Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1972. június VS. (CELET-MAGYARORSZAÖ 8. oldal A brigádnapló becsülete CSALÖDÄS ÉRTE a nyírte­leki gépjavító egyik brigád­jának vezetőjét, amikor tud­tára hozták: a Béke brigád nem kaphatja meg a szoci­alista címet. Mint kiderült, egy hiányosságról volt szó, amelyet annak idején nem rögzítettek a brigádnaplóban. Elfeledkeztek róla, s végül négy nap igazolatlan mulasz­tás lett belőle. A különben ki­tűnően dolgozó brigád tehát ezúttal kimaradt a legjobbak­nak járó jutalmakból. A Nyíregyházi Gumigyár egyik szocialista brigádjának kitűnően vezetett naplójából — többek között — kitűnt a sűrűn jelentkező alapanyag- hiány. Emiatt gondok jelent­keztek a termelésben, az át­állás zavarta a folyamatos munkát. A brigádnapló is hozzájárult, hogy a gazdasá­gi vezetők alaposabban fog­lalkoztak az üggyel. A brigádnaplóba szinte na­ponként jegyeznek, vagy tesz­nek be valamit. Levélmáso­latok, újságkivágások, fény­képek, képeslapok üdülésen lévő brigádtagoktól, ismerő­söktől, barátoktól, munkatár­saktól. Az egyik naplóban a követ­kező sorokat olvastuk: „Míg éltél szerettünk, nem fele­dünk.” Az egyik, tragikus kö­rülmények között meghalt asszonyról vap szó, aki vala­mikor a brigádban is dolgo­zott. A brigád most az el­hunyt legkisebb gyermeké­nek visel gondját. Feljegy­zik a ngüóban mit vállaltak, mikor, nilyen céllal keresték fel a csiládot. A NiPLÖ ARRA VALÖ, hogy hitelesen megőrizze mindai, ami történt, ami kapcsoatos a kollektíva, a csopor életével; ünnepnapja­ival, Ütköznapjaival. Ha va­laki égiglapozza egy szo­ciális! brigád jól vezetett naplcát, előtte szinte életre kelni a régmúlt történetek, felelvenednek a már-már fe- ledéoe menő események. A brifidnapló hű krónikása a ko^ktíva életének; figyel­meiét, további jó munkára sekent. Láttam egy Lenin nevét vi- elő brigád naplóját a napok- oan. A borító utáni első la­pon nagy gonddal elhelyezett reprodukció, a névadó port­réja. Utána az alakuló ülés jegyzőkönyve, a brigád név­sora, a vállalás: „Mi, a tmk- csoport dolgozói, akik a Lenin brigád elnevezést viseljük, legfontosabb teendőnknek tart­juk...” És így tovább. A kö­vetkező oldalakon már a va­lóra váltott tettek. Anyagta­karékosság, házépítés a bri­gádtagoknak társadalmi mun­kában. Pontosan; mit, mikor, kinek, hány órát? És azt is, hogyan osztották szét, kinek, kinek érdeme szerint — az egy ösz- szegben kapott igazgatói ju­talmat. EZEK A Jö PÉLDÁK. De sajnos, nem mindenütt fordí­tanak még kellő gondot a bri­gádnapló vezetésére. Rábízzák arra, aki éppen elvállalja. Másutt a munkások értelmi­séginek, pedagógusnak adják ki „albérletbe”, aki csak az elmondások alapján ismeri a brigád munkáját, életét. Hal­lottam már elveszett brigád­naplóról, hónapokig az iroda szekrényének tetején poroso­dókról. Láttam drága, műbőr kötésűt, amelyben csak a név­Termékbemutatóval egy­bekötött ankétot tartott az Építőipari Tudományos Egye­sület nyíregyházi csoportja és a Chemical Építő-vegyi- anyagokat Gyártó Vállalat „Vegyipar az építőiparért” címmel Nyíregyházán. A töb­bi' között a speciális készít­mények felhasználásáról, az építőipar befejező munkái­ról, valamint a hő- és hang- szigetelő műanyagok felhasz­nálásáról volt szó. Ezt köve­tően a vegyianyagokat gyár­tó vállalat a SZÁÉV szak­embereinek közreműködé­sével gyakorlati bemutatót tartott Nyíregyházán, a vál­lalat Tünde utcai telepén. A modern építőiparban ma már a műanyagok felhaszná­lása szinte nélkülözhetetlen. Megyénkben is egyre több műanyagot használnak az építkezéseknél. A legköze­lebbi példa: a nyíregyházi papírgyár építésénél éppen az ankétot rendező vállalat termékeit használják a kivi­telezők. A homlokzatfelújítá­soknál is. alkalmaznak mű­sor és a termelési tanácsko­záson elhangzottak rövid ki­vonata volt bejegyezve. Ke­zembe került már szerényebb külsejű, de tartalmilag annál gazdagabb, amelyből még a brigádvezetőt ért bírálat meg­említése sem maradt ki. A brigádnapló pontos veze­tését nem írják elő rendsza­bályok. A versenymozgalom eredményessége, továbbfejlő­dése, a kollektíva emberi kapcsolatának fejlesztése szempontjából azonban min­denképpen szükséges a bri­gádnaplók ilyen irányú meg­becsülése is. NEM MINDEGY tehát, hogy ki a brigád írnoka, a brigádnapló vezetője, mert a szép külső nem minden eset­ben jelent belső tartalmat. S nem árt, ha a naplót időnként nemcsak a brigádvezető, a versenyértékeló bizottság, ha­nem a brigádtagok is átla­pozzák. Régiek és újak egy­aránt. Okulni, tanulni, élményeket szerezni... Tóth Árpád anyag termékeket Szabolcs­ban — de keveset Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a termékek gyorsabbá teszik a munkákat, s a homlokzat is tartósabb lesz a „műanyagos módszer” alkalmazása után. A vállalat az ankétot nem véletlenül rendezte Nyíregy­házán. Termékeinek jó hírét kívánja terjeszteni megyénk­ben, ahol részben lakásépítés és ipartelepítés révén sok az építkezés. A szakemberek ez­úttal nemcsak ajánlották, ha­nem ismertették is termékei­ket. A szabolcsi szakembe­rek láthatták a vállalat leg­újabb termékeit is, köztük olyanokat, amelyeket eddig nem ismertek a gyakorlat­ban. Korszerű, új anyagokat, módszereket láthattak itt a szakemberek. Közülük több olcsóvá teszi és meggyorsítja az építkezések befejezését. A bemutatóval egybekötött an- kétnak haszna azonban csak akkor lesz, ha az illetékesek élnek is a kínálkozó lehető­ségekkel. (nábrádi) Gyógyító munka — naponta A gondok ellenére is favul a megye egészségügyi ellátása Beszélgetés dr. Magyar János megyei főorvossal Megyénkben a közegészség- ügy helyzete, a gyógyító és megelőző munka, az egész­ségügyi felvilágosítás hang­súlyozottan napirendre került az egészségügyi törvény meg­jelenése óta. Szabolcs-Szat- már megyében komoly fel­adatok várnak a tanácsi és egészségügyi szervekre, a gyógyító munka valamennyi részvevőjére, hogy az egész­ségügyi törvény tartalmat nyerjen, megvalósuljon. A lakosságot is leginkább foglalkoztató gondokról kér­tünk tájékoztatást dr. Ma­gyar János megyei főorvos­tól. — Miben látja a megyei főorvos az egészségügyi ellá­tásban az utóbbi években ta­pasztalható fejlődést. — A tanácstörvény meg­jelenésével, alkotmányunk módosításával, az egészség- ügyi törvény elfogadásával egészségügyünk egy új, igen jelentős állomásához érkezett el. Megyénk, mint ismeretes, arról volt nevezetes a fel- szabadulás előtt, hogy itt született a legtöbb gyerek, s itt halt meg a legtöbb em­ber. Itt volt a legmagasabb a tbc-s megbetegedés és halá­lozás, s nálunk halt meg az országban a legtöbb cse­csemő ... 