Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
Vasárnapi melléklet Búza és konkoly Egy bizonyos névtelen telefonáló rendszeresen, este, felhívta az egyik megyei vállalat igazgatóját és a legkülönbözőbb rágalmakkal vádolta. Még ideje sem volt válaszolni, védekezni, amikor az illető letette a kagylót. Már hónapok óta valóságos pszichikai háborút folytat ellene. Próbálja megfélemlíteni, felsőbb kapcsolataira hivatkozik, s azt hangoztatja, hogy ő majd megmutatja, nem marad megtorlás nélkül az igazgató, szerinte jogtalan intézkedése, amiért öt elbocsátotta. Mi húzódik meg a' háttérben? Miután az igazgató már nem tűrte a közvagyon védelmével való visszaéléseket, s élve jogával, felelőssége teljes tudatában úgy intézkedett, hogy egy „klikknek” népi lehet tűrni már a közvélemény- , ben is jól ismert és elítélt hatalmaskodásait, vámszedéseit, önzését, s a közösség kárára történő nagy lábon élését, intézkedett, s példát statuált. így kerültek egyesek leváltásra, elbocsátásra. Valósággal fellélegeztek a vállalatnál. Sokan nem merték még remélni sem, hogy erre a lépésre ilyen bátran szánja el magát az igazgató, hiszen jól tudták, hogy a klikk tagjai mindig a kapcsolataikra hivatkoztak. Rágalmazás lenne feltételezni, hogy ezek közül való az a névtelen, rágalmakat szóró telefonáló, aki az igazgatót molesztálja. Tény viszont, hogy a névtelen telefonálással egy időben vizsgálat folyik az igazgató ellen. Ez is hetek óta tart. Az egyik felsőbb felügyeleti szerv hozzálátott a vizsgálathoz, majd „lepasszolta” a másiknak, végezze az. Olyan névtelen levelek nyomán keresték fel az igazgatót, amelyekben nyomós érvek szólnak amellett, hogy az igazgató elnyomja a bírálatot, basáskodik, visszaél a hatalmával, s olyan, a vállalatot és a népgazdaságot is károsító intézkedéseket foganatosított, amelyekre oda kellett figyelni. A vizsgálat kiderítette, hogy rágalmazásról van szó, mert az igazgató tiszta kezű, egy fillér eltulajdonítása nem tapad kezeihez, s nem hogy herdálta volna, de éppen azzal, hogy e klikk cselekedeteit felfedte, megvédte a közvagyont, a vállalat becsületét. Igen ám, csakhogy míg ez kiderül, embereket hurcolhatnak meg jogtalanul, állíthatnak a közvélemény fókuszába, ítélhetik meg hamisan, rosszindulatúan. Kétségtelen, hogy minden rosszindulattal szemben ki kell állni a tiszta lelkiismeretűeknek. Ez azonban nem elég. Nem csak saját magát kell megvédenie annak, akinek nincs vaj a fején, hanem a közvéleménynek is. És ez csak úgy lehetséges, ha olyan légkört alakítunk ki, amely nem tűri a rágalmazást, az intrikát. Pártunk a következetesen folytatott, kéfrontos politikában vált egységessé, szilárddá és következetessé. Ennek érvényesülnie keil a közélet tisztaságáért folytatott küzdelemben is. abban, hogy’ megvédjük a hibákat jogosan felfedő bírálókat, de ugyanakkor elítéljük és következetes harcot. vívjunk a rágalmazók, az intrikálok ellen. Hazánkban az elmúlt évek során — éppen politikánk helyességének eredményeként — mind jobban kiteljesül a szocialista demokrácia. Vannak azonban, akik ezt félreértelmezik, s ha saját önző egyéni érdekeikről van szó, még fel is használják. Elsősorban a párttagok, a pártszervezetek és pártszervek feladata, hogy e kibontakozó szocialista demokratizmus folyamatát megvédjék a torzulásoktól, vadhajtásoktól. Persze ezek nem általában léteznek, hanem mindig konkrét módon. Sajnos, nem ritka jelenség, hogy a szocialista' demokráciával visszaélnek olyan vezető beosztásban, vagy arról leváltott, felmentett emberek, akik korábbi befolyásuk elvesztése miatt sértődöttek, személyi leszámolásra vállalkozó bajkeverők, akik mindent elkövetnek, hogy becsületes embereket befeketítsenek. Vajon, miért történhet ez meg? Azért, mert ezek a törtetők és intrikusok ki- és felhasználják a jogos bírálatot védő és az elkövetkező időkben is védelmező határozatokat. Említett igazgatónk esetében is'erre hivatkoztak, s a néha névvel, vagy névtelenül küldött bejelentésekre indult a vizsgálat. Vitathatatlan, hogy a szocialista demokrácia elvének gyakorlati érvényesítése törvényszerűen megköveteli a bírálat jogos és következetes védelmét. Csakhogy ennek a jogos bírálatnak a pártszerű védelme, törvényes módja egyben bátorítást ad vagy adhat a rágalmazóknak az int- rikusokna,k is, S a bírálat jogának védelmére való hivatkozással, ennek az ürügyén terjesztenek az emberek becsületébe gázoló feltételezéseket, s megpróbálják befeketíteni környezete és a közvélemény előtt. Mindezek körültekintésre, gondos mérlegelésre intenek, figyelmeztetik az embereket. párt-, állami szerveket, üzemek, vállalatok vezetőit, kollektíváit, a párt tagságát. Nagy felelősséggel szükséges elválasztani a jogos, a hibákat felfedő, a társadalom ügyéért bátran, őszintén és nyíltan felelősséget vállaló bírálót, a „búzát”, a „konkolytól”, azoktól, akik a zavarosban szeretnének halászni, rontani a közszellemet, s ezzel megtorpedózni a szocialista demokrácia elvének az érvényesítését is. Egyszerre kell küzdeni a bírálat elfojtó}, a hatalmukkal visszaélő, kispolgárias gondolkozásúak ellen és a bírálat, jogával visszaélő intrikusok ellen. Látszólag úgy tűnik, mintha a kettő nem egy tőről fakadna. Pedig mindkettőnek azonos az osztálytartalma: mögöttük egyéni, szűk érdekek, önző és karrierista, kispolgári magatartás húzódik meg. Vajon, mi lehet a gyógyszer ’ e betegségek ellen? Hogyan küzdhetünk ellenük? Csak egyetlen módja van: a nyíltság, az őszinteség, ha azonnal feltárjuk a hibákat, azok forrásait és kommunista felelősséggel intézkedünk. Emberekről, magatartási viszonyokról van szó, s ez felelősséget, alaposságot igényel. Ellenkezője nagy károkat okoz, kedvez a rágalmazóknak, a bajkeverőknek éppen úgy, mint a bírálat elfojtóinak, a hatalmukkal visszaélőknek. A szocializmus építésének ügye. az egész nép ügye. Ez a rendszer éppen ezért is hatékony védelmet nyújt minden becsületes embernek, aki a köz érdekéért dolgozik és harcol. S nem érhet senkit sem hátrány, bántódás azért, mert a fejlődés gátjait feltárja, rámutat a társadalmi haladást visszahúzó tényekre. Ez azonban senkit nem jogosíthat fel rágalmazásokra, olyan ártó szándékú, felelötlenseg- ből fakadó sértő és megbélyegző valótlanságok híresztelésére, amely közszellemromboló, embereket becsmérlő. Farkas! Kálmán A felszabadulás után sokat fejlődött nyírbogdányi üzemből egyre több termék kerül forgalomba a hagyományos kőolajtermékeken kívül. Legnagyobb üzeme azonban továbbra is a képen látható desztillál lóüzem, melynek termékét — benzin, gázolaj — az AFOR az ország jelentős hányadába szállítja naponta. Előtérben a hatalmas üzem irányítói: Bőgős Gábor, Daskó Balázs és Tóth Béláné. (Elek Emil felvétele) Pardi Anna: MÁJUS Visz a vonat. Megyek a tavasz után. Füvek, fák, bokrok, illatok után. Mintha növényavatási ünnepségre készülődne a természet, a földhányások karzatán galambok gyülekeznek, büszkén föl- magasodva a fák kibontják zöld selymű lobogóikat, a vetések hallgatag, rendezett sorokba tömörülnek, üdvözlő beszédet sugalmaz a szél, s díszlépésben gyűrűzik a folyó a még oly távoli tengerek felé is. Hiányzott a tavasz, hiányzott idegeinkből, mindennapjainkból, hiányzott a tavasz a gyárak, házak, játszóterek változó de örökérvényű háttereként. Hatalmas, élő organikus szervezetét lassan támasztotta fel március, nevel- gette a kamasz április, s íme, május boldog s boldogító ifjú felnőtté érlelte. Falutól városig terjed, országtól országig a füvek, virágzó fák, I termést fölnevelő szántások, szemet gvönvörködtető parkok, erdők panorámájának nemzetközi szolidaritásában. A virágok érzelmeket rejtegetnek, dérüt és jókedvet évszázadokon át módosuló szirom- és levélformáikkal, ők egyszerűen, öncélúan szépek. A kerti virágok hasznossága az esztétikumé A megújulás harmóniája ban építkezik a táj, reggeltől, kora hajnaltól a déli harangszóig, harangszótól alkonyaiig. Mennyi csicsergés, játékosság, madárfütty, lombmeditáció, s ugyanakkor rejtve a szárakban, gyökerekben mennyi megfeszített, szorgos munka, küzdelem a napfény, eső kedvező körülményeiért, ápoló, gondos munkáskézért. Csak általa valósul meg élet a földön. A határozott céllal történő erőkifejtés a leglényegesebb mozzanat az emberré válás ősidői óta változatlanul. Boldog az az ember, aki szereti a munkát. , Aki megtalálja hivatását és konok elszántsággal, kalapácsot, vésőt vagy bármilyen munkaeszközt markoló kezével monumentálisán a hétköznapok fölé nő. Az im- mel-ámmal végzett munka silányítja az embert, az örömmel végzett munka fölmagasztalja. Az a titkos folyamat, amely a növények száraiban leveleiben végbemegy, végbemegy bennünk is, hogy célratörő lendülettel megszervezzük az egyéni adottságok, számára kedvező körülményeket, a tanulást, a tudás tápsóit bejuttatva a fiatal évek fogékony talajába, s le- nyessük a homályos, rossz Ösztönű vágy vadhajtásait. Milyen pótolhatatlan támasz- téka az embernek a vállalkozások nagyszerűsége, az elvégzem, megelégszem, újrakezdem folyamata... Visz a vonat. Megyek a tavasz után. Füvek, fák, bök-, rok, illatok után. Május van. Minden évben eljön, friss bizsergés, lelkesedés parádézik a szemekben, zászlók szöknek a magasba, ünnepi meghatottságban állnak a. fák és tisztelegnek az ég előtt, mint ahogy az emberek tisztelegnek a munka eszméje előtt.
