Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
1 oldal RELET-MAGYARORSZAS 1972. május IS. Hazaérkezett Norvégiából Apró Antal CASTRÓT KITÜNTETTÉK BULGÁRIÁBAN. A hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Fidel Castrót, a kubai forradalmi kormány elnökét, a Kubai Kommunista Párt első titkárát Georgi Dimitrov-renddel tüntették ki. Képünkön: Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a bolgár államtanács elnöke (balról) Fidel Castróval a kitüntetés átadása után. (Telefoto — BTA — MTI — KS) ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Csütörtökön a Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége. Az ülésen Nyikolaj Podgornij elnökölt. Az elnökség tagjai megvizsgálták a parlament külpolitikai tevékenységének kérdéseit. Meghallgatták a jelentést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének hivatalos törökországi ■ látogatásáról. Iraki olaiultimátum Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsa ultimátumot intézett az országban működő nyugati olajmonopóliumokhoz. Ebben követeli, hogy a monopóliumok a meglevő kőolajvezetékek ma. ximális teljesítőképességé, nek megfelelő mértékig fokozzák a kőolaj-kitermelést. Az iraki kőolajipari és bányaügyi minisztériummal együtt készítsenek hosszú távú kőolaj-kitermelési tér. vet és tegyenek intézkedéseket annak végrehajtására. A dokumentum felszólítja a nyugati monopóliumokat: adjanak pozitív választ azokra a jogos követelésekre, amelyeket az iraki küldöttség terjesztett elő a nemrég folytatott tárgyalásokon. A monopóliumok kéthetes határidőt kaptak az ultimátum áttanulmányozására. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette Podgornij - nak a törökországi látogatás alatt kifejtett tevékenységét. Az elnökség tagjai ezután jóváhagyták azoknak a parlamenti küldöttségeknek a tevékenységét, amelyek a közelmúltban a Zaire Köztársaságba, — a Csád Köztársaságba, Uj-Zélandra, Kanadába és Dániába látogattak. Tito júniusban a Szovjetunióba utazik sios zip Broz Tito, a Jugosz. láv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, az SZKF Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének meghívására június első felében hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. Kereszthy András Hatvani Dániel: Ctóee megfontolt szán el ékkel DOKUMENTUM REGÉNY A szovjet—amerikai kapcsolatok történetéből Jó dolog a Tas függöny ? (2.) A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) gyobb arányban növekedett az egyéb mezőgazdasági termékek forgalma. A szövetkezeti megyei értékesítő központok tevékenysége megfelel a gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai célkitűzéseknek. A jövőben fokozni kell az összhangot a vállalatok feldolgozási, forgalmazási és fejlesztési feladatai között. A kormány a jelentést tudomásul vette. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány Veszprém megyében egy új bauxitbánya létesítésére hozott határozatot. A bányanyitás szervesen illeszkedik a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény célkitűzéseihez, megvalósítását az alumíniumipar központi fejlesztési programja tartalmazza. A beruházást még ebben az évben elkezdik. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a gazdasági szabályozó rendszer 1971. évi működéséről. A módosítások több területen, így a jövedelemszabályozásban és az exporttámogatási rendszerben kedvező eredményre vezettek, néhány kérdésben azonban további intézkedés szükséges. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy vizsgálják meg a belkereskedelem készletgazdálkodását és a lakosság további zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány tudomásul vette a nehézipari miniszter beszámolóját a magyar villa- mosenergia-rendszer nemzetközi kapcsolatairól. Tíz éve eredményesen működik a KGST-tagállamok részvételével létesített egyesített energiarendszer, amely az országok között kialakuló gazdasági integráció lényeges eleme. Az energiarendszerek összekötése valamennyi résztvevő számára jelentős nép- gazdasági előnnyel járt, növelte a nemzeti energiarendszerek biztonságát, lehetővé tette az eroműtartalék-igé- nyek csökkentését az üzemzavarok idején történő kisegítések és a csúcsidőpontok eltolódása révén. A magyar villamosenergia-rendszert az az egyesített energiarendszerrel jelenleg két távvezeték köti össze. Emellett nemzetközi összeköttetést létesítettünk a szomszédos Jugoszlávia és Ausztria energiarendszerével is. A kormány megtárgyalta a villa- mosenergia-együttműködés távlati lehetőségeit és az együttműködés fejlesztésének irányelveiről határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hazaérkezett Norvégiából Apró Antal, az országgyűlés elnöke, aki Bernt Ingvaldsen nek, a norvég storting (par* (Folytatás az 1. oldalról) európai enyhülés ügyének sikere. Ezzel az NSZK politikai erőinek többsége — az NDK példája nyomán, igaz több mint 20 éves késéssel — elismerte a fasiszta német állam bukása eredményeként bekövetkezett területi változásokat. A lengyel—nyugatnémet szerződés a jövőbe mutat. Megteremti államközi kapcsolataink kifejlesztésének alapját. Világosan meghatározza a normalizálás kiinduló bázisát, amikor kimondja, hogy az Odera—Neisse vonal Lengyelország végleges nyugati határa. lament) elnökének meghívására tett hivatalos látogatást az északi országban. Az NSZK Lengyelországgal és Szovjetunióval megkötött szerződése szoros egységet alkot, állapítja meg a lengyel lap — közös ratifikálásuk a mi kívánságunk volt. A „keleti szerződések” elfogadása az NSZK társadalma többségének, elsősorban azon erőinek sikere is, amelyek reálisan értékelve a nemzetközi helyzetet, az NSZK-t be akarják kapcsolni az enyhülési folyamatba. A Dziennik Ludowy kiemelte, hogy a ..keleti szerződések” ratifikálása után most kezdetét veheti a lengyel—nyugatnémet politikai kapcsolatok nonnalizálása. 14. Aranka még majd egy évig ezután abban a tudatban élt, hogy mindez így meg is történt... Csak az eset után derült ki, akkor sem mindjárt, hogy az egészből egy szó sem igaz. A lánv mindenesetre megmutatta a levelet édesanyjának. Veronka asszony, amikor legközelebb találkozott Zolival, ezt mondta neki: — Fiam, ha szereted a lányomat, ígérd meg, hogy ilyesmit nem csinálsz máskor és nem fogsz disszidálni. — A fiú megígérte, de szándékosan kimutatta, hogy ez nehezére esik. 71 januárjában Zoli egy hónapra albérletbe költözött; a hó és a hideg miatt nehézkes volt a bejárás. Egyik osztálytársa, a mélykúti Lipka László osztotta meg veié szobáját, a Liliom utca egyik öreg házában. Ez idő alatt gyakrabban találkozott Arankával. Ugyancsak azon a télen egy alkalommal a város főterén ballagtak. Elhaladtak a foto-. Az Egyesült Államok vezető külpolitikai publicistája, Walter Lippmann 1944-ben megjelent könyvében (címe U. S. külpolitika) a Szovjetunió és az USA közötti viszony háború utáni alakulásának perspektíváival is foglalkozik. Egy egész fejezetben elemzi a két nagyhatalom politikai lehetőségeit a fasizmus leverése után. A fejezet címe: „Hosszú béke vagy harmadik világháború?” Lippmann azt mondja huszonhét évvel ezelőtti művében, hogy az új korszak alakulása nagymértékben függ attól, megma- rad-e az a viszony a két ország között, amely a fasizmus elleni összefogás kényszere miatt jött létre. „Mindkét állam jelenleg a Föld óriási kiterjedésű részeinek súlypontja” — írja a publicista. — „Ok tudják megakadályozni, vagy kirobbantani a harmadik világháborút.” Ajánlat Elliot Rooseveltnek Lippmann helyesen mérte fel az erőviszonyokat, amelyek a hitleri Németország legyőzése után a világon létrejöttek. A kérdés feltevése is jogos volt. Hiszen napjainkban is érezzük, milyen hatással van a nemzetközi enyhülésre a szovjet—amerikai párbeszéd előrehaladása vagy megszakadása. A hidegháború éveiben kapcsolatról, párbeszédről nem beszélhetünk. Inkább csak néhány javaslat hangzott el, amelyek ha meghallgatják őket, ha érdemben foglalkoznak velük, talán pozitív lépések sorozatát indíthatták volna el. A tárgyalási ajánlatok rendre Moszkvából érkeztek — és Washington magatartása miatt feneklet- tek meg. 1947-ben például, amikor már érezhető volt az ellentétek fokozódó kiéleződése, Sztálin Roosevelt fiának, Elliot Rooseveltnek útján határozottan kijelentette, hogy szilárdan hisz a kommunista Szovjetunió és a kapitalista Egyesült Államok együttműködésének lehetőségében, anélkül, hogy az egyik nagyhatalom beavatkoznék a másik belügyeibe. A nyilatkozat azonban csak nyilatkozat maradt, hosszú időn át nem követte folytatás. Az Egyesült Államok egyre inkább az erőpolitika, majd az ezt felváltó „szakadékelmélet” alapján építette ki nemzetközi kapcsolatait. Az amerikai politika — bízva atombombájászaküzlet, majd a nagy gyógyszertár előtt, Zoli, amikor egyszer óvatlanul hátrapillantott, észrevette, hogy négy, hozzá hasonló korú ifjú halad mögöttük, mintegy tízméternyire. A rádiószak- üzlet sarkánál a fiú nagy óvatosan odasúgta a lánynak: — Követnek bennünket. A banda tagjai! — Miféle banda? — kérdezte gyanútlanul a lány. — Majd elmondom... Most figyelj, résen kell lennünk. — A Szivárvány Aruház felé haladtak. Zoli a szeme sarkából hátrapillantott, s látta, hogy az ifjak közül kettő mögöttük jön, de a másik kettő elkanyarodik a Centrum Áruház felé. A fiú agya gyorsan váltott: — Nincs menekvés előlük. Máris közrefogtak bennünket. Megfogta a lány karját. Az megremegett. Szemét a rémület tágította kerekké. Ezt suttogta: — Zoli, én félek! — Ne félj míg én itt vagyok. Majd én beszélek velük. A Centrum felé kanyarodtak. (Akkor még megvolt az áruház másik sarkához áfban, majd az atommonopólium megszűnte után —, a fegyverkezési versenyben szerzett egyéb előnyeiben, azon igyekezett, hogy a világot a háború szakadékénak szélére szorítva, a katasztrófa fenyegetésével csikarjon ki engedményeket. Elvetélt csúcstalálkozó A hidegháborús időszak egy elvetélt csúcstalálkozó, a korszakra igen jellemző történetét hozta, 1952 nyarán a New York Times közölte azokat a válaszokat, amelyeket Sztálin adott James Reston- nak, a lap munkatársának kérdéseire. Reston az iránt érdeklődött, hogyan lehetne a békét tartóssá tenni és Koreában megszüntetni a haoo- rús helyzetet. Sztálin megfontolásra ajánlott egy találkozót Eisenhower elnökkel. Dulles külügyminiszter egy nap múlva már válaszolt is (ha nem is közvetlenül) az indítványra. Amennyiben a Szovjetuniónak javaslatai vannak — mondta —, azokat szabályos diplomáciai úton juttassa el Washingtonnak. Később is megfigyelhető, hogy a Szovjetunió — a fehér házbeli őrségváltások után — (tudván azt, hogy az amerikai politika stílusa nagymértékben függ személyektől is) többször is tárgyalásokat javasolt az új elnöknek. így volt ez Kennedy, majd Johnson esetében is, és ebbe a sorba illeszkedik Nixon elnök mostani moszkvai meghívása is. 1952—1953-ban azonban nem sok realitása volt még egy ilyen magas Szintű konzultációnak. Churchill ellenállt Washington elutasítóan fogadta a gondolatot. Elsősorban nem is az amerikai, hanem az angol fővárosban futott zátonyra. Churchill már az első pillanattól igen rossz szemmel nézte a csúcstalálkozó gondolatát. Úgy vélte, hogy ez annak a szerepnek a lebecsülése volna, amelyet Anglia játszott a háború végén. Saját személyi súlyának csökkenésétől félt. Meglehetősen heves vita támadt emiatt az angol parlamentben, mert a munkáspárti honatyák emlékeztettek arra, hogy a toryk éppen azzal szerezték a legtöbb szavazatot, hogy Churchill — ügyes kortesfogásként — a nagyhatalkötő gyalogátkelőhely is.) A zebrán haladva ezt mondta a lánynak: — öt percre menj be az áruházba, addig beszélek velük. — A lány bement. Ha körülnéz, láthatta volna, hogy az ifjaknak sem hírük, sem hamvuk. De a félelemtől szinte alig látott, öt perc múlva előmerészkedett, s Zoli diadalmasan közölte vele: — Minden rendben. Azt mondták, ha jársz velem továbbra is, békén hagynak. Neked is, nekem is. — A lány hálásan pillantott rá. Titokzatosságot mímelve, lassanként elmondta a lánynak, hogy félig-meddig már őt is beszervezte a huszonhét tagú banda. Azt mondta, hogy van közöttük egy rénd- őrtiszt fia is. És hogy rövidesen ő is kap majd fegyvert. Van egy nagy pincéjük; csupa kő meg beton, már őt is elvitték oda, tanították célba lőni, de az oda- és visszavezető úton mindig bekötik a szemét. Június 8-án, Aranka születésnapjára egy Orbita táskarádiót vásárolt. Ösztöndíjból, maszek villanyszerelések, he* mák államfőinek találkozóját szorgalmazta a kampány során és így szerzett magának híveket. A tárgyalási ajánlattal egyidöben érkezett Angliába a szovjet kormány 90 ezer fontos adománya az angliai árvízkárosultak javára. Emiatt a közvélemény még fokozottabban támogatta volna a közeledés irányába tett lépéseket. Ám 1953-at írtak... Hasonlóképpen csak rövid időre ébresztett reményeket Bulganyin szovjet államfő három évvel később Washingtonnak címzett két üzenete. Az üzenetek a két ország között barátsági szerződés megkötését javasolták, kiegészítve ezt a szocialista országok és az atlanti paktum államai között megkötendő szerződéssel. Az Egyesült Államok 1956. január 27-én — Eisenhower személyében — visz- szautasította a javaslatot. Az amerikai politikusok nagy része — érezve a közvélemény nyomását — hevesen támadta p z elnök elutasító magatartását. Ujjlenyomatpolitika Valamit fejlődtek mégis ebben az időben a szovjet- amerikai kapcsolatok. Gyakran keresték fel amerikaiak a Szovjetuniót, és néha szovjet művészeknek, tudósoknak is sikerült az Egyesült Államokba vízumot kapniuk. 1956-ban 110 szovjet állampolgár (nem számítva a hivatalos személyeket) kereste fel Amerikát, a Szovjetunióba több ezer amerikai látogatott, a Newsweek július 11-én közölte például, hogy csupán két hét alatt ötszáz amerikai kapott szovjet vízumot. Nagyon megnehezítette a küldöttségek cseréjét az, hogy az Egyesült Államokban — annak ellenére, hogy a bevándorlási törvény cikkelyeit módosították, a szocialista országokból érkező utasoktól ujjlenyomatokat vettek. Emiatt például a Mojsze- jev-együttes lemondta 1955-ös látogatását. A Washington Post című lap erről az eljárásról azt irta: „olyan filozófiát testesít meg, amelynek lényege sem oda, sem ide. A lényeg az elzárkózás. Ennek a politikának az az alapgondolata, hogy a vasfüggöny jó dolog.” Következik: Beszélgetések a kandalló mellett. noráriumából rakosgatta ösz- sze a pénzt. A LÁNY APJA ELLENKEZIK Veronka asszony, Bállá Szabó Sándorné az 50-es évek elején a fővárosban dolgozott, a magasépítőknél. Férje öngyilkos lett. s röviddel ezután hazaköltözött szüleihez, Or- goványra. Az ottani szikviz- üzembe járt el dolgozni. Itt ismerkedett meg — ez már az 50-es évek közepén volt — az akkor 55 éves és még agglegény Kiss Béla szőlősgazdával. Élettársi kapcsolatra léptek, átköltöztek Ágasegyházára — az embernek már akkor is itt volt a tanyája, szőlője —, és e kapcsolatból származott Aranka is. Béla bácsi és az asszony között kerek harminc év a kor-különbség. Nem mintha ebből különösebb baj származna... De az öreg ösztönösen érzi, hogy 70 éves korban már maga a féltékenység is az életerő jele. Még akkor is, ha arra semmi oka nincs' Az asz- szony, ha tíz percre elszalad a boltiba, percekig faggatja utána: hol volt. mit csinált annyi ideig. Veronka kijelentette: elmegy dolgozni az izsáki Aranyhomok Téesz kivarrójába. Ez megint kiváltotta az éllettárs nemtetsaé- sét. gSoliítaiiéí$) Walter Scheel nyilatkozata
