Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

VflXd PftQlEfJUtJAUflYiStfllETElCI RXIX ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ARA: 80 FILLER l<fíZ. JÜLIUS 13, CSÜTÖRTÖK Az élő szó ereje (3. oidal) Korunk mezőgazdasága (1. oldal) Uj városnegyedek Mátészalkán (3. oldal) A Ferencváros nyerte a kupadöntőt (7. oldal) LAPPVfg TARTALMÁBÓL« Jól szolgálják a termelést, a tagság gyarapodását Tisztújító küldöttközgyűlés a Nyírségi Isz ék területi Szövetségénél Befejeződött a KGST 26. ülésszaka A magyar delegáció hazaérkezeit Moszkvából Moszkva: Július 12-én Moszkvában befejezte munkáját a KGST XXVI. ülésszaka. A záróülésen, amelyen Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács el­nöke, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt, megvitatták a napirenden szereplő kérdéseket. Ezekről a kérdésekről egyhangúlag határozatokat fogad­tak el és elfogadták a KGST XXVI. ülésszakáról kiadott közleményt. Az ülésszak szívélyes, elvtársi légkörben, a kollektiviz­mus és a barátság szellemében végezte munkáját. Szerdán a Kremlben ülést tartottak a KGST XXVI. ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetői. A tárgyszerű, elvtársi légkörben megtartott ülésen meg­vitatták az együttműködés több kérdését, továbbá néhány egyéb, a feleket kölcsönösen érdeklő kérdést. Július 12-én Moszkvában megtartotta 59. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ülésszakának munkájában részt vettek a tagországok állandó KGST-képviselői: a tagországok kormányfőhslyattesei, valamint Jugoszlávia állandó KGST- képviselője: a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kor­mány) egyik tagja. A végrehajtó bizottság ülésszakán Frantisek Hamouz, a csehszlovák kormányelnök helyettese, aki most vette át a végrehajtó bizottság elnökének tisztségét, töltötte be az el­nöki tisztet. A végrehajtó bizottság megvitatta, hogyan szervezzék meg a KGST XXVI, ülésszakán hozott határozatok megva­lósítását, és megfelelő határozatokat hozott. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Minisztertanács elnökének vezetésével szerdán dél­után hazaérkezett Moszkvából az a magyar delegáció, amely részt vett a KGST 26. ülésszakán. A magyar kormány­főt — aki a KGST-ülésszakot megelőzően hivatalos, baráti látogatáson járt a Mongol Népköztársaságban — és kísére­tét: Vályi Pétert, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Sze­kér Gyula nehézipari minisztert, Párdi Imrét, az Országos Tervhivatal elnökét. Marjai József külügyminiszter-helyet­test, dr. Szita Jánost, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjét és Káplár Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét a Ferihe­gyi repülőtéren Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács ein ölthelyettese, Péter János külügyminiszter, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, és Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogad­ta. Ott volt V. J. Pavlov, g Szovjetunió, és P. Sagdarszüren. a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. Fock Jenő nyilatkozata Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, a KGST 26. üiésszakán részt vett magyar delegáció vezetője Moszkvá­ban, elutazása előtt fogadta a Moszkvában akkreditált magyar újságírókat és vála­szolt kérdéseikre. — Mi volt a KGST 26. ülésszakának felada­ta? — Egy évvel ezelőtt hagy. tűk jóvá a szocialista gaz­dasági integráció komplex programját. Most felmértük, hogy az eltelt egy esztendő alatt milyen eredményeket értünk el. hol merültek fel , problémák, ügy is mondha­tom, mérleget készítettünk, ; b ahol hiány mutatkozott, ott . igyekeztünk közös határozat­tal segítséget nyújtani a program eredményes végre­hajtásához. A most lezárult ülésszakunknak tehát nem •az volt a feladata. hogy újabb elvi határozatokat hozzon ^ az együttműködés fejlesztésére, hanem az. hogy áttekintse a megtett utat. és további iránymutatást adjon a komplex program megva­lósításához. — Hogyan értékeli Fock elvtárs a komp­lex program végrehaj­tásának első évét? — Erre a kérdésre röviden ügy válaszolhatok: eredmé­nyes volt. az indulás éve a várakozásainknak megfelelt — Az elvégzett munka ér­tékelésekor két körülményt kell szem előtt tartanunk. E'őször is azt, hogy a prog­ram hosszú távra, 15—20 év­re jelölte ki az integráció fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ebből viszont az következik, hogy az eredmé­nyek is csak fokozatosan hosszabb távon bontakozhat­nak ki. Másodszor pedig azt. hogy az első évben termé­szetszerűen elsősorban a szervezeti intézkedésekre, az előkészítő munkákra került sor. Ebben a vonatkozásban mondom, hogy az első év eredményes volt. Mindenekelőtt azt tartom eredménynek, hogy egyre inkább kibontakoznak a KGST országok közötti ter­melési együttműködés kör­vonalai. Különösen fontos­nak tartom a mindannyiunk számára oly égető nyers­anyagproblémák megoldá­sára irányuló erőfeszítéseket. Ebben kiemelkedő helyet foglal el az az egyezmény, amelyet tervhivatali elnöke­ink írtak alá egy, a Szovjet­unió területén létesítendő cel­lulózgyár építésében való együttműködésről. Az egyez­mény 1990-ig szól. Előírásai szerint az építésben résztve­vő országok különféle gépe­ket, berendezéseket, anyago­kat szállítanak a gyár, vala­mint a kapcsolódó létesítmé­nyek építéséhez, a Szovjet­unió pedig ennek fejében cel­lulózt ad. A Szovjetunió ezen­kívül vállalja, hogy az egyez­mény lejárta után további 20 éven át folytatja cellulóz­szállításait az egyezményt aláíró országokba. Hasonló termelési együttműködési egyezmények kidolgozása, op­timális nagyságú, gazdaságo­san termelő üzemek közös erőfeszítéssel történő létre­hozása az integrációs alapok­mánynak megfelelően folya­matban van. Meggyőződésem szerint ezekről a következő két-három évben már ugyan­olyan részletesen szólhatunk, mint a hatalmas méretű cel­lulózgyárról. Tárgyaltunk együttműködésünkről a villa- mosenergia-ellátásban, a töb­bi között arról, milyen to­vábbi intézkedések szüksége­sek a KGST-országok egye­sített energiarendszere haté­konyabb működéséhez. — Biztató eredménynek tar­tom azt a több mint húsz megállapodást, amelyet je­lentős tudományos-műszaki problémák együttes megol­dására eddig kötöttünk. E megállapodások értelmében koordinációs központok ala­kultak, amelyek egy-egy té­mának az országainkban folyó kutatását hivatottak össze­hangolni. — Példaként megemlíteném a fémek korrózió elleni vé­delmére, a mezőgazdaság gé­pesítésére és villamosítására, valamint az új műanyagok kifejlesztésére szolgáló kuta­tási témákat. — Még igen sok tennivaló áll előttünk. A termelési együttműködés felvázolt irá­nyainak megvalósítását, a szakosítási és kooperációs ja­vaslatok kidolgozását nagy­részt az elkövetkező években hajtjuk végre. Ugyancsak ez vonatkozik a valutarendszer és a külkereskedelmi árrend­szer fejlesztését szolgáló ja­vaslatok kidolgozására is. Az előttünk álló években a komplex program végrehaj­tása nagy erőfeszítéseket, sok munkát követel valamennyi­ünktől. — Hogyan foglalná össze Fock elvtárs a so­ron lévő legfontosabb tennivalókat? — Amint már mondottam, tovább kell dolgoznunk a komplex program végrehaj­tásán. Ugyanakkor termé­szetesen azt is számításba kell venni, hogy a világ ha­lad, s bizonyos kérdések ma másképpen merülnek fel, mint egy évvel ezelőtt. Ezt is figyelembe véve most há­rom területen látom külö­nösen fontosnak a KGST- országok közötti együttmű­ködés fejlesztését. — Első helyen gazdaság­politikánk összehangolását, a tervezési együttműködés to­vábbfejlesztését említem. A közeljövőben megkezdjük az 1980-ig szóló ötödik ötéves terv kidolgozását, és folyik a hosszabb távú, 1985-ig szóló fejlesztési elképzelések ki­alakítása. Minthogy a Szov­jetunió és más KGST-orszá­gok távlati terveiket az 1976-tól 1990-ig tartó idő­szakra fogják kidolgozni. ir>- dokolt, hogy a következő két- három évben mi is eszerint folytassuk hosszabb időszak­ra szóló elgondolásaink fel­vázolását és azokat egyez­tessük a szocialista orszá­gokkal. Távlati népgazdasági programunk tehát abból in­dul ki, hogy törvényként