16 gondozóhálózat — Negyvenöt előtt egyet­len tbc kórházi ágyunk sem volt. Ma hétszáznál több van. Jól kiépített, kiválóan felszerelt gondozói hálóza­tunk eredményeképpen évek óta nem fordult elő gyer­mek tbc-s halálozás. — Kórházi ágyaink száma 1945-ben 1262 volt Jelenleg 3200-on felül, s általában magas szintű, korszerű gyó­gyító eljárásokat tudunk biz­tosítani a lakosságnak. Já­róbeteg-szakrendelés sem volt a megyében. Ma ezer szakrendelői óra áll naponta a lakosság rendelkezésére. Korábban mindössze 26 vé­dőnő dolgozott a megyében, ma 256. Kiépült megyénkben az Országos Mentőszolgálat hálózata, tíz állomás 41 men­tőkocsival végzi a . betegek szállítását. A mentőszolgálat kocsijai 69 914 beteget szál­lítottak kórházba, összesen 2 millió kilométert futottak. A szüléseknek 98 százaléka intézetben zajlik, de sorol­hatnánk még tovább az ada­tokat, amelyek megyénk egészségügyi fejlődését jel­lemzik. Hogyan alakult a kör­zeti orvosi ellátás? — Az egységes körzeti or­vosi hálózat megteremtésé­vel alapvető változás követ­kezett be a lakosság ellátásá­ban. 1952-ben megyénkben 149 körzeti orvosi állás volt 115 orvossal. A tsz-ek létre­jöttekor 1060-ban 160 kör­zetben 139 orvos folytatott gyógyító munkát. A tömeges biztosítás kiterjesztésével a körzeti orvosok mellé írno­kot és körzeti ápolónőt is beosztottak. 1971-ben a me­gyében 211 körzeti orvosi ál­lásunk volt 191 orvossal. 1960-hoz viszonyítva 1971 végére a körzeti orvosok ab­szolút száma — nem az ál­lásoké — 38 százalékkal nö­vekedett Csak gyógyszerfelírás? Milyen problémák tapasz­talhatók a körzeti orvosi el­látásban ? — Az egészségügyi háló­zat fejlődésében létrejött változások is nagyban előse­gítették a körzeti orvosok munkáját. Mégis azt kell mondanunk, hogy a tárgyi és a személyi feltételek ja­vulásával nem javult kellő mértékben a lakosság kör­zeti orvosi ellátásának szín­vonala. A körzeti orvosi munka sokszínű emberközel­sége bizonyos mértékig meg­kopott, egyszínűvé kezd vál­ni, sok esetben a gyógyszer felírására és a betegek irá­nyítására szorítkozik. — Körzeti orvosaink egy év alatt 2,8 millió embert láttak el, 90 ezret küldtek szakrendelésre, közel 100 ezret látogattak meg ottho­nukban, 13 ezret utaltak kórházba. Ezek a számok igazolják a körzeti orvosi munka nagy jelentőségét megyénk egészségügyi ellá­tásában. A körzeti orvosi munkát azonban nem lehet izoláltan vizsgálni, mert szo­ros egységet képez az egész­ségügy többi ágával. Éppen ezért a körzeti orvosi mun­ka színvonala befolyásolja a járóbeteg-szakrendelést és a fekvőbetegeket ellátó gyógy­intézetek munkáját és for­dítva. . Megyénk egészségügyi in­tézményeinek fejlesztésében a közeli években alapvető fejlődés nem várható. Milyen feladatok hárulnak a gyó­gyító munkát végző orvo­sokra, az intézetekre, hogy megbirkózzanak feladataik­kal? Tartalmasabb körzeti orvosi munka — Mindnyájan tudjuk, hogy megyénk a kórházi ágyellátottságban országos szinten az utolsó előtti he­lyen áll. Tízezer lakosra 34,6 általános ágy jut, az orszá­gos vidéki átlag 45,6. Száz­százalékon felüli a kórházi ágykihasználás az alapszak­máknál, ez a betegellátás ro­vására megy. A kórházi ágyak fejlesztése hosszú időt vesz igénybe, s a szakorvos- képzés is ennek a függvénve. A tanácstörvény megjele­nésével a körzeti orvosi ellá­tás közvetlenül a tanácsok­hoz került. Hogyan válnak gazdáivá az egészségügynek a tanácsok? — Tanácsaink eddig is so­kat tettek az egészségügyi létesítmények, körzet* orvosi rendelők, lakások, egészség­házak építése, fenntartása ügyében. Az utóbbi tíz év­ben csaknem száz orvosi la­kást építettek és vásároltak megyénkben. — Az új helyzetből adó­dóan vannak gondok és prob­lémák is, de megértő türel- mességet kell tanúsítanunk mindkét részről. A körzeti orvosnak minden segítséget meg kell adni a tanácsi szakigazgatási szervek dol­gozóinak, hogy a tanácsok az egészségügyben a reájuk háruló feladatokat maradék­talanul végre tudják hajtani. — Körzeti orvosainknak ma már nem elegendő csak a rendelőben a gyógyító munkát végezni, hiszen a környezeti, társadalmi ténye­zőknek egy-egy betegség lét­rejöttében döntő szerepük van. A körzeti orvosoknak aktívan részt kell venni a falu dolgozóinak nevelésé­ben, a közéleti munkában. E területen még bőven vannak tennivalóink, hogy csak egy tényt említsek, a 191 körzeti orvosunk közül mindössze négy a tanácstag. Fiatal orvosok — Ügy érezzük körzeti or­vosaink szakmai továbbkép­zése mellett növelni szüksé­ges a politikai, ideológiai felkészültségüket. Az utóbbi tíz évben orvosaink mintegy ötven százaléka kicserélő­dött fiatalokkal, akik ebben a társadalmi rendszerben születtek, itt szereztek diplo­mát, jórészt munkás-paraszt, értelmiségi szülők gyerme­kei. Joggal elvárjuk tőlük, hogy a mindennapos orvosi hivatás becsületes és színvo­nalas elvégzése mellett tevé­kenyen vegyenek részt — nagy elfoglaltságukat ismer­ve is — a közéleti munká­ban, váljanak egy kicsit a falu, a lakóhely patriótáivá, akik osztoznak a közös örö­mökben és gondokban. ­— Problémáink ellenére véleményem szerint megyénk lakosságának alapellátása biztosított. Eléri a jó köze­pes szintet. Ezért külön elis­merés és megbecsülés illeti a körzeti orvosokat, a mun­kában tevékenyen részt ve­vő egészségügyi dolgozókat, akik nélkül nem tudtuk vol­na eredményeinket elérni. P. O. 5. Kiáltvány Ceglédről Gyorsan, ugyanakkor meg­fontoltan kellett cselekednie a keresztes hadak > fővezéré­nek. Mindenekelőtt katonai­lag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező pozícióból kí­sérelje meg a politikai célok elérését. Seregét három rész­re osztotta. Az ország fontos területein a fegyveres nép je­lenlétével kívánta biztosítani túlsúlyát, egyszersmind újabb paraszti tömegek csatlakozá­sát remélte a seregek útjába eső vidékekről. Barabás pa­pot kelet felé küldte a síkság és a hegyvidék találkozási vo­nalán. Ezzel mintegy elszi­getelte a nemesekhez húzó felvidéki országrészt a forra­dalomra hajlamosabb, parasz­ti tömegekben bővelkedő Nagyalföldtöl. Mészáros Lő- rincet a Duna—Tisza közére küldte, hogy a lelkes papra bízott sereg vegye birtokába azt a terepet, amelyen át a legrövidebb út vezet Budáról Nándorfehárvárra, s olvassza magába az útvonalon várako­zó nagyszámú önkéntest. Ö maga a két szélső irány kö­zött a tengelyvonalat válasz­totta. A Rákoson a seregzöm egyik felét öccse, Dózsa Ger­gely parancsnoksága alá ren­delte — megtartván magának a fővezérséget. Budát és Pes­tet nem hagyhatta biztosíté­kok nélkül a háta mögött, ezért a Rákoson marasztalt há­romezer fegyverest Száleresi Ambrus pesti polgár vezérle­tével. Az átgondolt stratégiai in­tézkedések után késedelem léikül, még május tizenhato­dikén tábort bontottak és út­ra keltek. Ezzel kezdetét vet­te Dózsa György alföldi had­járata, a tulajdonképpeni 1514-es parasztháború, noha egyelőre csaták nélkül vonul­tak céljuk felé. A fő irányba haladó zöm tizenhetedikén este érkezett Ceglédre. Letá­boroztak a nagy mezőváros északnyugati szélén a ho­mokbuckák között. Ekkor már magukon viselték a csa­patok a fegyelem és a szerve­zettség biztos jegyeit. A fővezérnek pedig hatá­roznia kellett, hogy milyen módon vívja ki fegyveres ha­talma birtokában a jobbágy­ság számára remélt szabad­ságot. * Cegléd a programadás helyszíne lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezéri te­hetséggel megáldott székely vitéz a politika vezető szere­pére is kiválóan alkalmas. Nem akarta eltörölni a ki­rályságot, ám annál szilár- dabbul elhatározta magát a fennálló társadalmi rend em­berségesebb átalakítására. Feladatának tekintette a fő- úrak megfékezését, a törvé­nyek felülvizsgálását, a job­bágyok jogainak új alapokra való helyezését. Születése, neveltetése révén önként kí­nálkozott a székelyek példája. Azt akarta, hogy a székelyek számára garantált jogokhoz hasonló helyzetbe kerüljön az ország egész parasztsága. Miután világossá fogalmazó­dott benne a szándék, ismét népgyűlésbe hívta seregét és így beszélt katonáihoz: — Semmi sem kellemetle­nebb Isten előtt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék n másikon. Mert a szolgaság nem természet szerint, hanem az emberek kapzsiságából ke­letkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyével visszaél s az embereket dur­va szolgaságra veti. — Akár nehéz, akár köny- nyű dolgot tett-e már egy ne­mes is a ti' károsodástok nélkül? Hiszen ha egy nemes építkezik, házasodik, leányát férjhez adja, vendégeskedik, fia születik vagy meghal — ha saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy ká­rotok nélkül. Ünnepjök gyász nektek, s ha gyászolnak, pén­zetekből csapnak tort, s in­kább ti hullathattok köny- nyeket. — Most, mialatt ők remeg­nek, támadjatok ellenségei­tekre, öljétek le, vagy sza- lasszátok meg őket. Tanítsá­tok meg az elpuhultakat, ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevélységük által. Ugyanebben a szellemben íródott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514. május tizennyolcadikán: „Székely György, vitéz, kato­na, a keresztesek istenáldotta népének fejedelme és főka­pitánya, csak Magyarország királyának s nem egyúttal az urak alattvalója, a Magyaror­szágban. .. lévő városoknak, mezővárosoknak és falvak­nak, együtt és egyenként, üd­vözletünket! Tudjátok, hogy á hitegető nemesek elle­nünk. .. ártani vágyó kezek­kel fölkeltek, hogy bennünket üldözzenek, háborgassanak és zavarjanak. Azért is néktek... rendeljük és parancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint jelen levelünket látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővá­rosába. Siessetek, hogy így a szent csapat és áldott gyüle­kezet a nevezett hűtlen és go­nosz nemeseknek erejét és kezét korlátozni/ megfékezni és megzabolázni tudja.” Dózsa tehát óvakodott at­tól, hogy forradalmi hitval­lása mellett a király és az egyház ellen búzdítson. Sőt, kancellárjával, Ambrus déva- ványai pappal levelet írat Ceglédről Bakócz Tamásnak, beszánol haderejéről, felszó­lítja a hercegérseket, hogy késedelem nélkül csatlakoz­zon hozzá mindazon sereggel, amelyet kezdetben megígért, A bíborosnak címzett békülé- keny hangú levelet az kö­vette, hogy Bakócz május hu- szonharmadikán végképp el­tiltotta az egész keresztes hadjáratot, egyházi átokkal fenyegetett meg mindenkit, aki nem teszi le rögtön a fegyvert s nem tér haza azonnal. Időközben mégis egyre erő­södött, szilárdult a paraszti sereg. Szabályosan menetelő alakzatait már kürtösök, do­bosok kísérték Temesköz felé. Pompás szakértelemmel kel­tek át a Tiszán, a Berettyón, a Hármas-Kőrösön. A Békés melletti szikes réteken tábo­roztak, amikor megérkezett Dózsához Bakócz Tamás és az urak együttes levele. Látván Dózsa az elszánt és rideg gyűlöletet, komoran szólt, miután Ambrus pap felolvas­ta neki a fenyegetést. — Nem vagyok én sem gyermek, sem bolond, hogy tréfát űzzenek velem. Foga­dom az Istenre és a szentek­re, hogy összetöröm őket! Következik: Népítélet Apát­falván. Gerencsér Mikii»* Megjegyzés: Vegyipar az építőiparért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom