Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
1 oldal ' TfELFT-WASYÁRORSZAÖ ‘ im. &. HÉTFŐ: A három olasz szakszervezeti szövetség egységes csúcsvezetőséget alakít. — A kora őszre tervezett Nixon—Tanaka találkozó bejelentése. KEDD: Tömegtüntetés Santiagóban az Allende- kormány támogatására. — Nagy visszhang Waldheimnek, a gátak bombázását elítélő nyilatkozata nyomán. SZERDA: Golda Meir beszéde, Szadat elutasítja a közvetlen tárgyalásokat. — Súlyosbodik a brit sztrájkhelyzet. CSÜTÖRTÖK: Az európai kommunista pártok párizsi értekezlete. — összpontosított sajtókampány McGovern alelnökjelöltje ellen. PÉNTEK: Finnország és az NDK megbeszéléseket kezd a teljes diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítésére. — A Biztonsági Tanács rhodesiai vitája. SZOMBAT: Négy fronton támadnak a dél-vietnami szabadságharcosok. A szovjet hadiflotta napja — Gyakorlaton a szovjet hadiflotta egységei. (Foto: APN — KS — K. Kulicsenko felvétele) sággal fedezik fel a nagy távolságú tengeri és légi célpontokat és ugyanilyen pontossággal hatásosan le is küzdik azokat. A korszerű harc követelményeinek színvonalán állnak a tengeralattjáró elhárítók, partraszálló és aknaszedő hajóegységek. Szüntelenül növekszik a rakétahordozó és tengeralattjáró repülőgépekből álló egységek ereje. A flotta büszkesége, mint korábban, a tengerészgyalogság, amely a korszerű harc bármely feladatára képes. SZÖUL Pénteken Szöulban két dél-koreai állampolgárt végeztek ki, akiket azzal a vádal ítéltek három évvel ezelőtt halálra, hogy „a KNDK javára kémkedtek”. NEWYORK Az ENSZ emberi jogok bizottsága hattagú szakértői csoportot bízott meg azzal, hogy augusztus hó folyamán adatokat gyűjtsön a dél-afrikai faji elnyomás kérdésével kapcsolatban. A csoport elnöke Ibrahim Boye, volt szenegáli ENSZ-képviselő. • Az amerikai választási harcban úgylátszik megkezdődtek a szokásos „övön aluli” ütések. A jobboldali bulvársajtó Eagleton szenátort, McGovern alelnökjelöltjét vette tűz alá. Előszedte a 6 esztendővel ezelőtt idegkime- rültséggel kezelt politikus orvosi papírjait, s igyekszik azokból minél messzebbmenő következtetéseket levonni. A zajos kampány, amely kétségkívül bizonyos zavarodottságot keltett a demokraták soraiban, mintha rendelésre jött volna: a komoly sajtótermékekben és a nemzetközi közvéleményben ismét felfigyeltek a Fehér Ház álláspontjában jelentkező szavahihetőségi szakadékokra. Washingtonban a héten négy alkalommal ígértek „meggyőző dokumentumokat” arra vonatkozólag, hogy az amerikai légierő nem bombázza a VDK gátrendszereit. Ám az amerikai cáfolatok minden esetben éppen az ellenkezőjéről győzhették meg a világot. Miért esik annyi szó a gátak csatájáról? Délkelet- Azsiában most tartunk a monszun csúcsidőszakánál, s az olyasfajta esők, amelyek az elmúlt hetekben annyi beszédtémát és gondot jelentettek itthon — a távoli tájakon mindennaposak. A Vörös folyó, s a Vietnamot átszelő más vizek ilyenkor mértéktelenül megáradnak, biztosítják a rizsföldek öntözési szükségleteit, de a pusztító árvíz veszélyét is magukban hordozzák. A vietnamiak nemzedékei, évszázados kemény munkával, ezért építették ki a hatalmas gátakat, vízvédelmi berendezéseket. Az amerikaiak három hónap alatt százharmincszor intéztek bombatámadást a VDK 58 fontos gátrendszere ellen és ha a károkat kijavították is. kérdéses, meg tud-e annyira szilárdulni a töltések talaja, hogy ellenálljon az esős évszak megnövekedett víznyomásának. (Külön lapra tartozik, hogy több ízben repeszbombákat szórtak a gátak helyreállítóira — s Thanh Hoában ezernél több fiatalt sebesítettek na«g egy ilyen rajtaütés során.) A gátak elleni roham végső soron milliók életét, otthonát, élelmét fenyegeti... Amerikai részről ezért próbálják tagadni a gátbombázást, pedig elég sok más agresszív cselekményt elismernek, sőt kérkednek azokkal. A most záruló héten azonban egyre több kellemetlen bírálóval kellett szembenézniök. Waldheim ENSZ-főtitkár, a funkciójából eredő pártatlansággal is összeegyeztethe- tőnek találta, hogy szót emeljen, mire Washingtonban a világszervezet első emberét is tűz alá vették. Nyilatkozott később Carson Blake, az Egyházak Világtanácsának elnöke, s hosszan idézhetnénk a sajtókommentárokból. Az