Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
ÍT. oldal KELET MAGYARORSZÄS 1972. június 1Ö. A SzaboIes-SzatináF megyei MÉM a lakosság szolgálatában Ha csak néhány kiragadott adattal vázoljuk a Szabolcs- Szatmár megyei MÉK munkáját, tevékenységét, akkor is látható, milyen jelentős feladata van megyénk életében, mezőgazdaságunk termékeinek értékességében és a közélelmezésben. Ez a sokfajta üzemmel rendelkező, kétezer-ötszáz embert foglalkoztató nagyüzem négyezer vagon burgonyát és kilencezer vagon almát „forgatott meg” eladótól a vevőig. Felvásárlói, szállítói apparátusa, telepei, feldolgozó üzemei, két nagy almatárolója r— a nyíregyházi és a mátészalkai óriások — mind azt a célt szolgálják, hogy a megyében megtermelt élelmiszer-gazdasági áruk minél jobban értékesíthetők legyenek. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Közös Vállalat a legnagyobb ilyen apparátus hazánkban. A tizennyolc megyei MÉK közül azért kimagasló a teljesítménye, mert egymaga annyi árut forgalmaz, mint másik négy megye hasonló szervezete. Egy évvel ezelőtt, 1971. április 27-én korszerűbb szervezetté alakult át a MÉK. Uj formájában négyezer vagon áruval és 216 millió forinttal magasabb forgalmat bonyolított le, mint az előző formában működés utolsó évében, 1970-ben. Jó munkájával ismét kiérdemelte a „Kiváló MÉK” címet/ HAVONTA FÉLMILLIÓS FÓRGÁLMAT BONYOLÍT LE NYÍREGYHÁZÁN AZ ÉSZAKI ALKÖZPONTBAN LÉVŐ ZÖLDSÉGBOLT. Ut a kitüntetési" p Az 1971-es év munkájáért kapott elismerő cím nem először jutott a szabolcsi vállalatnak. Az 1966-os esztendő óta minden évben kiérdemelt jó munkájával egy kitüntetést, de volt olyan év is, amikor többet. 1966 és 67-ben: Kiváló vállalat. Az 1968-as évben a Kiváló vállalat cím mellett megkapta a KPVDSZ és a SZÖVOSZ elnökségének vörös vándorzászlóját is. A következő két esztendőben ugyanez a két országos szerv dicsérő oklevéllel tüntette ki. Ezek után ismét helytállni a megyei hasonló közös vállalatok közötti munkaversenyben, nem volt kis teljesítmény, főleg nem egy árvizes év után, amikor úgy a termelésben, mint az ellátásban felfokozott problémákkal kellett szembenézni és azokat meg is kellett oldani. Nagy erőt jelentett a korszerűbb szervezeti forma gyors felépítése, a tagszövetkezetek nagyobb anyagi érdekeltségének erőteljes kibontakoztatása. Igaz ugyan, hogy az átalakulás a megyei MÉK-ek közül utolsónak történt meg, de énnek oka éppen az volt, hogy a vezetők és tagszövetkezetek előbb rendezni akarták az új almatároló felépítésével kap csolatos anyagi és hitel ügyeket, hogy így szilárt alapokra építhessenek. Amikor ez megtörtént, az előbbi 185 helyett 211 tagszövetkezet tömörítette erőit a közös vállalatban, kialakítva azt az eddiginél jobban megszervezett „nagyobb közöst". melyen belül érdekeiket jobban meg tudják védeni, mint külön-külön. Hogy érdemes volt, már az első egy év elteltével is bebizonyították a tények. Az elmúlt évi összes felvásárlás árualapját szinte teljes mértékben — 97 százaléknál magasabb arányban — a tagszövetkezetek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és általános fogyasztási szövetkezetek biztosították. Nem árt megemlíteni azt sem, hogy a tagszövetkezetek az egyéves gazdálkodás nyereségéből 5,2 millió forint visszatérítést kaptak, amely z előző évi hasonló vissza- kítésnek több, mint két és élszerese. Cél: a lakosság szolgálata Jellemző a feladat nagyságára, hogy közel félszáz boltban, árusítóhelyeken és távolabbi piacokon egy év alatt került értékesítésre 515 vagon korai nyári és 2612 vagon őszi burgonya. Ha ezekből a vagonokból egyetlen tehervonatot akarnánk összeállítani, Nyíregyháza és Mátészalka, vagy Nyíregyháza és Debrecen között férnének el az egymáshoz kapcsolt vagonok. A zöldségfélékből is igen sok került az egyéni fogyasztókhoz. Vöröshagymából 118, fejes káposztából 359, uborkából 54, paprikából 97, paradicsomból 61, sárgarépából 84, zöldséggyökérből 42, görögdinnyéből 82 és efsyéb zöldségfélékből 183 súlyvagonnyi, vagyis ennyiszer száz mázsa. összesen 1080 súlyvagon zöldség. A gyümölcsök közül almából 908, szilvából 50, őszibarackból 9, körtéből 26, málnából 10, szamócából 7, meggyből 20, a többi gyümölcsfélékből 48 súlyvagon- nyit értékesített közvetlenül a lakosság számára a szabolcsi MÉK apparátus. (így a gyümölcsértékesítés közvetlen része is fölötte van együttesen az ezer súlyvagonnyi mennyiségnek.) A forgalom egyötödével nőtt egy év alatt, de ez önmagában még nem mond el mindent. Az 1971. évi lakossági , értékesítés 20,5 százalékos növekedése az előző évhez viszonyítva egyben választékbővítést is takar. Más megyéből, ahol erőteljesebb a hajtatás és ahol korábban érnek a primőrök, állandóan hozott be a szabolcsi MÉK árut a megye piacaira. így például csak zöldségből 58 vagonnal nagyobb volt a társmegyékből a behozatal, mint egy évvel korábban. Űj raUáralí a jobb ellátásra Javította a forgalmat a is, a zöldségelárusító helyeken, hogy az ellátatlan területeken új üzletek nyíltak és a meglévők korszerűsítésére is sokat költöttek. A zöldség és gyümölcs nem olyan kényes áru, mint a tej és a kenyér, de azért minden háziasszony szívesebben vásárol egy tiszta, világos, ízléses boltban, mint egy elavultban. Ezt a nagyméretű kiskereskedelmi forgalmat természetesen nem lehet gördülékenyen lebonyolítani, nagyobb ellátó raktárak nélkül. A nyíregyházi mellett két ilyen új értékesítő raktár működik: Anarcson és Mátészalkán. Mindkettő tevékenységét bővítették, felszerelését fejlesztették, a tagszövetkezetekkel együttműködve. Az ellátáshoz tartozik még, hogy a megyei tanács megbízása alapján 550 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt raktározott el a MÉK, ezzel biztosítva a zavartalan — és olcsó — téli és tavaszi ellátás legfontosabb feltételeit. A zöldségfélék iránt egyre nő a kereslet. Ezért a zöldségtermesztés, különösen a korai, friss zöldségtermesztés bázisát kellett növelni. Az országos probléma helyi megoldásához a MEK úgy járult hozzá Szabolcs-ázat- márban, hogy három termelőszövetkezettel öt évre zöldségtermesztési szerződést kötött. Ezeknél a gazdaságoknál természetesen szükséges volt a hajtatásos zöldségtermelés nagyarányú fejlesztése is, amihez nem volt még kellő anyagi erejük. Ezért — az ötéves elkötelezettség viszonzásául — ennek a három termelőszövetkezetnek a szabolcsi MÉK díjtalanul hétszázezer forint értékű termelőheren- dezést adott, hogy nyugodtan fejleszthessék ezt az ágazatot, melytől a partnerek fél évtizeden át jogosan várnak jelentős gazdasági sikereket. Miből van a nyereség A MÉK nem a piaci vevőn kíván keresni, nyeresége nem a kiskereskedelmi forgalomból származik. A? utóbbi években körülbelül azonos szinten maradt a burgonya és a gyümölcs ára A zöldségfélék tavalyi drágulásán — amely országos probléma volt — a szabolcsi MÉK sem tudott változtatni. , Mindjárt jegyezzük meg, hogy az igazgató tanács állásfoglalása szerint a lakosság ellátását a MÉK elsőrendű feladatnak tartja. Az egész kiskereskedelmi forgalom kialakításánál a fogyasztói és termelői érdekek együttes érvényesítésére törekszik az igazgatóság is. A kiskereskedelmi ágazat nyereségszintje a legalacsonyabb a közös vállalat valamennyi ágazata közül: mindössze 0,9 százalék. Vagyis még egy százaléknál is kevesebb. Joggal feltehető a kérdés, miből származik tehát a nyereség ? — Mindenekelőtt exportból. (Ehhez is hozzá kell fűzni, hogy ilyen irányú tevékenységének közel háromnegyedét a MÉK úgynevezett jutalékos rendszerben bonyolította tagszövetkezeteivel, vagyis előre meghatározott arányban osztozott velük az elért nyereségen. A nyereség másik forrása az ipari tevékenység: Savanyítás, párlatkészítés, üdítőital- gyártás, bérmunkák. Kevesen tudják, hogy például a Nyíregyházi Almatároló palackozóüzeme évi tizenxét- millió üveg szénsavas üdítő italt tud kibocsátani. Rekord felvásárlás, kedvező export Szabolcs-Szatmár megyében sokkal több burgonya, zöldség és gyümölcs terem, mint amennyire a megye lakosságának az élelmezéshez szüksége van. Az említett kiskereskedelmi forgalom csak egyik feladata a közös vállalatnak. Semmivel sem könnyebb felvásárolni azt a 4292 vagon burgonyát, azt az 1744 vagon zöldséget és a 8565 vagon gyümölcsöt, melynek legnagyobb ' részére szerződést kötött a mezőgazdasági nagyüzemekkel — és rajtuk keresztül a háztáji gazdaságokkal is. (Ha nagy a termés, szerződésen felül is vásárolni kell, például 1971- ben 600 vagon burgonyái.) Ennek a 14 601 súly vagon árunak a felvásárlása a szabolcsi MÉK legnagyobb feladata volt, ami az előző, az 1970-es évinél 42 százalékkal magasabb. A tagok és a „nagy közös” jó viszonyára utal, hogy ehhez mindössze négyszáz va(Folytatás a 7. oldulosj A MÉK VÁLLALAT LEGNAGYOBB HÜTÖHÄZA A MÁTÉSZALKAI ALMATÁROLŐ NAGYÜZEM A NYÍREGYHÁZI ÁLMÁTÁROLÖBAN.
