Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

1972. augusztus ’S: KELET- \ÍÁ<f?XítORSZ KB te* 2íMftrf c. CWÜPafl Egy határozat megvalósítása A nők helyzetének javításáért EGYESÜLÉS UTÁN Jő úton járnak a tiszalökiek A KÖZTUDATBAN már csak így él, közszájon így forog; a nőhatározat. S min­denki tudja, hogy pártunk Központi Bizottságának 1970. februári ülésén a nők politikai, gazdasági és szo­ciális helyzetének javítására hozott határozatról van szó. Folytassuk tehát így: a nő­határozat megszületése óta két és fél év telt el, és ez a harminc hónap elegendő volt ahhoz, hogy napjaink­ban számadást tegyünk mindarról, ami már meg­valósult a határozat nyo­mán. A számadás mindig ellen, őrzés is, ami ebben az eset­ben ugyancsak sokoldalú. Akiket érint, jobb munka­helyi közérzettel, tehát jobb munkával, nagyobb fegye­lemmel reagálnak a kedvező változásokra. De ellenkező esetben is lemérhető a ha­tás a legkisebb kollektívában is. Mostanában viszont mind gyakrabban hallunk a nőha­tározat végrehajtásának ma­gasabb fórumokon történő értékeléséről. Megyénkben legutóbb ilyen volt a szabolcs-szat- mári ipari szövetkezetek ál­tal a KISZÖV elnöksége elé terjesztett összefoglaló be­számoló. 4-1 ipari szövetkezet a nődolgozók, több ezer asz- szony és leány érdekében tett erőfeszítéseiről, a sike­rekről, de a gondokról is adott számot. Mert azt is el kell itt mondani, hogy mint ebben, a korábbi, a' megyében készült reprezen­tatív felmérésekben, össze­foglaló értékelésekben nem az eredmények önelégült fi. toglatása érződött, hanem a felelősségteljes önkontroll: ezt értük el, mert ennyi fu­totta az erőnkből, de szük­ség volna még... meg kell tennünk még... Röviden: azt is feltárta az értékelés, mi az, ami még megoldásra vár a nőhatározat következetes és folyamatos érvényre jut­tatásához. MERT UGYAN KI NE HALLANÁ SZÍVESEN — kívülálló is —. hogy a szö­vetkezetek sorában az el­múlt két és fél év alatt ér­vényesítették 02 egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, másutt vagy ugyanott jobb szociális ellátást kaptak a nődolgozók? Mint például a Nyíregyházi Vas- és Fém. ipari, a Rakamazi Cipész, a Nagykállói Fémtömegcikk Szövetkezetekben. Vagy azt, hogy az ipari szövetkezetek összesen közel 4 millió forin­tot áldoztak hozzájárulás­Széles Erdőháton probléma már a déli harangszó. Nehéz harangozót kapni. Volt olyan falu, ahol több templom van és a racionális gondolkozásé hívek javasolták, hogy fogad­janak egy közös harangozót. Legalább ennyi tisztelettel le­gyünk Nándorfehérvár hősei iránt. A javaslat megbukott a másféle gondolkozás ellenál­lásán. Méghogy egy „ilyen” templomban „amolyan” em­ber harangozzon? Az nem le­hetséges! Volt, ahol a modern tech­nika segített. Az egyik szom­széd faluban például mosó­gépmotorból barkácsoltak össze egy harangozó gépet. Nagyon szellemes készülék. Forog egy kerék és. ahogyan a mozdony dugattyúja együtt jár a kerekével, a ráerősített harangkötelet is megrántja minden fordulatnál. Csak meg kell nyomni egy gombot és már szól a ha­rang. Most következett a gond a déli harangszóval. Ki figyelje mikor van pontosan dél? Ezt is megoldották. Egy szimpla ébresztőórán vezették át az áramot. A mutatókon kapcso­lóelem volt. Amikor a kismu­tató a tizenkettes számhoz ért, bekapcsolta a motort és megszólalt a harang. ként az óvodaépítésekhez. De azt is, hogy a szövetke. zetek többsége már megol­dotta, ha másként nem, a körzeti orvos segítségével az üzemorvosi ellátást.^ de például az Ujfehértói Építő- és Faipari Szövetkezetnek és a Gávavencsellői Vegyes Szövetkezetnek önálló üze­mi orvosa van. Gondoltak az ipari szö­vetkezetekben a nők házi munkájának könnyítésére is. A Fehérgyarmati Ruházati- Szolgáltató Szövetkezet, a Vencsellői Cipész és a Ra­kamazi Cipész Szövetkezetek udvarán az ÁFÉSZ-szel kö­zös árusítóhelyeket nyitottak az élelmiszer-beszerzés egy­szerűsítésére. A kisgyerme­kes anyák, a terhes anyák és az idősebb, egészségileg gyenge nőkről való gondos­kodás egyik szép példája a rakamazi cipészeké: külön egy műszakos szalagot szer­veztek részükre. Ez nagy könnyebbség az érintettek­nek, de még... nincs meg­oldva e műszak szociális el­látottsága. Az ipari szövetkezetek részt vállalnak megyénknek a nők foglalkoztatása terén még mindig meglévő gond­jaiból. Bár szövetkezeteink­ben a nők ezrei találtak munkaalkalmat, de még... mindig kínálkoznak lehető­ségek a női munkaerőlétszám növelésére. így például újabb üzemrészek létrehozá­sát tervezik a Vásárosnamé- nyi Vegyesipari, a Nyírbáto­Nagy volt az öröm, hogy így megoldották az ügyet. Az1 egész berendezés nem került annyiba, mint egy harangozó negyedévi fizetése. Az első örömöt azonban ha­marosan felváltotta a csaló­dás. Ugyanis a bekapcsolás utáni éjjel, éjfélkor is meg­szólalt a harang. Tűz van, kiabálták az emberek és ki­ugrottak az ágyból, hogy ősi szokás szerint menjenek se­gíteni oltani. De tüzet nem találtak. Nem is volt tűz a faluban. Az történt, hogy a kismutató megint a 12-es számhoz ért és bekapcsolta a harangozó motort. Erre nem gondoltak. Igaz», hogy van olyan óra, amin 24 szám van, egy napig jár körbe a kismutató. Mégis kiiktatták a berendezést és ebben a kis faluban azóta már egyáltalán nincs déli harang­szó. Indoklás is van. Minden házban van rádió. Abban úgyis szól a déli harangszó. Azt hallgatják. ri Ruházati, a Kisvárdai Ru­házati és a Szatmárvidéki Cipőipari Szövetkezetek. LEMÉRHETŐ TÖREKVÉ­SEK vannak a nődolgozók továbbtanulásának, szakmai képzésének megoldására. De még... előfordul például, hogy egyes szövetkezeti vezetők nem járulnak hozzá a kö­zépiskolai továbbtanuláshoz. Ebből az is következik, hogy a káderutánpótlás nincs kel­lően biztosítva a nők köré­ből. Mindezekkel összefügg, hogy jelenleg a korábbinál többszörös számban töltenek be nők különböző vezető posztokat, tisztségeket, de még... nem a kívánt arány­ban. A szövetkezetek párt- szervezetei sokat tettek a nődolgozók bátorításáért, ön­bizalmuk erősítéséért, de még... nem mindenütt kap­tak megfelelő helyet a ter­vekben a nők politikai ne­velésével összefüggő kérdé­sek, a szemléletformálás. Általában a nők gazdasági és szociális helyzetének ja­vítására fordították a na­gyobb gondot, de még... e téren is sok a tennivaló. Legyünk büszkék ezekre az eredményekre. Ezek is mindnyájunk munkája ré­vén születtek, mindnyájunk életét gazdagítják. De jó, ha tudjuk, mi az, ami még ránk vár, könnyebben, gyorsab­ban hozzáfogunk. Éppen ezért, ha furcsának tűnik Is. de a nők helyzetéről készült ez utóbbi és a korábbi érté­kelésekben ezek a „de még”- ek a legsokatmondóbbak. Kádár Edit Megyek a Fehérgyarmati Községi Tanács felé. Az utca másik oldalán látom, hogy egy igen idős asszonyt dédelgetve kísér egy nő meg egy férfi. A tanács épülete elől is éppen elsurran egy autó, amikor bemegyek a kapun. Nézem az irodákat: mind üres. Az iratok kint vannak az aszta­lokon, az ajtók nyitva, de ember sehol. Üres az elnök szobája, üres a titkárságé. Minden. Furcsa. Van más iroda is az udva­ron. Kérdezem: hol vannak a tanácsiak. A válasz: itt volt ügyét intézni egy igen idős fa­lusi asszony. Rosszul lett. Erre, aki csak bent volt, mind fel­riadt. Kórházba, patikába, or­voshoz, segíteni. Pedig az asszonyka tiltakozott a men­tők ellen. Nem is hívtak. Azt mondta, a kórházig, vagy az orvosig még elmegy a maga lábán is. Hadd menjen, de elkísérik, mondták. őket láttam dédelgetőén, óvó kézzel, nyugtató szavak­kal kísérni a déli verőfény­ben, a nagy melegben az ut­cán. A szakosítás hozott végső döntést négy tsz egyesülésére Tiszalökön. A korábbi fe­szültségeket mindig sikerült áthidalni. De egy valóban nagyüzemi, 600 férőhelyes, korszerű szarvasmarhatelep beruházási költségének válla­lása, az egyesülésre teljes megegyezést hozott. így kezd­te a tagság számában és terü­letben megerősödve, Szabad­ság néven az 1971. évet. Az­óta eltelt a második esztendő, rendeződtek a feladatok. Er­ről beszélgettünk Borivó Ká­roly elnökkel és Iván József főagronómussal. Egyesülési nehézségek Az egyesüléssel korántsem kerültek könnyű helyzetbe. A nehézségek tornyosultak. Legérzékenyebben hatott 11 és fél millió forint mérleghi­ány. Csak a Kossuthnak volt tiszta lapja. Erősen elhaszná­lódott gépek kerültek össze. Az ezerfős tagság mintegy fele járadékos és nyugdíjas idős ember. A volt járási székhelyi nagyközségben tu­catnyi vállalati, tanácsi, szö­vetkezeti munkalehetőségek­kel a. különálló tsz-ek nem birták a fizetési versenyt. Ezen a helyzeten az egyesü­lés nem tudott azonnal se­gíteni. S a vállalt szako­sított telep kiviteleztetését, beruházását folytatni kellett. Szanálás folytán, a tsz „be­határolt” béralappal ren­delkezik (az egyesülés előtti béralapok 80 százalékát fi­zethetik). A telepi beruházás Harminckétezer forint volt abban a pénztárcában, amit • Bányai Antalné botpaládi la­kos talált a fehérgyarmati áruházban. Mint később ki­derült, egy szatmárcsekei fia­talasszony vesztette el. Ép­pen akkor vette fel az Orszá­gos Takarékpénztár új helyi­ségében. Aztán — karján egy kisgyerekkel — a hóna alá szorította és elindult bevásá­rolni. Hetipiac volt a járási székhelyen, tele az áruház. Csak akkor vette észre, hogy nincs a buksza, benne a 64 Ady-arcképpel, amikor bambit akart venni a gyerek­nek és magának és ki akarta fizetni. Ordítva sírt, hogy őt szidni fogja az ura, hogy ilyen könnyelmű volt. Oda a pénz. Akkor ment oda hozzá Bá­nyainé, meghallva a sírást. — Ez akkor a magáé, lel­kem! — mondta. A csekei asszony hálálkod­va kérdezte, mit adjon a be­csületes megtalálónak. — Jókívánságot és jó egészséget, lelkem — mondta a megtaláló. — Másra nem­igen van szükségem. És elindult az autóbusz- megálló felé. (gesítelyi) megvéknyítja az amortizációs tartalékot is. Szociális alapot az egyesülés évében nem tud­tak képezni. Rekord és diplomás szakemberek Az idei évet, minden kezde­ti nehézség ellenére sikeres­nek tartják. Bebizonyosodott az egységesített nagyobb te­rület (5000 hold közös szántó) gazdasági előnye. Kiszámítot­ták: egy kiló műtrágya be­kerülési költsége mintegy négyszeres haszonnal térül meg. Először történt, hogy a búza sok évi átlagát közel 4 mázsával megjavították. 1600 holdon! Árpából 4 mázsával múlták felül holdjáról a ko­rábbi átlagokat. Olyan sem volt még, hogy a kalászosok gyomirtó vegy­szerezését repülőgéppel vé­geztették volna. Most 2000 holdnyi területen 11 óra alatt tudták le ennek a gondját. Tiszták maradtak a gabona­táblák. S rekordot csináltak az aratással: három hét alatt befejezték. Tervet készítettek — a sza­kosítás figyelembevételével — a rét-legelő gazdálkodás eredményességének megdup­lázására. Öntözésre jó a lehe­tőség. Az elnök: „Annyi ta­karmányt termelhetünk, amennyit nem szégyellünk.” Árasztással öntöznek 1300 hold rétet és legelőt. Az egyesüléskor három dip­lomás szakemberrel indultak. Nagyon hátrányosnak tűnt ez, egy közel 8000 holdra fej-, lődött gazdaságnál. Vissza­térő gond, a szakosítás köré építeni, szervezni magas szin­ten a gazdálkodást! Sokat javult e téren is a helyzet. Újabb négy agrármérnök állt munkába a tsz-nél. Lakás­Mar közel száz kombájn arat a szab öles-szatmári ter­melőszövetkezetek arató-, cséplő gépei közül a Dunán­túlon, az ottani nagyon ne­héz aratás meggyorsítása céljából. Az első hatvan­hármat, mint arról hírt ad­tunk, múlt hét csütörtökön indították útnak Győr-Sop- ron megye mezőgazdasági n agy üzemem ek megsegítésé­re. A megérkezés után azon­nal munkáihoz láttak és — bár az időjárás változatlanul nehézzé teszi a nagy mun­kát — már eddig is jelentős segítséget nyújtottak azok­nak a közös gazdaságoknak, amelyek a két év előtti ár­víz alkalmával a szabolcsi nehéz helyzetbe jutott ter­melőszövetkezeteknek segí­tettek. Az első szállítmányt követ­te 29-én egy másik, mellyel 13 Nyíregyháza környéki és 9 Vásárosn amény közeli kombájn indult el, ezúttal Szombathely céllal, hogy a Vas megyei, ugyancsak szo­rult helyzetbe került másik dunántúli megye aratásában segítsenek. Ezt követte egy harmadik szállítmány július 31-én, ugyancsak Vas me­gyébe, tucatnyi Kisvárda környéki kombájnnal a va­gonokban. Már ezek is meg­érkeztek és ha az idő en­gedi, dolgoznak. Van olyan járás a megsegítettek közül, ahol a szabolcsi kombájnok megérkezéséig még meg sem tudták kezdeni az aratást. A szabolcsi segítség nem merült ki a gépek átcsopor­tosításával. Hamar kiderült- hogy nagyon bonyolult és költséges dolog a Dunántúl, ról ide szállítani a nedves gabonát, aztán a 'szárazát vissza. Sokkal ésszerűbbnek látszott magukat a szárító­gépeket áttelepíteni. Ezek a problémájukat megoldotta a tsz. S még egy mérnök ha­marosan érkezik. Szinte meg­duplázódott a felső- és kö­zépfokú végzettségűek száma is. Idén már csaknem félmil­lió <450 ezer) forintot tervez­tek szociális alapra. Jövőre 3 és fél millió értékben újít­ják fel a gépparkot. Helyeslik a kormányhatározatot A 6'00-as nagy szarvasmar­hatelep változatlanul táplál­ja a tagság és a vezetőség re­ményét, bár külön áldozatot kell hozni érte. Ugyanis az eredetileg tervezett bekerülé­si költség időközben 6, a be­népesítés 5 millióval kerül többe. Az építés befejezese, illetve átadása ez év szep­temberben lesz. A teljes üze­meléskor 20—22 millió forin­tot „hoz” évente. Több, mint félszáz tagnak biztosít állan­dó munka- és kereseti lehető­séget. (Kilátás van rá, hogy több fiatal lép a tsz tagjai sorába.) Az elnök és főagronómus, mint „közelről érdekeltek” alaposan áttanulmányozták 8 Minisztertanács legújabb ha­tározatát a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésének prog­ramjáról és a kapcsolatos fel­adatokról. Minden tekintet­ben jónak és időszerűnek tartják azt. Bár a tsz-nek egy-két évet ki kell várni hasznossága érvényesítésére. Különösen megnyugtatónak tartják a tej- és az állatiel- vásárlási árrendezést. Az egyesülés óta sok nehéz­séggel kellett megbirkózniuk. Nyilván jut az ilyesmiből ké­sőbbre is. De a jelentkező eredmények arra mutatnak; jó úton járnak. Asztalos Bálint nagy • monstrumok ugyan elég nehezen szállíthatok, de még így is megéri, főleg, mert így szállítás közben sem romlik a kenyémekva- ló. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tehát két szárítógépet küldött még a hét elején1 a Dunántúlra. Működésükkel annyira meg voltak elégedve, hogy még további szállítmányokat kér. tek. így került sor csütörtö. kön további öt szárítógép elküldésére, melyeket azon­nal munkába állítanak ott, rendeltetési helyükön. Sza­bolcsban a lassanként befe­jeződő aratás miatt amúgy sincs már szükség rájuk. A legújabb segítő akció a vetőmagvakról való gondos, kodás. A dunántúli rossz aratás miatt az ottani vető­magtermeltetés nem mindé, nütt sikerült, a szabolcsi vetőmagtermelő üzemek vi­szont túlteljesítették felada­tukat és a vártnál is jobb, kifogástalan minőségű vetni, valót tudnak adni, ahol ar­ra szükség van. Ezért a me­gyei szervezés a Vetőmag­termeltető és Ellátó Vállalat útján körülbelül 130 vagon búzavetőmagot, egyelőre körülbelül 30 vagon vetni va­ló rozsot és tíz vagon őszi árpát tartalékolt az üzemek­nél a célból, hogy amint a megsegítendő dunántúli sző. vetkezetek jelentkeznek igényeikkel. azonnal meg­kezdődhessék fémzárolásuk és a vetés idejére közvetlen irányítással ott legyen a mag, ahol szükség van rá. Jelenleg az igények felmé­rése folyik. Ha szükség van rá, rozsból és árpából més a fenti mennyiségnél is töb­bet tud küldeni Szabolcs, (gtvrt A VAGÉP nyíregyházi telepén elszállításra várnak a korszerű, alagútzsaluzásos épít­kezés kellékei. (Hammel József felvétele) Életképek Szabolcsi gépek a Dunántúlon Már Vas megyében is dolgoznak kombájnosaink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom