Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

VtiXtí PRO Iff ÁRI AI, f flYES ö I! ETEK I

XXIX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM

ARA: 80 FILLÉR

1972. AUGUSZTUS 24, • CSÜTÖRTÖK

EgffiW VSBHSfMAmm

Talpra áLllt a gemzsei tsz

(3. oldal)

A rádió és a televízió jövő heti műsora

(4. oldal)

Jogi tanácsadás az özvegyi nyugdijakról

(5. oldal)

Az olimpia előtt három nappal

(7. oldal)

Az első lépés

SZEPTEMBER 2-9:

Indokínai szolidaritási hét

Megkezdődött az almasziiret

Nyilvánosságra hozták az idei almaárakat

öt éve, 1967. augusztus 24- íén, a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezletnek 325. ülésén Roscsin szovjet delegátus előterjesztette az atom- Sorompó javaslatot és ezzel az utolsó pontig megegyező szövegű javaslattervezetet nyújtott be az Egyesült Államok küldötte, Forster is. A két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tehát hosz- szú-hosszú viták, tárgyalások után egyetértés jött létre olyan szerződés ügyében, amelynek későbbi aláírói — minden atomfegyverrel rendelkező és az ilyennek birtokában nem lévő ország csatlakozhatott — kötelezték magukat. hogy megakadályozzák az atomfegyverek továbbterjedését.

Emlékezetes, hogy Franciaország és a Kínai Nép- köztársaság nem csatlakozott az atomsorompó-egyezmény- hez, s ez kétségtelenül kárára vált a szerződésnek. Öt esztendő mégis bebizonyította. hogy ezek az országok is kénytelenek számolni azzal a rendkívül kedvező visszhanggal és hatással, amelyet a nemzetközi közvéleményben ez a szerződés kiváltott.

Az atomsorompó-egyez- ményben történt szovjet— amerikai egyetértés előestéjén Konrad Adenauer, (aki éppen Madridban Francónál volt látogatóban) indulatosan dörögte: „Ami most Géniben készül — tragédia lesz a németek számára!” Az agg nyugatnémet államférfi akkor ugyan már lelépett az aktiv politika színpadáról, de még a sir széléről is óva intette honfitársait attól, hogy elfogadják a szerinte legrosszabbat: belenyugodjanak az atomfegyver birtoklásának hiányába.

Meg kell adni, utódai Kiesingertől Straussig, elkeseredett utóharcokban, az utolsó leheletig védték az adenaueri örökséget. Az is bizonyos azonban, hogy amikor a német választók végre a realitásokkal számoló

Brandt—Scheel-kormányt juttatták hatalomra, — amely megértette és elfogadta az atomsorompó-egyez- mény sarkalatos célját, hogy tudniillik éppen Nyugat- Németország sohase válhas- sék nukleáris hatalommá, akkor és azzal kezdődött meg a kedvező irányú változás Európában. S ilyen értelemben az atomsorompó- szerződés a kialakuló európai biztonsági rendszernek fontos eleme.

S ha már az atomsorom- pó-egyezmény európai ösz- szefüggéseinél tartunk, azt is érdemes felidézni, hogy akkoriban, — pontosabban akkorig — a hidegháborút szító nemzetközi politikánál* és katonapolitikának is egyik kedvenc terve volt a NATO sokoldalú atomütöerejének kiépítése. Ez a terv az „atomklub kültagjaivá" tett volna olyan országokat, — s ezzel jogot biztosított volna számára, hogy r^jta tartsák kezüket az indítógombokon... —, amelyek addig nem rendelkeztek nukleáris fegyverrel. Hogy ez milyen veszélyeket rejtett magába, mennyire nyugtalanította a

világ, de különösen kontinensünk embereit, azt az egykori újságokat olvasva mérhetjük fel, a terv ellen kibontakoztatott nagy tömegakciókat felidézve. S mára mi maradt ezekből a tervekből? Ki merné a kollektív biztonság biztosítékait olyan szorgosan kereső Európában a NATO sokoldalú atomütőerejének tervét a közvélemény előtt propagálni?!

öt évvel ezelőtt nagyon feszült nemzetközi helyzetben sikerült Genfben megegyezésre jutnia a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Alig néhány hónap választott el az arab országok elleni izraeli agressziótól. (Az arab—izraeli háború egyébként rendkivül szemléltetően mutatta meg. milyen veszélyekkel fenyeget az atomfegyver esetleges elterjesztése.) Az öt év előtti világhelyzet azt is megmutatta, hogy bizonyos válságok, konfliktusok sem akadályozták és nem akadályozhatják a két legpusztítóbb fegyverzettel rendelkező nagyhatalmat, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat a világ biztonsága szempontjából olyan fontos, elkerülhetetlen atomleszerelés, irá. nyába ható megegyezés keresésében és elérésében. Sőt, — a legutóbbi moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó és azok körülményei összefüggésében is — érdemes emlékeztetni arra, hogy 1967. júniusában Koszígin szovjet miniszterelnök és Johnson akkori amerikai elnök legfelsőbb színtű találkozóján az amerikai Glass- boro városban egyeztek meg: az atomsorompó-tár- gyalásokat befejező szakaszába kell juttatni.

Azóta részben a genfi leszerelési értekezlet, részben a csúcstalálkozók újabb fontos lépéseket hoztak, amelyek a fegyverkezés korlátozása irányába mutatnak. Ezek közül a legfontosabb a moszkvai csúcsmegegyezés: a SALT. Most, mikor már tető alatt van a SALT első szakasza, mindezek ismeretében reálisan, de optimistán tekint a világközvélemény a Genfben folytatandó szovjet—amerikai rakétatárgyalások elé.

Az atomsorompó-egyez- mény elsősorban a Szovjetunió és más európai szocialista országok sikere volt, amelyek a tárgyalások kezdetétől szívósan és állhatatosan küzdöttek a megegyezésért olyan, az imperialista agresszióktól mérgezett nemzetközi légkörben is, amelyben roppant nehézséget jelentett minden konstruktív lépés. A szocialista politikát akkor is az jellemezte, mint ma: a nemzetközi küzdőtér erőviszonyainak reális felmérése, s a felelősségérzet az egész' emberiség sorsáért. Ebből kiindulva minden megegyezést — bármilyen korlátozott legyen is az —. hasznosnak és szükségesnek ítéltek és ítélnek meg, ha az a nukleáris veszély csökkentését, a biztonság és a béke esélyeinek erősödését szolgálja.

Nemes Janos

Az Országos Beketanács kezdeményezésére — a Magyar Szolidaritási Bizottsággal, a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal közösen — indokínai szolidaritási hetet rendeznek szeptember 2 és 9 között. Erről tájékoztatta az újságírókat szerdán Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára.

Mindenekelőtt az lesz a célja a hétnek, hogy ismételten kifejezésre juttassuk az indokínai népek iránti szolidaritásunkat, bemutassuk az agresszió által sújtott országok népeinek hősi helytállását és a közvélemény elé tárjuk újólag azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a DIFK vezetői tesznek az indokínai helyzet békés rendezése érdekében. A hét programjának középpontjában áll majd — tartalmilag — a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségének, az agresszorok által megtámadott indokínai népek politikai, katonai és anyagi támogatásának bemutatása.

Célja a hét eseményeinek az is, hogy leleplezze az USA háborús köreinek és a saigoni bábrendszernek Indokína térségében évek óta folytatott agresszív, háborús politikáját, feltárja a háború politikai és gazdasági hátterét.

„El a kezekkel Vietnamtól!”, „Cselekedjünk együtt Vietnamért, a békéért!” — ezek lesznek a jelszavai a hét akHírügynökségi jelentések szerint szerdára virradó éjjel a dél-vietnami hazafias erők — öt napon belül immár harmadszor — heves tüzérségi támadást intéztek Dél-Vi- etnam második legnagyobb városa, Da Nang ellen. A szabadságharcosok rakétákkal lőtték a várost és az ak- natűzből megállapítható, hogy állásaik a városhoz nagyon közel, 3 kilométeres körzeten belül vannak kiépítve.

Jelentős össze tűzésekről érkeznek hírek Quang Tri környékéről is. B—52-es amerikai nehézbombázók kedd éjjel a tartományban több bevetésben intéztek támadást a szabadságharcosok vélt állásai ellen. A szuperbombázók három további köteléke Saigontól 90 kilométerrel délnyugatra a delta vidékén szórta le terhét. • Az AFP beszámol arról is, hogy B—52-esek kedd éjjel a VDK ellen is támadást intéztek.

Tokió: Az Asahi című japán lapnak adott nyilatkozatában Binh asszony, a DIFK párizsi delegációjának vezetője rámutatott, hogy Rogers amerikai külügyminiszternek a vietnami háború közeljövőben történő befejezéséről tett kijelentése választási fogás csupán. Élesen elítélte, hogy az Egyesült Államok csapatainak Dél-Vietnamból történő fokozatos

visszavonásával egyidejűleg tovább támogatja a saigoni rezsimet. Washington a páricióinak. Az események, gyűlések, találkozók összehívásában, lebonyolításában részt vevő szervek — a szolidaritási bizottsághoz tartozó tagszervezetek — a vietnami nép megsegítése érdekében szorgalmazzák az önkéntes pénzügyi felajánlásokat. Abból a pénzből, amelyet gyárak, hivatalok, intézmények kollektívái, brigádok fizetnek be a 235—96 852 számú szolidaritási számlára, gyógyszereket, egészségügyi felszereléseket és a gátak helyreállításához szükséges gépeket vásárolnak. A Hazafias Népfront és az Országot Béketanács transzformátorokat ajándékoz a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.

Ami a hét eseménysorozatát illeti, szeptember elsején lesz a megnyitó nagygyűlés Budapesten, az építők Rózsa Ferenc művelődési házában, s itt egyben megemlékeznek a VDK függetlensége kikiáltásának 27. évfordulójáról.-k

Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő békemozgalmi és nemzetközi barátsági társadalmi bizottság tartott szérdáh délután értekezletet, amelyen a szeptember 2-án kezdődő ..Indokínai szolidaritási hét” Szabolcs-Szatmár megyei programját . készítették el.

zsl tárgyalóasztalnál akarja elérni azt, amit nem tudott kivívni a harctéren. Ha a Nixon-kormányzat valóban véget akar vetni a háborúnak — tiszteletben tartva a vietnami nép önrendelkezési jogát —, mind politikai, mind pedig katonai kérdésekről tárgyalnia kell.

Az esős idő ellenére • Szabolcs-Szatmár megye almáskertjeinek jelentős részében megkezdődött az almaszüret. A kölesei Kossuth Termelő- szövetkezetben, a nagykállói Zöld Mezőben, a nyírmegy - ' gyesi Petőfiben, a hodás,zi Békében és az állami gazdaságok egész sorában már tele ládák sorakoznak a fehér almát termő fák alatt — hogy csak azokat a helyeket említsük, ahonnan külön jelzéseket kaptunk, vagy ahol jártunk.

Szedik a nevezetes cox almát is, amely parmenszerű, de egészen sárga, aránylag kis mennyiségben terem — igen jó ízű.

Mivel pénteken Tuzséron megindul a szovjet exportátadás, szerdán meg kellett rendelni a vagonokat a termelőknek. Lapunk zártáig úgy tűnik, hogy az első exportnapon körülbelül 20—25 vagon fehér alma már elhagyja a tuzséri hűtőház nagy „almapályaudvarát”.

A minőség az első szedések tapasztalatai szerint valamivel rosszabb a vártnál, mert még a szállongó jegek is kis perzseléseket okoztak a gyümölcsökön. Éppen ezért még a szokásosnál is gondosabb munkát igényei a válogatás.

A göngyölegek mindenütt a kellő mennyiségben a helyszínen állanak. Probléma van azonban a szállítással. A közlekedési vállalatok olyan rossz járműveket bocsátottak már az első napokon rendelkezésre, hogy az ÁFÉSZ-ek Debrecenből, Salgótarjánból és Budapestről. az állami gazdaságok pedig Szegedről és Veszprémből kértek segítséget. Kisebb gond a munkaerő, de eddig az almaszedésre is kevesebben szerződtek, mint más években.

A szakemberek véleménye szerint az elmúlt napi esőzések jó hatására mintegy 3 ezer vagonnal több alma terem idén Szabolcsban, mint tavaly. Tehát valamivel 28 ezer vagon fölött. Ha az idő naposra fordul, szeptember 1

és 5 között megkezdődhet a körszedés. A jonatán már szépen színeződik, de még egy kicsit matt a színe, nem mélypiros. Sajnos, éppen a fiatal fák igen nagyméretű, 75 milliméter átmérőjűnél nagyobb gyümölcsöt' fognak teremni zömmel, ez pedig nem alkalmas a körszedésre, mert könnyebben romlik. A starkirig alma valamivel korábban érik. de ez az egész mennyiségnek mindössze egy tizennégy ede. tehát a piros alma szüretét jelentősén nem befolyásolja.

A • HUNGAROFRUCT Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat szerdán hozta nyil- vánosságra az alma felvásárlási árait. A fehér alma szovjet exportra, „H” csomagolásban, első osztályú 4,20, másodosztályú 3,40. „K” csomagolásban első osztályú 4,—, másodosztályú 3,20. Ugyanez „T” csomagolásban első osztályú 3,70, másodosztályú 2,90. A többi népi demokratikus országba első osztályú 3.40. másodosztályú

2.60. Az NSZK-ba egységesen 4 forint.

Azok a termelőüzemek; amelyek Túzsévon, Komorón, vagy Mándokon saját munkásaikkal, saját költségükre végeztetik el a rakodást, kilónként 10 fillért kapnak. Azok az üzemek, amelyeknek szovjet szállítmányaikban a harmadosztályú alma 10 százaléknál kevesebb, minőségi felárként 10 fillért kapnak kilónként. A szállítás költsége 30 kilométerig harminc fillér, 60 kilométerig negyven fillér, és 60 kilométeren felül hatvan fillér. A piros . alma általános ára: „ÁA” minőség

5.60, „A” minőség 3,60. Szombatig nyúl vánosságra hozzák a különféle, a piros almával kapcsolatos szolgáltatások költségeit is. A fenti árakat a HUNGAROFRUCT fizeti, tehát csak a vele közvetlenül szerződött termelőkre érvényes így. De nyilvánvaló, hogy a közbeiktatott közvetítőszervek is ehhez igazodnak majd.

Szedik a kék szilvát Szatmárban. Az Idén igen jónak ígérkezik a szilvatermés, s ezért a betakarítás, a szilvaszüret gondos, jól szervezett munkát igényel Képünkön: a cse- göldi Bajcsy-Zsilinszky Tsz kertjében Tóth Mária, Hergelt Ildikó és Papp Aranka üríti a szilvával telt kosarát. (Hammel József felvétele)

Da Nang ellen

BINH ASSZONY NYILATKOZATA