említik. Az álla­milag „kötött” értékesítésen kívül sok alkalmat kihasz­nálnak. S igen változatos formákban. Zöldségfélékből például ellátják a falut, több, szom­szédos község boltját. Bur­gonyából tizennyolcezer-két- száz mázsa termést várnak. Értékesítésre fél tucatnyi utat kutattak fel. A tekinté­lyes mennyiségű almatermésl sem egyetlen vállalatnál kö­tötték le. S utóbbinál köz­vetlen expor(csomagolást vé­geznek. A tsz szervezésében kerül értékesítésre a háztáji tej, kövér szarvasmarha, sertés, alma és burgonya. Mindezek után, amit az értékesítésre való jó odafi­gyelés, fokozott szervezés hoz, öt és fél millió. Honnan van akkor még a hiányzó nagyobb rész? Kiegészítő melléktevé­kenységet is folytatnak. Gu­mi- és gépipari üzemágat alakítottak kt. Gami£sates~ rúak. Több fiatal párttag is. — A huszonhat hallgató kö­zül eddig tizennyolccal sike­rült beszélgetnem. Elsősor­ban arra voltam kíváncsi: vajon érdeklődnek-e a párt­oktatás iránt. Van-e bennük igény, akarat politikai kér­désekkel való foglalkozásra. Örömmel tapasztaltam, hogy igen. És ez már fél siker. Csak ilyen legyen a folytatás IK. A vezetők segítségét várják E beszélgetések során el­mondtak a hallgatók néhány aggályt is. Egyik: szétszórt munkaterületen dolgoznak. Biztosítja-e a gazdaságveze­tés. hogy, részt tudjanak ven­ni a foglalkozásokon. A má­sik: tapasztalatból tudják, hogy egyes művezetők a múlt évben nem nézték jó szem­mel, ha pártoktatásra mentek. Kérték, hogy ebben segítsen a pártvezetőség. A KEMÉV pártszervezeté­nek vezetősége a legfontosabb előkészületeket megtette an­nak érdekében, hogy az ide» pártoktatási év sikerrel in­duljon. Néhány fontos kér­dést azonban már most ei kell dönteni. Éspedig 3*t, ■hogy milyen napokon legye­nek a foglalkozások, az ille­tékes gazdasági vezetők is te­gyenek. meg mindent a haML gatók tanulása, a tanfolyamo­kon, a foglalkozásokon való részvétel biztosítása érdeké­ben. Hallgatók, propagandistái: felkészülten várják a pártofc- tatási év kezdetét. Farkas Raima« zbk gyártására olyan már­kás nagy cégekkel vannak kapcsolatban, mint a Danu- via, Ikarus. Műszaki Árukat Értékesítő Vállalat. Alap­anyagot a Vegyipari Terme­lőeszköz Kereskedelmi Vál­lalat juttat. S a gumirész- regre idén négy és fél millió orutto bevételt terveztek. De legalább egymillióval több lesz — mondják hatá­rozottan. S mindjárt hozzá teszik, nem kevésbé lénye­ges több, mint félszáz sze­mély állandó foglalkoztatá­sának biztosítása. Többségük fiatal r,ö. A gépipari tevékenység épületek vasszerkezetű abla­kai, ajtói és technológiai be­rendezések készítéséből áll. Utóbbiakat sertéshizlaldák felszerelésére szállítják. Ez a részleg különösen alkalmas ifjú szakmunkások helyben tartására. S itt „kerekedik'* ki a mechanizmus javára írt tizenkétmillió. Egy fontos kérdés marad még. Nincs mindez az alap­feladat, a mezőgazdasági termelés rovására? Megint határozott a válasz: nincs. Az alkalmazott keretek és szervezés közepette ilyen veszélytől nem tartanak. A tsz gazdálkodási résztervei minden területen megvaló­síthatók. S végeredményben nem mindgy, tizenkétmillió­val több vagy kevesebb ke­rül a közös gazdaság kasszá­jába. Jól jár a tsz. jól a tagság is. Biztonságosabb a ledol­gozott munkanapok díjazása és általában maga a foglal­koztatottság. S mindez nem közömbös a tsz továbbfej­lődése szempontjából. Há­romszázhatvan férőhelyes szakosított szarvasmarhateíep építése fejeződik be idén. Több, mint kétmillió forin­tot kell saját kasszából fizet­ni érte: ma már ezt is bír­ják. * Aartatoü Sattsft Milliók a mechanizmus javára Jói étnek a leheűitiégekkei Tímáron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom