Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1972. AUGUSZTUS 11, PÉNTEK Szamosszegről a Szigetközbe (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) „Társszerző”: a véletlen (5, oldal) A sportpályákról jelentjük (7. olda® LAPUNK TARTALMÁBÓL» A barátság1 gyümölcsei Irta: Gcorgij Smanyko, az Ikrán KP Kárpátontúli területi Bizottság fiikára ü Intézkedések a beruházási egyensúly javítására Él Magyar—szovjet egyezmény építőipari gépeli előállítására 11 Hazánk részvétele a FAO európai regionális konferenciáján • • Illést tartott a Minisztertanács Nem messze Ungváriéi, Kon- covo faluban új baromfi­gyár épül. Amikor megkez­di működését, évi egymillió Broyler-csirkét és mintegy 50 millió tojást fog termelni évente. (1970-ben a Kárpá- tontúli területek valamennyi szövetkezeti gazdasága össze­sen 20 millió tojást adott a népgazdaságnak.) A koncovói baromfigyár a Bábolnai Álla­mi Gazdaság szakembereinek tervei alapján, s a magyar elvtársak közvetlen közre­működésével épült. ... A beregovói körzetben, a szovjet—magyar -na tar mindkét oldalán több, mint 100 hektárnyi területen ha­talmas gyümölcsöskert terül el. Ez a ,,Barátságkert”, amelyet 12 esztendővel ez­előtt telepítettek a Kárpáton­túli terület és Szabolcs-Szat- már megye kertészei, s Le­nin nevét viseli. A gyümöl­csös a szovjet és magyar ker­tészeti szakemberek sajátos laboratóriumát képezi, ahol <r legfejlettebb módszereket alkalmazzák. A magyarok szállítják a csemetéket, segí­tenek a kártevők elleni küz­delemben. tanítják kárpátuk­rajnai kollégáikat a metszés, a növényvédelem fogásaira. A szovjet kertészek viszont segítfk szomszédaikat a fa- ápolás gépesítésében. Amikor aztán beköszönt az ősz, a gvümölcsök betakarítása kö­zös ünnep. A zöld lombok alatt orosz, magyar, ukrán népdalok szállnak. A beta­karítás ünnepe a barátság kertjében fokozatosan hagyo­mányos ünneppé vált. Ez csupán két nélda a gya­korlati együttműködés for­máira a Kárpáton! úli terület és a Magyar Népköztársaság dolgozói között. De ilyen száz meg száz akad a termelés, a művészet, a tudomány és kultúra legkülönbözőbb te­rületein. Az ungvári egyetem pél­dául alkotó kapcsolatokat tart fenn Nyíregyháza, Sze­ged. Debrecen felsőoktatási intézményeivel. Az egyetem bölcsészhallgatói érdeklődés­ei fogadták Lőrincze Lajos akadémikus előadássorozatát a modern magyár nyelvről, Imre Samu, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvtu­dományi Intézete igazgatóhe­lyettese speciálkollégiumát a dialektológia kérdéseiről és De me László professzor, a szegedi egyetem általános nyelvészeti tanszéke vezető­jének előadásait. Ungvárra rendszeresen ér­keznek a Magyar Népköztár­saságból a legkülönbözőbb tudományok művelői. A kára pátukrajnaiak sűrűn látogat­ják magyar kollégáikat. Az uzsgorcdi egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéké­nek vezetője, Pjotr Lizanyec professzor úgy nyilatkozott, hogy szegedi és debreceni látogatása rendkívül hasznos­nak bizonyult: a magyar tu­dósok mély és sokoldalú tá­jékoztatást adtak a nyelv és irodalom oktatásának mód­szereiről. Hasznos volt azok­nak a tudósoknak a magyar- országi útja is, akik a ma­gyar forradalmi mozgalmai- néhány'kérdését, vagy az el méleti fizika és matematika bizonyos problémáit kutat­ták. Az uzsgorodi egyetem fi­lológusainak és Katona Im­rének, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tudományos főmunkatársának közös mun­kája az előkészületben lévő magyar—ukrán és ukrán- magyar szótár. Gyümölcsöző­nek bizonyult az a gyakorlat is, hogy területünk tudósai magyar kiadványokban is publikálnak, a magyar tudó­sok pedig a mi kiadványa­inkban is megjelentetik ku­tatásaik eredményeit. Folyik az újságírók, a rá­dió és televízió munkatársai tapasztalatcseréje is, hagyo­mányossá vált az anyagok cseréje a Zakarpatszkaja Pravda, a Kárpáti Igaz Szó és a Kelet-Magyarország cí­mű lap között. Szoros kapcsolat alakult ki a Kárpáti Könyvkiadó, valamint a Kossuth, a Móra Ferenc, az Európa, a Magve­tő, a Zrínyi és az Akadémia Könyvkiadó között. Tizenhá­rom eszlendő alatt mintegy kétszáz kiadvány jelent meg ukrán es orosz klasszikus írók. valamint szovjet művé­szek tollából, összesen több, mint 5 milliós példányszám­ban» , A gyakorlat igazolta, mennyire hasznosak a két­oldalú kapcsolatok az élet minden területén. Sok ha­szonnal jár például a tapasz­talatcsere a párt- és szak- szervezeti szervezetek, vala­mint a helyi tanácsok mun­kájában. Magyar elvtársaink megismerkedhettek kolhoza­inkban és szovhozainkban a helyi nyersanyagbázison ala­puló építőanyag-termelés lehetőségeivel, a nem szabvá­nyos gyümölcs- és zöldségter­melés feldolgozásának mód­szereivel, a mellékiparágak­kal. Magyar barátaink is ven­dégszerető házigazdáknak bi­zonyultak. Szinte minden ma­gyarországi látogatásnak kézzelfogható eredményei születnek. Itt említem meg, hogy a koncovói baromfi­gyár építésének terve is egy ilyen utazás eredményeként alakult ki, amikor pártmun­kások és szakemberek egy csoportja 1969-ben megis­merkedett a Bábolnai Állami Gazdaság baromfigyárával. A magyar elvtársaknak a tervezésben és kivitelezésben nyújtott segítségéért, vala­mint a tervdokumentációért cserében traktorokat, teher­gépkocsikat, épületfát és más termékeket szállítottunk Bá­bolnának. Jelentős részt vállal a kap­csolatok és együttműködés elmélyítésében a Szovjet,— Magyar Baráti Társaság kár- pátontúli részlege. Különö­sen népszerűek a társaság által rendezett „magyar na­pok”. Ezek kapcsán városa­inkban és falvainkban elő­adói estek, műsorok kerülnek színre, beszámolók hangza­nak el a testvéri országról, találkozókra kerül sor a Ma­gyarország felszabadításában részt vett katonák és a ma­gyar elvtársakat segítő szák­emberek részvételével. A képcsarnokban magyar fes­tők, szobrászok és grafikusok kiállítása nyílik meg, a mo­zikban magyar filmeket ját­szanak. Ezeken a napokon vendégül látjuk Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Debrecen és más magyar városok küldöt­teit, akik autóbuszon és ba­rátságvonatokon érkeznek vi­dékünkre. Ebben az eszten­dőben egyébként jelentősen emelkedett a Magyarország­ról érkező turisták száma, és mi mindent megteszünk, hogy a vendégek minél job­ban érezzék magukat. Baráti és munkakapcsolat alakult ki a munkácsi körzet mezőgazdasági szövetkezeti egyesülése és a beregsurányi tsz között, a Munkácsi Kö­töttárugyár a Hódmezővá­sárhelyi Kötöttárugyárral tart kapcsolatot, az ungvári úttörőház pionírjai pedig a salgótarjáni bányászok ifjú barátai lettek. Tartalmas munka folyik a nemzetközi barátsági klu­bokban, amelyek szinte va­lamennyi iskolában, oktatási intézményben, kulturális lé­tesítményben működnek. A szolotvinói barátságklub tag­jai például élénk levelezést folytatnak Budapest, Gyön­gyös, Siófok, Kisvárda. Mis­kolc, Veszprém, Tatabánya dolgozóival és tanulóival. Baregsüránv magyar ha­tárközség szélén nemrég em­lékművet állítottak. Ezen ‘arany betűkkel a következő felirat olvasható: „Hála és köszönet a Szovjetuniónak azért az önzetlen segítségért. melvet a Magyar Népköztár­saságnak nyújtott az 1970. évi árvíz okozta károk helyreál-’ lításában”... Négy napig folyt a küzdelem a pusztító ára­dattal. A magyar testvérek­kel vállvetve dolgoztak fá­radhatatlanul a kárpátukraj- nai határőrök, parasztok, vasutasok, mentették az em­bereket, az értékeket. Az eredményes együttmű ködésnek ugyanilyen szemlé letes példája a két vasút határállomás: Csap és Zá­hony együttműködése. I94f óta, amikor aláírásra került r szovjet—magyar barátsági é' kölcsönös segítségnyújtási egyezmény, a határállomások átmenőforgalma csaknem megszázszorozódott. És ab­ban, hogy a szerelvények zöld utat kaphatnak, benne van a kárpátukrajnai és. a magyar vasutasok áldozatos munkája, akik vállvetve dol­goznak a testvén segítség és összetartás jegyében. Hajóra szálltak csütörtö­kön délelőtt a sajtó képvise­lői, és a fővárosi Duna-sza- kaszon, az augusztus 20-i ha­gyományos víziparádé „hely­színén tájékoztatták őket a Honvédelmi Minisztérium, az MHSZ és a KISZ Központi Bizottságának képviselői az alkotmány napjának buda­pesti programjáról. Kiemelkedő esemény lesz — délelőtt — az Országház előtti Kossuth téren a kato­nai főiskolák és a Karikás Frigyes katonai kollégium végzős hallgatóinak tisztté avatása — tulajdonképpen az egész ország színe előtt, A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének a beruházási egyen­súly érdekében szükséges in­tézkedésekről előterjesztett jelentését. A Minisztertanács korábban már határozatot hozott a beruházások terve­zésének, szervezésének és ki­vitelezésének kérdéseiről, amely előírta, hogy a IV. öt­éves terv előirányzataihoz ké­pest a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok által felvetett többletigényeket felül kell vizsgálni. A beruházási egyensúly javítása érdeké­ben az eddig megtett intézke­dések során elhalasztottak több, ez évi kezdésre terve­zett nagyberuházást, csök­kentették a beruházással kap_ csolatos állami támogatások mértékét, a vállalatok részé­re pedig megszigorították a hitelezési feltételeket. Ezek A Tisza II. KISZ-védnök­ség Országos Operatív Bizott­ság elnöksége augusztus 1 fj­én, Nyíregyházán, a MEZÖ- BER megyei kirendeltségé­nek tanácstermében tartotta soron következő ülését. A ülésen megjelent dr. Foga­rass Lajos, a Tisza II. KISZ-védnökség Országos Operatív Bizottság el­nöke, Szabó József, a bizott­ság titkára, Szilágyi József, a KISZ megyebizottságának el­ső titkára és Szarka Endre, a megyei operatív bizottság titkára. Az ülésen a bizottság el­nöke és titkára a védnökség jelentőségéről és eddigi or­szágos tapasztalatairól szá­molt be. A vezetők elmond­ták, hogy népgazdaságilag igen hasznos az a társadal­mi munka, amelyet az érintett megyék fiataljai végeznek a magyar mezőgazdaság fejlő­mert az eseményt a televízió is közvetíti. Ezután — 11 órakor — kezdődik a Dunán és a Parlament épülete mel­letti légtérben (a Margit- és a Lánchíd között) az augusz­tus 20-i honvédelmi nap vízi és repülős parádéja. Méretei­ben, látványosságában felül­múlja az elmúlt évek hason­ló rendezvényét. A folyón úszó „élőképek” ezúttal a X. pártkongresszus gondola­tait, a fegyverbarátságot, a Varsói Szerződés országainak összeforrottságát, az ifjúság tetlvekészségét szimbolizál­ják. Az ünnepnap „fénypont­ja” az esti tűzijáték lesz, a Gellérthegy ormán. az intézkedések már kedve­zően éreztetik hatásukat, na­gyobb pénzügyi fegyelmet te­remtenek, egyben fékezik a következő évek beruházásai­nak növekedését. A Minisztertanács a jelen­tést és a javaslatokat jóvá­hagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok vezetőit, hogy a beruházási egyensúly javítá­sára tegyenek további intéz­kedéseket, amelyek a már fo­lyamatban lévő beruházások befejezését meggyorsítják, s hozzájárulnak a népgazda­ság kiegyensúlyozott fejlődé­séhez. A kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a ma­gyar—szovjet építő-, útépítő és kommunális gépgyártás területére vonatkozó gyár­tásszakosítási és műszaki-tu­dományos együttműködési egyezményt. A két ország közötti megállapodás elősegí­ti a termelés hatékonyságá­nak növelését, a termékek désének érdekében. Az épít­kezésben érdekelt szabolcsi fiatalok eddig főleg szerve­zési, agitációs és előkészítő munkákat végeztek. Az igazi konkrét munka csak ezután vár a KISZ-esekre. Dr. Kiss Lajos, a MEZÖ- BER megyei kirendeltségé­nek igazgatója elmondta, hogy a vállalat újabban elő­térbe helyezte az élelmiszer- gazdaság segítését. A válla­lat a termőfölddel összefüggő beruházásokat kívánja meg­gyorsítani. Ennek érdekében vállalt védnökséget a MEZŐ- BER tavaly a Tisza II. víz­lépcső építése felett. A vál­lalat szakemberei — főleg a fiatal KISZ-tagok — vállal­ták, hogy a gávavencsellői Szabadság és a balsai Petőfi Tsz öntözőfürttervét határ­idő előtt elkészítik. Novák László, a gávaven­csellői Szabadság Tsz elnöke beszámolt a tsz gazdálkodá­Az idén a III. országos Ifjú Gárda-szemle „fináléja” is gazdagítja az augusztus 20-i eseménysorozatot. A szemle 15-től kezdődik, sok­sok részvevővel a csaknem 40 ezer ifjúgárdista közül. Dunaújvárosban lövészver­senyt tartanak, menetdal- vetélkedőkre kerül sor, Szé­kesfehérvár környékén harci túrát rendeznek az ezeréves város jubileumi eseményei­hez kötődően. Az országos szemléről azután 20-án mintegy 600 ifjúgárdista jön el az alkotmány napján a budapesti programra. minőségének javítását, vala­mint az építő- és útépítő gé­pek. továbbá az építőanyag­ipari berendezések új gyárt­mányainak előállítását. A külkereskedelmi minisz­ter a kormány elé terjesztet­te a külföldi hivatalos kiállí­tások 1973. évi programját es az 1974. évi program terveze­tét. A Minisztertanács meg­állapította, hogy a ■ külföl­dön rendezett kiállítások kül- kapcsoiataink fejlesztésében politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt hasznos szerepet töltenek be. s az elő, terjesztést jóváhagyólag tudo­másul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott hazánk részvételéről az Egyesült, Nemzetek Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete, a FAO európai regionális kon­ferenciájának Münchenben szeptember 18—23. között sorra kerülő ülésszakán. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt sáról és problémáiról. El­mondta, hogy a tsz földte­rülete kedvezőtlen helyen van, a legtöbb szántóföld sok vizet igényel, ezért kérte a tsz 1967-ben, hogy földterü­letét kapcsolják be az öntö- zőfürtrendszerbe. Ebben az ötéves tervben a tsz dolgozói ezer holdnyi területen veze­tik be az öntözéses gazdálko­dást. A munkákhoz sok gép szükséges, ézért a tsz ebben az évben 1 millió 200 ezer fo­rintért vásárolt modern gé­peket. A gépesítési program­ról a terv már elkészült. A *zovetkezetnek egyik fontos jövedelemforrása az alma­termesztés. Ezért 150 holdon öntözéses almatermesztést vezetnek be 1974-től. Problé­ma, hogy a tsz-ben kevés a fiatal dolgozó, a modern gé­pek kezeléséhez pedig fiatal szakemberekre van szükség. A tsz-elnök végezetül a szak­emberkérdés megoldásához a KISZ segítségét kérte. Natkó László, a tsz KISZ- titkára arról számolt be, hogy a KISZ-vezetőség agitá­ciós- és szervezőmunkát vé­gez a gávai fiatalok körében. A vezetőség a helyi gimná­ziumban és az általános is­kolában pályaválasztási ta­nácsadáson ismertette a fia- t-i-'kkaJ az öntözéses szak­mákat és az öntözéses gaz­dálkodás előnyét. llkovics György, a MEZŐ- BER KISZ-titkára elmondta, hogy 30 fiatal készíti az em­lített két tsz műszaki terveit, tanulmányait és a fiatal szak­emberek tanácsokkal is ellát­ták a tsz vezetőit, s filmve­títéssel egybekötött szakmai előadást tartottak számukra. A KISZ-titkár javasolta: az operatív bizottság jelentes­sen meg egy kiadványt, amely részletesen foglalkozik az öntözéses gazdálkodással. A tanácskozás résztvevői délután látogatást tettek a gávavencsellői Szabadság Tsz öntözésre váró területén. Tisztté avatás — Vízi és repülős pacádé — Tűzijáték ----------------------------------------,-------------------------------------------------------------------------­Augusztus 20 a fővárosban Fiatalok a Tisza II. vízlépcső építéséért Az országos operalív bizottság elnökségének ülése Nyíregyházán VILÁtí PROLETÁRJAI,EOYESŰLJETEKI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom