Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

fm. jtfBGs ft.

rwi^mKíffmí&mrm

1 oiM

Az élő szó ereje

Nem sok NDK-gyártmányű kombájn dolgozik még megyénk termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, de a rövid idő alatt is jól beváltak ezek a gépek. A Bal- kányi Állami Gazdaságban több mint ezer hold kalászost takarítanak be ezekben a napokban a három NDK-gyártmányú kombájnnal. (Elek Emil felvétele)

Üzemszervezési tapasztalatok

Többet termelni — beruházások

EGYETLEN AGITÁCIÓS MÓDSZER sem pótolhatja az élő szót, a személyes beszélgetést. Különösen megnőtt ennek az élő szón alapuló párbeszéd-agitációs módszernek a jelentősége az új gazdasági mechanizmus alkalmazása óta.

Szükség hozta így. mert mindinkább növekszik az emberek érdeklődése. Nemcsak a nagy nemzetközi és országos események iránt, hanem az üzemet érintő kérdésekkel kapcsolatban is. Ez a véleménye Benkei Istvánnak, a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat .csúcsvezetősége titkárának is.

— Már korábban kialakult az agitáció rendszere a vállalatnál is, de amióta csúcs vezetőség alakult, s három pártalapszervezet jött létre, az agitáció javult, hatékonyabbá vált.

Itt a pártcsoportokra épül az agitáció. Információs csoportot alakítottak. Van egy vezetője Magyar József géplakatos személyében, aki tagja az I-es pártalapszer- vezetnek és a csúcsvezetőségnek is. Gyorsan, pontosait, s idejében informálódik az üzemet érintő legfontosabb kérdésekről, tájékoztatja az információs bizottság másik 4 tagját, akik aztán eljuttatják az embereket érintő és érdeklő problémákat a pártcsoportokhoz, s ezen az úton a dolgozókhoz is. Ennek a rendszeres, állandó érintkezésnek, beszélgetésnek az eredménye, hogy a párt- és gazdaságvezetés informálódik arról, ami foglalkoztatja a dolgozókat.

FONTOS AZONBAN, HOGY A GAZDASÁGI VEZETÉS

igényelje az agitációt. Legutóbb például az igazgató fordult segítségért a párt- szervezetekhez. Ismertették az üzem terveit, a termeléssel, a minőségi munkával, az exporttal kapcsolatos feladatokat. Ezeket minden pártcsoport megbeszélte. Sok javaslat, észrevétel hangzott el. Ezekről beszélgettek a párton kívüli dolgozókkal, akik szintén több okos, hasznosítható javaslattal éltek, így kerül hamarosan párttaggyűlések elé, amelyek döntenek.

Idényjellegű üzem a Nyíregyházi Dohányfermentáló. Ez nehezíti az agitációs munkát, hiszen a dolgozók változnak, s az új dolgozókkal meg kell ismertetni feladataikat, a termeléssel kapcsolatos teendőket, normákat, béreket, teljesítményeket, beszélgetni a minőségről, célprémiumról. Vagyis az agitációt „naprakészen” szükséges végezni. Különösen vonatkozik ez a termelési agi- tációra. Ebben kap sok segítséget a nyíregyházi üzemben a párttagság, a gazdasági vezetés a 10Ü törzsgárda- tagtól. Két héten belül 200 új dolgozót szerződtetnek munkára.

— Nem mindegy, hogyan fognak dolgozni. Tőlük is függ a minőség, az exporttervek teljesítése. Hogy a terveket teljesítsük, alaposan ismerniök kell mi a feladatuk. Ebben lesz nagy szerepük az agitátoroknak, elsősorban a törzsgárda tagjainak — újságolja Benkei István.

HOGY MI LESZ A TÉMÁJA E BESZÉLGETÉSEKNEK? Mozgalmat szerveznek. Lényege: minden dohánylevelet megmenteni. Minőségi munkát végezni. Javítani a munkafegyelmet, „kidolgozni” a 8 órát. Egy nagyon lényeges dolgot ismertetnek majd az agitátorok. Eddig 110 százalékon felül hiába teljesítettek a dolgozók, nem fizették ki. Ez nem volt vonzó. A „plafont” feloldották, s ez azt jelenti, ki mennyit teljesít, annyit számolnak el. Ez a munkakedvet növeli, s több keresetet biztosít.

Idén két telepükön egy új kísérletet vezetnek be. Eszerint, ha egy tapasztalt jó munkás, válogató maga mellé vesz egy újat és azt megtanítja. ezért magasabb órabért kap. Még akkor is, ha az ő teljesítménye valamivel alacsonyabb lesz. Mindezt tudatni kell a dolgozókkal. Jelentősége most ebben az iparágban különösen abban mérhető majd, hogy biztosítsák a munkáslétszámot, a minőségi exportmunkát, a tervek teljesítését, s ugyanakkor a dolgozók keresete is növekedjék.

EZ AZ AGITÁCIÓ LÉNYEGE, erre készülnek most a pártcsoportok. Sávéi Istvánná, a III-as pártalapszervezet egyik pártcsoportjának vezetője elmondta, hogy legutóbb a munkafegyelemről beszélgetett a pártcsoport. Ez nem maradt belső ügy.

Beszélgettek a dolgozókkal. Ma már elérték, hogy megszűnőben van a „folyosópolitika", s helyét elfoglalta az érdemi kérdések tárgyalása.

ö olyan osztályon dolgozik, amely „érvanyagot” biztosít az agitációhoz. Látják az üzem fejlődését, terveit szinte negyedévenként. Ezekről rendszeresen tájékoztatják a dolgozókat.

— Fontos ez — mondja — mert így tudják a dolgozók, hol tartunk, hol van elmaradás, s ez lényeges, mert a bért, a nyereséget is érinti. Ezt legutóbb is megbeszéltük. Közöltük, hogy az első negyedévben a tervtől értékben elmaradás volt. Alaposan megbeszélték a munkások, mi a feladat, s úgy tapasztaljuk, hogy a második negyedévre sikerült a hiányt pótolni.

Az önállóság, a gazdaság- irányítás új rendszere korszerűbb agitációs módszerek alkalmazását igényli. Fő a pontosság, az igazságosság, s az, hogy minden lényeges kérdésről tájékozódjanak a dolgozók. Csak így lehet eredményes a munka. Erről beszélt Ambrusz József, az I-es pártalapszervezet titkára.

— Nálunk különösen a szezon kezdetén fontos ez. Jelenleg a zölddohányszá- rítással kapcsolatos feladatokat kell megbeszélni. Sok időszaki munkás van. Minden embert érdekli, miért mennyit fizetnek. Fontos, hogy minden munkáért pontosan ismerjék, mi jár nekik. Ismertetjük a negyedéves feladatot, normákat, még előre azt is, hogy milyen munkára tűzünk ki célprémiumot. Ennek vonzó hatása van. És nagyon lényeges, hogy mindezt egyszerű szavakkal, érthetően közöljük, hogy megértsék, miről van szó.

És munka közben, rend szeresen visszatérnek a termeléssel kapcsolatos problémákra, az embereket foglalkoztató kérdésekre, személyes beszélgetések révén. Így értenek szót, s érzik a dolgozók, hogy beavatottjai mindannak, ami az üzemben történik.

Lehet-e több munka nélkül többet termelni? Kevesebb munkással ugyanannyit produkálni? Beruházás nélkül fejleszteni? — Megany- nyi kérdés, amihez már-mát- elcsépeltnek hangzó „varázsszó" tartozik: mindezt a

munka- és üzemszervezés révén lehet elérni. Tallózva megyénk néhány vállalatának tapasztalatai között több érdekes, nemegyszer másutt is megszívlelendő tanulságot lehet leszűrni':

Szakosíl oil gyáregységek

Évekig kereste helyét a gépjavító állomások egyesítéséből alakúit MEZŐGÉP Vállalat. Hol a hagyományos gépjavító munka továbbvitelével. hol a különböző nagy gyárakkal való kooperációval, hol a pótalkatrész- gyártással, vagy új mező- gazdasági gépek gyártásával keresték a kivezető utat Közben pedig — a régi önállóság jegyében — szinte minden gyáregység önállóan intézkedett, próbálta jól rosszul megtalálni a helyét

Itt a központosítás hozotl eredményt az utóbbi időben A vállalati központ fogja össze a munkavállalásokat, s határozza meg a fő profilt a mezőgazdasági pótalkatré

szék. kisgépek gyártásában, az állattenyésztés gépesítésében. komplett telepek létrehozásában. így a vállalat műszaki fejlesztését és termelési tevékenységét előre meg tudják határozni.

A központosított munkavállalásból adódik a lehetőség a leggazdaságosabb gyártási folyamat kidolgozására. Ennek révén viszont a feltételeknek leginkább megfelelő gyáregységet is kj tudják választani, figyelembe véve a gyártási hagyományokat. a .szakemberek Lejkészültségét. S ebből adódik az a törekvés, hogy a visszatérő gyártmányokat a következő években is ugyanazon a helyen gyártják. így például a pótalkatrészgyár- tásra a nyíregyházi, a nyírbátori és tiszavasvári gyáregységet jelölték ki.

Azzal, hogy a központ az egyes gyáregységek gépi adottságait pontosan felméri a termelés szervezésének új vonásai kerülnek elöterbe. Bővítik azoknak a termékeknek a számát, amelyek technológiai előírásait és gyártási terveit központilag készítik, a műveleteket pedig lebontják gépekre, gépcsoportokra, hogy a gyáregységnél optimális legyen a termelés. Ehhez tartozik a belső kooperáció további fejlesztése is, valamint a központi anyagbeszerzés, amely- lyel csökken a szállítási költség, a készletek nagyságaÉpítés modern technikával

A megyében először az ÉPSZER vállalkozott az alagútzsalus technológia

meghonosítására. Az idén ennek a magyar szabadalom alapján készült formájával, a PÉVA-rendszerrel kezdik az építkezést Kisvárdán. S éppen a nyíregyházi, Öz közi építkezés tapasztalatait felhasználva már olyan — belső — megoldások szerepelnek napirenden, mint az alapozás és az alagútzsalus építés különválasztása, hogy így az alap. az úgynevezeti fogadószint hamarabb elkészüljön. Sokat segít ebben . hálós termelési programo. zásban rejlő lehetőségek fel. használása.

Ugyancsak új törekvése az építő, és szerelő vállalatnak, hogy a könnyűszerkezetes építésmóddal kajosoíatos

műszaki és gazdasági információkat összegyűjtse. Ezután kerül sor egv tanul« mány formájában a váhaiat. nál történő alkalmazás lehetőségeinek a felmérésére, s a közeli bevezetésre, amit vi- szőni igényfelmérés elóa meg, hogy ezt a gyors, viszonylag olcsó építési módot mindjobban elterjesszék.

A modem építést segíti a vállalat belső ügyviteiénea szinte teljes gépesítése is. Tulajdonképpen nem niun. kaérőt ákarnak' ezzel megta. karítani, hanem naprakész állapotban informálni a ve zetést a vállalat pillanatnyi helyzetéről, hogy gyors dön. téseket tudjanak hozni.

Vun mit javítani

Ki-s vállalatoknál gyakran nincs meg a lehetőség. a megfelelő tárgyi és személy* feltétel, hogy az üzemszervezéssel jobban foglalkozzanak. Vannak viszont intéze-. tek, amelyek felkészült szakembergárdájukkal segítse- gére sietnek a „kicsiknek”, mint ahogy a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat meg-; rendelésére a Faipari Gyártmány-, Gyártástervező Iroda a vállalat területén üzem- es munkaszervezési intézkedé. seket dolgozott ki a múlt év. ben. Ennek eredményeként, a gépek megfelelő átcsoportosításával, az anyagmozgatási útvonalak jelentős rövidítésével a bútorüzem termelése másfélszeresére nőtt.

Ugyanakkor viszont a mindent átfogó szervező munka hiányát jelzi, hogy a szervezést nem követte a szükségessé vált bér- és normarendezés. meggondolatlan volt a gazdálkodás, így a vállalat végső soron amit az átszervezésből nyert, azt az egyéb gazdálkodási lépésekkel lerontotta, nem nőtt megfelelően a hatékonysága.

A vállalat. folytatja a megkezdett szervezés« a bútorüzemben, s a ciklikus gyártás bevezetését tervezik a képkeretüzemben is. Azonban éppen a múlt évi tapasztalatok — például az, hogy nem készítettek többek között műszaki fejlesztési tervet, újítási feladattervet — arra figyelmeztetnek^ hogy a munka- és üzemszervezés egységes fellépést követel a vállalat egészén4!, * nem kampányszerűen, hanem folyamatosan kell véig fogyatkozni,

A kombájnos

Vastagon ül a por az arcán, a nyakán. Olajos svájcisapkáját hátratolja a fasor hűvösében. Váltást kapott Juhász Péter, a nagy- kállói Virágzó Föld Tsz kom- bájnosa. Azzal kezdi az érdeklődő kérdéseire: szereti a nagy, hatalmas gépeket. Pedig maga igazán nem nagy termetű.

Tizenöt éve kezdte a kombájnolást. Akkor ült először egy AC—400-as gépmonstrum kormányához. Azóta minden típus megfordult a kezén. Az első gép messze került a mostani tökéletesebb típusoktól. Emlékszik Székely István kombájnos társa szavaira: „Csépelünk

talán egy nap annyit, hogy a táskánk megteljen vele.” Mégiscsak gép volt az" is és az ember a maga akaratával boldogult vele.

Most E—512-es NDK, kék színű négy gép „űzi” egymást a búzatáblán. Július

5-én kezdett. Azóta

1700—1800 mázsa a napi cséplésátlag.

Érdekes emlékei is vannak Juhász Péternek. Kilencszázhatvannégyben a napkori Kossuth Tsz határában kombájnolt. Oda akkor került először ilyen gép. Kinn volt utána szinte az egész falu. Hullatott szeme.ket keresgéltek, miközben nem győzték eléggé csodálni a hatalmas gépet, s rettenetes erejét. Hogy egyszerre négy kézikasza előnyét is vágja, mindjárt csépel és külön gyűjti a szemet, a szalmát. Egyik idős néni azt kérdezte nagy csodálkozva, miképpen kerül ki a gépből mindjárt a szalma is. Mire Juhász Péter viccesen azt felelte: egy ember van a

gépben, ő villázza folyton ki a szalmát. S máig is hiszi, hogy az idős néni elfogadta akkor ezt a „magyarázatot”. (Erre gondolva most is nevet.)

A munkáról az avatott kombájnos tapasztalatával beszél. A figyelem összpontosításáról, a kétóránkénti váltás szükségéről. Kell a fáradtság kipihenése, a szomjúság oltása. S a gép a váltás idejére sem áll meg. Úgy történik az, menet közben. A nyári tűző hőség harminc fok fölötti. Jólesik a pihentető felüdülés a fasor árnyékában. S elszívni egy-két cigarettát.

Reggel harmatielszáraFarkas Kálmán

dáskor indítják a gépet. Megállás nélkül működtetik esti harmatig. Ha szél fúj délután, késik a harmat, esti kilenc—tíz óráig is dolgoznak. A reggelit, ebédet felváltva fogyasztják. A fiatal Orosz Mihály a váltótárs, leszerelt katona. A két ember közt teljes az egyetértés.

Juhász Péter egyébként gépszerelő, a központi műhelyben tizenkét tagú szocialista brigád vezetője. Már kétszer nyerték el a megtisztelő címet. Orosz Mihály autó-motorszerelő szakmunkás.

Míg a reggeli harmat felszárad, addig sem telik tétlenül az idő. A gépnek, hogy jól „viselkedjen”, igénye van, azt ki kell elégíteni. Minden reggel karbantartani, olajozni, zsírozni. Ellenőrizni a csavarok, láncok, szíjak feszességét. Juhász Péternek fődarabtörése még sohasem volt.

Bármennyire jólesne is a napi fáradtság közben egy kis ital, hideg sör, nem lehet engedni a csábításnak, A gépen, a jó munka érdekében ügyelni kell és nem kevésbé magára, a nagy értékű gépre. Esti leálláskor megtisztítják a portól, vizsgálják — tűzrendészet! szempontból —, az elektromos vezetékeket, Majd a tanyaközpontban lezuhanyoznak, s akkor fogyasztanak egy kis sört.

A tsz idei aratnivalója 864 hektár. A búza többségével már végeztek. Meglehetősen jó a termés is: hektáronként az eddigi átlag 36 mázsa.

Juhász Péter, a kombájnos azt mondja, estére igen fáradt. A napi folytonos zaj után csend kell a pihenéshez. Ezekben a napokban nincs kedve a televíziót sem nézni.

Két gyerek közül az idősebbik tiú a nyolcadik általánosba jutott. Autószerelő akar lenni. A kisebbik Juhász gyerek második osztályos. Ö még nem választott. De, hogy az apja kombájnt vezet, a legnagyobb férfidolognak partja.

Juhász felesége a cipész ktsz bedolgozója. Munkája mellett meleg vacsorával tudja várni a férjét, aki az aratás ideje alatt naponta 300—350 forintot keres.

Asztalos Bálint