Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

t oldal KELET-MÁ^ARn'RSEAG NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1972. Július IT. Testvérvárosunk PRESOV A csehszlovákiai Presov (Eperjes) városá­val pontosan most 15 éve áll kapcsolat­ban Nyíregyháza. Az erről szóló do­kumentumok mindkét város tanácsán bekere­tezve, a két város barátságát jelezve, fő he­lyen találhatók, s barátsági nagygyűléseken is megemlékeznek róla. Az állandó kapcsola­tot jelzik a kölcsönös küldöttségcserék, szak­mai látogatások. Ezek hivatalos szinteken zaj­lanak, ám annak ellenére, hogy a két város között is élénk turistaforgalom van, a látoga­tók mégis .keveset tudnak egymás városéról. Pedig nyíregyházi szemmel rengeteg lát­nivaló van testvérvárosunkban, Eperjesen. Az 50 ezer lakosú város kulturális központ: több főiskolája, középiskolája van, szlovák és uk­rán színháza, több színtársulata van, élénk képzőművészeti élet színhelye, központja gya­korlatilag műemlékváros. Néhány szót történelméről. Az első fel­jegyzések 1233-ból származnak, már akkor központi szerepkört töltött be a környéken. Később külön kiváltságokat kapott, 1324-ben pedig szabad királyi várossá emelték. Növek­vő szerepét egyebek között annak köszönhet­te, hogy a Balkán és a Baltikum közötti ke­reskedelmi utaknak volt egyik állomása. A XV. században már fejlett középkori város volt. A közelmúlt történelméből: 1919. június 16 -án a korábban is forradalmi múltjáról is­mert városban hirdették ki a Szlovák Tanács- köztársaságot. A második világháború idején egyik központja volt az illegális mozgalom­nak. a partizánok egészen a felszabadulásig, 1944 őszéig harcoltak a sárosi hegyekben. A felszabadulás óta fokozatosan változik Eperjes jellege. Uj lakótelepekkel gazdagodva korszerű, forgalmas várossá alakul. A mostani városfejlesztésben több hasonlóság van a mi városunkkal, Nyíregyházával. Ott is, akárcsak nálunk, az új lakások nagyobb részét egy új városnegyedben, házgyári és előre gyártott elemekből építik Ezen a részen a további bő­vítés lehetősége is megvan, viszonylag ol­csón tudnak új területekhez jutni. A város- rendezési tervek készek, több ütemre bontva biztosítják a korszerű településfejlesztést. Részlet az óvárosból N éhány kilométerre a várostól Sóstó- gyógyfürdőhöz hasonló szép üdülőhe­lye van Eperjesnek. Ide nemcsak a hagyományos tömegközlekedési eszközökkel, hanem hangulatos kisvasúttal is ki lehet jut­ni. Éppen a gazdag történelmi múltja miatt csak a városfejlesztés egyes kérdéseiben le­het hasonlítani a két városközpontot. Nyír­egyházán a régi, reprezentatív épületekhez alkalmazkodva alakíthatják a centrumot. Eperjesen ez ugyanígy van, azzal a különb­séggel, hogy az egész városközpont műemlék­városnak minősül, a rekonstrukció még nehe­zebb feladat, mint nálunk. Ami a városba látogató szakembereknek és újságíróknak egyaránt feltűnt: a tisztaság és a gyors közlekedés — elsősorban trolibu­szok segítségével. Rendkívül alaposnak tűnt a városrendezési terv ilyen irányú fejezete: ahová beköltöznek, már szilárd burkolatú út vezet, elhelyezik a szemétszállító konténere­ket, s a kész tervek azt is biztosítják, hogy folyamatosan hosszabbítják meg a trolik és autóbuszok vonalát, nem jelent hátrányt an­nak, aki a jelenlegi városszélt jelentő új la­kótelepre költözik. A város vezetői jó érzékkel karolják fel a kulturális és más új kezdeményezéseket, ame. lyek a városra irányítják a figyelmet. Egy apró­ság : Eperjes az elsők között támogatta annak a virágkötészeti versenynek megrendezését, amelyben a szlovákiai városok vesznek részt. Amikor Eperjes a verseny színhelye — leg­utóbb 1971-ben — virágok ezreiből kötnek itt csokrokat a majdnem hatvan helyről érkező ügyes kezű lányok, asszonyok a város műve­lődési házában. Ez azonban csak egy — bár igen szép és látványos — új rendezvény. Lát­nivaló azonban egész évben van Eperjesen: képtár, tudományos könyvtár, múzeum, s a színházak állandó igényes programot jelente­nek. Ez utóbbiakról bővebben is: itt műkö­dik az ukrán színház, híres táncegyüttesük van, a Záborsky Színház pedig rangos kul- túrközpont, amelynek több társulata, nagy zenekara van. Élénk sportélet is zajlik a városban: a Tátrán Presov neve több sportágban a nem­zetközi sportvilágban is ismert. Ez a nagyon szép sporttelep mellett a város fedett sport- csarnokának is köszönhető, amelyet a város üzemeinek, a lakosság felajánlásainak össze­fogásával építettek az eperjesiek. A rövid ismertetőhöz hozzátartozik az is, hogy felhívjuk a figyelmet: aki a Tátrába tart. szinte kitérő nélkül ejtheti útba ezt a hang latos várost, ahol érdemes nemcsak né­hány órát, hanem néhány napot is tölteni. A már említetteken kívül sok építészeti és mű­vészettörténeti érdekességet is találhat Itt az érdeklődő. A városközpont gótikus és rene­szánsz portáljai, a gazdag reneszánsz stukkós ornamentika, a régi polgári házak homlokza­tán ekeskedő reneszánsz és barokk díszek az ilyen téma iránt érdeklődő szakembereket is meglepik. E zek tehát az első benyomások a Nyír­egyházától 160 kilométerre lévő test­vérvárosról. És mindezek máris arra indítanak. hogy szorgalmazzuk a test­vérvárosi kapcsolatokat — amelyek főképp a hivatalos tapasztalatcserékre korlátozódtak eddig — tovább lehet szé­lesíteni. Nemrégiben az első ilyen kezdemé­nyezés a vendéglátó vállalat részéről került a nyilvánosság elé: a Nyírségi ősz keretében szlovák vendéglátó napokat rendeznek Nyír­A sportcsarnok Virágremekek ? presovi országos kiállításo egyházán, szakembereket is cserélnek a test vérváros hasonló vállalatával. Ez az egyik olyan lépés, amely már a nagyközönség számá­ra is hasznos lehet és egyik új eseménye a megye idegenforgalmi rendezvénysorozatának. A másik, amiben előrelépünk, a kishatármen- ti kereskedelmi kapcsolatok. Ez azonban csak a lehetőségek kezdete. Célszerű volna megfontolni, hogy meghívják a testvérváros művészeti együtteseit, a rend­kívül érdekes és szép műsort bemutató uk­rán táncegyüttest, a színház elismert zeneka­rát — hogy csak a legkézenfekvőbbeket em­lítsük. Tucatnyi lehetőség van az idegenforgalom területén is: a jelenlegi kínálatnál nyilván sokkal többen vennének részt szívesen hétvégi tátrai kirándulásokon, melyeknek egyik prog­ramja a testvérváros megtekintése lehetne. Az autóklub eperjesi vezetői például arról beszéltek, hogy szívesen keresnének kapcso­latokat, s indítanának tagjaik részére nyír­egyházi, nyírbátori túrákat, szerveznének ügyességi versenyeket a két város autósai számára. Néhány javaslat csak a kínálkozók közül. A kezdet bizonyára nem volna könnyű, de akik mái próbálkoztak — az építészek, akik rendszeresen utaznak a testvérvárosba, vagy a vendéglátók, akik az első megbeszéléseken tartalmas megállapodást tudtak kötni — bizo­nyítják, érdemes kitekinteni, célszerű az együttműködés más praktikus formáit is ki­erjeszteni. E rre a másfél évtizedes testvérvárosi kapcsolat, á két város közelsége, s a nehézséget nem okozó határátlépési formaságok máris több, jobb lehetőséget kí­nálnak — részben már az idén nyáron. Marik Sándor A lakosság ügyei „Különös gonddal kezeljük“ — Nincs a közelben óvoda, úgy kell a városba vinni a gyerekeket, vagy ami még rosszabb, menet közben leszállni, elvinni őket az óvodába, s úgy továbbutazni — panaszolta az egyik borbányai családanya. — Orvos kellene nekünk, de úgy, hogy itt lakjon, könnyem eljussunk a rendelőbe — így a másik. ★ A A borbányai tanácstagi beszámolón 125-en jelentek meg. S az ottlévők nem pusztán hall­gatók voltak, hanem szűkebb környezetük gondjainak a szószólói is. Ám ugyanez el­mondható másutt is. A Malom utcában a gáz- és ivóvízvezeték-hálózat bővítését sürgették. Az emberek érdeklődnek szűkebb környeze­tük dolgai iránt, szólnak, ha valami nem nyeri el tetszésüket, s nemegyszer cseleked­nek is érte. — Különös gonddal kezeljük a lakosság bejelentéseit, a tanácstagi beszámolókon el­hangzottakat — jellemzi a városi tanács módszerét dr. Nagy Árpád tanácstitkár. — Minden esetben válaszolunk, akár si­kerül intézkednünk, akár valamilyen ok mi­att nem sikerül pillanatnyilag semmit sem tennünk. No, de megvan az értelme is annak, hogy kiemelten kezeljük a lakosság bejelen­téseit Látják az értelmét annak, hogy szól­janak, s ha legközelebb mi, a tanács kérünk segítséget, valamilyen társadalmi munkát, akkor szívesen segítenek. Az utóbbi néhány hónap bejelentéseiben tallózva bőven akad olyan kérés, ahol már eleve felajánlják a segítséget is. Kaposi Ist­ván, a 22-es körzet tanácstagja például a kö­vetkezőket írta: „... milyen lehetőségek és szervezés szükséges ahhoz, hogy a körzetem­hez tartozó Áchim András utca, Táncsics Mi­hály és Zója utcának egy-egy oldalán társa­dalmi munkával beton járdalapok lerakását és ahhoz lapokat, valamint a szükséges ho­mokot megkapnánk.” A műszaki osztály rög­tön javaslatot készített, átiratot küldött a tervosztálynak: „Javaslom, hogy a járdalapok kiosztásakor a Táncsics és Zója utcákat üte­mezze be. Az Áchim A. utcán járda kialakí­tásáról a műszaki osztály gondoskodik.” — írja az osztályvezető. ★ A Toldi Miklós lakásszövetkezet fűmagot, padokat, és gyermekhintát kért március 11-i levelében, megjegyezve, hogy a ház mellett már hozzákezdtek egy játszótér kialakításá­hoz. Május 5-én keltezett az akta elintézé­se, azzal a záradékkal, hogy nemcsak kiszál­lították a kért felszereléseket, hanem szak­szerűen el is helyezték azokat. Az ügyintézés olyan, hogy általában a végrehajtó bizottsághoz érkeznek a javasla­tok, bejelentések. — Szelekción mennek keresztül — ma­gyarázza további sorsukat dr. Nagy Árpád. — Van úgy, hogy egy beadványon többféle javaslat van. Kiválasztjuk, hogy melyik ki­nek az „asztala”. A Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálta ez irányú munkánkat és jónak találta. Minden osztály megkapja egy példányban a munkaköréhez tartozó bejelentést, s nem­csak egyszerűen nyilvántartják, hanem a szükséges intézkedést is megteszik. Persze ehhez meg kell vizsgálni — különösen ha be­ruházással, jelentékeny pénzáldozattal jár az intézkedés —, hogy van-e rá fedezet, hozzá le­het-e kezdeni, vagy pedig őszintén válaszolni, hogy pillanatnyilag nincs rá pénz, de mikorrs 'esz. A borbányaiak panaszára például a vá­rosi főorvos a város IV. ötéves fejlesztési ter­vének ismeretében a következőket írta: „Or­vosi rendelőt, lakást és védőnői lakást épít­tetünk. A ráfordított összeg a tervosztálynál van biztosítva. Megoldása csak 1975-ben va­usul meg.” ★ Egyre több az olyan tanácstag, aki nem- :suk arra szorítkozik, hogy továbbítja a be­jelentést, hanem állandóan szemmel kíséri az intézkedést is. — Vannak olyan tanácstagok, akik rend­szeresen jönnek hozzánk — mondja a tanács­titkár — Említhetem Torna Péter bácsit a Ságvári-telepről. Kuknyó Jánost, a tanárkép­ző főiskola adjunktusát, aki szinte minden nap jött, hogy körzetében, az ifjúsági lakóte­lepen megkapják a vezetékes gázt. De ilyen volt a borbányai óvoda ügye is. Az óvodánál — bár mindenki elismerte, hogy szükség van egy 50. gyereket befogadó épületre — a tanács nem rendelkezett elég pénzzel a IV. ötéves fejlesztési terv készíté­sénél, s ezért nem ütemezték be az építését. Ruszin József és a többi tanácstag közben­járására, a lehetőségek újbóli felmérése után döntöttek úgy, hogy a közeljövőben — tehát a tervezettnél hamarabb — mégis felépítik az óvodát. A bejelentések között sok olyan van, ami­nél a tanács nem hivatott dönteni, esetleg kérheti a városban dolgozó vállalatokat, hogy vegyék figyelembe a lakosok ilyen irányú óhaját. ★ — A külső cégekkel tradíciója van a jó kapcsolatnak — jellemzi Nagy elvtárs. — Kölcsönösen egymásra vagyunk utalva, ők is ide kényszerülnek a tanácshoz nem egy esetben. Ezért ha valami rendkívüli akadálya nincs, akkor teljesítik kérésünket. A Makarenko utcai lakosok kérésére pél­dául Listván József tanácstag írásbeli inter­pellációt nyújtott be, hogy helyezzék át az ejektoros kutat, ne a bérházak mellett legyen. A műszaki osztály megrendelte, áthelyeztette a kutat, az intézkedés közmegelégedésre tör­tént. Egy másik példa: a hímesi városrészben, a Kórház utca, Városmajor utca környékén nincs bolt. Amíg elkészül a végleges bolt, ad­dig az ÁFÉSZ egy mozgóboltot működtet a Kórház utca végénél, hogy ne kelljen min­denért az északi lakónegyed ABC-jébe menni a környéken lakóknak. A tanács számon tartja és intézkedik azoknál a bejelentéseknél is, ahol a címzett más szerv. így a Kelet-Magyarország Fórum rovatában az olvasók leveleiben közölt ész­revételeket — akár közvetlenül a tanács ha­táskörébe tartozik, akár más módon kíván intézedést — nem csak hogy feljegyzik, ha­nem az illetékes tanácsi osztályok megteszik azokat a lépéseket is, amelyeket a bejelenté­sek követelnek. — Van olyan terület is,' ahol kevesebb a dolgunk — említi a tanácstitkár. — Az új la­kásrendelkezések óta nyugodtak vagyunk az elosztásnál. Nem azért, mintha nem érkezett volna bejelentés — 18-at kaptunk az ideigle­nes lista kifüggesztésénél. Ezeknél a lakás­ügyi bizottság újra felülvizsgálja a kérelmet, a helyszínen nézi meg, hogy jogos-e a beje­lentés, s a végrehajtó bizottság csak ezután dönt a lakások elosztásáról. ★ A tanácsi apparátus a megnövekedett ön­állóság jegyében, hogy minél közelebb kerül­jenek a lakossághoz, több új intézkedést is hozott. Az egyik újítás, hogy június 1-től megalakították az ügyfélszolgálati irodát, ami országos viszonylatban is úttörő kezdeménye­zés. Az irodán egész nap van fogadóóra, a leg­lényegesebb tanácsi, hatósági igazolásokat és nyomtatványokat itt adják ki, tájékoztatják az érdeklődőt, hogy egy-egy ügyintézéshez milyen igazolásokat, engedélyeket kell besze­rezni. — Ezzel is kettős célt érünk el. Egyrészt gyorsabban, kevesebb várakozással intézzük a lakosság dolgait, másrészt az egyes osztályok ügyintézőinek több idejük jut az érdemi mun­kára, az elmélyült, átgondolt intézkedésekre — mondja búcsúzóul dr. Nagy Árpád. Lányi Botond A városi ügyfélfogadó irodában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom