Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
y' LAPUNK TARTALMÄBdLt Komoró az „olajváros” (3. oldal) Közmű Jósavárosnak (5. oldal) ünnepélyesen búcsúztatták olimpikonjainkat (11. oldal) KXTS. CVFOLPAM. 196. SZÁM ÄRA T FORINT 1912. AUGUSZTUS 20, VASÁRNAP Mit fizet a lottó? (12. oldal) Álkotmánynapi nagygyűlés Kisvárdán Dn Pénzes János megyei tanácselnök ünnepi beszéde tii alkotmány napja tiszteletére ünnepi , nagygyűlést tartottak szombaton délután Kisvárdán, a Várkertben. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Péntes János, a mé- gvei tanács elnöke, a megyei párt-vb tagja, Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet dr. Asztalos Istvánná óvodavezető, Bákai Mária művezető, dr. Békés János ügyvéd, Csépke István, a KISZ kisvárdai várost bizottságának titkára, Csucska Jenő gimnáziumi igazgató, dr. Fekete Imre kórházigazgató főorvos, Fésűs Bertalan ÁFÉSZ-főosztályvezető, Gábor Lajos, az öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységének. vezetője, özv. Gáspár Istvánná országgyűlési képviselő, Gyorsok László, az ön ödéi Vállalat kisvárdai gyáregységének párttitkára, Hanuszek István villanyszerelő. Havas Mátyás, a HazafiasNép- front városi titkára, Hegedűs Ferenc vállalati igazgató. Hete Béláné iskolaigazgató, Juhász István tsz-elnök, Juhász János tsz- tag. Kizman Pál tsz-párttitkár, Kovács Bertalan gyógyszerész, Lipők András, az MSZMF Kisvárdai Városi Bizottságának tit- kára, dr. Makra Piroska városi tanácsi osztályvezető, Manzer Lajosné, az OTP kisvárdai fiókjának vezetője, Miklovicz László a íodrászipari szövetkezet elnöke. Molnár Ilona tsz-dolgozó. Molnár Lajos, a Hazafias Népfront kisvárdai járási bizottságának titkára. Nyakó ■S'" idor, az MSZMP Kisvárdai Városi Bizr1* inak osztályvezetője, Papp Gizella mi1 5, Papp Sándor üzemvezető, Rózsák Sá íűvezető-helyettes, Rubovszki János 1 ető, Sárost Zoltán kollégiumi igazgat bő Ferenc, 'a Kisvárdai Városi Tanács >ke, Szász Andrásáé védőnő, dr. Székei Miklós ügyvéd, Tárczi Já- nosné munkási dr. Tóth Bertalan, a Kisvárdai Városi nács V. B. titkára, dr. Tóth Bertalanná ped >ógus, Tóth Zoltán vállalati osztályvezető, í i Dezső vállalati igazgató.' Lipők André a városi pártbizottság titkára nyitotta g az ünnepséget és köszöntötte a nagyg' ,Lés résztvevőit: a kisvárdai üzemekből, s; vetkezetekből, intézmények dolgozóit, diáki :at, valamint a környező községekből ér’ ző vendégeket. A nagygyűlésen dr. Pénz János, a megyei tanács elnöke, a megye ?árt-.vb tagja mondott ünnepi beszédet. \ sseit fejezi ki munkánk eredményeit, meghatározta az új államszervezetünk felépítését, alapvető intézményeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit és kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Az eltelt több, mint két évtized bizonysága annak, hogy az 1949-es alkotmányunk megfelelt a rendeltetésének, 23 éven át jól látta el feladatát. Évek óta rendszeresei: ünnepet ülünk augusztus 20-án. Bensőségesen emlékezünk meg jelentőségéről, számba vesszük eredményeinket, gondjainkat és meghatározzuk a szocialista társadalom teljes felépítése terén előttünk álló új, meg új feladatainkat. A mai ünnep azonban többet jelent számunkra, mint az előző évek ünnepei, jelentőségében jóval felülmúlja az előző esztendőkét — mondta az ünnepség szónoka, s kiemelte: — Országgyűlésünk ez év tavaszán elfogadta és törvényerőre emelte az 1949. évi XX. törvény módosítá(Folytatás a 2. oldalon) Alkotmányunk a magyar nép haladó torok — Alkotmányunk ünnepe méltán kapott helyet társadalmunk ünnepei között: illő. hogy megemlékezzünk arról a történelmi okmányról, amely népünk évszázados törekvéseiből fakad és kifejezi az országunk életében végbement alapvető politikai, társadalmi és gazdasági változásokat, tükrözi a felszabadulás után eltelt több, mint negyedszázados szorgos munka eredményeit, ugyanakkor államunk szocialista jellegének további erősítésében is utat mutat. Az 1949-ben megalkotott alkotmányunk első ízben tükrözte azt a tényleges helyzetet, amely a hitlerista világhatalmi törekvések felszámolása, a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán kialakult, s melynek segítségével elindulhattunk a demokratikus fejlődés útján — mondta beszédének bevezető részében dr. Pénzes János, majd megemlékezett nemzetünk nagy történelmi sorsfordulóiról, amelyek jelentős mértékben befolyásolták vagy meghatározták életünk további alakulását, fejlődésünk tendenciáját. Szólt arról, hogy alkotmányunk beszédesen fejezi ki államunk és népünk történelmének folyamatosságát, ha ladó törekvéseit, sikereit kudarcait, a magyar államiság és a szocializmus' napjainkban megvalósuló megbonthatatlan egységét. Utal' arra, hogy a magyar uralkodó osztályok évszázadokoi át képtelenek voltak az o? szágnak igazi, a nép érdi keit is szem előtt tartó a. kotmányt adni, amely a leg alapvetőbb emberi jogoka nyújtotta volna a dolgoz ember számára. A dolgozó nép állama A fasizmus szétzúzása, negyedszázados Horthy-re szer felszámolása, a Szovjetunió Vörös Hadseregének győzelme kellett ahhoz, hogy népünk kivívhatta és megszilárdíthatta a dolgozók hatalmát, megalkothatta első valóban demokratikus, a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartó alkotmányát, az 19 "j évi XX. törvényt, aníky összegezte addigi A KISVÁRDAI ALKOTMÄNYNAPI NAGYGYŰLÉS ELNÖKSÉGE A DUNA PARTJÁN. (FÄBRY PÉTER FELVÉTELE) Gáspár Sándor beszéde a székesfehérvári millenniumi ünnepségen Székesfehérvárott szombaton megkezdődtek a millenniumi ünnepségsorozat rendezvényei. A városháza nagytermében ünnepi ülést tartottak, amelyen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Bencsik István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. Ezt követően az Öreghegyen az ezredéves emlékműnél nagygyűlésre került sor, ahol Gáspár Sándor mondott ünnepi beszédet. Gáspár Sándor bevezetőben tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s egyben az alapításának millenniumát ünneplő Székesfehérvár lakosságának az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának üdvözletét, majd emlékeztetett arra, hogy éppen egy évvel ezelőtt adóztunk Székesfehérvárott tisztelettel az állam- alapító I. István nagyságának. Ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy örökségéből vállaltuk és vállaljuk mindazt a tanulságot és következetességet, amelyet a magyar államiság megteremtésében, megőrzésében, a magyarság egységes nemzetté kovácsolásában tanúsított. — Az idei alkotmány napja — hangoztatta a továbbiakban — valamelyest eltérő az utóbbi évekétől, hiszen azt az alkotmányt köszöntjük, amelyet ez év tavaszán az országgyűlés módosított. Természetesen nem egyszerűen a törvényt, az alkotmányban rögzített jogi paragrafusokat vagy formákat köszöntjük ünnepségünkön, hanem a magyar munkásosztályt, a magyar dolgozó népet, amely áldozatos munkájával megteremtette annak a lehetőségét, hogy hazánk alaptörvényévé váljon annak rögzítése: „A Magyar Népköztársaság szocialista állam.” — Az ország fejlődését vizsgálva elmondhatjuk — folytatta — hogy a szocialista viszonyok között működő magyar gazdaság az elmúlt negyedszázadban nemzetközi méretekben is kiemelkedő eredményeket produkált. Iparunk a magyar gazdaság- történet legnagyobb előrelépését tette ebben az időszakban. A szocialista gazdálkodás magasabb termelékenységével hazánk azok közé az országok közé emelkedett, amelyekben az ipar a meghatározó, a legnagyobb ágazat, az termeli a nemzeti jövedelem zömét. Iparunk szerkezetének alakulása — a magyar gazdaság történetében először — kezdi nyomon követni a világgazdaság fejlődésének korszerű útjait és struktúráját. A szónok ezután rámutatott, hogy a modern szocialista társadalomra jellemző gazdaság kialakítása még előttünk álló feladat. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta. hogy a szocialista társadalom teljes felépítését csak úgy valósíthatjuk meg, ha számítunk és alapozunk dolgozó népünk, elsősorban is munkásosztályunk támogatására, aktivitására. Tudatában vagyunk annak, hogy csak az olyan gazdaságpolitika lehet sikeres, amelynek nyomán rendszeresen növekszik valamennyi osztály és réteg életszínvonala. Pártunk politikájának megvalósításával arra törekszik, hogy a társadalom vezető osztálya, a nemzeti jövedelem zömét megtermelő munkásosztály jóléte emelkedjék. — Az alkotás, az építés velejárója: a béke — hangsúlyozta befejezésül Gáspár Sándor. Mi a társadalom történetének legigazságosabb rendjéért, a szocializmusért, a kommunista eszme megvalósításáért küzdünk. A ma élő, és az eljövendő nemzedékek számára akarunk építeni, maradandót alkotni, békés világot teremteni. Ezért áll nemzetközi munkánk előterében — a testvéri szocialista országokkal egyetértésben —kontinensünk békéjének, biztonságának szilárd politikai megalapozása. A nagygyűlés után a város több pontján folytatódtak az ünnepi események, majd este a vidám parkban nagyszabású tűzijátékkal fejeződött be a Székesfehérvár ezeréves ünnepségének első napja. világ proletárjai, egyes 0 Ll ETEKl