to­vábbra is az ötéves terveket rögzítjük és ezzel egyidőben átgondoljuk mindenkori 15 éVes távlati népgazdaság­fejlesztési elképzeléseinket. — A magyar népgazdaság fejlesztésében — helyze­tünkből adódóan — igén nagy fontosságú az alapvető nyersanyagok távlati bizto­sítása, növekvő energiaigé­nyünk kielégítése gazdaságos összetételben, továbbá azok­nak a fontos termelőberen­dezéseknek és iparcikkeknek a beszerzése, amelyeket Ma­gyarországon nem gyártunk és gyártásukra nem is kívá­nunk berendezkedni. Nép­gazdaságunk tervszerű és di­namikus fejlődése, a termelés hatékonyságának növelése, a műszaki színvonal emelése, országunk nyersanyagellá­tása elsősorban a szocialista közösségen belül oldható meg. Fontos érdekünk úgy meghatározni termelésünk, illetve exportunk fejleszté­sének fő irányait, hogy azok — a belső szükségletek ki­elégítése mellett — minél inkább megfeleljenek az in­tegrációban részt vevő KGST- országok igényeinek is. Mindezért nagyon fontosnak tartjuk a komplex program­ban is célul kitűzött gazda­ságpolitikai konzultációkat, amelyeket még a tervek ké­szítése előtt folytatunk. A gazdaságpolitikai konzultá­ciókat a komplex program Megvalósítása egyik legfon­tosabb módszerének tekint­jük. — A másik feladatnak azt tartom, hogy előrehaladjunk 'a gyártásszakosításban, ezen belül különösen a részegy­ségek, alkatrészek szakosítá­sában és az ezen alapuló kooperáció kifejlesztésében. Ez gépiparunk és híradás- technikai iparunk továbbfej­lesztésének egyik alapkér­dése. — Kétségtelen, hogy ér­tünk el eredményeket a gépipari és híradástechnikai késztermékek gyártásszako­sításában és kooperációjá­ban. A világban megfigyel­hető egyik haladó irány vi­szont az, hogy a késztermé­keknél dinamikusabban nö­vekszik a részegységek és alkatrészek gyártásszakosí­tása és kooperációja és en­nek alapján részarányuk a nemzetközi forgalomban. A tendencia azonban ma még nálunk csak nagyon kevéssé érvényesül. — A magyar gépipar is zömmel maga állítja elő a végtermékek gyártásához szükséges szerkezeti eleme­ket, részegységeket, holott egy részüket jóval gazdaságo­sabban lehetne specializált vállalatokban tömegmére­(Folytatas a 2. oldalon) Tisztújító küldöttközgyű­lést tartott július 12-én Nyír­bátorban a Nyírségi Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége. A járási hivatal nagytermében rendezett köz­gyűlésen a tagszövetkezetek képviseletében megjelent küldötteket és a vendégeket — közöttük dr. Simka Ist­vánt, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa el­nökhelyettesét. Cs. Nagy Ist­vánt. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és dr. P. Szabó Gyulát, a megyei ta­nács elnökhelyettesét — va­lamint a terület több párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetőjét és a testvérszövetsé­gek képviselőit Szim János, az ülést levezető elnök kö­szöntötte. Ezután Mester Fe­renc, a területi szövetség el­nöke tartotta meg az elnök­ség beszámolóját a tsz-ek második kongresszusa hatá­rozatáról és a szövetség előtt álló feladatokról. A beszámoló a többi között hangsúlyozta, hogy a közel öt éve megalakult nyírségi szövetség a megye homokta­lajokon gazdálkodó közös gazdaságait tömöríti, A ked­vezőtlen adottságok ellenére is erősödtek, gyarapodtak a gazdaságok. Az 1967. évi 972 milliós közös vagyon az el­múlt évre közel megkétsze­reződött, a termelési érték 63 százalékkal lett magasabb az öt évvel korábbinál. Éven­te átlagosan 3—4 százalékkal növekedett a tsz-ek tagságá­nak részesedési alapja. Ez­zel sem sikerült a hátrányos helyzetet felszámolni, mert a tájegység és az országos át­lag között még ma is jelen­tős a különbség: az egy dol­gozó tagra jutó jövedelem csak mintegy nyolcvan szá­zaléka az országos átlagnak. A szövetség által végzett érdekképviseleti munkát a tagszövetkezetek többsége megfelelőnek tartja, különö­sen hasznosnak ítélik a kö­zös gazdaságok a szövetség szerepét a tsz-ek és a ter­meltető vállalatok partneri viszonyának erősítésében. Dicsérőleg szóltak a terme­lőszövetkezetekben a TESZÖV jogvédelmi munkájáról, a belső ellenőrzést segítő te­vékenységről. Igényként hangzott el ugyanakkor, hogy a szövetség a jövőben is se­gítse a szövetkezetek jogai­nak érvényesítését a vállala­tokkal szemben. Sok szövet­kezetben szorgalmazták a termelőszövetkezeti közös tá­mogatási alapok létrehozá­sát. Kérték, hogy a tsz-szö- vetség a jövőben adjon na­gyobb segítséget a szövetke­zetek belső élete fejlesztésé­hez, tegyen több javaslatot a munkadíjazás, a munka- és üzemszervezés, a termelési specializáció tökéletesítésé­hez. Az elnökség beszámolója ezután a termésátlagok nö­velésére teendő intézkedése­ket sürgette, s rámutatott, hogy különösen a dohány és a burgonya — e területen a fő növények között vannak — termelési szintje emelésé­nek vannak nagy lehetősé­gei, elsősorban a gépesítés és a vegyszerezés fokozásá­val. Sürgette a beszámoló a társulások, egyesülések, s egyéb gazdasági kapcsolatok kiterjesztését is, s olyan elemzés elvégzését, amely a gyenge adottságokkal ren­delkező gazdaságok helyze­tén kíván gyökeresen vál­toztatná Hasonló feladatai jelentkeznek a (szövetségnek a szakszövetkezetek támoga­tásában. Nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben a sajá­tos működési, gazdálkodási, pénzügyi és társadalombizto­sítási problémáinak megol­dására, az elöregedett szak­szövetkezeti tagok, szociális gondjainak enyhítésére, a termelési színvonal növelé­sére. A szövetség a jövőben is fontos feladatának tartja, hogy a tsz-ekben a közös es a háztáji gazdaság szerves egységet képezzen, a tsz-ek segítsék a tagság iiáztáji földjeinél a termelési kapa­citás kihasználását és ter­melésük. értékesítésük za­vartalanságát. A gépesítés és a műszaki fejlesztés a többtermelés egyik fontos alapja a szö­vetkezetekben, ezért a szö­vetség segít e program ki­dolgozásában és végrehajtá­sában, de törekszik arra is, hogy a szövetkezeti tagsug nagyobb számban képezze, illetve továbbképezze magár, különösen vonatkozik ez a választott és a szakvezetők­re. A fiatalok falun maradá­sa érdekében növelni kell a közös gazdaságok szociális, kulturális létesítményeinek a számát, a pihenési és a művelődési lehetőségeket. A terület gazdaságaiban dolgozók közel felét 'a nők jeléntik, ezért is fontos, hogy javítsák a foglalkoztatásu­kat, kereseti lehetőségeiket, helyzetüket. Korszerűbb munkadíjazási rendszerre is szükség van ahhoz. hogy megfelelőbben alkalmaz­kodjanak az üzemi követel­ményekhez és feloldják az ebből adódó feszültségeket. A beszámolót követően Makrai László, a TESZÖV titkára szóbeli kiegészítést fűzött a szövetség alapsza­bályának módosításához, majd vita következett, amely­nek során számos értékes észrevétel hangzott el. A vi­tában felszólaló dr. P. Szabó Gyula elmondta, hogy a szö­vetség segítségével eddig végzett munka jól szolgálta a termelést, a közös és a tagság érdekeit. A terület gondjait elemezve a felszó­laló rámutatott: a jövőben a homoki talajokon is lehet intenzíven, jól, jövedelme­zően gazdálkodni, ha figye­lembe veszik és megfelelően alkalmazzák a tudomány legújabb eredményeit. Ugyan­akkor gyümölcsözniük kell a felhalmozott nagyüzemi ve­zetési tapasztalatoknak is. Dr. Simka István a szö­vetségi munka tartalmát ele­mezve hangsúlyozta, hogy a küldöttközgyűlésnek és az el­nökségnek nagy lehetőségei vannak, a jogokkal megfele­lően kell élniük. Támogatta a kölcsönös támogatási alap létrehozására irányuló javas­latokat, majd a termeltetői vállalatok és a szövetkeze­tek közötti súrlódások meg­oldására utalt. Figyelmezte­tett a közös vállalatok ala­pításának anyagi és erkölcsi felelősségére: csak ott hoz­zanak létre ilyen vállalato­kat, ahol megvannak a mű­ködés, a gazdaságos terme­lés feltételei. Mester Ferenc foglalta ösz- sze a vitában elhangzottakat, s ezután került sor a szö­vetség tisztségviselőinek és bizottságainak űjjáválaszlá- sára. A Nyírségi TESZÖV elnökévé Major Józsefet, a jármi Alkotmány Tsz elnö­két, titkárává ismét Makrai Lászlót választották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom