Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-13 / 163. szám
VflXd PftQlEfJUtJAUflYiStfllETElCI RXIX ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ARA: 80 FILLER l<fíZ. JÜLIUS 13, CSÜTÖRTÖK Az élő szó ereje (3. oidal) Korunk mezőgazdasága (1. oldal) Uj városnegyedek Mátészalkán (3. oldal) A Ferencváros nyerte a kupadöntőt (7. oldal) LAPPVfg TARTALMÁBÓL« Jól szolgálják a termelést, a tagság gyarapodását Tisztújító küldöttközgyűlés a Nyírségi Isz ék területi Szövetségénél Befejeződött a KGST 26. ülésszaka A magyar delegáció hazaérkezeit Moszkvából Moszkva: Július 12-én Moszkvában befejezte munkáját a KGST XXVI. ülésszaka. A záróülésen, amelyen Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnöke, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt, megvitatták a napirenden szereplő kérdéseket. Ezekről a kérdésekről egyhangúlag határozatokat fogadtak el és elfogadták a KGST XXVI. ülésszakáról kiadott közleményt. Az ülésszak szívélyes, elvtársi légkörben, a kollektivizmus és a barátság szellemében végezte munkáját. Szerdán a Kremlben ülést tartottak a KGST XXVI. ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetői. A tárgyszerű, elvtársi légkörben megtartott ülésen megvitatták az együttműködés több kérdését, továbbá néhány egyéb, a feleket kölcsönösen érdeklő kérdést. Július 12-én Moszkvában megtartotta 59. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ülésszakának munkájában részt vettek a tagországok állandó KGST-képviselői: a tagországok kormányfőhslyattesei, valamint Jugoszlávia állandó KGST- képviselője: a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) egyik tagja. A végrehajtó bizottság ülésszakán Frantisek Hamouz, a csehszlovák kormányelnök helyettese, aki most vette át a végrehajtó bizottság elnökének tisztségét, töltötte be az elnöki tisztet. A végrehajtó bizottság megvitatta, hogyan szervezzék meg a KGST XXVI, ülésszakán hozott határozatok megvalósítását, és megfelelő határozatokat hozott. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével szerdán délután hazaérkezett Moszkvából az a magyar delegáció, amely részt vett a KGST 26. ülésszakán. A magyar kormányfőt — aki a KGST-ülésszakot megelőzően hivatalos, baráti látogatáson járt a Mongol Népköztársaságban — és kíséretét: Vályi Pétert, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Szekér Gyula nehézipari minisztert, Párdi Imrét, az Országos Tervhivatal elnökét. Marjai József külügyminiszter-helyettest, dr. Szita Jánost, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjét és Káplár Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács ein ölthelyettese, Péter János külügyminiszter, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, és Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Ott volt V. J. Pavlov, g Szovjetunió, és P. Sagdarszüren. a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. Fock Jenő nyilatkozata Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a KGST 26. üiésszakán részt vett magyar delegáció vezetője Moszkvában, elutazása előtt fogadta a Moszkvában akkreditált magyar újságírókat és válaszolt kérdéseikre. — Mi volt a KGST 26. ülésszakának feladata? — Egy évvel ezelőtt hagy. tűk jóvá a szocialista gazdasági integráció komplex programját. Most felmértük, hogy az eltelt egy esztendő alatt milyen eredményeket értünk el. hol merültek fel , problémák, ügy is mondhatom, mérleget készítettünk, ; b ahol hiány mutatkozott, ott . igyekeztünk közös határozattal segítséget nyújtani a program eredményes végrehajtásához. A most lezárult ülésszakunknak tehát nem •az volt a feladata. hogy újabb elvi határozatokat hozzon ^ az együttműködés fejlesztésére, hanem az. hogy áttekintse a megtett utat. és további iránymutatást adjon a komplex program megvalósításához. — Hogyan értékeli Fock elvtárs a komplex program végrehajtásának első évét? — Erre a kérdésre röviden ügy válaszolhatok: eredményes volt. az indulás éve a várakozásainknak megfelelt — Az elvégzett munka értékelésekor két körülményt kell szem előtt tartanunk. E'őször is azt, hogy a program hosszú távra, 15—20 évre jelölte ki az integráció fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ebből viszont az következik, hogy az eredmények is csak fokozatosan hosszabb távon bontakozhatnak ki. Másodszor pedig azt. hogy az első évben természetszerűen elsősorban a szervezeti intézkedésekre, az előkészítő munkákra került sor. Ebben a vonatkozásban mondom, hogy az első év eredményes volt. Mindenekelőtt azt tartom eredménynek, hogy egyre inkább kibontakoznak a KGST országok közötti termelési együttműködés körvonalai. Különösen fontosnak tartom a mindannyiunk számára oly égető nyersanyagproblémák megoldására irányuló erőfeszítéseket. Ebben kiemelkedő helyet foglal el az az egyezmény, amelyet tervhivatali elnökeink írtak alá egy, a Szovjetunió területén létesítendő cellulózgyár építésében való együttműködésről. Az egyezmény 1990-ig szól. Előírásai szerint az építésben résztvevő országok különféle gépeket, berendezéseket, anyagokat szállítanak a gyár, valamint a kapcsolódó létesítmények építéséhez, a Szovjetunió pedig ennek fejében cellulózt ad. A Szovjetunió ezenkívül vállalja, hogy az egyezmény lejárta után további 20 éven át folytatja cellulózszállításait az egyezményt aláíró országokba. Hasonló termelési együttműködési egyezmények kidolgozása, optimális nagyságú, gazdaságosan termelő üzemek közös erőfeszítéssel történő létrehozása az integrációs alapokmánynak megfelelően folyamatban van. Meggyőződésem szerint ezekről a következő két-három évben már ugyanolyan részletesen szólhatunk, mint a hatalmas méretű cellulózgyárról. Tárgyaltunk együttműködésünkről a villa- mosenergia-ellátásban, a többi között arról, milyen további intézkedések szükségesek a KGST-országok egyesített energiarendszere hatékonyabb működéséhez. — Biztató eredménynek tartom azt a több mint húsz megállapodást, amelyet jelentős tudományos-műszaki problémák együttes megoldására eddig kötöttünk. E megállapodások értelmében koordinációs központok alakultak, amelyek egy-egy témának az országainkban folyó kutatását hivatottak összehangolni. — Példaként megemlíteném a fémek korrózió elleni védelmére, a mezőgazdaság gépesítésére és villamosítására, valamint az új műanyagok kifejlesztésére szolgáló kutatási témákat. — Még igen sok tennivaló áll előttünk. A termelési együttműködés felvázolt irányainak megvalósítását, a szakosítási és kooperációs javaslatok kidolgozását nagyrészt az elkövetkező években hajtjuk végre. Ugyancsak ez vonatkozik a valutarendszer és a külkereskedelmi árrendszer fejlesztését szolgáló javaslatok kidolgozására is. Az előttünk álló években a komplex program végrehajtása nagy erőfeszítéseket, sok munkát követel valamennyiünktől. — Hogyan foglalná össze Fock elvtárs a soron lévő legfontosabb tennivalókat? — Amint már mondottam, tovább kell dolgoznunk a komplex program végrehajtásán. Ugyanakkor természetesen azt is számításba kell venni, hogy a világ halad, s bizonyos kérdések ma másképpen merülnek fel, mint egy évvel ezelőtt. Ezt is figyelembe véve most három területen látom különösen fontosnak a KGST- országok közötti együttműködés fejlesztését. — Első helyen gazdaságpolitikánk összehangolását, a tervezési együttműködés továbbfejlesztését említem. A közeljövőben megkezdjük az 1980-ig szóló ötödik ötéves terv kidolgozását, és folyik a hosszabb távú, 1985-ig szóló fejlesztési elképzelések kialakítása. Minthogy a Szovjetunió és más KGST-országok távlati terveiket az 1976-tól 1990-ig tartó időszakra fogják kidolgozni. ir>- dokolt, hogy a következő két- három évben mi is eszerint folytassuk hosszabb időszakra szóló elgondolásaink felvázolását és azokat egyeztessük a szocialista országokkal. Távlati népgazdasági programunk tehát abból indul ki, hogy törvényként továbbra is az ötéves terveket rögzítjük és ezzel egyidőben átgondoljuk mindenkori 15 éVes távlati népgazdaságfejlesztési elképzeléseinket. — A magyar népgazdaság fejlesztésében — helyzetünkből adódóan — igén nagy fontosságú az alapvető nyersanyagok távlati biztosítása, növekvő energiaigényünk kielégítése gazdaságos összetételben, továbbá azoknak a fontos termelőberendezéseknek és iparcikkeknek a beszerzése, amelyeket Magyarországon nem gyártunk és gyártásukra nem is kívánunk berendezkedni. Népgazdaságunk tervszerű és dinamikus fejlődése, a termelés hatékonyságának növelése, a műszaki színvonal emelése, országunk nyersanyagellátása elsősorban a szocialista közösségen belül oldható meg. Fontos érdekünk úgy meghatározni termelésünk, illetve exportunk fejlesztésének fő irányait, hogy azok — a belső szükségletek kielégítése mellett — minél inkább megfeleljenek az integrációban részt vevő KGST- országok igényeinek is. Mindezért nagyon fontosnak tartjuk a komplex programban is célul kitűzött gazdaságpolitikai konzultációkat, amelyeket még a tervek készítése előtt folytatunk. A gazdaságpolitikai konzultációkat a komplex program Megvalósítása egyik legfontosabb módszerének tekintjük. — A másik feladatnak azt tartom, hogy előrehaladjunk 'a gyártásszakosításban, ezen belül különösen a részegységek, alkatrészek szakosításában és az ezen alapuló kooperáció kifejlesztésében. Ez gépiparunk és híradás- technikai iparunk továbbfejlesztésének egyik alapkérdése. — Kétségtelen, hogy értünk el eredményeket a gépipari és híradástechnikai késztermékek gyártásszakosításában és kooperációjában. A világban megfigyelhető egyik haladó irány viszont az, hogy a késztermékeknél dinamikusabban növekszik a részegységek és alkatrészek gyártásszakosítása és kooperációja és ennek alapján részarányuk a nemzetközi forgalomban. A tendencia azonban ma még nálunk csak nagyon kevéssé érvényesül. — A magyar gépipar is zömmel maga állítja elő a végtermékek gyártásához szükséges szerkezeti elemeket, részegységeket, holott egy részüket jóval gazdaságosabban lehetne specializált vállalatokban tömegmére(Folytatas a 2. oldalon) Tisztújító küldöttközgyűlést tartott július 12-én Nyírbátorban a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A járási hivatal nagytermében rendezett közgyűlésen a tagszövetkezetek képviseletében megjelent küldötteket és a vendégeket — közöttük dr. Simka Istvánt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökhelyettesét. Cs. Nagy Istvánt. a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét — valamint a terület több párt-, állami és tömegszervezeti vezetőjét és a testvérszövetségek képviselőit Szim János, az ülést levezető elnök köszöntötte. Ezután Mester Ferenc, a területi szövetség elnöke tartotta meg az elnökség beszámolóját a tsz-ek második kongresszusa határozatáról és a szövetség előtt álló feladatokról. A beszámoló a többi között hangsúlyozta, hogy a közel öt éve megalakult nyírségi szövetség a megye homoktalajokon gazdálkodó közös gazdaságait tömöríti, A kedvezőtlen adottságok ellenére is erősödtek, gyarapodtak a gazdaságok. Az 1967. évi 972 milliós közös vagyon az elmúlt évre közel megkétszereződött, a termelési érték 63 százalékkal lett magasabb az öt évvel korábbinál. Évente átlagosan 3—4 százalékkal növekedett a tsz-ek tagságának részesedési alapja. Ezzel sem sikerült a hátrányos helyzetet felszámolni, mert a tájegység és az országos átlag között még ma is jelentős a különbség: az egy dolgozó tagra jutó jövedelem csak mintegy nyolcvan százaléka az országos átlagnak. A szövetség által végzett érdekképviseleti munkát a tagszövetkezetek többsége megfelelőnek tartja, különösen hasznosnak ítélik a közös gazdaságok a szövetség szerepét a tsz-ek és a termeltető vállalatok partneri viszonyának erősítésében. Dicsérőleg szóltak a termelőszövetkezetekben a TESZÖV jogvédelmi munkájáról, a belső ellenőrzést segítő tevékenységről. Igényként hangzott el ugyanakkor, hogy a szövetség a jövőben is segítse a szövetkezetek jogainak érvényesítését a vállalatokkal szemben. Sok szövetkezetben szorgalmazták a termelőszövetkezeti közös támogatási alapok létrehozását. Kérték, hogy a tsz-szö- vetség a jövőben adjon nagyobb segítséget a szövetkezetek belső élete fejlesztéséhez, tegyen több javaslatot a munkadíjazás, a munka- és üzemszervezés, a termelési specializáció tökéletesítéséhez. Az elnökség beszámolója ezután a termésátlagok növelésére teendő intézkedéseket sürgette, s rámutatott, hogy különösen a dohány és a burgonya — e területen a fő növények között vannak — termelési szintje emelésének vannak nagy lehetőségei, elsősorban a gépesítés és a vegyszerezés fokozásával. Sürgette a beszámoló a társulások, egyesülések, s egyéb gazdasági kapcsolatok kiterjesztését is, s olyan elemzés elvégzését, amely a gyenge adottságokkal rendelkező gazdaságok helyzetén kíván gyökeresen változtatná Hasonló feladatai jelentkeznek a (szövetségnek a szakszövetkezetek támogatásában. Nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben a sajátos működési, gazdálkodási, pénzügyi és társadalombiztosítási problémáinak megoldására, az elöregedett szakszövetkezeti tagok, szociális gondjainak enyhítésére, a termelési színvonal növelésére. A szövetség a jövőben is fontos feladatának tartja, hogy a tsz-ekben a közös es a háztáji gazdaság szerves egységet képezzen, a tsz-ek segítsék a tagság iiáztáji földjeinél a termelési kapacitás kihasználását és termelésük. értékesítésük zavartalanságát. A gépesítés és a műszaki fejlesztés a többtermelés egyik fontos alapja a szövetkezetekben, ezért a szövetség segít e program kidolgozásában és végrehajtásában, de törekszik arra is, hogy a szövetkezeti tagsug nagyobb számban képezze, illetve továbbképezze magár, különösen vonatkozik ez a választott és a szakvezetőkre. A fiatalok falun maradása érdekében növelni kell a közös gazdaságok szociális, kulturális létesítményeinek a számát, a pihenési és a művelődési lehetőségeket. A terület gazdaságaiban dolgozók közel felét 'a nők jeléntik, ezért is fontos, hogy javítsák a foglalkoztatásukat, kereseti lehetőségeiket, helyzetüket. Korszerűbb munkadíjazási rendszerre is szükség van ahhoz. hogy megfelelőbben alkalmazkodjanak az üzemi követelményekhez és feloldják az ebből adódó feszültségeket. A beszámolót követően Makrai László, a TESZÖV titkára szóbeli kiegészítést fűzött a szövetség alapszabályának módosításához, majd vita következett, amelynek során számos értékes észrevétel hangzott el. A vitában felszólaló dr. P. Szabó Gyula elmondta, hogy a szövetség segítségével eddig végzett munka jól szolgálta a termelést, a közös és a tagság érdekeit. A terület gondjait elemezve a felszólaló rámutatott: a jövőben a homoki talajokon is lehet intenzíven, jól, jövedelmezően gazdálkodni, ha figyelembe veszik és megfelelően alkalmazzák a tudomány legújabb eredményeit. Ugyanakkor gyümölcsözniük kell a felhalmozott nagyüzemi vezetési tapasztalatoknak is. Dr. Simka István a szövetségi munka tartalmát elemezve hangsúlyozta, hogy a küldöttközgyűlésnek és az elnökségnek nagy lehetőségei vannak, a jogokkal megfelelően kell élniük. Támogatta a kölcsönös támogatási alap létrehozására irányuló javaslatokat, majd a termeltetői vállalatok és a szövetkezetek közötti súrlódások megoldására utalt. Figyelmeztetett a közös vállalatok alapításának anyagi és erkölcsi felelősségére: csak ott hozzanak létre ilyen vállalatokat, ahol megvannak a működés, a gazdaságos termelés feltételei. Mester Ferenc foglalta ösz- sze a vitában elhangzottakat, s ezután került sor a szövetség tisztségviselőinek és bizottságainak űjjáválaszlá- sára. A Nyírségi TESZÖV elnökévé Major Józsefet, a jármi Alkotmány Tsz elnökét, titkárává ismét Makrai Lászlót választották.
