Kelet-Magyarország, 1972. augusztus (32. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
«tili PROlETÁRMI.KffYESOUETEKI flmx évfolyam, 179. szám ÄRA: 80 FILLER 1972. AUGUSZTUS 1, KEDD f Tervgazdálkodásunk jubileuma Ma 25 esztendeje, 1947. augusztus 1-én a hároméves tervvel vette kezdetét hazánkban a tervgazdálkodás. A világégést követő hónapokban, években szinte minden politikai, társadalmi és gazdasági intézkedésnek történelmi jelentősége volt. Nem túlzás, ha negyedszázad múltán most azt mondjuk: a tervgazdálkodást életbe léptető törvénycikk kiemelkedik ezek közül az intézkedések közül. Sokszor elmondtuk már, hogy hazánk felemelkedése azoknak a kétkezi munkásoknak, parasztoknak köszönhető, akik a legnehezebb időszakokban is vállalták a helytállást, erejüket, idejüket — sokszor idegrendszerüket — sem kímélve végezték a rájuk kiszabott feladatokat. Az is igaz viszont, hogy a legjobb szándékú igyekezet sem vezetett volna olyan nagyszerű eredményekre, amelyeket a fel- szabadulás óta elértünk, ha nem tudományos alapossággal fogtuk volna össze erőinket, irányítottuk volna anyagi és szellemi forrásainkat a történelem által diktált legfontosabb feladatokra. Erre teremtett lehetőséget a most 25 éve bevezetett tervgazdálkodás hazánkban. Persze, hiba volna azt állítani, hogy mindenkor a lehető legjobb célokat tűztük ki, s hogy a tervgazdálkodás során nem követtünk el hibákat. Am ugyanúgy igaztalan volna azt állítani, hogy fejlődésünkben nincs kiemelkedő szerepe a tervszerű és arányos fejlesztésnek. Igaz ugyan, hogy az államosítások során a nép tulajdonába kerültek a legfontosabb termelő eszközök, de ahhoz, hogy ezeket az eszközöket a dolgozó ember szolgálatára is tudjuk rendelni, ki kellett iktatni gazdasági életünkből az esetlegességet, túl kellett nézni a pillanatnyi célokon, hosz- szú távra kellett megszabni a fejlődésünk irányát. Az is igaz, hogy az elmúlt negyedszázad során változtatásra szorult gazdasági mechanizmusunk, mert egy idő után a tervutasításos rendszer, a túlzott koncentráció bénítólag hatott a helyi kezdeményezések kibontakozására. Ettől függetlenül a most 25 éve bevezetett tervgazdálkodás elévülhetetlen eredményeket hozott a magyar népgazdaságnak. Hatása érződött — s kiváltképp érződik napjainkban — határainkon túl is: általa válhattunk aktív tagjá vá a szocialista országok gazdasági rendszerének, lehetünk ma is cselekvő részesei a szocialista gazdasági integráció nak. Gazdaságunk mechanizmusának néhány évvel ezelőtt végrehajtott reformja sem csökkentette a tervgazdálkodás jelentőségét. Sőt! A nagyobb önállóság, a gazdaságosabb termelés csakis e tervszerű gazdálkodás keretében valósítható meg. A népgazdasági és a helyi érdek összeegyeztetése, a termelékenység, fokozása, az automatizálás, vagy a korábbinál célszerűbb munkaerő-foglalkoztatás elképzelhetetlen az egész gazdaság — sőt a szocialista integráció — harmonikus működése nélkül. Itt, Szabolcsban is érezzük mindennek a hatását. Megyénk mezőgazdasága is a tervgazdálkodás nyomán indult virágzásnak; hasonlóan a tervszerű gazdálkodás eredményeként épülnek fl kommunista és munkáspártok vezetőinek baráti találkozója Moszkva, (TASZSZ); A Krímben 1972. július 31-án találkozót tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői, akik rövid üdülésre érkeztek a Szovjetunióba. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, á Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jumzsagijn Ce- denbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. A találkozó során gyümölcsöző vélemény- cserét folytattak a szocialista és a kommunista építés menetéről és a szocialista államok sokoldalú együttműködésének további fejlesztéséről. Megvitatták továbbá az időszerű nemzetközi kérdéseket A kommunista és munkáspártok vezetőinek találkozóján megmutatkozott a teljes kölcsönös megértés és a nézetek egysége minden megvitatott kérdésben. A találkozó szívélyes, baráti hangulatban folyt le. A találkozón részt vett még: K. F. Katusén, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, A. A. Gro- miko, és K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, A. I. Blatov, az SZKP Központi Bizottságának felelős munkatársa, R. Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, M. Baler, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, C. Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, W. Eberlein, a Német Szocialista Egységpárt Központi Revíziós Bizottságának tagja. ★ Az SZKP Központi Bizottsága ebédet adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. (TASZSZ) Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Többek között foglalkozott a vállalati és üzemi szakszervezetek jog- és hatáskörének érvényesüléséről előterjesztett jelentéssel. Megtárgyalta a kivitelező építőiparban meghonosodott szakszervezeti és üzemi demokratikus módszerek kedvező és kedvezőtlen tendenciáit. Megállapították többek között, hogy az építőiparban a szakszervezeti vezető testületek a lehetőségekhez képest éltek a részükre biztosított jogokkal, s a demokratikus vezetési módszerek erősítésével fejlődött az üzemi demokrácia. Gyakorioo és közérthetőbb a dolgozók tájékoztatása, s elsősorban a vállalatok vezetői fontos politikai kérdésnek tekintik a munkások véleményének meghallgatását, s a közös tanácskozásokat. Az építőipari vállalatok gazdasági és szervezeti felépítésében azonban a jogok és hatáskörök még nincsenek kellően decentralizálva, s ez a körülmény nehezíti a munkahelyi demokrácia erőteljesebb kibontakozását. Komszomol-deiegácló köszöntése Záhonyban A KISZ Központi Bizottságának meghívására hétfőn 70 tagú szovjet Komszomol. delegáció érkezett hazánkba. A delegációt — amelynek vezetője Vaszilij Viktoro- i'ics Grigorev, a Komszomol Központi Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője — Záhonyban dr. Fekete József, a KISZ Központi Bizottságának mezőgazdasági és falusi osztályvezetője és Csemussl Endre, a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára fogadták. A mezőgazdasági dolgozó fiatalokból álló küldöttség még a délelőtt folyamán to. vábbutazott Szolnokra, ahol a tisKüigeti magyar—szovjet barátsági táborban töltenek néhány napot, majd több megyében tesznek látogatást, hogy megismerkedjenek a magyar mezőgazdaságban dolgozó fiatalok élet- es munkakörülmény ti vei Megyei párlkiiittöttség utazott a Román Szocialista Köztársaságba A Román Szocialista Köztársaság Szatmár megyei pártbizottságának meghívására hétfőn délután öttagú pártmunkásküldöttség utazott megyénkből Romániába. A delegáció vezetője Cs. Nagy István, a Szabolcs- Szatmár megyei pár tbi zott ^ ság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, tagjai: Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára, Bravics József, a kisvárdai járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Beregi Gyula, a csengeni nagyközségi párt- bizottság titkára és Fülöp Imre, a Nyíregyházi Gumigyár pártbizottságának titkára. A delegáció tanulmányozza a Szatmár megyei párt- szervezetek gazdaságpolitika: tevékenységét, a gazdaság- politikával kapcsolatos irányítási és ellenőrzési munkát. • A pártmunkásküldöttségei a csengeni határátkelő helyen Alexa László, a megye: pártbizottság titkára búcsúztatta. Román páridelegácié érkezett megyénkbe Hétfőn délután öttagú román pártmunkásküldöttség érkezett megyénkbe a szomszédos Szatmár megyébőL A megyei pártbizottság meghívására megyénkbe érkezett delegációt a határon Alexa László, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A delegáció vezetője Puscas Aurel, a Szatmár megyei pártbizottság gazdaságpolitigváraink, új üzemeink, emelkedik évről évre exportunk, nő a megyében foglalkoztatott ipari dolgozók száma. Utóbb üzemeink is önállóan készítették már középtávú terveiket: ezekben az országos célokhoz igazodva rögzítették még feltáratlan lehetőségeiket, termelésük fejlesztését, stb. Ma már jobban sajátjuknak érzik ezeket a kai osztályának vezetője, Soi- meanu Cornelia, a pártbizottság közgazdásza, Bretanu Joanu, a szatmári városi párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Bar- bulescu Georghe, a Szatmár megyei helyiipari vállalatok igazgatóságának főmérnöke, és Illyés Adalbert, a Szatmár megyei előregyártott betonelemek gyárának igazgatója. terveket a dolgozók, hiszen maguk is közvetlenül részt vettek azok kialakításában. Negyedik ötéves tervünk eddig eltelt ideje pedig azt igazolja: dolgozóink nemcsak elhatározni, „álmodozni” tudnak, hanem megfontolt céljaikért tenni is tudnak. Angyal Sándor Befejeződött a III« megyei Ifi ti fn a i»d a«sze m i e Fiatalok a III. megyei Ifjú Gárda-szemlén. Hétfőn délelőtt a nyíregyházi Felszabadulás téren az ünnepélyes eredményhirdetéssel befejeződött a III. megyei Ifjú Gárda-szemle. A járási és városi versenyek 300, legjobb eredményt elért ifjúgárdistáját hívták meg a megyei szemlére, amely július 28-án kezdődött a sóstói KISZ-ve- zetőképző táborban. Alaki, menetdalverseny volt ezen a napon. Szombaton és vasárnap került sor az ifjú- gárdisták tudását, ügyességét próbára tevő versenyekre, amelyeken nemcsak a fizikai állóképesség, hanem a sokféle elméleti tárgy — tereptan, térképészet, polgári védelem, harcászat és más szakágazat — nehéz feladatait kellett megoldani. Szombaton Nyíregyháza és Baktalórántháza között mintegy harminc kilométeres harci túrát bonyolítottak le. Az ifjúgárdisták teljés menetfelszerelésben gyalogosan tették meg az utat, amelynek során az egyes állomásokon elméleti kérdé- [sekre válaszoltak. Ilyen előzmények után került sor a hétfői nyíregyházi ünnepségre. Az Ifjú Gárda fúvószenekara indulóinak ütemére vonultak a térre az alegységek. A zászlót a tavalyi országos győztes nyírbátori ifjúgárdisták hozták. A felsorakozott fiatalokat Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte, majd Józsa István, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka értékelte a szemle eredményeit. Négy alegység érte el a „kiváló” szintet: a vásárosnaményi, a nyírbátori alegységek, valamint a nyíregyházi járás és Nyíregyháza város egy-egy alegysége. A legjobbaknak az ünnepségen nyújtották át a díjakat. Külön köszöntötték a legjobb eredményt elért nyírbátori fiatalokat, akik 1972-ben is képviselhetik Szabolcs-Szatmár megye ifjúgárdistáit a közeljövőben sorra kerülő országos szemlén. Az ifjúgárdisták ezután koszorút helyeztek el a szovjet hősi emlékmű talap, zatán, majd díszmenetben vonultak el. LAPUffK TARTALMÁBÓL Szabolcs é* az alma ÍS. oldali Vendégek Csehszlovákiából (5. oldal) Aranykorona és menyasszonytánc (5. oidall Tanévnyitás előtt (6. oldal)
