Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

«172. április 27. KELET-WÁ^TíSÖfTSZAÖ I. oTM (Folytatás az 1. oldalról) lyása növekedett az egész or­szágban. Ma már elismerik'a Hazafias Népfront állandó je­lenlétét, közéleti életünk ala­kításában elfoglalt szerepét, tevékenységét. A népfront vá­lasztói gyűlésein nyilvánvaló lett, hogy népünk helyesli és támogatja a szocialista cél­kitűzéseket. Egyetért a párt és a kormány határozataival, amelyek a népgazdaság fej­lődését, a művelődés fokozá­sát célozzák. Ugyanakkor nagyon őszintén és szenvedé­lyesen felvetették az előre­haladást gátló hiányosságokat is, nemcsak bíráltak, hanem konkrét javaslatokat is tet­tek. Mindez azt is jelenti, hogy növekedtek az állam­polgárok igényei is a moz­galommal szemben. Ez mind- annyiunkat arra kötelez, hogy megfeleljünk a várakozásnak, és mind a lakosságot közvet­lenül érintő kérdésekben, rp i nd az országos problémák megvitatásában hallassuk vé­leményünket, amely az . ál­lampolgárok reális igényeit, javaslatait fejezi ki. A nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség Emlékeztetett a szónok ar­ra. hogy az MSZMP X. kong­resszusának határozata le­szögezte : a párt a megnöveke­dett lehetőségekkel élve erő­síti eddigi szövetségi politi­káját. Kitért az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb bevonásáról a népfrontmunkába, majd ar­ról beszélt, hogy a nemzeti egység alapja a munkás-pa­raszt szövetség. — Igen fontos — hangsú­lyozta Bencsik István, hogy mozgalmunk további formá­lásában szocialista államunk e két nagy osztálya, tartóosz­lopa együtt vegyen részt. Társadalmunknak dinami­kusan változó életkörülmé­nyei közepette, a gyorsan alakuló helyzetben előfordul, hogy a munkások közül so­kan nem ismerik a paraszti gondokat és a parasztok ke­veset tudnak a munkások életéről, mindez félreértések­re, téves következtetésekre vezethet. Ahhoz, hogy a mun­kás-paraszt szövetség szub- jektíve is tovább erősödjék, együtt kell politizálniuk, őszintén, kötetlenül kell be­szélniük közös gondjaikról. Ez az igény szinte elemi erővel mutatkozott meg úgy­szólván valamennyi nép­frontbizottságot választó ta­nácskozásunkon. A javasla­tokkal egyetértünk és meg­valósításukon nagy gonddal munkálkodunk. De gyorsan azt is hozzátesszük, hogy vé­leményünk szerint a munkás- paraszt szövetség alakulása nem pusztán az egymásról való ismeretek bővülésének kérdése. E szövetség .meg­bonthatatlan alapja az, hogy a két nagy osztály társadal­munk fejlődésének alapvető kérdéseivel teljesen egyetért. A célok közösek. Utalt a népfront kongresz- szusi levelére, amely megál­lapította, hogy a magyar ér­telmiség is hagyományosan fontos szerepet tölt be a Ha­zafias Népfrontban. Az ér­telmiség társadalmi befolyá­sa jelentékeny, tekintélye el­vitathatatlan, s mindez a jö­vőben csak növekedni fog. Ebben a törekvésünkben — jelentette ki — biztosan szá­mítunk régi harcostársaink: a pedagógusok jövőbeli együttműködésére is, és a számában, tekintélyében egy­aránt erősödő mezőgazdasági értelmiségre, munkánk eddi­gi jó támogatóira: mémököliT re, közgazdászokra, jogászok­ra, az orvosokra, gyógysze­részekre. Nagy súlyt helye­zünk a technikai értelmisé­giek nagyobh társadalmi. ak­tivizálására. Igyekszünk az eddigieknél hathatósabban munkánk köreibe bevonni a kiváló tudósokat, művésze­ket. Várjuk sorainkba a kis­iparosokat és a kiskereske­dőket is csakúgy, mint a nemzetiségi állampolgárokat. Taglalta