Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

4 oldal RELET-MAGYARORSZÄC 1972. április IS. Korunk mezőgazdasága Több zöldségei! Az egészséges táplálko­zásban fontos szerepe van a zöldségféléknek, első­sorban magas vitamintar­talmuk, az emberi szer­vezet számára szükséges ásványianyag-tartalmuk és kedvező 'étrendi hatá­suk miatt. Azonban amíg néhány évvel korábban tnég gyakran értékesítési nehézségek mutatkoztak, különösen egyes nagy tö­megben termesztett zöld­ségfélénél, az elmúlt év­ben már nem tudta kielé­gíteni a zöldségtermesztés a lakosság, a konzervipar és az export igényeit. Az 1972-es tervelőirányzat már 220 ezer tonnával több zöldség termést vár a mező- gazdasági üzemektől, mint ta­valy, összesen 1 320 000 ton­nát, amit még 400—500 ezer tonnával kiegészít a háziker­tek és a kisegítő gazdaságok zöldségtermelése. Ennek érdekében a zöldség- termő területet a tavalyi 114,9 ezer hektárról idén 120 ezer hektárra növelik. A terület­növelés mellett törekedni kell a terméshozamok fokozására és a kézi munkaigény csök­kentésére is ahhoz, hogy az igényeket egyre jobban ki le­hessen elégíteni. A hozamok fokozásának és a kézi munka­igény csökkentésének az alapja viszont a termelési technológia korszerűsítése és a korszerű termesztési eljá­rásoknak megfelelő fajták előállítása, elterjesztése. Fel­kerestük Tiborcz György elv- társat, a MÉM műszaki- fejlesztési főosztálya, zöldség- termesztési osztályának he­lyettes vezetőjét, hogy össze­foglalóan ismertesse azokat az új eljárásokat, eszközöket, amelyek a zöldségtermeszitési technológia fejlesztésében a leghatékanyabbak lehetnek. — A korszerű ter­mesztési eljárások kö­zül melyektől várhatók a legkedvezőbb eredmé­nyek? — Jelenleg elsősorban azoktól az eljárásoktól vár­ható a zöldségtermesztés eredményeinek javulása, amelyek a napjainkban na­gyon kedvelt részes művelés keretén belül is lehetővé te­szik a hozamok növelését és a kézi munkaigény csökken­tését. Ezek közül különösen fontos a megfelelő növényál­lomány-sűrűség kialakítása, vagyis az, hogy egységnyi te­rületre annyi növényt és olyan sor-, tőtávolságra he­lyeznek el, ami a több éves kutatási munkák után az üzemi kísérletükben is a leg­kedvezőbbnek bizonyult. Többek között a megfelelő növényállománv-sűrűség ki­alakítása. a tőszám megeme­lése eredményezte, hogy ott, ahol előzőleg hektáronként körülbelül 200 mázsa paradi­csom termett, ma már 360- mázsa körül van a termésát­lag. — Elengedhetetlen a nö­vényvédelem fokozása is, ami a termelés megóvásával biz­tosítja a nagy hozamokat. Nem a permetezések számá­nak a növelése a fontos, ha­nem az. hogy a védekezést már a kártékony szervezetek fellépését megelőző magke- zelésekk el. talaj f er tőtlen Rés­sel kezdjék el, . amit a növé­nyek további folyamatos vé­delme kövessen. Minél töké­letesebb a növényvédelem, a termelésnek annál kisebb szá­zaléka vész kárba és így köz­vetve növekszik a hozam, an­nál nagyobb mértékben, .minél nagyobb termőképességű faj­tákat termesztenek. A na­gyobb termőképességű növé­nyek rendszerint érzékenyeb­bek is, mint a hagyományos fajták, viszont a termés több­let, ami elérhető velük, sok­szorosan megtéríti a szükséges növényvédelem költségeit. Ezért egyre több zöldségfélé­nél érdemes áttérni a koráb­binál rendszeresebb és haté­konyabb növényvédelemre. Kevesebb kézi munkát kíván, ha a hagyományos pa­lántázás, dughagymaültetés helyett helybe vetik a para­dicsomot és magról nevelik a vöröshagymát. Még jobban csökkenti a kézi munkaigényt a vegyszeres gyomirtás, ami jó töménységű és hatékony vegyszerrel, megfelelő időben végezve helyettesítheti a kézi kapálást. — Milyen módon já­rulhat hozzá a. gépesítés a zöldségtermesztés fej­lesztéséhez? — A gépesítés rendszerint annál hatékonyabb egy-eigy növény termesztésénél, minél több munkafolyamatot sike­rül géppel végezni. Ezért a zöldségtermesztésben is azok a gépcsoportok a leghaszno­sabbak, amelyek vetésitől a betakarításig felváltják a ké­zi munkát gépi munkával. Már évekkel ezelőtt sikerült kialakítani egy olyan gépcso­portot, amivel a borsó ter­mesztése teljesen gépesíthető. A bab, uborka vetéstől beta­karításiig való gépesítését is lé- nvegébon megoldották a gép­tervezők, az'üzemi kísérletek­kel most mar csak azt kell el­dönteni, hogy mely géptípu­sokat célszerű elterjeszteni nálunk. A dughagymáról való hagymatermesztés teljes .gé­pesítésére pedig éppen hazai tervezők alakítottak ki a kö­zelmúltban megfelelő gépcso­portot. — A nem egyszerre, hanem folyamatosan érő és érzékeny termésű zöldségfélék, mint a paprika, paradicsom termesz­téséhez is összeállítható már az eddig kialakított gépekből olyan gépcsoport, amellyel megoldható a legfontosabb munkaműveleteik gépesítése. Ezeknél a zöldségféléknél azonban a jelenleg ismert szedőgépek még csak akkor használhatók megfelelő ered­ménnyel, ha .olyan fajtáikat termesztik, amelyek termésük nagyobb hányadát egyszerre érlelik. (K. L.) Befej eződött a cukorrépa vetése Növekedett a terület — a gépesítettség foka Kormányprogram, egyben népgazdasági és közellátási érdek, hogy a zöldség- és do­hánytermesztő területi, a termés mennyiségi és minő­ségi növelése mellett emel­kedjék a cukorrépa-termesz­tés aránya is. Ennek megva. lósításához az állam részben a felvásárlási árak növelésé­vel és gépvásárlás állami do­tációjának fokozásával jelen­tős mértékben hozzájárult. Megyénk mezőgazdasági üzemei megértéssel fogadták a cukorrépa-termesztésre vo­natkozó elképzeléseket, s az elmúlt évihez viszonyítva mintegy öt százalékkal nö­velték a vetésterületet. Az állami gazdaságok ötszázöt, a termelőszövetkezetek 9926. a szakszövetkezetek 37 hold cukorrépa-termesztésre kötöt­tek szerződést. A répa veté­séhez kedvezett az időjárás, így a vetés gyakorlatilag be­fejeződött. Járásaink közül a legnagyobb területen — több mint négyezer holdon — a nyíregyházi és közel kétezer holdon a mátészalkai járás, ban termesztenek cukorré­pát. Szakemberek véleménye szerint a vetés jó minőségű, a mezőgazdasági üzemek meg­felelő magágyat készítettek, így, ha kedvez az időjárás, mód lesz rá, hogy a terület- növekedést átlagtermés-növp- kedés is kövesse. Ezt segíti elő az is, hogy a répaterme, lő gazdaságok éltek és élnek a kedvezményes gépvásárlás lehetőségével. A tavaszi ve. tés-hez tizennégy vetőgépet és más gépeket vásároltak. Nagy az érdeklődés a betakarító­gépek iránt is. így közvetle­nül a cukorrépa-termesztés komplex gépesítéséhez vár­hatóan több mint két és fél millió forint értékű gépet vásárolnak a gazdaságok. Fogamzásgátló — kártevők ellen Századunk nagy, még meg­oldásra váró problémája a kártevő rovarok, rágcsálók, stb. elleni harc. Ezek és sok másféle kártevő a mezőgaz­dasági termékek óriási meny- nyiségét pusztítják el évről évre’ Világszerte?t;’ Nem is szólva arról, hogy betegsége­ket ' terjesztenek, s ■ sokféle más gondot is okoznak az emberiségnek. A DDT felfedezésével új korszak -kezdődött-.- Egy idő múltán azonban kiderült, hogy a kártevők ellen hasz. nélt vegyi anyagokkal szem. ben a kártevőkben ellenálló­készség fejlődik ki, s bár egyre újabb és újabb anya­gokat hozott ki a vegyipar, a harcban mindig a szívósabb fél, a kártevők győztek. Mi­vel az ilyen'vegyszerek elő­állítása rendkívül költséges, s az egyes kártevő fajokra ki. fejtett specifikus hatásuk sem egyformán kielégítő, s egyes szerek az emberre is ártalmasak, a tudomány, most új utakon próbálkozik. Ez az új út: a sterilizálás. Kétféle módon próbálkoz­nak: a faj hímjének labora. tóriumokban, besugárzás út­ján történő sterilizálása majd szabadon bocsátása, vagy a faj szabadban, vegy­szerekkel történő sterilizálá­sa. A magas költségek miatt, továbbá mert ez a módszer a nagyobb kártevőknél már nem alkalmazható, most olyan vegyi anyagot kutat­nak, amelynek fogamzásgátló hatása van és így tömegesen írt ki egész fajokat. Eddig ■ legalkalmasabbnak bizonyul- ’tair"azok',r'ja’ sejtszafnöíbdást gátló- szerek, amelyeket em­bernél -rákos'' -•-‘■'megbetegedés esetén alkalmaznak. Bizo- ipios kártevőknél — egyelőre csak kísérletileg — ezek az antitumor gyógyszerek bíz­tató eredményeket értek el. Sajnos, más a laborató­rium és más az élő termé­szet. A laboratóriumban jó­nak bizonyult fogamzásgátló vegyszerek egy részéről pl. kiderült, hogy ember és házi­állat közelében nem használ, hatók. A legtöbbet ígérő ki. sérletet a Greifswaldi (NDK) Zoológiái Intézetben folytat­ták: egy emberre ártalmatlan szerrel a közönséges házilégy irtása tökéletesen sikerült egy lakott keleti-tengeri szi­geten. R szovjet almapiac 1975-ig A szabolcs-szatmári almatermelőket biztosan érdekli, hogy miként alakult az alma értékesítése a közelmúltban és miként fog alakulni a közeljövőben. Ha az utolsó 10 év adatait vizsgáljuk (amelyre már pontos adataink vannak), akkor azt látjuk, hogy a Szovjet­unióba irányuló almaexportunk a következőképpen alakult: Az összes almaexportunknak 1960-ban 16,6 %-át, 1965-ben 9,1 %-át, 1966-ban 25,2 %-át, 1967-ben 36,5 %-át, 1968-ban 49,9 %-át, 1969-ben 56,9 %-át. 1970-ben 48,1 %-át a Szovjetunió vette át 1970-ben sem azért csökkent az exportált alma ará­nya. mert a Szovjetunió nem vett át többet, hanem. azért, mert nem tudtunk többet szállítani. Ugyanis 1970-ben 14 500 vagon almát lehetett volna exportálni, de csak 12 315 vagon­nal tudtunk szállítani. 1966 és 1970 között a magyar almaexport az alábbiak szerint alakult: Ország Télialmaexport. A részesedés vagon százalék* Csehszlovákia 25528 24.0 Finnország 1699 1,6 Lengyelország 3564 3,4 NDK 18073 17.5 NSZK 4888 4.6 Svájc és Lichtenstein 785 0.7 Svédország 1019 1.0 Szovjetunió 49000 46.0 Egyéb országok 1317 Í.2 összesen 106473 100.0 Figyelemre méltó az. hogy III. ötéves tervünk idősza­kában összes almaexportunk 46 %-át a Szovjetunió vette át, A IV. ötéves terv időszakában tovább javul a szovjet almapiac. 1971-ben,,18 000 vagon almát exportálhattunk vol­na, de még az 1970 évinél is kevesebbet tudtunk szállítani. Ebben az évben 21 000 vagon gyümölcsöt exportálha­tunk a Szovjetunióba, amely mennyiségből 20 000 vagon az alma. Tehát a múlt évi kerettel szemben további 2000 vagon­nal nőtt az almaexport lehetősége. Most még igen kedvezőek a szovjet piac kilátásai, ugyanis az egy főre eső gyümölcs, termésük 1968-ban 25,3 kg, szőlővel együtt 29 kg volt s lé. nyeges emelkedés azóta sem következett be. 1968-ban több mint egymillió tonna gyümölcsöt importáltak s a mi szállí­tásaink ennek a mennyiségnek még egytizedét sem tették ki. 1975-ig tovább javulnak a téli alma piaci lehetőségei a Szovjetunióban. 1973 és 1974-ben is emelkedik az exportál­ható alma mennyisége. 1975-ben mór 27 000 vagon gyümöl­csöt exportálhatunk és ennek 90 százaléka alma lesz. Amíg az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szer. vezetének (a FAO-nak) megállapítása szerint az emberi szer­vezet élettanilag szükséges gyümölcsigénye évente egy főre 100 kg. a Szovjet Tudományos Akadémia legújabb megálla­pítása szerint a gyümölcsfogyasztás fiziológiai normája éven­ként egy főre 113 kg. Ennek ismeretében a Szovjetunióban arra fognak törekedni, hogy ezt az igényt ki is elégítsék. Ép. ,-pen ilywr otsok” raiatjtr. a ■, SzoVjetűiifő gyümölcsimportját’ 2,5 millió,. tonnára kívánja, növelni. Igaz,'hogy ebben benne van % deligyíimöics legyezett importja is. • Tudományos előrelátással azt‘lehet'megállapítani, hbgy a télialmaexport kilátásai kedvezőek. Persze a minőségre a jövőben fokozottabb gondot kell fordítani, mert az ország összes almatermésének 1966- ban 34,0 %-át, 1967- ben 27,8 %-át, 1968- ban 36,1 %-át, 1969- ben 38.1 %-át, 1970- ben 38,8 %-át tudtuk csak exportálni. Az is igaz, hogy a szabolcs-szatmári almatermés na­gyobb arányban kerül exportra, mint ahogy az országos át­lag mutatja, de ez nem jelenti azt, hogy megyénkben az al­matermés minőségének fokozása érdekében ne lennének még tennivalók. Az exportszabványnak megfelelő almát mindig el le­het adni. Az életszínvonal és az igények emelkedése megkö­veteli, hogy a hazai piacokon is minél több kitűnő minőségű almához jusson a fogyasztó. Sipos Sándor tanszékvezető docens, mezőgazdasági főiskola Konzerv a teheneknek Az ország egyik leghíresebb tejgazdasága — a Mecsekal- ján fekvő Szentlőrinci Tan­gazdaság — a szarvasmarha­takarmányozás új technoló­giáját dolgozta ki. A módszer lényege az, hogy a lucernát rövid ideig fonnyasztják. majd fóliába csomagolják. Az így hosszú ideig eltartható, megőrzi jó ízét. és magas tápanyagtartalmát. S ponto­san úgy is lehet használni, mint a konzervet, azaz bár­mikor felbontható. Nagyrészt a monodiétás takarmányo­zásnak köszönhető, hogy a Szentlőrinci Tangazdaságban jövedelmező, a szarvasmarha­tartás, a tejtermelés. Az utób­bi évben átlagosan 400 liter­rel emelkedett a tehenek tej- hozaima és ma már meghalad­ja a 3700 litert. nyíregyházi gumigyár 18 éven felüli női dolgozókat AZONNALI BELÉPESSED FELVESZ. JELENTKEZÉS: NYÍREGYHÁZA, DERKOVITS U. 107. SZ. MUNKAÜGYI OSZTÁLY. (382289) A rakamazd Győzelem Tsz tábláin serényen dolgoznak. Az idén 280 holdon ültetne^ elóhaytatott gülbaba burgonyát» Az ültetést géppel végzik. (Ha mami József felvéted

Next

/
Oldalképek
Tartalom