Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
VltXfi PRO lETÄRJAl, IBYÉX ff 11 ETEK I tCQS, ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 17, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL! Enyém, tied, miénk (3. oldal) Korunk mezőgazdasága (4. oldal) Autótolvajok kalandjai (5. oldal) Mérgezett alma (3. oldal) ü A munka* és üzemszervezésről W A tanácsi vállalatok bérfejlesztéséről Együttes ilíst tartott a megyei laeács vb és az SZMT elnöksége Szerdán együttes ülést tartott Nyíregyházán a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége. Az együttes ülésen a tanácsi vállalatokról tárgyaltak két nagy, átfogó téma keretében: a ypnácsi vállalatok dolgozói élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, valamint ugyanezeknél a vállalatoknál az üzem- és munkaszervezés helyzetéről, gondjairól. A tanács felügyelete alá tartózó' vállalatoknál tavaly több, mint 11 ezren dolgoztak, másfél ezerrel többen, mint két éve. Ezeknek a vállalatoknak a fejlesztése korábban sok gondot okozott: a szűkös anyagi helyzet miatt — miközben a termelést növelték — alig haladtak előbbre az élet- és munkakörülmények javításában. 1967-től — jórészt több miniszteri és kormányrendelet következtében — kezdődött rendszeres munka a jobb körülmények kialakítása érdekében. A harmadik ötéves terv utolsó éveire, a negyedik ötéves terv elejére jelentős eredményeket sikerült elérni. Ezt elősegítette a központi alapból biztosított támogatás is, amelynek eredményeként több vállalat a korszerű követelményeknek megfelelő termelést alakíthatott ki. így például a három faipari, két cipőipari vállalat létesíthetett korszerű szociális épületeket is. A munkakörülmények javítását többek között a nehéz fizikai munka arányának csökkentésével kezdték a legtöbb helyen megoldani. Darus gépkocsikat, anyag- mozgató célgépeket alkalmaztak. fii munkabiztonság érdekében mintegy 450 biztonsági berendezést szereltek fel, a szellőzés, fűtés javítása érdekében közel 700 új berendezést vásároltak és állítottak üzembe. Részletesen foglalkozott a vb és az elnökség a tanácsi vállalatok dolgozóinak keresetével. Az éves átlagkereset növekedése rendkívül változó képet mutat: a különböző iparágakban 7—15 százalékkal növekedett 1969 és 70 között a bérszínvonal. Ezen- belül is nagy a szóródás, mert a vállalatoknál az elmúlt években különösen nagy gondot fordítottak az alacsonyabb keresetű dolgozók és a nők bérének emelésére. A munkások és a termelést közvetlenül Irányítók bérét pedig külön preferenciákkal is igyekeztek emelni: csupán az elmúlt két évben tizenkét tanácsi vállalat dolgozói élvezhették a kedvezményeket. A tanácsi vállalatok bérszínvonala mindezek ellenére is alacsonyabb az országos átlagnál. Ezért foglalt állást a két vezető testület amellett, hogy a vállalatoknál jobban ki kell használni a bérfejlesztési lehetőségeket. Kiemelt hangsúlyt kapott a két vezető testület ülésén a vállalatok munkavédelmi és baleseti helyzete. Sajnos, • balesetek száma és a miattuk kiesett munkanapok száma is emelkedett. Visszatért a vb egy tavaly elfogadott munkavédelmi és balesetelhárítási intézkedési tervre, amelynek végrehajtása többnyire vontatottan halad. (Kivétel az ipari ágazat, amelyben javulás van.) Az egyes szakosztályok a vállalati vezetők javadalmazásánál figyelembe vették a baleseteket, de a kívánt eredményt így sem érték el. A tavalyi végrehajtó bizottsági intézkedési tervre most ismételten felhívták a figyelmet, s megvizsgálják, hogyan lehetne annak alapján hatékonyabban javítani a baleseti helyzeten. Az üzem- és munkaszervezésről szólva megállapították: a párt Központi Bizottságának 1971. december 1-i ülése után a korábbinál lényegesen többet foglalkoztak a vállalatoknál az üzem- és munkaszervezés egyes kérdéseivel. Ezeket, s a megyei sajátosságokat foglalták ösz- sze a vb és az elnökség elé került jelentésben, amely alapvetően támaszkodott a megyei pártbizottság egyik korábbi — munka- és üzem- szervezéssel is foglalkozó — határozatára. Az előterjesztésben utaltak arra: megyénkben a tanácsi vállalatoknál a termelés növekedésének csak alig több, mint egyötöde származik a termelékenység növekedéséből, s ez azt jelzi, hogy van bőven tennivaló az üzem- és munkaszervezés területén. Ehhez a mérsékelt eredményhez az is hozzájárult, hogy a szervezési tartalékok feltárására, kihasználására, új munkamódszerek kidolgozására és bevezetésére a vállalatok komplex fejlesztési elképzeléseket nem dolgoztak ki, csupán néhány esetben az 1972. évi gazdasági-műszaki tervekhez kapcsolódó általános szervezési feladatokat jelöltek meg a vállalatok. A tanács felügyelete alá tartozó vállalatok üzem- és munkaszervezési színvonala emelésének egyik kulcskérdése — állapították meg az együttes ülésen — a szervező szakemberek hiánya. Gondot okoz. hogy a szervezési célok meghatározása és a feladatok összehangolása és végrehajtása közvetlenül a magasabb vezetőállásuakra hárul. Néhány jó példáról is beszámoltak: több ipari és kereskedelmi vállalat szakosított, szervezéssel foglalkozó intézetet bízott meg az üzemszervezési tervek elké- s-nősével, amelyek megvalósítása csaknem minden esetben átlagon felüli javulást eredményezett a termelékenységben. Hangsúlyozták az együttes ülésen: ahhoz, hogy vállalataink megfeleljenek a gazdaságirányítási rendszer követelményeinek, még igen sok szervezési feladatot kell végrehajtaniuk. Maga a szervezés akkor hozhat felszínre valóban sok tartalékot. ha fontosságának megfelelően foglalkoznak vele, s hosszabb távú, az üzem egészét átfogó terveket készítenek. Az elfogadott határozat alapján a tanács osztályai útmutatást és ajánlást dolgoznak ki az irányításuk alá tartozó vállalatoknak a munkaszervezési programok elkészítéséhez. A vállalati vezetők munkájának értékelésénél is figyelembe veszik az üzem- és munkaszervezési programban előírt feladatok végrehajtásának eredményeit. Az együttes ülésen döntöttek arról is: rövid időn belül tanácskozásra hívják meg a vállalatok vezetőit, és részletesen ismertetik a tanács végrehajtó bizottsága és az SZMT elnöksége által megtárgyalt előterjesztéseket és az elfogadott határozatokat. Az együttes ülésen felszólalt a vb-tagok közül dr. Czim- balmos Béla, dr. Gombás Sándor, Hegedűs Ferenc, Siket Gyula, dr. P. Szabó Gyula, Szilágyi Imre, az SZMT elnökségének tagjai közül Buzsáki László, dr. Fekszi István, Havacs József. Lencsés János, övári Zoltán. A vitában elhangzottakat dr. Pénzes János tanácselnök foglalta össze. Ezután a megyei tanács végrehajtó bizottsága további témákról tárgyalt. Többek között összegezték a gépjárműtechnikai vállalat szanálási eljárásának tapasztalatait, s intézkedtek az 1971. évi veszteségek és a fejlesztési alap pótlásáról, s döntöttek a vállalat igazgatója ügyében is. Szövetkezel' alapszabályokat hagytak jóvá, majd személyi, fegyelmi ügyekben döntöttek, végül bejelentések, kérdések hangzottak el. M. S. Kezdődik az almaszüret Tanácskozás a szállításról, az exportálásról, az árak alakulásáról Szerdán délelőtt a Nyíregyházi Almatároló nagy ebédlőtermében tanácskozásra gyűltek össze a megyei MÉK Ti^za menti tagszövetkezeteinek elnökei és felvásárlói, hogy megbeszéljék az almaszüret indulása előtt a tennivalókat és kicseréljék véleményeiket. Györy Sándor osztályvezető tájékoztatott az almaszürettel kapcsolatos tudnivalókról. Közölte, hogy augusztus 25-én a tuzséri exportátvevőhelyen megkezdik a Szovjetunióba induló fehér alma átvételét és a következő napokban, de szeptember elsejéig mindenképpen megkezdődik a piros alma exportátvétele Mándo- kon és Komorón is. Az állami gazdaságok Komorón, a HUNGAROFRUCT-tal közvetlenül szerződött közös gazdaságok Tuzséron és a MÉK-kel szerződött nagyüzemek Mándokon adják át áruikat. Megtudták a résztvevők, hogy a javában tartó szilvaszüret jelentős anyagi haszonhoz juttatja az üzemeket, mivel az elmúlt évinél jelentősen nagyobb ára van a szilvának. Az exportminőségű négy forintért talál vevőre, de a rosszabb minőségű is 40—60 fillérrel többet ér, mint az elmúlt esztendőkben bármikor. Mikó József osztályvezető a burgonyával és a zöldségszürettel kapcsolatban adott részletes tájékoztatást, amiből egy fontos közérdekű adat ide kívánkozik: tavasszal már nem vesz át burgonyát a demecseri keményítőgyár, mivel búzával fog dolgozni, ezért a tárolásra alkalmatlan burgonyát már ősszel oda kell juttatni. Közel négy ezer vagon burgonyára kötött szerződést a MÉK a termelőkkel, és ennek körülbelül a fele gülbaba. A MÉK-tanácskozás egyik befejező aktusa volt az almaszüreti felkészülésnek. A megyei tanácstól nyert adatok szerint a szabolcsi termelőszövetkezetekben tizenhárom és fél ezer, az állami gazdaságokban közel nyolcezer és a háztáji kertekben hat és fél ezer vagon alma várható, tehát összesen mintegy huszonnyolcezer, amiből áruként jelentkezik majd huszonötezer vagon. Ez a mennyiség két és fél ezer vagonnal több az elmúlt évinél, de nem a fák hozama nőtt meg, hanem ismét termőre fordult néhány új telepítésű gyümölcsös. A minőség közepes lesz. Mintegy 25 —30 százalékát a gyümölcsösöknek jégverés érte, az aszályos nyár is akadályozta a termés fejlődését, de az augusztus eleji esők jó hatása már megtette a magáét, növekedtek a gyümölcsök. Az üzemek mindenütt számba vették a szürettel kapcsolatos tennivalóikat. A MÉK közel tizennégyezer vagonra kötött szerződést. a HUNGAROFRUCT közvetlenül lekötött mintegy hét és fél ezer vagon almát és a konzervgyár' is megvesz egy kisebb, kettőszáz vagon körüli mennyiséget. A szerződést még tavasszal kötötték, amikor a jelenleginél jóval nagyobb termést vártak, ezért egyik cég sem tudja megtartani a szerződött mennyiség leszállítását. A ládák és göngyölegek kilencven százaléka már a termelőüzemekben van, a maradék szállítása is folyik. Az elmúlt évieknél is nehezebb lesz a kézi munkaerő biztosítása. A Mátészalkai Állami Gazdaság például tavaly ilyenkor már 1600 főt szerződtetett, idén még csak ezret tudott leszerződtetni. A megyei szállítási bizottság minapi ülésén megtárgyalta az almaszürettel kapcsolatos tennivalókat. A meŰJ MEDERBEN A TISZA KISKÖRÉNÉL. Fontos esemény történt szerdán a kiskörei vízlépcső építkezésénél. Pontban déli 12 órakor a kotrógépek átvágták az építkezés területének védelmére 1968-ban kialakított körgátat. A folyó vize — egy három kilométeres szakaszon — új mederben hömpölygött, s ezúttal először áthaladt a vízlépcső nyitott zsilipjei alatt. A hata'mas földkotrók először csak egy 5 méteres rést nyitottak, hogy aztán fokozatosan 40 méternyire szélesítsék a beömlő víz „kapuját”. Képünkön: a Tisza új medre az erőmű alatt és felett. (MTI foto — Mező Sándor felv. — KS) gyei szállítópark figyelembevételével is szükség lesz körülbelül 150 teherkocsi más megyékből történő ide csoportosítására. A megyei AKÖV magára vállalta ezt a feladatot. A HUNGAROFRUCT idén húszezer vagon téli almát kí- , ván kiszállítani a Szovjetunióba, ebből 16 000 vagont Szabolcsból. Ez az elmúlt évi szovjet szállításoknak éppen a kétszerese. Tuzséron régi kívánsága teljesül a termelőknek: éjjel is lesz átvétel. Örvendetes újdonság az is, hogy a vagonba rakásért kilónként tíz fillért fizet idén először a vállalat, így kívánja biztosítani a szükséges kézi munkaerőt a rakodásnál. Egy húsztonnás nagy vagon berakásáért kétezer forintot számíthat fel a termelőüzem, ha maga küld rakodókat. A kereskedelemnek 4400, a termelőszövetkezeteknek 4480 és az állami gazdaságoknak 3710 vagon befogadó- képességű hűtőtároló áll a rendelkezésére. Ebbe azonban a HUNGAROFRUCT csak mintegy négyezer va- gonnvi körszedett almát kíván tavaszi szállításokra betárolni. A többi tárolóteret a belföldi alma számára veszik igénybe. Az illetékes szervek ígéretet tettek rá. hogy az almaszüret kezdetéig megállapítják az átvételi árakat. Lehet, hogy az új árakat már e hét végén nyilvánosságra hozzák. Egyes Tisza menti, szatmári gazdaságok, ahol sok a fehér alma, már e héten pénteken megkezdik a fehér alma szedését. A HUNGAROFRUCT-nál már 23-án meg lehet rendelni a vagonokat azoknak, akik 25-én az elsők között akarnak exportárut átadni. Bizonyos csomagolási, válogatási, ládába rakási költségeket a HUNGAROFRUCT jobban fizet meg idén. mint korábban. Főleg a nagyon munkaigényes szovjet áru csomagolásánál van szükség az ilyen szolgáltatások árának emelésére. Erre a vállalat fel is készült. Nyers Rezső Kecskeméten Rendkívüli érdeklődés kíséri a Krím—Bács-Kiskun megye szovjet testvérterülete — gazdasági és kulturális eredményeit bemutató kecskeméti kiállítást. A nagyszabású reprezentatív kiállítást szerdán dr. Romany Pálnak, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárának társaságában megtekintette Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kecskemét országgyűlési képviselője is. A vendégeket E. K. Pok- rovszkij, a krími területi pártbizottság könnyű- és élelmiszeripari osztályvezetője, valamint V. G. Saman- gyikov, a kiállítás igazgatója fogadta és kalauzolta. A Központi Bizottság titkára ezután a megye kilenc nép- művészeti és háziipari szövetkezetének első közös termékkiállítását nézte meg a cifra palotában.
