Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

?971 április IS. KELET-MAGYAltOftSZ AG 5. »Mal NAPIRENDEN A hatáskörök rendezése, a hatósági munka Egyszakos, vagy kétszakos ? Javaslat a középiskolai tanárképzés szakosítási rendjének reformjára egyszerűsítése A tanácsi hivatal tájékoztatása A számítások szerint éven­te 20 milliónál több alka­lommal fordulnak felvilágo­sításért az ügyfelek a taná­csokhoz. s az államigazgatás különböző szintű szervei évente csaknem 14 millió ügy végére tesznek pontot. A lakosság ügyes-bajos dol­gainak törvényes gyors in­tézése, igényeik körültekin­tőbb rangsorolása, és kielé­gítése azonban csak úgy va­lósulhat meg, ha fejlődik a tanácsok államigazgatási te­vékenysége is. Hogyan ha­lad a különböző szervek ha­táskörébe tartozó feladatok összevonása, mik a főbb teendők a helyi államigazga­tás egységesítésére irányuló törekvések összehangolásá­ban? — erről nyilatkoztak a tanácsi hivatal illetékesei. — Az államigazgatási ha­táskörök hovátartozásának t rendezése — mondották — a tanácstörvényből is követ­i kezik, amely kimondja: a ■ lakosságot közvetlenül érin­tő államigazgatási felada­tok a tanácsok hatáskörébe I tartoznak. A helyi állam- igazgatás egységesítésével kapcsolatban azonban nem ritkák a szélsőséges nézetek. Vannak, akik minden felada­tot a tanácsokra bíznának, míg mások — a tanácsappa­rátus felkészületlenségére, túlterhelésére hivatkozva — ellenzik ezt a folyamatot. A végletes álláspontokkal szemben véleményünk sze­rint az a helyes gyakorlat, hogy több év távlatában gondosan megvizsgáljuk: milyen hatásköröket indo­kolt átvinni a tanácsokhoz. Egyidejűleg természetesen azt is mérlegeljük, hogy a szóban forgó hatásköröket a tanácsi szervezeten belül kö­zelebb lehet-e vinni a lakos­sághoz — például a megyék­től a városokhoz — azaz, le­het-e egyszerűsíteni, gyor­sítani az ügymenetet, meg­vannak-e, megteremthe- tők-e a feltételek ahhoz, hogy az eddig nem tanácsi szerveknél intézett ügyeket a tanácsi apparátus haté­konyabban, egyszerűbben oldja meg. Az átszervezés a közel­múltban indult meg: a telek­könyv ezentúl a földhivata­lokhoz tartozik, a földhiva­talokat szorosabp kapcsolat fűzi a tanácsokhoz, s a ta­nácsok vettek át egyes bel­ügyi hatásköröket, köztük az állami tűzoltóság helyi szerveit. — Részletesebben kell fog­lalkoznunk a korszerű álla­mi népesség-nyilvántartás előkészítésével. Az indoko­latlanul gyakran ismétlődő, különböző célú személyi ösz- szcírások. a sokszoros szemé­lyi adatbejelentési kötele­zettségek nemcsak az azzal foglalkozó apparátust ter- v,71ik. hanem az adatszolgál­tatót, az állampolgárt is. Célszerű lenne ezért az ál­lampolgárok személyi ada­taival kapcsolatos hatáskö­röket átadni a tanácsoknak. További egyszerűsítési lehe­tőség rejlik e feladatok köz­ségi, városi, fővárosi, kerü­leti hatáskörbe utalásában. A későbbiekben az adatok feldolgozását, szolgáltatását — ideértve az alapfokon el­járó községi, városi szintű tanácsok tájékoztatását is — egy központi népesség-nyil­vántartásban. mintegy sze­mélyi adatbankban lenne célszerű elhelyezni, számító­gépeken feldolgoztatni és nyilvántartani. — Az igazgatás egységesí­tésének folyamatában kell megvizsgálni azoknak a ha­tósági jogköröknek az ál­lamigazgatási szervekhez való átadását is. amelyek jelenleg társadalmi, szövet­kezeti szervek, vállalatok, in­tézmények hatáskörébe tar­toznak. Általános tapaszta­lat, hogy ezeket a feladato­kat bürokratikusán, bonyo­lultan intézik, a lakosság ne­hezen igazodik ki az intéz­kedő szervek között, s ilyen problémáival nem egyszer még rha is a tanácsokhoz fordul. — A tanácstestület egyedi ügyintézés alóli részbeni mentesítése azért is indokolt, hogy jobban tudjon gondos­kodni a terület, illetőleg a település fejlesztéséről, jus­son ideje, energiája a lakos­ság igényeinek mind jobb kielégítésére. Ugyancsak cél­szerű. hogy — irányító és ellenőrző tevékenységének fokozottabb kibontakozása érdekében — csak jelentős egyedi ügyek, például szö­vetkezetfelosztás, stb. . ma­radjanak meg a végrehajtó bizottság hatáskörében. A rendezést követően termé­szetesen közzé kell majd tenni valamennyi tanácsi szerv végleges hatásköri jegyzékét. — Várható központi intéz­kedések remélhetően mi­előbb lehetőséget adnak az államigazgatási munka fo­lyamatos továbbfejlesztésé­re. Az eredmények azonban — és ezt nyomatékosán hangsúlyoznunk kell ■— csak akkor mutatkoznak, ha a ta­nácsi testületek, tisztségvi­selők és a szakigazgatási szervek vezetői a hatósági munka irányítását, ellenőr­zését, illetőleg felügyeletét a tanácstörvény követelmé­nyeinek megfelelően szerve­zik. Az ügyintézés gyorsítá­sának, még emberségesebbé tételének, közérthetősége ja­vításának nélkülözhetetlen feltétele, a helyi vezetés és az egész apparátus tevékeny részvétele, egyetértése —- fe­jeződött be a tanácsi hiva­tal illetékeseinek tájékozta­tása. n—------------------------------------------------------------------------­Pedagógia Már korán reggel igen so­kan megfordultak a sarki biszh óban. Sietős emberek, akik nem akartak, vagy már nem volt idejük otthon bí­belődni a reggeli elkészíté­sével és most itt, sebtiben hörpintették le a fél liter te­jüket két kiflivel. A vidékről beutazók is ott üldögéltek az asztaloknál az üzletek nyitá­sának. a hivatalok munka kezdésének idejét várva. Az egyik asztalnál egy tíz év körüli fiúcska álldogált szülei mellett. A hátára csa­tolt. degeszre tömött iskola­táskáját igazgatta és közben sóvár pillantásokkal leste a fagylaltgép előtt ülő nő für­ge kézmozdulatait. — Én úgy szeretnék egy fagyit — mondta végül apjá­nak és szemérmesen lesütöt­te tekintetét. A szülők arca egyszerre homorúit el és mindketten csemetéjükre kiáltottak: — Még mit nem? Fagylalt­ul kezdeni a napot? Majd megtanítalak a rendre — zsémbelődtek és egyhajtásra Iciitták a gőzölgő feketébe öntött fél deci konyakot. N. K.. A középiskolai tanárkép­zéssel foglalkozó szakembe­rek számottevő része a je­lenlegi kétszakos képzés ke. rétéi között ma már nem lát. ja megnyugtatóan megoldha­tónak a képzés korszerűségét, színvonalát. Jelenleg ugyanis a hazai tudományegyeteme­ken folyó középiskolai ta­nárképzés két szakos, még. pedig szimmetrikusan két sza. kos — azaz: a leendő közép­iskolai tanárok elvileg mind a két szakjukból azonos szin­tű képzésben részesülnek. A felsőoktatási pedagógiai ku­tató központ megbízásából most két szakember — dr. Elek István és Rádi Péter — javaslatot készített a közép, iskolai tanárképzés szakosítá. si rendjének reformjára. A kutatók hangsúlyozzák: az 50-es években átmenetileg sor került a bölcsészettudo­mányi karokon nagyrészt egyszakos, a természettudo­mányi karokon pedig úgyne. vezett másfél szakos, azaz fő. és mellékszakos tanárképzés bevezetésére. Néhány év után azonban ez a próbálko­zás megszűnt, az egyetemek­nek vissza kellett témiök az úgynevezett szimmetrikus két­szakos képzésre. A megoldást azonban ma már az is sürge. ti, hogy a középiskolák min. den szaktárgyában a roha­mosan fejlődő tudomány és a rohamosan változó társa­dalmi gyakorlat számos, újabb eredményét rövid időn belül kell beépíteni a tan­anyagba. Erre azonban csak olyan középiskolai tanárok képesek, akik az egyetemen nemcsak ismerethalmazt ta­nultak meg, hanem az önálló ismeretszerzés készségére is szert tettek. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a le­endő tanárok elsajátítsák a tudományos 'munka készsé­geinek bizonyos minimumát. A kétszakos képzésben azon­ban erre a hallgatóknak sem idejük, sem energiájúk nem marad. A kutatók számításokat végeztek arra vonatkozóan is, hogy kihasználhatók-e a középiskolákban az egyszakos tanárok. Ezt három tényező dönti el: az egyes tantár­gyaknak az óratervekben elő­írt heti óraszáma, a tanárok kötelező heti óraszáma és végül az iskolahálózat kon­centráltságának mértéke: vagyis az. hogy egy-egy kő. zépiskolában hány tanuló- csoport működik. Hosszas elemzés után kitűnt, hogy magyarból. történelemből, idegen nyelvekből, matema­tikából és fizikából nagyobb nehézség nélkül át lehet áll­ni az egyszakos tanárképzés­re. Az alacsonyabb óraszámú tantárgyakból pedig a kisebb gimnáziumok és szakközépis­kolák ellátására egy-egy ki­jelölt egyetemen lehetne megfelelő szakcsoportosítás­ban úgynevezett másfél sza. kos tanárokat is képezni. Az egyszakos tanárok fog­lalkoztatásának azonban ne­hézségei, munkaerő-gazdálko­dási problémái is vannak. A kétszakos tanárok munkába állítása során ugyanis az igazgatók rugalmasabban gazdálkodhatnak az órafel­osztások készítésével. Az át. helyezésre törekvő pedagó. gusok is könnyebben találnak maguknak új munkahelyet, ha két szakból van képesíté­sük. Kétszakos tanárok tar­tós helyettesítése is könnyeb­ben megoldható. Ezek a problémák minden esetre külön, részletesebb vizsgála­tot igényelnék. A kutatók azonban meg. említik. hogy a problémák súlyosságát a jövőben töb­bek között a tanárok kötele­ző óraszámának várható fo­kozatos leszállítása csökken, ti. Mindezek figyelembe vé­telével a felveendő tanársza- kos hallgatóknak előrelát­hatóan mintegy kétharmada —háromnegyede képezhető egyszakosán,' a fennmaradó rész pedig másfél szakos kép­zés keretében nyerheti el diplomáját. Elfogott határsértők A határ menti lakosság és határőreink kapcsolata ál­landóan erősödik és szélese­dik. Többen aktivan segítik határőreink határőrizeti mun­káját, jelzik és értesítik a határ menti területre érkező és az országból kiszökni szándékozó idegen személye-^' két. Hasonló esetek fordultak elő a közelmúltban Záhony térségében. A hajnali utas Móré Istvánná tatai lakos a börtönből 1969. február 20-án szabadult, de munkát sehol nem vállalt. A férjével a csa­ládi életük megromlott, és ennek következtében több al­kalommal foglalkozott azzal, hogy külföldre távozik útle­véllel vagy szökve. Terve valóra váltására több esetben kért útlevelet, de mivel bün­tetett előéletű volt, nem kap­ta meg. Ekkor határozta el ma,gát, hogy útlevél nélkül. Záhonynál a Szovjetunióiba szökik. Célja az volt, hogy megérkezve a záhonyi állo­másra, tájékozódni fog és utána gyalog, vagy vonaton kiszökik az országiból. Az elhatározás alapján megkezdte előkészületeit a ,.nagy útra”, tanulmányozta a már kiválasztott útvonalat, a határhoz való „feltűnés nél­küli'’ lejuiási lehetőségeket és végül beszerezte az utazáshoz szükséges holmikat. Amikor a felkészülést befe­jezte, március 27-én gyerme­keit. férjét otthagyva Buda­pestre utazott, onnan márci­us 29-én, a déli órákban in­dult vonattal Záhonyba és a késő esti órákban, körülbelül 23 óra körül érkezett meg. A vonatról leszáliva a hajnali női utas rögtön gyanússá vált a záhonyi MÁV-állomáson egy polgári személynek, aki bejelentést tett. Móré Istvánné kihallgatása során őszinte beismerő vallo­mást tett határsértósi, kiszö­kési szándékáról, de erről nem mondott le a továbbiak­ban sem. Móré Istvánné tatai lakos letartóztatásban várja cselekményéért a bíróság íté­letét. « „Átúszni leli...“ Kormos Imre Egyek közsé­gi lakos rendezetlen családi élete és a züllött életmód ha­tása nyomán annyira elkese­redett, hogy elhatározta az országból való kiszökésit a Szovjetunióba vagy Csehszlo­vákiába. Terve valóra váltá­sára munkahelyéről február 20-án Budapestre utazott és még aznap este — személyvo­nattal— folytatta útját Nyír­egyházára, Többnyire gya­log ment, és 22-én, körülbelül 19—20 óra között érkezett meg Záhony község határába. Egy útjelző tábláról tudta meg. hogy a határ közvetlen közeiébe érkezett meg. Ezek után a műútról letért és óva­tosan haladva a sötétben ki­ment a Tisza partjára és ott egy kis erdőben töltötte az éjszakát. Miután felébredt, álcázva és rejtve igyekezett megfigyelni, hogy a határőr járőrök merre járnak. Felis­merte, hogy a hídon keresztül az állandóan mozgó őr miatt nem tud 'kiszökni. A Tiszát átúszni félt — ezért elhatá­rozta, hogy bemegy a köz­ségbe. ott megpihen valahol és .más irányt választ terve valóra váltására, azonban ez meghiúsult, határőrszerveink elfogták. A kisvárdai járásbí­róság gyorsított eljárással Kormos Imrét határkiszöké- si kísérletért 6 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Csalogatták a gépszerelőt Horváth János 8 Általános iskolát végzett, majd Buda­pesten az egyik szakmunkás- intézetben építőgép-szerelő tanuló lett. ahol két és fél évig folytatta tanulmányait. Ez alatt az idő alatt több ka­landkönyvet olvasott és fil­met nézett meg. melyek a nyugati életformát mutatták be. Ennek hatásai nyomán olyan gondolatok vetődtek fel benne, hogy ellátogat több nyugati országba. A célja az volt, hogy kiszökik Hollan­diába, Kerkrode községbe, ahol Hprváth József nevű nagybátyja él, aki 1956-ban szökött nyugatra. A bátyja ugyancsak nyugaton él, aki 1956-ban Tornyospálca köz­ségben ellenforradalmi tevé­kenységet fejtett ki és a fele­lősségre vonás elől szökött nyugatra. Levelezés ú^ján tartotta velük a kapcsolatot. Mindketten és több esetben ösztönözték arra is. hogy menjen ki hozzájuk útlevél­lel, vagy szökjön ki illegáli­san. A csalogatások hatása nyo­mán tanulmányait elhanya­golta, majd félbeszakította. Hazament szüleihez Pussta- szabolcs községbe és a helyi MÁV-főnökségen dolgozott. Többszöri italozása miatt ap­jával és anyjával összeve­szett. majd az egyik vesze­kedés után elhatározta, hogy kiszökik az .országból. E cél­ból indult el az egyik nap Nyíregyháza felé, hogy a Szovjetunióba. majd onnan Hollandiába szökik. Mivel a MÁV-nál dolgo­zott, tudta azt. hogy Záhony nagy határállomás, ahol nemzetközi személyforgalom és fehéráru átrakás is van. Úgy gondolta, hogy ha „egy kis kerülővel is”, de megkí­sérli a kiiszökést. Azt tervez­te. hogy ha megérkezik Zá­honyba, megfigyeli a kilépő teherszerel vényeket és az éj­szaka sötét .leple alatt az egyik vagon fékbódéjában, vagy a tengelyek felett elrej­tőzve hajtja végre tervét. A szakmai tájékozódás Záhonyba 1972. február 25-én hajnalban érkezett és az állomás előtt tanulmányozni kezdte a teherszerel vényeken fellelhető rejtekhelyeket. (Persze nem kis szakértelem­mel, mivel foglalkozása MÁV- alkalmazott és kocsikí­sérő.) Később bement a zá­honyi állomásra és a menet­rendekről szerette volna meg­állapítani a Szovjetunióba in­duló vonatok helyét és idő­pontját. A vonatok indulásának táb­lázatát azonban nem sokáig tanulmányozhatta, mert eb­ben megzavarta az egyik MÁV-dolgozó, akiinek az elég­gé üres váróteremben rögtön gyanússá vált. Megkérdezte tőle, hogy hova akar menni? A válasz: „A Záhonyban lé­vő nagybátyámat akarom meglátogatni, aki órás és a templom környékén lakik.” Egy ilyen válaszra az illető nem tétovázott, rögtön beje­lentést tett — illetékes he­lyen. A kisvárdai járásbíróság Horváth János pusztaszabol­csi lakost határki szökési kí­sérletért gyorsított eljárással 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Fekete Lajos MINDENFÉLE Rövidáru A rövidáru-kereskedés, más néven a rőfös szakma hajdan ha nem is tartozott a kereskedelem legarisztokra- tikusabb ágazatai közé, mindazonáltal a legnépe­sebb szakma volt. Az ember lépten-nyomon talált olyan boltot, ahol a masnitól a drukkolt kézimunkáig, a ci- pőperUitől a tűig. gombig mindent megtalált. Nyíregyházán sikerült er­re az ágazatra olyan csa­pást mérni, hogy csupán két ilyen bolt maradt. Égy osz- tályocska a Centrumban, és egy üzletecske a Rákóczi ut­ca elején. Érthető, hogy ezek mindig zsúfoltak. Pedig, ha valami kelendő, keresett, úgy a rövidáru igen. Ha rövid ital lenne, biztos több boltot nyitnának áru­sítására? Irreálisan Nagy garral harangoztak be, hogy Nyíregyházán az Északi körút páros oldalá­ban parkosítanak és játszó­tereket építenek. Nos, a par­kosítás megtörtént, és játszó­helynek becézett, salakkal borított kis területecskék is kialakultak. Mindez szép. a parknak, a fűnek mindenki örülne. Csak éppen úgy néz ki, itt nem a park van az em­berért, hanem fordítva, ön­kényesen kiszabott utak, zsákutcában végződő sétá­nyok teszik lehetetlenné a közlekedést. A játszótér is illúzió, hiszen se egy homo­kozó, se egy hinta, se egy pörgő vagy libikóka, nincsen sehol. ‘ c-~'­Az egész drága munka a* élettől a valóságtól elsza­kadt, asztal melletti tervről árulkodik. Több ezer felnőtt és sok száz gyermek nézi a művet. melyet legfeljebb nézni lehet, de használni nem. Képtelenség A tavasz és a nyár a ké­peslapok szezonja. Utazó emberek. turisták küldik onnan, ahol éppen vannak. Nos, Nyíregyházán nem sok öröm és nem nagy választék várja őket. A lapok többsége régi, elavult, nem mutatják a város mai igazi arcát. De semmivel nem jobb a helyzet a többi városunkban sem, nem is beszélve néhány ide­genforgalmi szempontból ér­dekes faluról. A képeslap a Képzőművé­szeti Alap monopóliuma. Nyilván nem lehet akárki­nek, akármit forgalomba hozni. De lehetne sarkallni a kiadót, hogy készíttessen új, szép, változatos lapokat. Lenne mit bemutatni. A szép kép igénye nálunk sem képtelenség. Előszezon? A Sóstón semmi nem mu­tat area, hogy a jó idő ér- keztét tudomásul vették vol­na. A 8 a busz még nem jár odáig, a pavilonok nem ké­szültek fel, a szemét a bisztró körül bokáig ér, a tavon sehol egy csónak, fagy­laltot nem árusítanak. A parkőr ezzel szemben űzgeréli a gyerekeket, akik a zöldre vagyrtak. a fürdő elő­csarnokában főúri grandez- zával nyomják el az égő ci­garettát a márványszobor ol­dalán, mérik a pálinkát a bódékban. Sok tízezer nyíregyházi egyetlen hétvégi kikapcso­lódási lehetősége a Sóstó. A hivatalos szezonkezdettől (függetlenül tömegek kere­sik fel. Nem érdemes dátu­mokra várni. A tényleges időjárás döntse el. bosszan­tás helyett pihentetés legyen az itteni profil. Bärget Lajog

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom