Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

tviáj. tuűus feí; KELET-MAG YÁRORSZ A 9 5: 0*951? Összhang az üzemben ' A HATÉKONYABB GAZ­DÁLKODÁS feltétele az üzem- és munkaszervezés fejleszté­se, korszerűsítése. Igaz, ez elsősorban a gazdasági ve­zetők, a szakemberek felada­ta, ahhoz azonban, hogy eredményesen tevékenyked­jenek, igényelniük kell az egyes üzem- és munkaszer­vezési feladatokhoz a kol­lektívák, a szocialista brigá­dok, a párt- és szakszerve­zetek, a KISZ-szervezetek és az üzemben tevékenykedő nőbizottságok okos javasla­tait, észrevételeit. Ezt az egész üzemre, az emberek élet- és munkakö. rülményeinek a javítására, a termelés korszerűsítésére, a jövedelmezőség fokozásá­ra irányuló átfogó tevékeny­séget kollektív feladattá kell tenni. Itt minden kapkodás, meggondolatlanság kárt okozhat. Szükséges, hogy a vezetők mellett a dolgozók is megértsék, hogy nem kam­pányfeladatról van szó, ha­nem hosszútávú, tervszerű, tudatos cselekvést igénylő munkáról. Ez aktív részvételt igényel minden dolgozó ré­széről. Szabolcs ipari üzemeiben sajátos a helyzet a korszerű­sítést, a munkaszervezés fej­lesztését illetően. Vannak olyan objektív, s emiatt részben akadályozó ténye­zők, amelyeket az üzem- és munkaszervezésnél figye­lembe kell venni. Melyek ezek? Köztudott, hogy Sza- bolcs-Szatmárban hatéko­nyabb iparosításra és iparte­lepítésre csak az utóbbi 10 esztendőben kerül sor dina­mikusabban. Ebből követke­zik, hogy még nem állnak rendelkezésére üzemeink­nek olyan szakkáderek, akik e témával alaposabban, mé­lyebben foglalkoztak volna korábban. Az SZMT-nek több üzemben végzett ilyen irányú elemzése azt is tanú­sítja, hogy még ma is szá­mos területen sok a munka­erő, s ennek hatására az ex- tenzív fejlesztésre való tö­rekvés tapasztalható. Prob­lémát okoz a korszerűsítés­ben az, hogy korábban a szak­munkásképzés sem volt mindén tekintetben eléggé céltudatos. Nem volt tervsze­rű a munkaerő-gazdálko­dás. S ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy megyénk­ben olyan iparágak létesül­tek, amelyeknek Szabolcsban nem voltak tradíciói, akkor világossá válik, hogy milyen gondokkal kell megküzdeni. Nem a gazdasági vezetők felmentésére említettük e problémákat. Csupán azért, mert ezek ismeretében és tu­datában szükséges foglal- kozniok az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésé­vel járó feladatokkal. Az említett sajátos gondok rész­ben nem kényszerítették a gazdasági vezetőket a felsze­relések, berendezések jobb kihasználására az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok hasznosítására, ugyanakkor viszont a szak. káderek hiányában erre nem is voltak képesek. HOL TARTANAK az em­lített feladatok megoldásában üzemeink? Általánosítani nem lehet. Ott, ahol ennek szükségességét és hasznossá­gát korábban ismerték fel, előbb, ahol ez késik, ott ke­resik az utat, módszereket. Az SZMT felmérése szerint az üzemekben a szervezeti és működési szabályzatok, valamint az ügyrendek meg­vannak. Ezeket vizsgálva megállapították azonban, hogy többségük nem felel meg a korszerű követelmények­nek. Néhány vállalattól el­tekintve üzem- és munka- szervezési osztály vagy cso­port nem működik. A válla­latoknak csak egy része ké. szített több évre szóló üzem- és munkaszervezési tervet, programot. Ahol ezt elmu­lasztották, ott a középtávú tervekben lelhető fel csupán ilyen jellegű intézkedés. Jelentősebb fejlődés főleg a nehéz fizikai munkák gé­pesítésének területén tapasz­talható. Bár még nem általá­nos, de tapasztalható, hogy az új technológiai eljárások bevezetése, a hatékonyabb gépesítés könnyebbé és folya­matosabbá tette a dolgozók munkáját. Fejlődött több vállalatunknál a munka, a termelési tevékenység kultu­ráltsága. Javult az üzemi lég- * kör, melyet segített a jobb feltételek biztosítása, a törzs- gárdatagság nagyobb mér. tékű anyagi-erkölcsi elisme­rése. Vállalataink többségé­nél megbeszélik a dolgozókkal az üzem-és munkaszervezési feladatokat. Termelési ta­nácskozásokon, brigádérte­kezleteken kérik a dolgozók véleményét és ismertetik az új munkamódszerek beveze­tésének gyakorlati alkalma, zását és kihatásait. MILYEN HIÁNYOSSÁGO­KAT szükséges pótolni? El­sősorban el kell készíteni a terveket, programokat. Az utóbbi időben keveset, vágj' egyáltalán nem foglalkoznak munkanap-fényképezések­kel, veszteségtanulmányok elemzésével, ahol ilj’en van is, ott nem elég mély, elemző és sok esetben elmaradnak a szükséges intézkedések. Biztosítani kell jobban a gépek, a munkaerő, az anyag- ellátás és a technológia össz­hangját. Törekedni szükséges az anyaggazdálkodás és szál­lítás racionális megoldására. Sok esetben a folyamatos ter­melés feltételei éppen a dol­gozók utazgatásai miatt nin­csenek meg. Ez hozzájárul a munkafegyelem lazulásához is. Még mindig nem tárták fel egyes üzemekben azokat a tartalékokat, amelyeket különösebb beruházások nél­kül lehetne kamatoztatni. Kevés az olyan jellegű újí­tás — s ezt bátorítani kell! —, amely a korszerű üzem. és munkaszervezést szolgál­ná. És még szemléletbeli problémák is mutatkoznak. Sok üzemben kettéválik a vezetés és a szervezés, pedig csak a kettőnek az együttes érvényesítése hathat eredmé­nyesen. És még egy nagyon lényeges dolog: kevés a kor­szerű üzem- és munkaszerve­zesse] kapcsolatos vállalás a szocialista brigádoknál. Ezt- pedig szükségszerű hatéko­nyabban támogatni, hiszen a szocialista brigádok a terme­lésnek, a fejlődésnek az alap­pillérei, amelyekre e tekintet­ben is számíthat a vállalat vezetősége. KORÁNTSEM MINDEN TEENDŐT vázoltunk. Csupán néhány lénj'eges vonására mutattunk rá az üzem- és munkaszervezésnek, sajátos szabolcsi viszonyainkat ele­mezve. Erre van szükség az üzemekben is, F. K. Ragaszkodnak munkahelyükhöz Nyári séta a Szabolcs Cipőgyárban A júliusi foiTÓság minde­nütt izzasztja az embereket. A nyíregyházi Szabolcs Cipő­gyár nagy műhelycsarnoká­ban a szalagok körül verej­tékeznek a férfiak, asszo­nyok, lányok. Pedig: — Van légkondicionáló berendezés is — mondja Alkéri Imre főművezető — de most semmit sem ér. A nagy meleg a termelésre is kihat. Foghíjas a szalag, sok a beteg, pedig exportra ter­melünk. Export a szalagról A termelés? Ez Cseppentő Józsefnek, a gyár igazgatójá­nak a szavait juttatja eszünk­be. — Féléves tervünket siker­rel teljesítettük. 240 ezer pár cipőt gj'ártottunk, tíz száza­lékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. De ami az eredményekben a legszebb mutató: 1971-ben az összes termelésből 12 száza­lék volt az export, most 37 százalék. Főleg a szocialista országokba, a Szovjetunióba szállítottunk. Azt szeretnénk, •ha a másödik fél év is az el­sőhöz hasonlóan sikerülne. A szalag exportra termel. A kaptafára húzó gépen bar­na fűzött felsőrészt feszít az egj'ik munkás. A művezető szerint termelékeny „masi­na”, nagymértékben hozzájá­rul a szovjet megrendelés teljesítéséhez. — Sok minden változott itt az utóbbi egj’-két évben. Gépesítettünk a szabászat­ban, üzembe állítottuk a szalagot. A gépi munka meg­sokszorozza a termelést. Nemrég még kézi munkával egy dolgozó egy műszakban 70 pár felsőrészt tudott kap­tafára húzni, a gép teljesit- ménj'e 700 pár. , De vajon milyen a minő­ség? A gyár meósa ott jár-kel a műhelyben, „menet közben” ellenőrzi a termékeket. Sze­rinte : — Jó a minőség. Az utób­bi időben sokat javult a munka és továbbra is javul, mert egyre inkább beleta­nulnak a szalag dolgozói, hogy miként kell gyorsan, jó minőségben végezni a mun­kát. Virág és felsőrész A minőség őrének szavait mások is bizonyítják. öt asszony ül egy munkaasztal mellett egy csoportban. Vári Já- nosné szocialista brigádvezető körül szorgalmasan készítik elő a cipőfelsőrészeket az al­jazáshoz. (Egyébként renge­teg virág van a munkaasz­tal mellett, mert az egyik brigádtagot Annának hívják és őt köszöntötték.) Nos, a brigádvezető a minőséget sa­ját eredményükkel bizonyít­ja. — Az elmúlt hónapban 125 százalékos volt a teljesítmé- nj ünk, 99 százalékos minő­séget értünk el. Száz száza­lékot nagyon nehéz elérni, a 99 százalék is sok, de min­dent megteszünk, hogy a mi­nőség javuljon, mert attól is függ, mennyit keresünk. A 90 százalékon felül értékelik a minőséget, akkor minden százalékkal növekszik a ke­resetünk. Kereset. A brigádvezető az elmúlt hónapban 1800 forin­tot vitt haza. Betanított mun­kás, kilenc éve dolgozik a gyárban. A keresettel álta­lában elégedettek az embe­rek, különösen azok lesznek pár nap múlva, mert augusz­tus elsejével órabéremelést kapnak. (Az órabéremelés­ről a brigádvezető úgy tájé­koztatott, hogy kellemes meglepetés lesz a dolgozók­nak, mert még nem tudnak róla.) A keresettel kapcso­latban a gyár igazgatójának is volt véleménye. — Az első fél évben az át­lagkereset 10 875 forint volt. Jóval több, mint az elmúlt év első hat hónapjában. Rész­ben ezért is van ez, mert az utóbbi időben stabil a lét­szám, féléves szinten 10—15 fő lépett ki, ők is azért, mert a papírgyár megépülé­sével lakóhelyükhöz köze­lebb találtak munkát. A szalag mellett nehéz be­szélgetni. Az asszonyok ki­számított munkaiapokkal. összpontosított figj'elemmél dolgoznak, így gyűl, csakis így gyűlhet a forint a borí­tékokban. Egyszavas kérdés, feleletekre azonban mód adó­dik, a munkát nem akasztja. Kismamák egy műszakban — Szeret itt dolgozni? — Igen. — Elégedett a munká­jával? — Igen. — Megfelelő a keresete? — Igen. A gyárban sok az asszony} főleg a fiatalasszony. Most is kilencvenen vannak szü­lési szabadságon. A munka­hely szeretete természetesen nemcsak a keresettől, a jó üzemi légkörtől függ, attól hogyan gondoskodnak a dol­gozókról. A sok „igen” vá­laszra magyarázatot ad, amit a művezető mutatott: — Két műszakban dolgo­zunk, de ez a rész, itt — kö­zépüzemnek mondják — egy műszakos. Itt az asszonyok fél 8-tól 4-ig dolgoznak, egy műszakba járnak, mert sok- gyermekesek, kismamák és számukra fontos, hogy olyan munkaidő-beosztásuk legj'en, ami mellett törődni tudnak családjukkal, bölcsődébe^ óvodába vihetik gyereküket Az 1013-as kormányrend delet végrehajtásáért —, amely a nők és fiatalok fo­kozottabb védelmére vonatko­zik — sokat tettek és tesz­nek másutt is, de ennjöre jó és konkrét intézkedéssel ke­vés helyen lehet találkozni. Érthető hát a dolgozók ra-. gaszkodása. Most pedig fejeződjön be a cipőgyári körséta leírása az­zal az információval, ami a megyei fogyasztókat közelről érinti. Ismét a gyár igazga- . tójáé a szó; Mintaboltok Szabolcsban — Nyíregyházán korábbaii két mintaboltot létesítettünk, aztán Fehérgyarmaton ÍZ» egyet, nemrégen pedig Vá- sárosnaményban. Kisvárdán hamarosan megnyitjuk üzle­tünket. A bolt szóig áltató jel­legű, mert nemcsak saját gyártmányt! cipőnket adjuk el bennük, hanem apróbb ja­vulásokat is azonnal elves­zünk. Mindegy, hogj’ milyen gyártmányú a cipő, megjavít-: juk. A boltokról csak annyit, szintén hozzájárulnak a gyár termelési eredményeinek jó alakulásához. Mert nemcsak eladnak, de információt is gyűjtenek az igényről, a mi­nőségről. Az információ a gyárba kerül, így rövid idő alatt értesülnek arról, mit kíván a vásárló, „hol szorít a cipő”. Seres Ernő Jánd Kicsi falu a Tisza-töltés tövében, a beregi oldalon. Két éve Vásárosnamény kö­zös igazgatásához tartozik. □ Nem az a fontos, milyen fajta a búza — hallik a ve­gyesbolt előtt néhány idő­sebb férfi beszéde. A termés a lényeg. Háromszáznyolc­van holdból negyven hold közösbe került Kiszombori. A többi szovjet Miranovsz- kaja, Bezosztaja. Előbbi holdja tizennégy mázsa át­lagot se adja. Utóbbiak felül húsz mázsán. 2. Az inas, napbarnított férfi köszön és kezet nyújt. — Jó az a hely, elnök elv­társ. amit kijelöltél. Kemény, erősen agyagos föld. Első­rendű töltéserősítéshez. — Gondoltam, ha már ar­ra kell. De van egy másik kiszemelt hely is. Amelyiket \ álasztjátok. — Megfelelő. Néztem. On­nan jövője — Legyen is jó. Beigazoló­dott a falu korábbi aggodal­ma. Veszedelmesen álszivár­gott árvízkor. Kijavítása megnyugtatja a falut. A föl­dön ez ne múljon. Biztosan rendben intéződik a kártérí­tés. .— Természetesen. Mielőtt a munka kezdődne, elnök elvtárs, az igazgatóságtól még felkeresnek. (A párbeszéd az Előre Tsz elnöke, Csohány Gábor és Baráth Sándor szakaszgátőr közt történt.) 0 Öntöznek a tsz-ben, forgo szórófejekkel és csatornás árasztással egyaránt. A kö­zeli Tiszán két nagy teljesít­ményű ví^kiemelő gép mű­ködik. Uszóművekre szerel­ték. A perzselő kánikulában meleg, száraz a föld, gyor­san „issza” a vizet. Üdén zöldell húsz hold kertészet, s háromszázötven hold legelő azon a részen, ahová eljut az éltető víz. Várják, hogy lekerüljön a közös lucerna-, lóheretáblá­ról a második kaszálás hoza­ma. Akkor azokra a helyekre is eljuttatják az öntözést. Meg hatvan hold silókukori­cára. Minden hónapban száz százalékban kifizetik a tsz-ben a teljesített munka díját. Sőt év végén tíz— negyven százalék közti kiegé­szítő részesedés is „divatba jött”. Ez évi eredményekből meg akarják duplázni. Te­hát komoly célja van az ön­tözésnek. S Szőke fiatalember keresi a tsz elnökét. (Mint később kederül, a baktalórántházi mezőgazdasági gépész szak­iskola oktatója: Fülöp József.) — Elnök elvtárs hol­nap reggel kilenc órá­ra itt lesz az intézettől egy nagyon jó kombájn. És jön egy erőgép, két pótkocsi­val. A szállítást is segítjük. S talán egy nap múlva pedig érkezik két bálázó. — Akkor... a gulácsi szom­szédoktól csak egy kombanjt kérünk segítségül. Mondják, kettőt is tudnak adni. De így elég lesz egy. A héten, ha az idő is kedvez, pakba vágjuk az aratnivalót. A gé­peket, s a személyzetet vár­juk. Az elhelyezést, étkezést biztosítjuk. 0 Középkorú asszony kereszt­szemest varr a ház előtti ár­nyékos kispadon. — Emlékszem, amikor fosztókba, fonókba, lekvár­főzőbe, no meg • persze bálba a lányt elkísérte az anyja. Vagy rábízta a barátnő any­jára. Most éjszakai műszak­ba mennek fiatal lányok az iparosodó Naményba. Busz- szal, kerékpárral. Neoníé- nyes világításban csaknem a teljes úton. Jó, hogy van pénzkereseti lehetőség. Persze az eljárás lassan kezd maradásra fordulni. A tsz mind több munkalehető­séget ad a nőknek. Az is ha­vonta fizet és elég jól. Kérik felvételüket a tsz-be. 0 A tanácsháza egyik helyi­ségében hetenként három nap délutánján van ügy- félfogadás. Baráth Tibor igazgatási főelőadó két éve jár ki rendszeresen Vásáros- naményból. — Egy-egy alkalommal nyolc—tíz ügy intézésére ke­rül sor. Kicsit nehezen szok- ja meg a lakosság a válto­zással járó új ügyrendet. Például, hogy csak a csütör­tök adófizetési nap. De fi­gyelembe vesszük, hogy nagy a faluban a háztáji állattar­tási kedv. Ez gyakori vásá­rozással jár. A helyben lakó Koncz István volt tanácstit­kárt bíztuk meg a járlatleve- lek bármikori intézésével. És a nagyközségi közös ta­nácsban sem mostoha a falu. Több járda épült, mint az­előtt éveken át. Most végzik a Tisza utca kövesútjanak a felújítását. (asztalos) Egy esztendeje, 1971. június 30-án alakult meg a Sza­bolcsi Tsz-ek Beszerzési és Értékesítési önálló Közös Vállalkozása (SZATÉV). 56 tsz, két szakszövetkezet, egy- egy TÖVÁLL, KÖVÁLL (kútfúró vállalkozás) és víz­gazdálkodási társulás volt az alapító tag. A vállalkozást — az országban , más példák nyomán — abból a célból ha­tározták el, hogy a többcsa­tornás értékesítési és beszer­zési lehetőségeket, ejpnyeit szervezetten használják ki a termelő gazdadaságok és tár­sulások. Másrészt: csökkent­sék a monopolhelyzetű vál­lalatok egyoldalú hatását. A vállalkozás egy év alatt megerősödött és sikeresen bő­vítette tevékenységét. Az ala­kulás óta további negyven tsz jelentette be csatlakozá­sát. Az év első 6 hónapjában 187 ezer mázsa műtrágyát és növényvédő szert biztosított a taggazdaságoknak a vállalko­zás, 2 százalékos kedvezőbb árral. Építőipari anyagból 31 590 mázsa cementet, jelen­tős mennyiségű falazó- és egyéb építőanyagot közvetí­tett. Mezőgazdasági termé­nyek és termékek kedvező el­helyezése után a tsz-ek kö­zel 400 ezer forint pluszbe­vételhez jutottak. Termények értékesítése cél­jából a szabolcs-szatmári tsz-ek — a vállalkozás köz­vetítésével — olyan neves vállalatokkal kerültek közeli kapcsolatba, mint a HUN- GAROFRUCT, konzervgyá­rak. Likőripari Vállalat és a Budapesti ZÖLDÉRT Válla­lat. Velük 1972-re komoly megállapodások is történtek, így került a megyéből több vagon zöldbabexport az NSZK-ba. Előkészületek van­nak paradicsomexportra is. S lehetőség van minden mennyiségű ipari pa­radicsom elhelyezésére. Több tsz-szel megállapodás történt kompótalma és tisztított al­ma szállítására. A SZATÉV elhelyezésével idén már több mint 10 vagon burgonya került értékesítésre a megyéből. Szervezésében félezer vagon őszi burgonya szállíttatására van lehetőség. A tsz-ek szállítási igényeiket már be is jelentették. Szer­vezik Demecserbe az ipari burgonya szál­lítását. Előzetes felmérésük szerint mintegy 300 vagon ipari burgonya elhelyezésére van lehetőségük. A vállalkozás a mos­tani aratás segítésére szerve­zett négy bizományi alkat - részlerakatot (Mátészalkán, Nagykállóban, Nyírmadán és Nagyhalászban). Tsz-ektől bérelt helyiségekben másfél millió forint értékű gépalkat­részt helyeztek el. A legki­sebb napi átlagforgalmuk is 30 ezer forint. (Nem kelltsz- megbízottaknak száz kilomé­tereket utazni. Rövid úton és legtöbbször még aznap be­szerezhetik a szükséges al- katrésztj Jándiképek Vállalkozás a tsz-ekért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom