Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
KELET-MAGYATIORSZAC! fm mSjuí w: %-=.-------------------_ S. olds! Az élmény erejével ISMEREK EGY FIATAL, állami gazdasági főagronó. must. akinek szinte mar szenvedélyévé vált az újítás: szabad idejének, estéinek je_ lentős részét áldozza erre. Egyik alkalommal megmutatta azt a masinát, ami a takarmányszállitás .fáradságos munkájától kíméli meg a dolgozókat. Ö konstruálta. Hosszasan magyarázta, mi a haszna, hogyan működdt. Szinte átszellemült az ai^a, amikor arról beszélt, hogyan jött rá a megoldásra. Élmény volt hallgatni ezt az embert. Beszélgettem Olyan szocialista brigádvezetővel, aki abban leli örömét, hogy a fiatal, tapasztalatlan lakatosokat új fogasokra tanítja. megismerteti őket a szakma rejtelmeivel. sokszor még a szabadnapját is feláldozza, hogy ott legyen a tanítványai mellett, végigkísérje az üzemben hogy lás_ sa. tudja, melyik gépet, hogyan ápolják, mit javítanak. S azzal dicsekedett a napokban. hogy ö nyugodtan oda meri állítani ezeket a tizenéves legényeket a nagy értékű nyugati gepek melle. Helytállásukat garantálja. Lehetne folytatni a munkásemberekről, akik szánté a mindennapok feladatainak végrehajtása közben találják meg boldogulásukat. A már említett főagronómus mondta beszélgetés közben: ,.Nem tudnám az életemet elképzelni úgy, hogy ne erezném szinte mindennap: ma valami jót tettem, cselekedtem."’ Mi teszi boldoggá as embert? Az alkotó, gondolkodó és cselekvő embert elsősorban a munkája. Ez ad értelmet, ez biztosít sikerélményt. Ha a munkás, a tervező, a mérnök, a lakatos, építő tudatában van annak, hogy van értelme fáradozásának. Ez büszkeséggel tölti el. Vajon eléggé alapozunk mi erre? Is- merjük-e a környezetünkben elő. serénykedő munkásokat eléggé ahhoz, hogy ráébresz. szűk tettének nemességére? Nem eléggé. Nem vitatható, hogy milyen nagy jelentősége van a helyesen alkalmazott erkölcsi-anyagi ösztönzésnek. Ez azonban magában még kevés, nem elegendő. Csak úgy van értelmük, ha párosul a dicsérettel, a jó munka elismerésével is. Lehet ez elismerő szó, egy kézfogás az igazgató vagy a főmérnök részéről. Sok eset. ben jobban megmarad ez az emberekben, mint a munkáért adott néhány 100 forint jutalom. Ismerek olyan vállalati igazgatót, aki elismerő „bonokat” adott a kiváló, an dolgozó, áldozatos munkát végző embereinek. Ezt pénzre válthatták át hónap végén. S érdekes, az elismerést kapott munkások nem azt számolgatták, ki mennyi pénzt kapott, hanem, hogy kinek mennyi elismerő bonja van. Úgy tűnik, hogy a nagy ro_ hanásban. a vállalati mutatók bűvkörében mintha megfeledkeztek volna egyes üzemek, vállalatok vezetői ar- rfll, hogy — ha nem is váíl- veregetéssel — egy-egy elismerő szóval hozzájáruljanak az alkotó ember optimizmusának erősítéséhez. Pedig erre olyan szükség van. mint az éltető levegőre és vízre. Megfigyelhető, hogy sok. szór együtt panaszkodunk, együtt siránkozunk a hibák tudtán és láttán. Vajon helyes ez? Aligha. Aztán magunk is beállunk a sorba, s unos-untaJan, sokszor megalapozatlanul olyan hangulatot teremtünk, ami nem, hogy felvillanyozná, optimizmusát növelné az embereknek, hanem lehangol, közömbös köz. érzetet teremt, holott erre semmi ok nincs. Nem arról van szó, hogy kendőzzük el a hibáikat, ne fedjük fel a fejlődés útjában még meglévő gátakat. Ezeket le kell bontani. Hogyan? Egészséges es egységes gondolkodással és cselekvéssel. OLYAN KÖZHANGULAT KIALAKÍTÁSA szükséges, amelynek alakítói a kommunisták, a gazdasági és pártvezetők, azok az emberek. akik hatással tudnak lenni környezetükre. Építünk-e ebben a szocialista brigádokra, a fiatalokra, azokra a kiváló dolgozókra, törzsgárdatagok- ra, akik évtizedek óta helyt, állnak a munkában, s magatartásukkal. felfogásukkal is példázzák a helyes. reális szemléletet. életfelfogást? Egyik üzemben igen. a másikban nem. Attól függ, hol. hogyan ítélik meg az alkotó munkást, mérnököt, agronó- must. művezetőket, akiknek elsősorban a munka biztosít sikerélményt. Ök nem veszítik el optimizmusukat, reális szemléletüket örül a nyíregyházi tér vezőmérn ok , nő az uj városnegyed kibontakozásán. az építőmunkás, ha az új lakásokkal boldogságot okoz másoknak, a kér. tesz a virágba boruló almás- kertnek. minden gondolkozó és cselekvő ember munkája ered m en y enek. Az egyik ember sikere, Öröme, a másiknak, s így egy kollektívának, végső soron az egész társadalomnak a sikerélményévé válik. Nincs miért szégyenkeznünk szűkebb hazánk,. Sai- bolcs-SZa talár fejlődésének I láttán sem. Mélyről indultunk. s ma már mindjobban felzárkózunk. Szemünk előtt. közös erőfeszítéseink révén fejlődnek városaink, üzeme, ink, erősödnek termelőszövet, kezeteink. s téried a szocialista kultúra, összehasonlíthatatlanul jobban él népünk. mint 10 vágj' 15 évvel ezelőtt. A munkásember reálisan gondolkodik. Tudatában van annak, hogy népünknek van világos, a párt által meg, hirdetett politikája. programja. Erre az éltető fonásra kell alapozni, s közösen munkálkodni azon. hogy ez a helyes, értékeinket, eredményeinket valósághűen tűk, röző szemléletmód sugároz- zék ki egész társadalmunkra. MINDEN DOLGOS HÉTKÖZNAP, s az eredmények közelebb visznek bennünket társadalmi célunkhoz. Ez per, sze vitákkal, vajúdásokkal, töprengéssel s kudarcokkal is jár. De így értékes, így szép, ez ad sikerélményt, az alkotás ízét. Farkas Kálmán 1962-BEN KEZDTÉK MEG A PRÓBAÜZEMELÉST A NYÍREGYHÁZI PALMA GUMIGYÁRBAN AZÓTA NAGGYÁ LETT A GYÁR. AHOL 2 EZER DOLGOZÓ 17 FÉLE TECHNOLÓGIÁVAL, m TERMÉK EZERNÉL, TÖBB VÁLASZTÉKÁT ÁLLÍTJA ELŐ. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE). Igények és lehetőségek Nemcsak a boríték számít... A szociális ellátás gondjai az ÉRDÉRT mátészalkai telepén — Évekkel ezelőtt szakszervezeti gyűléseken és más fórumokon sokat panaszkodtak a dolgozók a szociális ellátottságra. Még mostanában is panaszkodnak néhányam a zuhanyozók és az öltözők zsúfoltságéra, pedig" már "lényeges javulás tapasztalható — mondja Árvái Gusztáv, az ÉRDÉRT mátészalkai telepének szakszervezeti bizottságán. Munka után, vasalt ruhában A dolgozók panaszának jogosságát senki sem vitatja. Mint a legtöbb szabolcsi üzemben, itt is hosszú időn keresztül nem állt elegendő szociális létesítmény a dolgozók rendelkezésére. Az üzemfejlesztéssel itt sem fejlődött párhuzamosan a szociális ellátottság — az anyagi fedezet hiánya miatt. A vállalaton belüli élet.- és munkaikor ütmén vek sokáig nem úgy alakultak, mint ahogyan azt a dolgozók — jogosan — elvárták. Talán ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nagy volt a munkásvándorlás. A mai munkások ugyanis nem csak azt nézik, milyen vastag a boríték, figyelembe veszik azt is, hogy munkahelyükön milyen a tisztaság, az ebéd, az egészségügyi ellátás, a mosdó, a melegedő, stb. A "szatmári munkásoknak is természetes igényük lett: munka után szeretnek megtissz- tálkodva. vasalt ruhában — és hamar — hazajutni családjukhoz. Erre még nincs minden EH DÉRT-dolgozónak lehetősege, de lenveges javulás tapasztalható — és várható — mondják a« itteniek. Árvái Gusztáv szavait megerősítve. A telepen az egyik rakodó- brigád félmeztelenül dolgozik. A brigádtagök felsőtestét vastagon belepte . a por. Elesdi József rakodómunkás ezeket mondja:-— 1965 óta dolgozom a vállalatnál. Eleinte én is .sokat bosszankodtam. mert rossz volt az ebéd. s túlságosán is zsúfolt volt a zuhanyozó. mert ekkor még a mágiyázók is velünk törődtek munka után. Azóta javult az ebéd. saját nevelésű sertéseket is vág a konyha, s újabb zuhanyozók is épültek. Legutóbb a 100 dolgozol foglalkoztató ládaüzem kapott férfi-és női zuhanyozót. Persze még nincs megoldva minden problémánk. A gépesítés óta sok dolgn akad a tmk-műhelv dolgozóinak. A műhely 30X5 méter hosszú és több mint húszán dolgoznak benne. Zaj és zsúfoltság tölti be a műhelyt, itt mindenki kormos, vágj' olajos. ilyen külsővel senki sem mehet haza munka után. Nagy István lakatos panaszolja : Változások jövőre — A fürdést megoldjuk valahogy, de az öltözőprob- lómát nem tudjuk megoldani, A közeim ultiban jött hozzánk a műhelybe három új szakmunkás, s ók sem tudják hová rakni ruhájukat. Ilyen .csekélység” miatt is megbánhatják, hogy idejöttek. Egy-egy öltözőszekrénybe így ig 2—3 ember ruhája van bezsúfolva. Az izzadsággal átitatott ingek egybe- rakása nem egészséges. S mi lesz később, h-a bővül a létszám ? — A műhelj'ben pedig neun lehet és nem is ajánlatos ruhákat tárolni — veszi át a szót: a csoport veztó. majd így folytatja panaszát: nincs meg a műhelyben az előírt légköbméter, rossz időben is ki kell mennünk hegeszteni. És nincs bevezetve a víz a műhelybe. Pedig néha gyorsan kellene kezet mosni. Ilyen körülmények között nem öröm a munka. S/.a szí István párttitkár vigasztalásképpen egy hosz- szú és magas, de félig kész épületre mutat: —- Ez lesz. az új tank-műhely. Már készen kellene lennie. de csak jövőre lesz kész, mert nincs elegendő pénzünk az építkezés . befejezésére. Ha a műhely átköltözik, a jelenlegi épületet átalakítjuk öltözővé és fürdővé. Két év múlva 20X5 méteres raktárépület ís szociális létesítménnyé lesz átalakítva. Az új. szovjet gépekkel felszerelt fűrészüzem mellé is terveztünk szociális létesítményt. Reméljük, erre központi támogatást is kapunk, * így az ötéves terv végéig kielégítő lesz az ezer dolgozói foglalkoztató telep szociális helyzete. A jelenlegi helyzetről dir. Bencsik Ilona üzemorvos ezeket mondja: Jogos panaszok — Március óta vagyok itt üzemorvos másodállásban. Még nem ismerem kellően a telepet, de azt már megállapítottam: a higiéniával vannak itt problémák, A zsúfolt öltözők, az egymáson VéV® használt ingek és kapeafc labgombasodást es mas bőrbetegségeket. idéznek elő. Bizonyíték erre, hogy az átlagosnál több receptet kell megírnom. At. üzemi konyha személyzete is kedvezőtlen körülmények között, dolgozik a hagyományos latüzelésű tűzhelyek mellett. A füst es a hamu az ételeket, is beszennyezheti. Hamarosan felmérést kev/atek. a telep saoeiáhs és -■ egészségiig vi helyzetiéről, s es»revételéi-me* közlöm a vezetőkkel. Néhány nappal ezelőtt, jöttek hozzám a munkások, panaszkodtak. hogy nem kapnak védőkesztyűt és emiatt, va- ! a merni y i ükn ek ker-geö. vagy felsebbzett a tenyere. Ennek a brigádnak is továbbítom panasza» a vezetőséghez, mert ez a panasz 1« jogos. Az orvosnő és a szakszervezeti bizottság bizonyára sokat. tesz majd azért, hogy javuljanak az élet- es munka- körülmények .a közel ezer ember második otthonában. A szociális helyzet javulását már jelzi az a tény. hogy az üzemi konyhára a közeli napokban szerelik be a gáztűzhelyeket, s már épül a telepen egy vegyesbolt, Á szakszervezeti bizottság muntkatervé- ből ezeket olvassuk: A szak - szervezet - a jövőben hatékonyabban ellenőrzi av. üzemi ebéd minőségét es mennyiségéi. igyekszik higieniku- sabbá tenni a telepet, s azt is el akarja érni. hogy munka után minél több dolgozz) A járási sakkbajnokság döntőjén erősen koncentráltam a játékra. A tizenötödik lépésben ellenfelem nehéz helyzetbe hoztam, és ez az arcán is tükröződött egy fanyar mosoly képében. A huszadik lépésnél már lángvörös volt az izgalomtól. Pozícióm egyre biztatóbb lett. Izgalmában a lélegzete is majd elállt. — Számolja a lépésvariá- ciokat? —_ kérdeztem. — Igen, — felelte felo csúdva zavaros töprengéséből. majd egy nagyot sóhajtott. A saját üzememben könvnyű volt kivívnom az elsőséget. Csak a főmérnököm fűit rám egy kicsit, önnel mát nincs olyan könnyű dolgom. Mintha bonyolultabbak len. nének a lépései. Mondja, véletlenül neon a szerszámkészítő üzemben tanulta e bonyolult lépéseket? V. Sztrongin: Tanulságos játszma — Nem, — Kár — sóhajtott ismét egy nagyot ellenfelém, és a szívéhez kapott. — Gyerünk, beszéljük meg együtt a lépéseit, — ajánlottam ellenfelemnek. — Ezt komolyan mondja? — Halálos komolyan. Mit akar most lépni? — A lóval akarok ide lépni. — Nagyszerű, — mondtam, és megmutattam neki az ellenkombinációban rejlő lehetőségeket, amelynek folj'tán elvesztette wlna a futóját. — S azt ajánltam. hogy a vezérrel adjon sakkot. így én gyengülök a király oldalán. így aztán sakkot is adott a királynővel, és elmosolyodott. — ön igazán ragyogóan játszik. Hány lépésvariációt Lát előre? — Körülbelül tízet. — Ügyes. Nagyon ügyes. Én mindössze csak vagy hármat. . Hát akkor meg mit is akarok én magától? — Semmi baj. Majd én segítek. Rukkoljon előre a parasztokkal, és akkor nyitott támadási vonala lesz a futójának. — Köszönöm. De árulja el végre, miért segít engem? Annál is inkább miért, mert mi önnel egészen más cégnél más szisztémában dolgozunk. Gondolkodunk. De igaz is, miért más cégnél? Mi az ön foglalkozása? — Mérnök vagyok. — Hallatlan szerencse. Nekünk a szerszámkészítő üzembe szükséges egy jó szakember, ön éles eszű. Segítőkész. Határozott jellem. Mennyit is keres ön? — Százhúsz rubelt. — Nálam lehetne vezető mérnök szazhatvan rubelért. ~ Ezt komolyan mondja?-— Halálos komolyan. Milyen lépes következik most? — Adjon nekem ismét egy sakkot. — és megmutattam neki egy variánst, amellyel a királynő mattot is adhat. Ellenfelem felélénkült. Megragadta a vezért, és mai- lépett is. Én pedig hagytam, nem akartam győzelmemmel elkeseríteni jövendőbeli főnökömet. Matt — kiáltotta diadalittasan, s arcát az öröm pírja öntötte el. Ügyesen sikerült kétvállra fektetnem. Akár egy tapasztalatlan tacskót. Sportbaráti üdvözlettel,. — Viszontlátásra. De mi lesz a beígért állással? — Miféle állással? — Értetlenül nézett rám. Az én rendszeremben ilyen gyenge játékosnak nem terem babér. Fordította,: Sigér Imre jusson haza családjához tiszta, vasalt ruhában ég gyorsan a vállalat autóbuszain. Kilátás és mmTalnlv A szociális ellatOusá.ghoz tartozik a vegyesbolt és az autóbusz is. A gépesítesa-e is sók pénzt költ a vezetőség. A gépesítés a dolgozok munkáján könnyít, de az öltözők és a fürdők építését. sem szabad halogatni a gazdasági vezetőknek ezen a fontc* munkahelyen, ahol importtal és exporttal egyaránt foglalkoznak. Hiszen a munkásokat befolyásolja a szociális ellátottság, ettől a tényezőtől is függ muruk iked- vük — és teljesítményük. «íaKfaíti Vaj«» V" ' ■
