Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

r tfRfai

1972. július IS;

Fock Jenő nyilatkozata

(Folytatás az 1. oldalról)

tekben gyártani, és így részben behozatalból fedezni. Meggyőződésem, hogy a részegység- és alkatrész- gyártás szakosítása a gyorsabb műszaki haladás elsőrendű feltétele. Különösen fontos a kisebb országok számára, ahol ezen az úton a legkorszerűbb tömeggyártás alapjára lehet helyezni olyan termékek gyártását is, amelyek többféle késztermék gyártásához is felhasználhatók. Ahhoz, hogy itt előrehaladjunk, sokféle, egymással összehangolt lépésre van szükség. Mindenekelőtt gyorsítani kell a szabványosítást, a konstrukciók összehangolását, és esetenként közösen célszerű végezni a szerkesztő munkákat. A műszaki problémák megoldása mellett kedvezőbb közgazda- sági feltételeket is keli teremteni. olyanokat, amelyek erőteljesen ösztönzik az alkatrész-részegység kooperációt.

A feladatok között harmadiknak egy olyan területet említek, amelyre az együttműködésünkben eddig nem fordítottunk kellő figyelmet. Ez az ember és környezetének védelme. A gazdasag rohamos fejlődése, az új technika elterjedése az iparban és mezőgazdaságban, az urbanizáció, a közlekedés gyors fejlődése következtében az ember és a természeti környezete között megbomlik az egyensúly. A jelentkező ártalmak közvetlenül vagy közvetve veszélyeztetik a népgazdaságot, végső soron az életfeltételeket.

— A szocialista országokban ma még nem olyan súlyos a helyzet, mint egyes iparilag fejlett tőkésországokban. A környezet további romlásának megakadályozására azonban már most intézkedéseket kell tenni, felhasználva a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is. Hozzáteszem: a nemzetkö. zi együttműködés itt nem egyszerűen kiegészíti a nemzeti intézkedéseket, hanem előfeltétele is sikeres megvalósításuknak.

— Az előttünk álló feladatokat csak úgy tudjuk vég- rehojtani, ha továbbra is töretlen erőfeszítéssel, elvi szilárdsággal munkálkodunk az országnak közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésén, a szocialista gazdasági integráció komplex programjában foglaltak megvalósításán.

— Érdeklődéssel figyelt fel közvéleményünk arra, hogy több ország, amely nem tagja a KGST-nek, megfigyelői minőségben részt vett a mostani tanácsülésen. Különösen kíváncsiak az emberek arra, mi tette indokolttá, hogy Kuba éppen most kérte felvételét a KGST- be?

— Úgy gondolom, hogy a szocializmus útján járó Kubában már hosszabb idő óta érett az elhatározás, hogy a KGST tagja legyen. Döntésükhöz valószínűleg hozzájá. rult F:del Castro elvtárs és közvetlen munkatársainak látogatása a KGST-orszá- gokban. Indokolttá teszi felvételi kérelmüket az a tény. hogy külkereskedelmi forgalmuk nagyrészt a KGST- ben tömörült országokkal bonyolódik le. B’elvételi kérelmük eldöntésekor integrációs alapokmányunk ide vonatkozó megállapításából indultunk ki, amely szerint: „A komplex program megvalósításában teljesen vagy részlegesen részt vehet bármely nem KGST-tagország.”

— Egyébként meg vagyok győződve róla, hogy a következő években több ország is kérni fogja felvételét a KGST-be, vagy a részvétel lehetőségét integrációs programunk egyes intézkedéseinek megvalósításában.

— Fock elvtárs a moszkvai tanácskozást megelőzően a testvéri Mongóliában járt. Kérjük, beszéljen mongóliai utazásáról, a magyar— mongol kapcsolatokról.

— Jóllehet csak rövid időt tölthettem Mongóliában, sikerült bepillantani a testvéri szocialista ország népének életébe. Bárhol is jártunk, mindenütt szívélyes vendéglátásban részesültünk, s az őszinte szeretet és megbecsülés ezernyi jelét tapasztaltuk. Megkapó az a lendület, amellyel a mongol emberek országuk felvirágoztatásán, mezőgazdaságuk, iparuk fellendítésén fáradoznak.

— Vendéglátóink bőséges programot állítottak össze számunkra. így a többi között jártunk Darhanban, Mongóliának ebben a fiatal városában. Ott, ahol nemrég csupán egy-két jurta állott, ma korszerű gyárak, üzemek sorakoznak, modern lakónegyedek emelkednek. Ez a város példázza együttműködésünket: felépítésén — a mongol

dolgozók mellett — szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel és magyar szakemberek is munkálkodnak.

— A mongol elvtársak nagyra értékelik a magyar—mongol együttműködés eredményeit, ott dolgozó szakembereink munkáját.

— Közismert, hogy Mongólia vízben igen szegény ország, és ezért — ahogy elmondták — különösen nagy segítség az a közel félezer kút, amelyet magyar szakemberek fúrtak. További segítséget nyújtunk azzal, hogy nagy szerepet vállalunk Mongólia vízkészletének felmérésében is.

Darhanban húskombinát

épül magyar segítséggel, Szonginóban pedig állatgyógyászati szérumokat, vakcinákat előállító biokombinát. Mindkettő fontos a mongol népgazdaság számára, hiszen a 22—23 milliós állatállomány a forrása nemzeti jövedelmük tekintélyes részének. Éppen ezért tartom nagy jelentőségűnek a magyar és a mongol építőknek azt az elhatározását, hogy a vakcinakombinátot a jövő esztendőre, a húskombinátot pedig 1974 júliusára, a mongol nép nagy nemzeti ünnepére tető alá hozzák. Meg kell mondanom, hogy korántsem könnyű feladat. A problémákról a helyszínen tájékozódtunk és mongol barátainkkal együtt eredményesen meg fogunk birkózni velük.

Cedenbal elvtárssal folytatott tárgyalásaink egyik eredményeként jegyzőkönyvben rögzítettük, hogy további hitelt nyújtunk Mongóliának a magyar segítséggel épülő ipari létesítmények befejezésére, a termelés megindítására.

— Meggyőződésem — és erről is folytattunk eszmecserét a mongqj., vezetőkkel

— hogy a Mongol Népköz- társaságba^ megszülető ipari és egyéÉ ’létesítmények jelentősen ki fogják szélesíteni a hosszú távú, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünk lehetőségeit.

— összegezve rpongóliai tapasztalatainkat: a látogatás hasznos és eredményes volt. Meggyőződésem, hogy tárgyalásaink elősegítették a két nép barátságának megszilárdulását, Magyarország és a Mongol Népköztársaság közötti együttműködés elmélyítését.

Közlemény a KGST 26. ülésszakáról

Moszkva

1972. július 10—12-ig

Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszakát.

Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagálla- mok küldöttségei:

Sztanko Todorovnak, a Bolgár Kommunista Párt

KB Politikai Bizottsága tagjának, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének ;

Lubomír Strougalnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnöksége tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének;

Piotr Jaroszewicznek, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének;

Fock Jenőnek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének ;

D. Majdarnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsa első elnök- helyettesének;

Willi Stophnak, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter- tanácsa elnökének;

Ion Gheorghe Maurernek, a Román üammunista Párt KB végrehajtó bizottsága és állandó elnöksége tagjának, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa elnökének;

Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének vezetésével.

A KGST és a jugoszláv kormány közötti egyezménynek megfelelően az ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége Dzsemal Bi- jedicsnek, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökének vezetésével.

A küldöttségekben miniszterelnök-helyettesek, a kommunista és munkáspártok központi bizottságainak vezető munkatársai, miniszterek, az állami bizottságok elnökei vettek részt.

Az ülésszak munkájában részt vett a Kubai Köztársaság küldöttsége, amelyet Carlos R. Rodriguez elvtárs, a Kubai Kommunista Párt KB titkárságának tagja, a forradalmi kormány minisztere vezetett.

Az ülésszak munkájában részt vett továbbá Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára.

Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Kvon Hi Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok Szovjetunióban akkreditált nagykövetei és a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek vezetői.

A tanács ülésszakán Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségének vezetője, a Szovjetunió miniszterelnöke elnökölt.

Az ülésszak megvitatta az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex program végrehajtását. Az ülésszak megvitatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéről a 25. és a .26. ülésszak között. Az erről szóló beszámolót Mihail Leszecsko, a végrehajtó bizottság elnöke, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvitatta továbbá a KGST tervezési együttműködési bizottságának, tudományos-műszaki együttműködési bizottságának, villamosenergia-ipari állandó bizottságának, vegyipari állandó bizottságának, valamint gépipari állandó bizottságának beszámolóját a komplex program egyes intézkedéseinek megvalósításáról.

Az ülésszak megvitatta a Kubai Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai közé. Az ülésszak résztvevői meleg fogadtatásban részesítették Carlos R. Rodrigueznek, a Kubai Kommunista Párt KB titkársága tagjának ezen bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag elhatározta a Kubai Köztársaság felvételét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjai közé.

Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesí, tésének. valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a tanács 25. ülésszakán egyhangúlag elfogadott komplex programja a KGST-tagállamok kommu. nista és munkáspártjai kongresszusain, valamint központi bizottságaik plénumain teljes támogatásra talált és jóváhagyásra került. E program a szocialista internacionalizmus elvein, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásán, az országok belügyeibe való be nem avatkozáson, a teljes, egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és az elvtársi segítségnyújtáson alapul.

Az elmúlt év igazolta annak a vonalnak a helyességét, amely az együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesztési folyamatának kibontakoztatására irányul. A komplex program megvalósítására tett első lépések szemléltetik a testvéri országok nemzeti és nemzetközi érdekeit egye. sitő szocialista típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok tényleges előnyeit és további fejlődését.

Az ülésszak résztvevői nagyra értékelték a tagországoknak és a KGST-szer- veknek a komplex program megvalósítása érdekében végzett munkája eredményeit: hangsúlyozták fontos politikai és gazdasági jelentőségét az egyes országok szociális-gazdasági fejlődése, a KGST-tagállamok további összefogása és a szocialista államok közösségének a világ fejlődésére gyakorolt hatásának erősödése szempontjából.

A KGST-tagállamok gazdasága továbbra is gyors ütemben fejlődik. 1971-ben nemzeti jövedelmük 6,3 százalékkal, ipari termelésük pedig 7,8 százalékkal nőtt. akkor, amikor a fejlett tőkésországokban a növekedés aiig 1 százalékos volt. A KGST-tagállamok további eredményeket értek el a lakosság életszínvonalának emelésében. A KGST-tagál- lamok gazdasági fejlődését egyre inkább együttműködésük bővülése és elmélyülése határozza meg, amely a komplex programnak megfelelően fejlődött a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok számos kétoldalú és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs, valamint tudományos-műszaki együttműködési megállapodást kötöttek. Egy sor intézkedést tettek a külkereskedelem, a valutáris- pénzügyi kapcsolatok formáinak és módszereinek, az együttműködés jogi alapjainak, stb. további tökéletesítésére. A KGST-tagállamok külkereskedelmi forgalma

1971- ben körülbelül 60 milliárd rubelt tett ki. és 1970- hez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt. A kölcsönös kereskedelmi forgalom ugyanakkor 9 százalékkal emelkedett.

Több speciális intézkedést tettek annak érdekében, hogy a Mongol Népköztársaságban a gazdaság, a tudomány és a technika fejlődése meggyorsuljon és hatékonysága növekedjék.

Nagy figyelmet fordítottak az együttműködés további tökéletesítésére a tervezés területén. Megalakult és megkezdte munkáját a KGST tervezési együttműködési bizottsága. Az érdekelt KGST-tagállamok együttes terveket készítettek és megfelelő megállapodásokat kötöttek egyes fémforgácsoló szérszámgépfajták gyártására, valamint a konténeres szállítási rendszer anyagiműszaki bázisának létrehozására.

Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak, úgy végezzék el a következő ötéves időszakra (1976—1980) szóló tervek koordinálását

1972— 1974-ben, hogy biztosított legyen a hosszú lejáratú gazdasági megállapodások időbeni megkötése. Az 1976— 1980. évi tervek koordinálását mind kétoldalúan, mind sokoldalúan végzik majd el, kölcsönösen összehangolva

az 1990-ig terjedő, hosszútávé tervek koordinációs munkáival.

Intézkedéseket tesznek az együttműködés és az integráció továbbfejlesztésére a tudomány és a technika területén. A KGST-tagállamok illetékes szervei, a komplex programnak megfelelően 18 tudományos-műszaki problémáról írtak alá együttműködési megállapodásokat. Húsz koordinációs központot, hét tudományos koordinációs tanácsot, két nemzetközi tudóskollektívát és egy tudományos-termelési egyesülést hoztak létre. Az együttműködés új szervezeti formái közül a legelterjedtebbek a koordinációs központok; munkájukban a KGST-tagállamok több mint 500 tudományos-kutató és tervező- szerkesztő szervezete vesz részt. Bővült az együttműködés a tudományos-műszaki prognózisok kidolgozásában, a tudományos és műszaki kutatások koordinálásában, a tudományos-műszaki eredmények és élenjáró tapasztalatok kölcsönös cseréjében. E problémák megoldását a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága szervezi, amelyet a 25. ülésszak hozott létre.

A KGST-tagállamok és a tanács szervei a komplex programnak megfelelően nagy munkát végeznek az anyagi termelés szférájában folyó együttműködés területén. Széles körű együttműködési programot valósítanak meg a villamosenergetika területén. Az energetikai bázis gyors fejlesztésének biztosítása és a KGST-tagállamok népgazdasága növekvő villa- mosenergia-szükségletének kielégítése céljából az ülésszak ajánlásokat fogadott el az egyesített energiarendszerek párhuzamos működésének bő_- vítésére, egy 750 kilovoltos villamos távvezetéknek az érdekelt országok közös erőfeszítésével történő építése alapján, továbbá atomerőművek építésére.

Az ülésszak felhívta a figyelmet a nagyobb munka- megosztás szükségességére az atomerőművi berendezések gyártásában, a KGST-tagállamok 1980-ig terjedő és az azt követő szükségleteknek megfelelően.

Az érdekelt KGST-tagállamok létrehozták az in- teratominsrument nemzetközi önálló elszámolású tudományos-termelési egyesülést. Ez a résztvevő országok atomtecnikai készülékek és berendezések iránti igényeit fogják kielégíteni. Az elmúlt évben folytatták a vegyipar további átállítását a hatékonyabb petrolkémiai nyersanyagbázisra, javították az ágazaton belüli struktúrát a műanyagok, műgyanták, szintetikus szálak, a szintetikus kaugsuk és egyéb korszerű vegyi termékek gyártásának növelése útján.

Intézkedéseket irányoztak elő a vegyiparhoz és egyéb ipari ágazatokhoz szükséges komplex technológiai berendezések gyártásszakosítására és kooperációjára.

Előzetes megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió területén — más érdekelt KGST-tagállamok részvételével — kiegészítő kapacitásokat hoznak létre az azbesztgyártáshoz. Folynak az előkészítő munkálatok a komplex programban előirányzott egyéb nagy nyersanyagtermelő objektumok együttes építésére.

Konkrét eredményeket értek el a gépgyártás szakosításában és kooperációjában. A gépipari termékek KGST- tagállamok közötti kölcsönös cseréje 1971-ben 10 százalékkal nőtt. Első ízben kötöttek sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodásokat, a többi között az üveg- és kerámiatermékek gyártásához szükséges berendezések, továbbá tehergépkocsik, traktorok és mezőgazdasági gépek, tengeri hajók és belső hajózásra szolgáló folyami hajók, stb. gyártásáról.

Szélesedett Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában a KGST-tagállamok és a számára kölcsönös érdeket képező kérdésekben.

Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlődésének tervszerű jellegét még jobban megszilárdítja a szocialista országok államközi és nemzetközi gazdálkodó szervezeteinek további fejlesztése. E szervezetek tevékenysége és a KGST-szervek között szoros együttműködés van.

Az ülésszak pozitívan értékeli a létrehozott nemzetközi szervezetek tevékenységét, amelyek valamennyi résztvevőnek kölcsönös előnyöket biztosítanak. E tevékenység egyik példája az egyesített energiarendszerek központi teherelosztója, amely fennállásának tíz éve alatt hozzájárult ahhoz, hogy növekedjék a KGST-tagállamok népgazdasága villamos- energia-ellátásárvak biztonsága. 1971-ben a kölcsönös villamosenergia-csere elérte a 16 milliárd kilowattórát.

Az ülésszak résztvevői kiemelték a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank szerepének megerősödését a tervszerű szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. A KGST-tagállamok bankjai között az NGEB-en keresztül lebonyolított transzferábilis rubelelszámolások összvolumene 1971-ben — 1970-hez viszonyítva — 11 százalékkal nőtt. Az NGEB által 1971-ben nyújtott hitelek volumene több mint 42 százalékkal nőtt. Az NBB által nyújtott hitelek olyan népgazdasági ágazatok fejlesztésére irányulnak, amelyek fontos szerepet játszanak az együttműködés további elmélyítésében és tökéletesítésében, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Az NBB a KGST- tagállamoknak már 20 ipari objektum felépítésére és rekonstrukciójára nyújtott hitelt.

A KGST-tagállamok a jövőben is fejlesztik a gazdasági kapcsolatokat a többi szocialista állammal, továbbá a fejlett tőkés- és a fejlődő országokkal. 1971-ben a világ .több országával folytatott kereskedelmük volumene az előző évhez viszonyítva 8,5 százalékkal nőtt.

A KGST-tagállamok aktívan fellépnek annak érdekében, hogy teljesen megszűnjék a diszkrimináció a világkereskedelemben és a gazdasági kapcsolatokban, következetesen elterjedjen a legnagyobb kedvezmények rendszere.

A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása során a KGST-tagállamok a továbbiakban is minden eszközzel elő fogják segíteni a világkereskedelemnek és a KGST- tagállamok harmadik országokkal folytatott sokoldalú termelési és tudományosműszaki együttműködésének fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján és előmozdítják a fejlődő államok gazdasági és kulturális fel- emelkedését. A komplex programban előirányzott intézkedésekhez csatlakozhat minden békeszerető ország, részt vehet a komplex program teljes vagy részleges megvalósításában.

Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság tevékenységét, amelyet a tanács 25. és 26. ülésszaka között a komplex program végrehajtásával kapcsolatos munkáknak a KGST keretében történő megszervezése érdekében végzett. A megvitatott kérdésekben megfelelő, a komplex program további végrehajtására irányuló határozatokat hozott.

Aí ülésszak során a központi tervező szervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá egy évi 500 Q00 tonna cellulózt előállító cellulózkombinát felépítéséről a Szovjetunió területén, Uszty—Ilimszk körzetében — Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió közös erőfeszítése révén.

A 26. ülésszak munkája a kölcsönös megértés szellemében és baráti légkörben folyt.