érthetően leghatározottabb szolidaritási állásfoglalás Párizsban hangzott el, azon a csütörtökön, amikor százötvenkettedszer ült össze a Vietnam-konferencia. Értekezletet tartottak Európa kommunista pártjainak képviselői, s felhívták kontinensünk közvéleményét, hogy tegyen meg mindent az indokínai népek igazságos harcának támogatására. Ez a felhívás olyan időpontban hangzott el, amikor a négy fronton megindított újabb szabadságharcos támadások bizonyíthatták: a népi erők „nem fulladtak ki”, s az Egyesült Államok vietnami- zálási elképzeléseit nehéz valóra váltani. A VDK és a DIFK azonban kész a tárgyalásokra, s hajlandó fontolóra venni minden ésszerű rendezési javaslatot. Az európai pártértekezletet a résztvevők széles köre jellemezte, az albánokon kívül földrészünk minden számottevő kommunista pártja képviseltette magát. Három esztendővel a moszkvai nagy tanácskozás után, ez a találkozó is annak szellemében, az antiimperialista egység jegyében fogant. Aminthogy a hét az egység és a szolidaritás jeleit hozta más területekről is. Olaszországban csúcs vezetőséget alakított a három nagy szakszervezeti szövetség, első ízben sikerült tehát szervezetileg is egységet teremteni a több, mint 20 éves szakadás után. Nyilván lesznek még viták, ezek elkerülhetetlenek, de új elemről szólhatunk az olasz munkásmozgalomban. Angliában a sztrájkmozgalom, s az a tény, hogy 1926 óta az első általános sztrájkkal fenyegettek, meghátrálásra kényszerítette a konzervatív kormányt. A pentonville-i ötök (az ottani börtönerődben őrizték a dokkmunkások vezetőit) visszanyerték szabadságukat, a harc azonban folytatódik. A fontválság után, a közös piaci belépés bizonytalan légkörében, a tömeges munkabeszüntetések máris olyan helyzetet teremtettek, hogy egyes angol lapok rendkívüli választások kiírását is lehetségesnek tartják. Kontinensünk krónikája nem lenne teljes, ha nem szólnánk egy nagy fontosságú bejelentésről: Helsinki és Berlin tárgyalásokat kezd a diplomáciai kapcsolatokról. Finnországnak eddig is azonos színtű kapcsolatai voltak a két német állammal: egyiket sem nagykövetek, hanem főkonzulátus-vezetők képviselték. Ha realizálódik a diplomáciai viszony, Finnország lesz az első nem szocialista európai allam, amelynek teljes jogú nemzetközi kapcsolatai vannak az NDK-val. Helsinki egyébként Bonn-nak is hasonló ajánlatot tett, de az NSZK még fontolgat. Akármit is tesz azonban (tárgyal vagy nem tárgyal a finnekkel) — tovább gyengül a bonni „egyedüli képviseleti” “igény... Végezetül távirati stílusban a Közel-Keletről, ahol két eseménysorozat került előtérbe. Golda Meir hangjában mérsékeltebb, de tartalmában változatlan beszédet mondott. Ismét közvetlen tárgyalásokat javasolt Egyiptomnak — ez az ENSZ- közvetítés, a biztonsági tanácsi határozat kikapcsolását jelentené —, Szadat azonban visszautasította ezt. Még nem lehet tudni, hogy mit válaszolt Kairó a líbiai indítványra, hogy azonnal egyesítsék a két országot. Az arab egység létfontosságú, de a tapasztalatok szerint az elhamarkodott döntések legalábbis eddig, többet ártottak, mint használtak... 12. Komor, elgondolkodó arccal hajt keresztül a falun. Az iskolából most rajzanak ki a tanulást befejező gyerekek, s az egy irányba lakók csoportba verődve nagy zajjal, ballagnak hazafelé. Egy tízéves kisfiú hirtelen felkapja a fejét, a gyalogjárda szélé v szalad, s mindkét kezével boldogan integetni kezd a motoron közeledő Gézának s közben a háta mögé kiabál: — Kati! Ott a papa!... Papa! Papa! A két gyerek integet, de Géza nem veszi őket észre. A gyerekek csalódott arccal veszik fel a lábuktól a táskájukat, de még hátra-hátra néznek az apjukra. Kikövezett, jó karban tartott dűlőút vezet fel a dombokra. Az út két oldalén egységes, modern telepítésű szőlőültetvény. Egy helyen ki- öblösödik az út, hatalmas épület homloka hirdeti, hogy ez a téesz borkombinátja. Előtte két hatalmas diófa, alatta színes kerti asztalok, székek. Géza a motorról A Szovjetunióban július 30-án ünnepük a haditengerészeti flotta napját. 1917 októberének történelmi napjaiban a forradalmi tengerészek az első sorokban harcoltak a szovjet hatalomért. A hanvédő háború éveiben a kitartás és a hősiesség valóban egyedülálló példáit mutatták a haditengerészek Szevasztopol, Ogyessza, Tallin és más területek védelmében, majd a megszállt országrészek felszabadításában. A Szovjetunió hadiflottája ma úgynevezett óceáni flotHIROSIMA Az atombombázás áldozatainak hirosimai múzeuma ú; kiállítási tárggyal bővült. A város leginkább megrongálódott részének domborzati térképe ez; amilyennek a város lakói látták az atombombázást megelőző pillanatban. A dombormű tíz évig készült. futólag odapillant, de nem áll meg, megy tovább a dombra, fölfelé. Az ültetvény végében kezdődnek az öreg, apró parcellájú háztáji szőlők, itt már eltűnik a kövesút, a szekérnyomok meredek partok között kanyarognak s a partnak támaszkodva kicsi hangulatos présházak sorakoznak. Egyik-másik nyitva, gazdája hordót mos, szerszámokat javít, vagy egyszerűen csak üldögél a délutáni napfényben s szopogatja a. maradék borát. Áz emberek kalapot emelnek s Géza mindenkinek biccent a motorról. A saját présháza előtt megáll, árnyékba tolja a motort, s kulcsot vesz ki a zsebéből. A pince nagy előterében állnak a préseléshez szükséges szerszámok, üres hordók, de- mizsonok, üvegek, egy gya- lulatlan asztal hosszú padokkal s egy pokróccal letakart prices. Géza csak egy borospoharat vesz magához s kint a présház udvarán leül egy vastag farönkre, s a poharat és a pálinkásüveget maga elé helyezi a földre. A horgasban vezető útról nem látta. gerincét korszerű víz alatti és víz feletti hadihajók, repülőgépek képezik. A flotta haditechnikája a szovjet tudomány legújabb vívmányain alapul. Az atommeghajtású tengeralattjárók nagy hatósugarú rakétákkal és önirányító torpedókkal vannak felszerelve, nagy mélységben nagy távolságokra tudnak eljutni és a legbonyolultabb feladatok megoldására képesek. A víz feletti rakétahordozó hadihajók nagy erejű rakétákkal rendelkeznek, amelyek ' VendRfvüli' pontosKATOWICE Környezetvédelmi központ épül a dél-lengyelországi iparvidék központjában, Katowicében. A kiemelt beruházásként kezelt létesítmény munkáját főként a levegő és a vizek szennyezésének megakadályozására, illetve az ipari melléktermékek megsemmisítése korszerű módozatainak kidolgozására koncentrálja majd. ni ide — de innen lentről kitárul az egész lankás s valahol a mélyben, fák közé rejtve, a falu. A „birodalma”. Géza komor arccal iszik s nézi az alkony odó tájat. Egyedül van a gondolataival. Késő este a motorral óvatosan ereszkedik le a horgason. A motor reflektora egy csomó szembejövő férfit vág ki a sötétből, — megismeri Selyem Zsigát és Pig- niczkit. Nem hallani, csak látni, hogy vidáman, na^y hanggal tárgyalnak valamit. Egy pillanatra mintha Csor- vás, a főkönyvelő arca is fölvillanna — de ebben ‘ nem biztos. A gyerekei már alszanak. Felesége a másik szobában gubbaszt a televízió előtt, a televízió megy, de a hangot elfelejtette bekopcsolni. Szeme duzzadt a sírástól. Géza köszönésére odafordítja a fejét, de nem felel. Gézának ebben az állapotban jólesik ez a meggyötört arc. — Olvastad? — Igen. Körülbelül tizen jöttek ide megmutatni az újságot. — És mit mondanak? — kérdezi Géza mohón. — Hogy szemenszedett hazugság. — Jól van. Az asszony visszaüss sítóan gubbaszt. Géza megfogja az állat s gyengéd erőszakkal maga felé fordítja. Figyelmesen nézi. — Mi az, te elhiszed? — Ezt nem! — Ezt nem... Hát mit? Az asszony nem felel. — Jaj, Annuska, ne gyötörj már te is! Nincs nekem elég bajom? Legalább itthon legyen nyugalmam! — Fontos is neked az otthonod ! Géza nézi és megért mindent. Fáradt, félig-meddig be van csípve, nincs ereje semmihez. Leroskad egy fotelba, — Egy-két barátnődnek ki kellene vágni a nyelvét! — Ez nem pletyka —mondja az asszony. — Láttak vele! Valami tanárnő! — De unom már, istenem! — sóhajt Géza. — Elhitted a könyvtárosnőt is, a patikuslányt is, a siófoki kalandot is... Ha mindez igaz volt, mért vagyok még mindig Itt? Anna elbizonytalanodik. — Amíg olyan paraszt voltam, mint a többi, a kutya sem törődött velem! Most már minden lépésemet számon tartják. Ha bemegyek a Kék Dunába meginni egy üveg sört és véletlenül ösz- szefutok egy ismerős nővel, már így adják tovább: a Kék Dunában udvarolt az X elvtárs feleségének. Mért hagyod telebeszélni a fejedet? (Folytatjuk) Galgóczi Erzsébet PÓKHÁLÓ