a főtitkári referá­tum a társadalomnak a kor és a nem szerinti megoszlásá­ból eredő problémáit is, az­zal, hogy e tekintetben külön­böző hangsúlya és eredetű kérdésekről van sző. — A nők társadalmi hely­zetének, jogainak teljes ér­vényesítéséért folytatott har­cunkban az á teendő, hogy már régóta elfogadott és szakcionált elveknek sze­rezzünk érvényt, részint ezek objektív feltételeinek biztosításával, részint pedig a csökönyösen élő, vissza­húzó, maradi nézetek leküz­désével. A Hazafias Népfront keretében megalakultak a mozgalom nőbizottságai. A nőbizoltságok rövid pálya­futásuk alatt máris eredmé­nyes munkát végeztek. A nők számaránya a népfront- bizottságok mostani újjává- lasztása során az 1968-as 24 százalékkal szemben 31 szá­zalékra növekedett. — A fiatalok problémáit nem lehet egyszerűen nem­zedékek közötti különbség­gel magyarázni. Ilyenek mindig is voltak. Most azon­ban arról is szó van, hogy a társadalmi, tudományos, technikai gyors változások korában olyan hatások érik a fiatalokat, amelyek merő­ben újak, korunk termékei. Egyik alapkérdés, hogy ilyen helyzetben mit tegyen a nép­front az ifjúságért? Erre a kérdésre csak úgy tudunk megfelelni, ha maguk a fia­talok részt vesznek a válasz megfogalmazásában* ha köz­tünk, velünk dolgoznak. Ezért kellett „megfiatalítani” bizottságainkat és kell majd az egész népfrontmunkát. Az ifjú korosztály arány száma 13 százalékról 20 százalékra növekedett a mostani nép­frontválasztásokon. Szélesedtek a szocialista demokrácia keretei Tisztelt kongresszus! — A Hazafias Népfront neve már önmagában elkö­telezettség. Azt jelenti, hogy a szocializmus megvalósítá­sa érdekében munkálko­dunk a nemzeti egységen és az állampolgárok hazafias érzelmeire hivatkozunk, ami­kor zászlónk alá szólítjuk őket. A szocialista hazafiság a szocializmust építő nép ha­zaszeretete. Nagy szerepet játszik benne az az érzelmi Kapcsolódás, amelyet a szü­lőföld. a nép, a haladó tör­ténelmi és kulturális hagyo­mányok, az anyanyelv szere- tete erősít. Az érzelem vi­szont csak akkor válik iga­zán hatóerővé, ha gondola­tokat érlel, cselekedetekre késztet, tettekre, amelyek a szép hagyományok beteljesí­tését jelentik. A szocialista hazafiság a jövőre függeszti a tekintetét, ám sohasem feledkezik meg hagyományai okról abból táplálkozik. Ezért ünnepel­tük meg tavaly államalapító István királyunk születésé­nek ezredik évfordulóját és készülünk az idén a paraszt­forradalmár Dózsa György születésének ötszázadik év­fordulójára. Jövőre ünnepel­jük lánglelkű költőnk: Petőfi Sándor születésének százöt­venedik évfordulóját. — Hagyományaink ápolá­sának szép műhelye a honis­mereti mozgalom. Bízvást el­mondhatjuk, hogy a régi és a közelmúlt értékelt, jeles eseményeit felkutató, rend­szerező és összegező tevé­kenységben örömet lelt és hasznos elfoglaltságot talált fiatal, öreg egyaránt. To­vábbra is lelkesítő felada­tunk marad természeti és történelmi értékeink feltér­képezése. Szó esett a referátumban arról is. hogy a párt politiká­jának szerves részeként az elmúlt években tovább szé­lesedtek a szocialista demok_ rácia keretei, bővültek az ál­lampolgárok lehetőségei a közügyekben való részvétel­re. A múlt évben lezajlott or­szággyűlési képviselői, és ta­nácsi választások jelölőgyű­lései, az idei népfrontválasz­tásokon tapasztalt nagy bel­politikai élénkség, bizonyítot­tak a felszólalások témái. Nem ismertek úgynevezett „kényes” kérdéseket nem kön- töríalaztak, őszintén szóltak. Megmutatkozott, hogy a tö­megek ma már a korábbiak­nál sokkal érzékenyebben re_ agáinak a jelenségekre, a köz­vélemény nyíltabb, s olykor türelmetlen is. Hozzá kell tenni, hogy amikor fejlődé­sünket gátló jelenségekről van szó, mindig jogosan. De akad olyan eset is, amikor a türelmetlenség tájékozat­lanságból, lehetőségeink is­meretének a hiányából, a tár­sadalmi érdekek mellőzéséből fakad. A Hazafias Népfront fő céljai közé sorolja, hogy közreműködésével, gazda­gabb tartalmat nyerjen a szocialista demokrácia, a la­kosság ismerje jogait és fe­lelősségének tudatában éljen megnövekedett lehetőségei­vel. A Hazafias Népfrontmozga­lom eddigi jó módszeredhez tartozott, hogy fórumokat lé­tesített, amelyek«! a külön, böző osztályok és rétegek nyíltan szólhattak problémá­ikról. E véleményeket, állás­pont kifejtésével, eljut­tattuk illetékes szervekhez, és a lehetőség szerint igye­keztünk mindenkinek vála­szolni kérdésére, jogosra, jogtalanra egyaránt. A vita akkor jó, ha a döntést nem. csalt elhatározás követi, ha­nem azok. akik tanácskoztak és kialakították a helyes ál­láspontot, részt vesznek a megvalósításban is. Mert a szocialista demokrácia nem­csak kötetlen eszme­csere, hanem fegyel­mezett cselekvés is. így kapcsolódik össze a jog, a fe­lelősség és a kötelesség. — A tanácsok népképvi­seleti, önkormányzati jelle­ge lehetővé teszi, hogy a népfront az eddigieknél sok­kal következetesebben betölt­se a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepét. Ebben a kérdésben is nagyot lép­tünk előre. A népfront- bizottságok többsége ma már részt vesz a fontosabb intéz, kedések, tervek kimunkálásá­ban a lakosság véleményét tolmácsolva. A népfront és a tanács együttműködése ked­vezően befolyásolja jt helyi politika alakulását, ösztönző­je az emberek öntevékeny közreműködésének, a társa­dalmi munkának. Az érdekek összhangjának érvényesüléséért Tisztát kongresszus! — írásos jelentésünk rész­letesen taglalta 4 éves mun­kánkat. Kongresszusi leve­lünk a jövendő feladatait is körvonalazta. A Hazafias Népfront V. kongresszusa hi­vatott azonban dönteni ar­ról, hogy az általunk felve­tett kérdésekben hogyan ha­ladjunk előre. A Hazafias Népfrontmoz- galom gazdaságpolitikai, vá­ros- és községpolitikai, mű­velődéspolitikai, a hazafiság és a népek barátsága ápolá­sával kapcsolatos feladatairól részletesen, majd külön szék. cioban tárgyalnak a kong­resszus küldöttei. A beszámoló ezután csupán néhány főbb feladatot tag­lalt: — Népgazdaságunk egész­ségesen fejlődik, az életszín­vonal egyenletesen emelke­dik. A gazdasági reform meg. felel szocialista gazdaságunk általános törvényszerűségei­nek, s azon fejlődési szakasz sajátosságainak, amelybe elérkeztünk. — A fejlődés, népgazdasá­gunk iV. ötéves tervének megvalósítása jó irányban halad előre. Ugyanakkor lát­juk a fogyatékosságokat is és megállapíthatjuk: sok még a teendő, amelyekben a nép­frontmozgalom is segíthet. Tapasztaljuk, hogy az egyé­ni, a csoport, a társadalmi ér­dékek összhangja nem min­dig érvényesül helyesen. Nem ritka az önzés. Akadnak olya­nok, akik úgy képzelik, hogy az egyén boldogulása indivi­dualista alapon történik. Hol­ott a szocialista társadalom nem tűri az „aki bírja mar. ja” elvének érvényesülését, hiszen a szocializmust az egész népnek építjük. — Véleményünk szerint az önző nézetek azért üthették fel a fejüket, mert sokszor egyoldalúan hangsúlyoztuk az anyagi ösztönzés jelentő­ségét. Nem kapták elég nagy nyomatékot ugyanakkor az emberi munkának azok az eszmei és érzelmi vonásai, amelyek tulajdonképpen az egyén szellemi és érzelmi vi­lágának egyik legszebb él­ményét jelentik: az alkotás örömét. A tisztességgel el­végzett munkában még sok más nagyon is emberi jelen­ség közrejátszik, olyan, ami olykor a pénznél is fontosabb. Ilyen a becsület, a felelősség, még a jóra sarkalló hiúság is. Szép példáját adja ennek a szocialista brigádmozga­lom, amely most készül se­regszemléjére. A téves nézetek elburjánzá­sának másik oka, hogy az állampolgárok nincsenek kellően tájékozódva a társa­dalom, az állam, a kisebb kö­zösségeit lehetőségeiről. Ilyen­kor fordul elő, hogy minden kérdés megoldását felülről várják. Mozgalmunk felada. ta, hogy javítsuk a dolgozók tájékoztatását. — A Hazafias Népfront so­kat tehet a közgondolkodás alakításáért. Mozgósítsuk a közvéleményt alkotó, terme­lő. tisztességesen élő és dol­gozó emberek tiszteletére. Harag és megvetés sújtsa azo­kat az ügyeskedőket, akik a közösség kárara akarnak megtollasodni. A tiszteletet, a megbecsülést nem lehet meg­vásárolni! Állítsuk pellengér­re azokat az elemeket, akik korrupcióval, összekötteté­sekkel, gyanús manipuláció­val akarnak magasabb jö­vedelemhez jutni. Szige­teljük el a munka- fegyelem lázítóit, a köz­vagyon herdálóit Ne tűrjük a közömbösséget az effajta a jelenségekkel szem­ben. De azt se engedjük, hogy a nép érdekében alko­tott törvények paragrafusait a nép kárára csűrjék-csavar- ják holmi ügyeskedők. Emel. jóink szót az álhumanista szemlélet az ilyen címen meg­nyilvánuló liberalizmus ellen is^ — A népfrontmozgaloan. ban a tevékenység túlnyomó többsége társadalmi munká­ban történik. Népfrontbizott­ságaink, az elnökségek mel­lett működő különböző bi­zottságok tagjai munkaidejü­kön túl önként vállalt tevé­kenységet folytatnak és ezért semmiféle díjazást nem vár­nak. Ezután is sokszor lesz erre a segítségre szükség. En­nek lehetőségét egyetlen adat is jól érzékelteti: 1971-ben a fizikai társadalmi munka ér­téke megközelítette az egy- milliárd forintot! A békéért, a népek barátságáért küzdünk A mozgalmon belül azon­ban ma már a legmagasabb- rendű szellemi tevékenység­től kezdve a kétkezi fizikai munkáig társadalmi munká. sok szakmájuk, vagy éppen hobbyjuk szerint azokban a szférákban fejtik ki tehetsé­güket, amelyekben a legjobb kedvük telik. Munkájuk er­kölcsi, politikai értéke felbe­csülhetetlen a nemzeti egy­ség erősödésében, a szocialis­ta hazafiság kibontakozta­tásában. Éppen ezért javasol­ja az országos tanács a Ha­zafias Népfront V. kongresz- szusának: alapítson olyan ki­tüntető jelvényt, amely a népfromtmunkában kiemel­kedő teljesítményekért ado­mányozható. Hatalmazza fel a kongresszus az általa vá­lasztott új országos tanács elnökségét, hogy a kitüntető jelvényt megterveztesse és adományozásának a feltéte­leit meghatározza. A népfront művelődéspoli­tikai teendőit vette sorra ez­után Bencsik István. Azzal is foglalkozott, hogy az igaz hazafiság és a nem­zetköziség érzésének elmélyí­tése, a béke erőinek gyarapí­tása, a szabadságukért küzdő népek iránti szolidaritás ér­dekében mi mindent tett a nép fron íimozgálom. s e muri­ba jában milyen nagy és érté­kes segítséget kapott az Or­szágos Béketariácstól, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­tól, a társadalmi és tömeg- szerveíetaktől. az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságától. — A népek közötti barát­ság erősítéséért folytatott te­vékenységünkben a legfőbb súlyt a Szovjetunióval való barátság és testvériség elmé­lyítésére helyeztük. Célunk az volt, hogy minél sokoldalúb­ban megismertessük a szovjet nép életét, impo­záns építőmunkáját, ha­talmas erőfeszítéseit a világ békéjének megvalósítására. Nemzetközi politikai kérdé­sekről szólva Bencsik István kifejtette: — Kongresszusunk, olyan időben ülésezik, amikor a vi­lágon előrenyomul a népek szabadságán ak, a világ hala­dásának gondolata, és ugyan­akkor a reakció, az elnyomás erői mindent megpróbálnak, hogy erejüket összeszedjék és fékezzék a haladást. Noha ezek az erők csökkennek, még mindig nem jelentékte­lenek; hiba lenne lebecsül­ni őket. Az Amerikai Egye­sült Államok ndxoni admi­nisztrációja, amely a vietnami béke hirdetésével 'került hata­lomra, fenntartja, folytatja, még erősíti is a pusztulást Vietnamban. Jogos felháboro­dást vált ki világszerte a ter- rorbombázások felújítása, ár­tatlan emberek, asszonyok, gyermekeik meggyilkolása, a polgári' lakosság esztelen pusztítása. A magyar nép is követeli a bombázás beszün­tetését, az imperialista csapa­tok kivonását! — Változatlanul folyik a harc a Közel-Keleten és Da­lim - Ameri kában, Afrikában az imperializmus erői ellen, i hogy biztosítsák függetlensé­güket, gazdasági önállóságu­kat, szabad jövőjüket — Az utóbbi években a nemzetközi poEtáka homlok­terébe került az európai kon­tinens, amelyen érik a reali­tások elfogadásának terméke­nyebb gondolata. A nyugatné­met ellenzék, a revansista körök azonban még a hideg­háború felélesztésétől sem ri­adnak vissza, hogy megaka­dályozzák a szovjet—nyugat­német és a lengyel—nyugat­imét szerződés ratifikálását. — Az SZKP XXIV. koagJ rasszusán meghirdetett politi­ka, a tárgyaláson alapuló eu­rópai biztonság gondolata a szívós ellenállás ellenéire elő­revonul. Hazánknak is réxae van ennek az ésszerű politi­kának az előrehaladásában és a Hazafias Népfrontmozga­lom is teljes erejével támo­gatja az európai biztonsági értekezlet gondolatát, az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés magyar nemzeti bizott­ságának munkáját. — Országépítő munkánk-' kai, boldog jövőnk építésével szorosan összefüggő ügynek tekintjük a népek közcrti ba­rátság ápolását, részvételünket a békéért folytatott világmé­retű küzdelemben, a vietna­mi és más, a szabadságért és függetlenségért harcoló né­pek iránti szolidaritást és a mozgalom nemzetközi kap­csolatainak fejlesztését. Befejezésül a mépfron'.moz­galom holnapjáról BancsilC István ezeket mondta; — További százezrekhez, szeretnénk eljutni, olyanok­hoz. akiket ezután akarunk megkeresni és meggyőzni: ér­demes velünk dolgozni, a jő munka örömét találják moz­galmunkban. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy régiek, újak, népünk százezrei, milliói hallják meg hívó szavunkat és jönnek velünk tiszta és ne­mes céljaink munkál ásóm, mozgalmunk erősítésére, hogy építőmunkánkban kovácso­lod lék a nemzeti egység és épüljön szép jövőnk: a sző­ri alizmus. lila a beszámoló feleli Szünet következett, majd Erdei Lászlóné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A Hazafias Népfront országé« elnöksége mellett működő munkabizottságok részéről hangzottak el jelentések az elmúlt években végzett mun­káról A Hazafias Népfront or­szágos nőbizottsága nevében Nagy Józsefné elnök, a hon­ismereti és helytörténeti bi­zottság részéről dr. Ortutay Gyula, a bizottság elnöke szá­molt be a kongresszusnak. A mezőgazdasági bizottság kor- referátumát S. Hegedűs Lász­ló terjesztette elő. Egyebek között aláhúzta: a Hazafias Népfront agrárpolitikai tevé­kenysége úgyszólván a nép- frontmozgalom mai formájá­nak kialakításától kezdődött, és énnek során részt vett a termelőszövetkezetek meg­szervezésében, megszilárdí­tásában, a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésében, illetve a mezőgazdasági szak­oktatás mai formáinak kiala­kításában. Közreműködött a szövetkezeti demokrácia meg­szilárdításában, a szövetkezeti törvény, a földtörvény előkészítésében és végrehaj­tásának társadalmi támoga­tásában. A legfontosabb ag­rárpolitikai kérdések mellett a bizottság közreműködött a háztáji és a házikerti terme­lés fejlesztésében, a falusi egészségügyi és lakáskultúra problémáinak megoldásá­ban, a termelőszövetkezetek művelődésének segítésében, az agrárértelmiség társada­lompolitikai tevékenységé­nek elemzésében, a falusi öregek helyzetének javításá­ban és számos más fontos kérdés megoldásában. S. Hegedűs László javasol­ta a megválasztandó orszá­gos tanácsnak, hogy az agrár- politikai mozgalmi tevékeny­ség támogatására „falu- ,és szövetkezetpolitikai bizott­ság” elnevezéssel, újjáalakul­va folytassa munkáját, a me­zőgazdasági társadalmi bi­zottság. A város- és községpolitikai bizottság munkáját dr. Trautman Rezső, a bizottság elnöke ismertette. Ezután megkezdődött a vi­ta. Felszólalt dr. Szalai László egyetemi taxuur (Csongrád megye). Szabó László géplaJ katos (Budapest), dr. Kécskéa Rudolf, állatorvos (Baranya megye), Árvái István, a Szak­szervezeték Szolnok Megyei Tanácsának titkára. E. M„ Zsukov akadémikus a szov­jet delegáció vezetője a szov­jet testvér; szervezetek üd­vözletét tolmácsolta. A ma­gyar—szovjet kapcsolatokat értékelve rámutatott: a Szov­jetunió, a Magyar Népköz- társaság, a többi szocialista ország, az egész haladó vi­lág erőfeszítéseinek most különös jelentősége van, hi­szen a világ valamennyi be­csületes emberében mély fel­háborodást vált ki az ameri­kaiak vietnami agressziója, s a világbékét olyan ' súlyos konfliktusok veszélyeztetik, mint a közel-keleti problé­ma. A megoldatlan nemzet­közi kérdések politikai ren­dezéséért folyó küzdelemben — zárta hozzászólását a szov­jet delegáció vezetője — nagy szerepe van az olyan politi­kai és társadalmi tömegmoz­galmaknak, mint a Hazaf ias Népfront Ezután Kovács Pál bányász Komárom megye küldötte szólalt fél, majd Dél-Vietnam lakossága és a Nemzeti Fel- szabadítási Front nevében Nguyen Van Nghi, a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszabadít tási Front Központi Bizott­sága elnökségének tagja üd­vözölte a kongresszust. A Vietnami Hazafias Front delegációjának üdvözletét dr. Ngúyen Van Hieu professzor, a Vietnam; Hazafias Front Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a hanoi bizott­ság elnöke tolmácsolta. Dr. Wild Frigyes, a ma­gyarországi német dolgozók demokratikus szövetségének főtitkára, dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára szó­lalt fel. A Bolgár Hazafias Arcvonal üdvözletét Radenko Vidinszki elnökhelyettes tol­mácsolta. Ezután Ondrej Klo- koc a csehszlovák delegáció vezetője beszélt Ezzel befejeződött a nép­frontkongresszus első napi tanácskozása. A kongresszus ma reggel folytatja munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom